Lenne egy megoldasi kiserletem a targybani fejtorore,
ha meg emlekszik ra valaki.
Meg kell mondjam, amikor olvastam, rogton a koporso
szo jutott eszembe, talan meg a szepemleku IQ Casino
valamelyik feladvanya nyoman. Innen egy lepes a meg-
oldas, amit rogton vazolok. Masfelol az etkezes es az
identitas ilyen szoros kapcsolata sugallja, hogy a
keresest a magukat etkezesi szokasaikkal jellemzo
csoportokra korlatozzuk: vegetarianusok, bicserdistak,
kannibalok stb., tehat ebbol az iranybol is el lehet
jutni az en megoldasomhoz. Vigyazat, MORBID!

A megoldas: kannibalok viszik a halott valakijuket
(apjukat, anyjukat, torzsfonokuket stb.). Azt eszik,
ami nincs: az apjukat (nincs, mert meghalt), mert ha
lenne az, amit esznek (ha elne az apjuk), nem vihetnek
azt, amit visznek (a halottat).

Az egyetlen problemam, hogy a feladat ARAB karavant emlit,
a kannibalok viszont egeszen masfele elnek, masfele nepek.

Endre

Szia Laci !

Ugy gondolom hogy a sivatagi showhoz nehany keresetlen gondolatot kellene
adalékként csatolnom. 

Sokan vitatkoztak arról, mi a feltétele annak hogy a levegö nedvesség
tartalma kicsapodjon bármilyen sivatagi tárgyon. Ehhez egyetlen feltétel
kell, hogy az adott körülmények között a levegö túltelített legyen vízre
nézve. Ebben az esetben a levegö nedvesség tartalma kicsapódik harmat, dér
vagy zúzmara formájában az évszaktól függöen. A kicsapódás ott történik
meg, ahol gócképzödés elsödlegesen kedvezöbb feltetelek között van, pl.
határfelületeken - ez analog jelenség a kristályosodással. Igy nem
szükséges az hogy a tárgynak hidegebbnek kell lennie. (De helyes a meglátás
hogy a hideg targyak felülete rögtön beparasodik, ha pl. egy üveget
kiveszünk a hütöböl. Ez éppen azért van, mivel az üveg közvetlen
felelületén a levegö hirtelen túltelítté válik és beindul a gócképzödés
majd a nedvesség kondenzaciója az üveg felületén !)

Üdv minden sivatagi cápának !

János

> Erdekes, mar tobben is felvetettek, hogy hajnalban ossze lehetne
> gyujteni az ejtoernyore rakodo vizet.
> 
> Nem hiszem.
> 
> Szerintem ahhoz, hogy egy feluleten viz csapodjon le, az kell, hogy a
> felulet hidegebb legyen, mint a kornyezo levego harmatpontja (a harmat-
> pont az abszolut paratartalom egyik lehetseges meroszama, a jelentese
> a varakozasokkal ellentetben pontosan megfelel a nevenek).
> 
> Gyozzetek meg rola, hogy tevedek.
> 
> Azt en is latom -- nem is hajnalban, mar keso este -- hogy az utcaban
> parkolo autok tetejen elkezd kicsapodni a vizpara, pedig nincsen kodos
> ido, ezert egy logikus magyarazat a sivatagtol fuggetlenul is erdekel.
> 
> Nem baj, ha a logikus magyarazatban szerepel, hogy a vizgyujto felulet
> hokapacitasa lenyegtelen, tehat lehet fel millimeteres acellemez vagy
> szazadmillimeter vastag muselyem.
> 
> Amikor ot eve nyaron Scott O'Brady repulogepet Bosznia folott lelottek
> egy vallrol indithato legvedelmi raketaval, az atlagnal jobb ujsagcikkek
> szoltak par szot a pilotak tulelo gyakorlatairol es segedeszkozeirol is.
> Utobbiak kozt volt egy terkep a bevetesi teruletrol, aminek masik oldala
> alufoliaval kasirozott (hogy ejszaka takarokent hasznalva csokkentse a
> test kihuleset), valamint vizhatlan, igy hajnalban harmatot lehet vele
> gyujteni.

Sziasztok!

