Kedves Isvara!

Olvastam ujabb propagandisztikus alkotasodat. Tomoren annyit mondhatok, hogy
egy szep kis varazslasnak latszik a megcelzott konkluzio erdekeben. Ennem
vagyok antropologus, tehat nem fogok veled reszletekrol vitatkozni. Se C
14-es modszerol, sem sokrol, sem tengeri lerakodasokrol. Te ezeket a
kerdeseket ugyis ugy csurod es csavarod, ahogy az a konkluziohoz tetszik.
Korulbelul ugyanolyan eloiteletekkel es szelektivitassal magyarazgatod a
leleteket, amivel a tudosokat vadolod. A kulonbseg az, hogy a sajat
szelektvivitasod neked jobban tetszik.
Hidd el kerlek, hogy a tudomanyos modszertan korrekt alkalmazasaval az
evolucio ma jogosan elfogadott elmelet, a problema az, hogy ez a modszertan
ugy tunik tul bonyolult ahhoz, hogy te megertsed, mert hiaba is magyarazom,
hogy amit te szelektiv leletfigyelembevetelnek nevezel, az nem eloitelet,
hanem a modszertanbol eredo dolog. De ezt nem fogom X-edjere elmagyarazni,
ugyanis te egyszeruen nem figyelsz az eszervekre, speciel az en erveimre.
Megvan a sajat hitvilagod, erosen be van vesodve, es nem is hallod meg az
eszerveket, hanem rovidlato modon felcsipegeted azokat a reszinformaciokat,
amik illenek a kephez.

Ajanlom, hogy egyszer figyelmesen, komolyan uljel be egyvalodi
tudomanyfilozofia eloadasra. Most indula  felev az ELTEN, biztos van
alkalmad ra. Ajanlhatnam sajat irasomat, amit most irtam ezugyben, de nem
hinnem, hogy figyelmesen elolvasnad. Egyebkent sem reklamozunk.
Nem kivanok vitatkozni, csupan jelzem egyet nem ertesemet.

math

Sarkadi Dezsonek zarszo (reszemrol) gravitacio ugyben:

> Nem tudom Zoltan, hogy Neked milyen publikacioid vannak,
> de sem a Tieidet, sem masoket nem szoktam "iromanykent" titulalni. 

Elnezest, bar en semmi pejorativ jelentest nem kepzeltem mogeje; 
ha zavar, nyugodtan helyettesitsd be az "iras", "mu", "ertekezes",
"tanulmany", "kezirat" szavak barmelyikevel. [A "cikk" mar foglalt a
folyoiratban publikalt tanulmanyok megjelolesere...]

>  Felhivtam a figyelmet arra az alapveto tenyre, hogy egyenlo
> tomegek kozotti gravitacios meresrol meg ezidaig
> "hivatalos" publikacio nem jelent meg.
> Tehat elvileg es jogilag ezen a teren mienk az elsoseg.

Az *lehet* majd, ha "hivatalosan" publikalod. Mellesleg nem errol
szolt a vita eddig sem; en az _elmeletedet_ es a kiserleti eredmenyeid
_ertelmezeset_ vontam ketsegbe, Mizsei "Vaskalap" Janoshoz es masokhoz
hasonloan.

> Itt nem szeretnek vegig menni azokon a kerdeseken,
> amire Zoltan nem kapott eddig valaszt, mert nekem is voltak
> kerdeseim, illetve megallapitasaim, melyekre valaszt en sem
> kaptam ezidaig.

 ???  Te alltal elo egy uj elmelettel, nem en...

> Nem ohajtom a Zoli tudomanyos magaslatokbol
> elhangzott "betonbiztos" velemenyeit cafolni, bar boven
> lenne miket.

Bocs, de ez igy nagyon gyerekes :o/  Miert is nem cafolod, ha tudod? 
En allok elejbe... 

> Szeretnem elhitetni mindenkivel, hogy az itt reszemrol elhangzott
> beszamolok celja csak egy figyelemfelhivas volt.

Ja, az mas. Megtortent, immar masodszor. Ellenben ez egy nyilvanos
forum, ahol mindenki hozzafuzheti az elhangzottakhoz a maga velemenyet.
En is csak ezt tettem.

> Tapasztalhato minden teruleten, igy a fizikaban is, hogy ha
> valami nagyon regen elfogadott dolog es kicsit
> megkaparjuk rajta a festeket, sokszor elofordul, hogy a festek
> alatt rozsdat talalunk, bar kivulrol szepnek latszott.

Hm. Szerintem inkabb olyan ez, mintha egy grafitceruzaval kaparasznal egy
granittombot: nyoma marad, de az a ceruzadbol kopott le, nem a granitbol...
A Newton-torveny eppen a kiserletileg legjobban igazolt torvenyek
egyike; tanu ra mindaz, ami az egi mechanika teruleten az utobbi 
haromszaz evben tortent. 

