Re: Erős Zsolt

Szia István!

Írod: "Nem biztos, hogy jó ez a gondolatmenet." Ezzel maximálisan
egyetértek. Nem ismerem sem a nevezett hegymászót, sem a családját, sem 
a
körülményeit, ezért csak spekuláció minden. Valószínűleg a róla író
újságírók zöme is így volt ezzel...
Hogy mit értett ő adrenalin-függőség alatt, az is rejtély marad már. Lehet,
hogy mást jelent neki, mint neked.
Érteni vélem a Te nézőpontodat, és onnan nézve egyet is tudok vele érteni.

Amit üzenni szerettem volna, másról szól: ha van egy álmunk, ami valóban
végigkíséri az életünket, néha olyan dolgokat fogunk tenni, ami a többi
"átlagisztáni" (Taleb után szabadon :-) ) szemében teljesen érthetetlen,
sőt elképzelhetetlen, de a saját kis extrém világunkban meg ott és akkor
nincs más alternatíva. Vagy összejön, és megvalósul az álmunk, vagy nem, 
és
akkor úgy halunk meg, hogy tudjuk, mindent megtettünk, ami erőnkből telt,
és ebben nyugodt lehet a lelkiismeretünk. Vagy élhetünk teljesen átlagos
életet, és az átlagos normáktól nem eltérvén az extrém álmainkról - és
talán az életünk értelméről? - is lemondunk. (értem, ez is egyénfüggő, 
nem
mindenkinek vannak "extrém" álmai...sőt, extrém kevesen vannak olyanok,
akik az átlag számára elképzelhetetlen dolgokról álmodnak)


Szerintem.

Üdv
Zoli