>
> A sivatagi szaraz levego nem azt jelenti, hogy a levego
> relativ paratartalma alacsony, hanem az abszolut paratartalma alacsony!

Annyit fuznek a relativ <-> abszolut paratartalomhoz, hogy azok kozt
egy egyertelmu kapcsolat all fenn. A relativ paratartalom erteke az
abszolut paratartalom mellett a homerseklettol fugg.

Egy egyszeru pelda:

Legyen 50 fok C homersekletu 10 % relativ paratartalmu levegonk.
50 fokon a telitesi nedvessegtartalom 87 g/kg, ami azt jelenti, hogy
1 kg levego 87 g vizet kepes normal nyomason goz halmazallapotban
magaban tartani. Ennek a vizgoznek a parcialis nyomasa 12330 Pa.
A 10 % relativ paratartalom a tenyleges parcialis vizgoznyomast
adja meg, ami tehat 1233 Pa. Ehhez 7.7 g/kg nedvessegtartalom
tartozik (ez mint lathato nem linearisan valtozik a relativ
nedvessegtartalommal.).

Huljon le ez a szaraz levego 0 C-ra ejjel. 0 fokon a telitesi
nedvessegtartalom 3.8 g/kg. Ezek szerint a 7.7 g/kg ertek is kb.
a duplaja annak, ami a levegoben maradhat, tehat a tobbinek
le kell csapodnia.

Eddig a tudomany.

Persze kerdes, hogy a sivatagi levego tenylegesen milyen allapotu,
lehet, hogy meg szarazabb. Szerintem nem. A problema inkabb
ennek a kis mennyisegu viznek az osszegyujtese, hiszen ha a talajon
csapodik ki, azt a homok azonnal magaba szivja.

Hogyan lehetne minel tobb vizet szerezni? Ket javaslatom van.
1. Noveljuk meg a feluletet, nagy foliak kiteritesevel, amirol az apro
cseppeket valahogy osszegyujtjuk, peldaul lenyaljuk :-)>

2. Probaljunk meg egy relative hidegebb feluletet letrehozni, es
ezen aramoltatni at a hulo levegot (hutogep, legkondicionalo).
A fenti peldanal maradva kb 10 C-on kezdodik a kicsapodas.
Tehat, ha 10 fokra hult mar a sivatag levegoje, akkor azt
nehany fokkal lejebb hutve erosodik a kondenzacio.

Talan nem mondok butasagot, ha azt javaslom, hogy fekete szinu
foliat teritsunk le, mert ez talan erosebben sugaroz ki, igy egy
picivel gyorsabban hul, mint a homok, javitva a hatasfokot.

>
>Azt en is latom -- nem is hajnalban, mar keso este -- hogy az utcaban
>parkolo autok tetejen elkezd kicsapodni a vizpara, pedig nincsen kodos
>ido, ezert egy logikus magyarazat a sivatagtol fuggetlenul is erdekel.

Ket tippem van.

Epp a fentiek szeint a targyak eltero emisszioja folytan a kocsi
felulete kicsit gyorsabban hul, mint a tobbi kornyezo targy,
igy rajta hamarabb indul meg a paralecsapodas.

A masik, hogy a fem nem kepes magaba szivni a lecsapodott
nedvesseget, igy rajta hamarabb valik lathatova, mint a talajon, vagy
a novenyeken, amik a kisebb mennyisegeket magukba szivjak.


Meg egy aprosag, ami eszembe jutott. Talan a "Sivatagi showban"
volt az a jelenet, hogy egykis fekete bogar hajnalban potrohat
magasra emelve varakozott. Nagyon apro vizcseppek valtak ki
rajta, amiket a labai segitsegevel a "szajaba" csorgatott.
Nagy potrohuak elonyben :-))

--
Udv:
Joco

sziasztok
A fuggvenyek tetszoleges pontossagu megkozelitesenel azt hiszem a
Taylor fele sorba fejtes a nyero. Egy eve tanultam, analizis konyvekben 
megtalalod. Kezemben van Scharnitzky Viktor Matematikai kepletgyujtemenye, 
(Ezt azt hiszem Mo.n megkaphatod valahol) amiben ez all peldaul:

sin x=x/1! - x^3/3! + x^5/5! - x^7/7! es igy tovabb
ln (x+1)= x/1-x^2/2+x^3/3-x^4/4+...
van meg eleg.
Ha erdekel, van egy profi matekprogram, ami sorbafejti ezeket a
fuggvenyeket, Derive a neve, most kerem nem rohogni, eleg regi, de
szerintem szuper, szivesen elkuldom kb (200kb).

