Sziasztok!

Janos irta:
> Ugye, exponenciálisan csökken az áram, négyzetre emeljük, R-rel szrozva,
> 0- és végtelen között integrálva kijön a hiányzó energia. Csakhogy amikor
> én kisütök egy kondit egy (nem túl nagy :-) ellenállással, akkor recseg
> mellette a zsebrádió! Namármost ha a hiányzó energia h?vé disszipálva
> megvan az ellenálláson, akkor mit?l recseg a zsebrádió???????

Az ellenallason ho"ve' alakult energia termeszetesen folmelegiti a 
mellette levo zsebradiot, ami a hirtelen hotagulastol recseg.

Udv,
marky


u.I.: a felreertesek elkerulese vegett: R tart a 0 esetben vegtelen 
gyorsan tortenik a toltescsere, ami fenysebessegileg lehetetlen (drot 
hossz, stb.), tehat az osszekoto drot es a kondik fegyverzete 
antennakent fog viselkedni, ami kisugarozza a felesleget, ettol recseg 
a 
radio is.

Nem Mikit teszteltem, hanem csak egy egyszeru peldat hoztam arra, hogy 
trivialis peldak hataresetei nemtrivialis targyalast tesznek szuksegesse.

> Az a legnagyobb "baj" a fizikával, hogy újdonság
> felfedezéséhez tényleg nem árt előbb minimum
> egy atomfizikus szakot elvégezni

Ez miert lenne baj? Pontosan ez mutatja, hogy mennyire sikeresek a
jelenlegi elmeletek. Az eleg szomoru lenne, ha ezt egy elemi
gondolatkiserlettel fel lehetne boritani.

: A felső és alsó lapnak feketetest sugárzása van,
: minden teljesen szimmetrikus, kivéve azt, hogy a fényt
: (és így felteszem a hősugarakat is) vonzza a gravitáció.
: Ergo fentről lefelé több hősugár jut célba mint lentről felfelé.
: Emiatt hőmérsékletkülönbség keletkezik.
: - Mondatja velem az én logikám. Hol a hiba?

A homersekletkulonbseg letezese a megfigyelesi ponttol fugg, de ez onmagaban
miert lenne problema? Csak az a kerdes, lehet-e vele orokmozgot mukodtetni.

Tegyuk fel, hogy van a Fold felszinen egy fuggoleges letra, es ket megfigyelo:
az Also a letra aljan all, a Felso a letra tetejen, es mindketto valamilyen
modon mindketto azonos homersekletet allit magan. Az Alsotol felfele meno
sugarzas gravitacios voroseltolodast szenved, tehat a Felsot egy
alacsonyabb homersekletu sugarzas eri. Forditva, a Felsotol lefele meno
sugarzas kekeltolodast szenved, tehat az Alsot magasabb homersekletu
sugarzas eri.

Tehat az Also kicsit melegedni fog, a Felso meg hulni. Egy ido utan
egyensulyba kerulnek (azaz mindketto a masikat azonos homersekletunek
gondolja magaval, mert a masiktol erkezo sugarzas se nem huti, se nem futi
ot), de ha megkerdezzuk oket, hogy ez az azonos homerseklet mekkora
(helyileg merve), akkor erre kulonbozo szamot fognak mondani.

Kerdes, hogy ez a sajat maguk altal mert homersekletkulonbseg
kiaknazhato-e. Azaz Felso lekuld egy adag gazt, az lent felmelegszik, majd
visszahuzza ugyanakkora munkaval (pl. paternoszter-szeruen egy gaztartaly
megy lefele, es az huzza a masik ugyanakkorat felfele), es a felhuzott
maganal melegebb gazzal extra hojevel hoeromuvet uzemeltet.

Nos, a dolog azert nem mukodik, mert a lent felmelegedett gaz reszecskei
gyorsabban cikaznak. A homerseklet lenyegeben az egy reszecskere eso
mozgasi energia meroszama (megfelelo aranyossagi faktorral).
Az energianovekedes meg tomegnovekedessel jar (E=mc^2), tehat a melegebb
gaz tomege nagyobb lesz, azaz a tomegnovekedes (m):
m ~ E ~ T
tehat nehezebb lesz felhuzni a nagyobb tomeget a gravitacio elleneben, 
azaz a paternoszter-t hajtani kell, nem megy magatol, mert a felfele halado
oldalon nagyobb a tomeg. Ahogy mondani szokas, az olvasora bizzuk ;-) annak a
belatasat, hogy pont annyi munkat kell befektetni a paternoszter hajtasahoz, 
mint amennyi extra energiat a felhozott felmelegedett gazbol kapunk.

Udv,
Jozsi.