Kedves Lista!

Laci kérdezte:
>de kérdem én hol ez az erö, amikor pl. ott üvöltözik 80 000
>embör a foci stadionban és mégis a hazai csapat kap ki...
        A sikeres foci esetleg mégsem a szurkolók gondolaterején
múlik?

>..teszem azt baj van a leadómmal ?
        A leadóddal? Eddig egy picit a vevödre gyanakodtam :)

AK-osként magam is tényként kezelem a gondolatok csodálatos hatalmát,
befolyását, "erejét", de spirituális összefüggésben ezt azért mégsem
nevezném "teremtö erönek", ahogy pl. madártani összefüggésben sem
nevezne valaki egy denevért madárnak, pedig van köztük párhuzam.
Egyébb összefüggésben pedig engem sem igazán érdekel:) Ám ha tudjuk,
hogy a gondolatok akár sorsokat is befolyásolnak, akkor szerintem
hamar megtérül minden percünk amit a gondolatok mélyebb megértésére
fordítunk.

A gondolatokról nyilván mindenki azt gondolja, hogy ettöl ismertebb,
és alapvetöbb dolog nincs is a világon. Most tényleg, kéz a szívre,
tudjuk mi egyáltalán, hogy mi is az a gondolat?

Tegyünk egy egyszerü kísérletet: Megkérlek benneteket, gondoljatok
most valamire, mondjuk egy csíkos macskára...
Szakítsatok rá 10 másodpercet, és tényleg csináljátok meg, mert
erröl fogok kérdezni.

Megvan a Cirmi? Jó... Akkor jönnek a költöi kérdések:
Szóval gondoltál egy cicára, de nézzük csak, tényleg ez történt?
Pontosítsunk egy kicsit. Gondoltad, vagy inkább elképzelted a cicust?
Láttad a cicát a belsö szemeid elött? Igen? Akkor most gondoltad, vagy
inkább vizualizáltad? Ha nagyon intenzíven láttad lelki szemed elött,
akkor gondoltad, elképzelted, vizualizáltad, imagináltad, vagy
álmodtad a cicust? Esetleg már meg is teremtetted?

Nos, az ember nyilván szavakban, és képekben gondolkodik, és mint
láttuk a gondolat fogalma szerteágazó jelentéssel bír, ezért a
legfontosabb kérdés inkább a következö:
Ha már mindent ami így a "fejben zajlik" gondolatnak nevezünk,
akkor vajon mindennek, ami a fejben zajlik, teremtö ereje van?

Nem szeretnék senkit sem befolyásolni, de elmondom, hogy számomra
elég nyilvánvaló, hogy a gondolatnak nem lehet szó szerint értett
"teremtö" ereje. Véleményemet az a spirituális felismerés is erösíti,
hogy az ember sokkal többet "teremt" :)) tudattalanul, tehát
gondolatai nélkül, mint mikor a gondolatai is jelen vannak.

Nyilván a gondolatok is jönnek valahonnan. Minöségében még a gondolat
sem lehet más mint annak forrása. A gondolat legközelebbi forrása
nyilván a "gondolkodás". Minden tudatosult gondolat egy gondolkodási
folyamat "terméke". Amilyen a gondolkodás, nyilván olyanok lesznek
majd a gondolatai is. Ezért szerintem nem a sokat vitatott "negatív"
gondolatainkkal van a baj, hanem inkább a gondolkodással amiért ilyen
"negatív" tartalmú gondolatokat hoz létre.

Gondolataink a gondolkodásunk tükre. Ezért végtelenül sajnálom, és
irreálisan optimistának tartom azokat a könyvekben és az interneten is
olvasható tanácsokat, miszerint a  "negatív gondolatot" azonnal ki
kell cserélni egy pozitívra. AK-ban mi CSAK annyit mondunk, hogy
"töröld-töröld", és többet NEM foglalkozunk vele.
Miért is? Szerintem azért, hogy a "negatív" gondolat minél kevesebb
figyelmet, és eröt kapjon, ehelyett magát a hibás gondolkodás menetét
próbáljuk minél elöbb megszakítani. Ezért hatásos a módszer.

A gondolat "teremtö" ereje mellett sokszor említik azt az érvet, hogy
"minden létezö valamikor egy gondolat volt". Ez szerintem is igaz, de
úgy gondolom, hogy nem sok köze van a "teremtés"-hez. A gondolat
az a terv (elgondolás :) amit az ember meg szeretne valósítani, de
egy picit sarkítottan fogalmazva, eddig még nem fordult elö olyan,
hogy maga a terv valósította volna meg a tervet, vagy a gondolat
a gondolatot. Ez még az önbeteljesítö jóslatoknál sem így müködik.

Hmm... Az az érzésem, hogy ezzel a gondolatfuttatásommal ismét
sikerült bizonyítanom, hogy spirituális témákban a szó mindég kevés.
Egy próbálkozást azért remélem mégis megért :))

Szeretettel
Remete