Ha mar igy belekontarkodtam, akkor egy par szot a paradoxonszagu
penzrol. Szerintem hulyeseg azt mondani, hogy inkab elveszem a
masodikat. Ha azt veszed el, ez lesz az elso. Ha pedig igy gondolkodsz, 
elrontod a jatek lenyeget, sohase tudod meg, hogy mennyit duplazol,
vagy felezel, azt se tudod meg hogy jol jartal-e.

Ehhez hasonlit egy kicsit:
Mi a valoszinusege annak, hogy egy ustokos holnap telibe talalja
a Foldet? A lenyeg nem a kerdes, hanem az, amit egy tanarom mondott:
Hat 50 szazalek: vagy eltalalja, vagy nem.
peti

Viz a sivatagi levegoben. 

Meszaros Laci irta:

> Szerintem ahhoz, hogy egy feluleten viz csapodjon le, az kell,  
> hogy a felulet hidegebb legyen mint a kornyezo levego harmat-
> pontja. 

Szerintem is. Megneztem a mai idojarasunkat, eszerint
          nappal:  26.5 C
          hajnali leghidegebb: 9.5 C
          harmatpont    2.5 C

Hajnalban az autok teteje csontszaraznak tunt. Pedig nem is igazi 
sivatagban vagyunk ... szoval nagyon jol kell sugarozni annak a
feluletnek.

udv
kota jozsef

Kedves sivatagi viznyerok !

Viz sivatagi levegoben -- az elobbi irasomban a csont-
szarazt helyesbitenem kell. Hiaba, hajnali megfigyelesben 
nagy a hibaszazalek -- almos az ember :( 

Szoval itt nalunk, a felsivatagban a szabadban allo autok
teteje nem szembeszokoen, de kozelebbi megfigyelessel 
enyhen harmatosnak mutatkoznak. Azert a napi szuksegletet
nem fedezik.

udv
kota jozsef

Kedves Janos !

>>Nos fiuk, ki volt az ? 
>Nekem van egy tippem....
>:-))))))))
Nem, nem ! En akkor meg batortalan laikus voltam, es fedezekbe 
bujtam, latvan a tobbiek mesterkedeset. 
( Par nappal elotte ugyanis egy TV mar eldurrant ugyanott 
 a bekapcsolastol, melyet regota nem hasznalta'k. 
 A tapasztaltabbakat ez nem lepte meg. )

>Pld. a vastaps kialakulasa kivaloan modelezheto, csakugy, mint mas emberi
>(es allati:-) reakciok, emberi es allati csoportok viselkedese.

Erre egy-ket tippem van: a zajbol legpeckesebben kiemelkedo orajel
hatasara a szinkron funkcionalis egysegek felveszik az egyseges utemet. 
*Analogosabb* verzo: valamifele idegrendszeri AFC mukodik,
mely harmoniat akar tartani a taps utemevel.
Esetleg jol kimunkalt szoftver (osi oszton) diktalja: Legjobb 
elvegyulni a tomegben, utanozva a tobbieket, mert abbol nagy baj 
nem lehet. 
Az ember pedig szerintem akaratlagosan, jotekonysagbol,
vagy udvariassagbol is szokott vastapsolni.

>>iranyitastechnika es a tarsadalmi folyamatok *iranyitastechnikaja*
>>kozott vonhato-e parhuzam, 
>Ugy velem, nyitott kapukat dongetsz. Amennyi a tarsadalomtudamonyokbol 
>igazi tudomany, az hasznalja ezeket a modszereket.

Elhiszem. Pl. ahol a feleseg kozgazdasz, a ferj pedig mernok,
ott is jo esely van ra, hogy szemleletuk hasonuljon. 
De az is valoszinu, hogy pl. statisztikai modszereket magas 
szinten alkalmazo szociologusok nem remulnek meg, ha belekukkantanak 
merestechnikai, vagy jelfeldolgozas targyu szakkonyvekbe.  
Legalabbis bizonyos matematikai eszkozeik ugyanazok. 
Legfeljebb nem lelkendeznek, hogy mily remek dolog Shannon mintavetelezesi 
tetele, vagy a Z-transzformacio, es talan nem hirdetik egysegesen, 
hogy at kellene mar allni minden teren a szamitogepes 
folyamatiranyitasra. Itt aggodalmak, es ellenerzesek is lehetnek 
a hatterben.

>>A demokracia ....
>Tudsz jobbat ?
Hogyne!  Jobb hatasfokkal kellene mukodtetni azt, ami van. 
Mindenfe'le politizalastol tavol allva, a dolgot mint technikai 
kerdest tekintve - es a visszacsatolasokra fektetve a fo hangsulyt -
azokon okvetlenul javitani kellene, es megtanulni ill. megtanittatni, 
hogy mife'le-fajta vcs. agak is vannak, es azokat hogyan kell 
kihasznalni, ill. boviteni. 
A legfontosabb visszacsatolo agak 4 evente csak egy-egy napra aktivak, 
majd 4 evre tristate-be tesszuk oket. 
Ezek a vcs. agak igazabol inkabb csak minta-vevo-tarto'kent 
mukodnek. Ez remseges holtidos szabalyozast jelentene,
he nem volna ezenkivul nehany egyeb vcs. is, de kenyelmi okokbol 
sokan csakis 4 evente jeleznek vissza, masok pedig meg akkor sem.
Utobbiak talan amiatt sem, mert a sotetben tapogatozos 
mintavetelezesnek nem latjak ertelmet, es az eddigi mintavetelezesek
tobbszor hibasnak bizonyultak utolag. 
( Ha Shannon elne, bizonyara borzongna, e mintavetelezesi maloroktol)
Nem veletlen, hogy a visszacsatolas javitasara helyeznem a fo 
hangsulyt, hiszen a nyilt hurku erositokrol tudjuk, hogy lehetnek 
gyengeik, de a folyamatos negativ visszacsatolas ezekre gyogyirkent 
szokott hatni.
Maris el lehetne gondolkodni fejtorokent azon, hogy a tarsadalmi ill. 
gazdasagi negativ visszacsatolasok feljavitasa - mint 
*frekvenciameneteket* javito tenyezok, mit okoznanak.
Mikent jelentkezne, mit eredmenyezne az elet kulonfele teruletein,
a folyamatok spektrumainak egyenletesebbe es szelesebbe valasa ?
Kellene ez egyaltalan vagy sem ?

Udv: zoli

Sziasztok,

Az elemcsere nelkuli orak technologiajarol, tudnatok technologiai
reszleteket mondani? Ugy veszem eszre, hogy ezeket a reszelteket a
gyartok nem nagyon reklamozzak.

Harom elemnelkulo ora kategoriat lattam eddig:

1.
Teljesen mechanikus: a kezmozgastol az oraszerkezet felhuzodik, vegy en
magam huzom fel. Energiaforras es tarolas mechanikus.

2.
Mechanikus generatorral feltoltodo kvarcora: itt is a kezmozgas energiajat
hasznalja az ora, de mechanikus-elektromos generator van az oraban.
Egyes tipusoknal valoszinuleg kondenzator a tarolo, mas tipusoknal 
bizonyara valamilyen kemiai elvu akkumulator.

3.
Napelemes forrasu, elektromos energiatarolos kvarcorak. Ezek
hosszu ideig jarnak sotetben is. Bizonyara akkumulator tarolja itt is
az energiat. Kondenzatoros tarolo nem birna a tarolast hosszan.

Illene, hogy egy draga ora legalabb 10-25 evig is eltarson, de ketlem,
hogy ez igaz lenne a korszeru orakra.

Tudtok reszleteket arrol, hogy mennyi lehet ezeknek az oraknak az
elettartama? Melyek a kritikus elemek, melyek az elettartamot
meghatarozzak?

Ha ellettartamot nezunk, en a kondenzatoros orakra szavaznek, mert az
elvben nem oregszik. Az akkumulatoros tarolasu orak minden bizonnyal 
oregszenek, es kesobb mar csak akkumulatorcserevel javithatok. A
napelemek maguk sem elnek nagyon sokaig. Az olcso polisziliciumos
napelemekrol hallottam, hogy eleg gyorsan meghalnak. Milyen napelemek
lehetnek ezekben az orakban, mennyi a legjobb akkumulatorok elettartama? 

Ha 10-25, vagy akar 100 eves elettartamot akarok, akkor az az erzesem,
hogy megiscsak a jo oreg teljesen mechanikus megoldasok a legjobbak. Jol
gondolom?

A hozzaszolasokat elore is koszonom.
Attila

Kedves HIX TUDOMANY >!

On 29 Nov 00, at 21:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)

> Erdekes, mar tobben is felvetettek, hogy hajnalban ossze lehetne
> gyujteni az ejtoernyore rakodo vizet.
> 
> Nem hiszem.
> 
> Szerintem ahhoz, hogy egy feluleten viz csapodjon le, az kell, hogy a
> felulet hidegebb legyen, mint a kornyezo levego harmatpontja (a harmat-
> pont az abszolut paratartalom egyik lehetseges meroszama, a jelentese a
> varakozasokkal ellentetben pontosan megfelel a nevenek).
> 
> Gyozzetek meg rola, hogy tevedek.

En ugy tudom (l. Sir David Attenborough: Az Elo bolygo), hogy a sivatagban 
van olyan bogar, amelyik hajnalban a ra kicsapodo vizet issza. Ez azert
sokat 
mond, nem? Egyebkent a sivatagban hajnalban baromi hideg szok lenni, ezert 
gyanitom, hogy a harmatpont ala zuhan a hom...

Udv From:, a bogaras

Kedves HIX TUDOMANY!

On 29 Nov 00, at 21:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Egy hasonlo pelda, mint a kecske vs. kocsi kivalasztasa, de ennek eros
> paradoxonszaga van.

Gondolom a Monty-Hall dillemarol van szo.

> Tegyuk fel, hogy van az asztalon ket boritek. Tudjuk, hogy az egyikben
> ketszer annyi penz van, mint a masikban. Felveszem az egyiket, kinyitom,
> talalok benne 100 dollart. Felajanljak, hogy -- latatlanban --
> kicserelhetem a masikra. Mivel 50-50% valoszinuseggel veszitek $50-et vagy
> nyerek $100-at, nyilvan belemegyek.
> 
> Vajon mennyiben lenne mas a helyzet, ha ki se nyitottam volna az elso
> boritekot? Nem lenne egyszerubb rogton a "masodik" boritekot valasztanom?

Szerintem nem. A Monty Hall dilemmaban, a lenyeg az volt, hogy a kapuk szama

nagyobb volt, mint 2 es hogy az elso valasztas után meg n-2 kaput feltartak 
(a zsakbamacsekben n=3 volt :-). 2-nel ez nem mukodik.

Üdv From:, a fekete macska

Kedves HIX TUDOMANY!

On 29 Nov 00, at 21:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Fuggvenyabrazolo programommal ismet problemak merultek fel. Szeretnem
> fuggetleniteni magam a rendszer altal kinalt szinuszfuggvenytol es meg
> akarom irni a magamet, hogy igy tetszoleges pontossaggal tudjak szamolni.
> Sajnos itt a suliban nem talaltam olyan konyvet, amiben vannak ilyen
> algoritmusok. Tulajdonkeppen olyan eljarasokra van szuksegem, amivel ki
> tudom
> szamolni, hogy sin5=0,0871557, hogy 5 a 4.5-iken = 1397,54249, es hogy
> gyok(7)=2,64575. Tudnatok mondani www cimet vagy konyvcimet, amiben 
> ilyeneket
> talalhatok?

Linux alatt bc-nek hivjak a tetszoleges pontossaggal szamolo calculator-t. 
Mivel gnu, ezert a teljes forras is letoltheto. Keresgelj arra. Egyebkent 
PERL-ben is kell lennie ilyennek. Valamely CPAN site-on valszeg talalsz 
kokdot.

Remelem segitett...

Udv From:, a veletlen szam