Reszemrol a vitat itt befejezem, mert ertelmetlennek tartom: ervre nem
ellenerv es kerdesre nem valasz jon, hanem csak kifogasok, ismetelgetesek,
sokat sejteto, ures mellebeszelesek, pont ugy, ahogy ez fentebb lathato.
Vaskalaphoz csatlakozva en is atmegyek "ceterum censeo" uzemmodba, 
es csak az alabbiakat fogom (szukseg eseten) ismetelgetni:

 "Dezso, a kiserleti effektusod letezeset elhiszem (bar me'g nem
  publikaltad), de az ertelmezesedet es az ezt megtamogatni hivatott 
  elmeletedet nem fogadom el, mert a levezetes rossz, es a vegeredmeny
  nem egyezik a tapasztalattal."

Me'g egy dolog: egy hibas elmeletet nem kell szegyellni, ez resze a szakmanak.
Azt mar inkabb, ha az ember tuzon-vizen at kitart mellette akkor is, amikor az
mar tarthatatlanna valt. A vita alapszabalyait pedig illik betartani.

Udv,
KZ

P.S. Mizsei Janosnak: Nem tudom, hogy az altalad emlitett egyenletszamok 
(4.1, 4.2, 4.3) melyik keziratra vonatkoznak (elottem most az angol 
nyelvu van, szakmai artalom...), de azt hiszem, ertem, mit mondasz.
Termeszetesen igazad van, de szerintem a helyzet me'g ennel is rosszabb. 
A gravitacios kolcsonhatasi energiat (3.1 az angol valtozatban) valoban 
fel lehet _formalisan_ bontani harom tagra (3.2) ugy, hogy az _formalisan_ 
"sajatenergiak" (2.3) kulonbsege legyen, de a 3.1-ben "R" tavolsag, mig a 
2.3-ban sugar, es persze mindegyik test gombhej, ugyhogy az egesznek nincs 
semmi ertelme (ezt hivtam en kepletekkel valo buveszkedesnek). A dolog 
ezutan csak rosszabb lesz: a 4.1 mint kiindulasi energia me'g "rendben van" 
(persze csak azonos sugaru gomhejak eseten!), de a 4.2 vegso energia mar 
nem kovetkezik semmibol, es a 4.3 bal oldala is teljesen onkenyes.
Amugy az egesz energiakkal valo maszatolas ertelmetlen. A kolcsonhatasi
energiat epp abbol hatarozhatnam meg, hogy mennyi energia disszipalodott el,
amig a testek adott tavolsagnyira kerultek egymashoz (ha vegtelen messze 
voltak az elejen), de ezt nincs mibol megmondani, hacsak nem reszletezem
a kozelites folyamatat. (A "sajatenergiakra" meg nincs is szukseg, mert ha
nem gyurom ossze a ket testet, akkor ezek az energiamerleg mindket oldalan
ugyanugy ott vannak, igy kiejthetok.) Amire Dezso hivatkozott (atommagok 
kotesi energiaja), az teljesen mas, ott egyszeruen a tomeg-energia 
ekvivalenciat hasznalja az ember arra, hogy megmondja, mennyi energia
tavozott a kotott allapot letrejottekor. Itt persze ez szoba se johet.

> Felado : Piriti János

> Peter:
> > Igen, ket, ellentetes iranyba halado test egymashoz viszonyitott
sebessege a
> > "kozepen allo" megfigyelo szerint valoban lehet nagyobb, mint "c".
>
> Engem erdekelne, hogy hogyan. Szerintem nem lehet.

Elnezest, ha felreertheto voltam. Szoval csak azt akartam mondani, hogy ha
tolem jobbra es balra is c-vel tavolodik valami, akkor en "ugy fogom latni",
hogy a ket test egymastol 2c-vel tavolodik. (Mint pl. egy gombhullam ket
atellenes pontja.)

Ez azonban nem jelent semmit, mert ez csak egy altalam definial, krealt
sebesseg, tehat csak az en tudatomban letezik.

Azert irtam ezt, mert azt hiszem, sokak szamara epp azert okoz nehezseget a
relativitas megertese, mert nem veszi eszre a kulonbseget a valodi
sebessegek es az imentihez hasonlo, ember altal krealt sebessegek kozott. Az
utobbira semmifele torveny nem vonatkozik.

Emlekszem dr. Korom Gyula egy cikkere az UFO magazinbol. A szerzo itt
valahogy igy "cafolja" a relativitast:

"Vegyunk egy fenyforrast es ket megfigyelot. Az egyik megfigyelo alljon a
fenyforrashoz kepest, a masik pedig kozeledjen fele. Induljon el egy
fenysugar a fenyforrasbol. A relativitas szerint a fenysugar mindket
megfigyelohoz c sebesseggel kozeledik. Ha tehat az egyik megfigyelo all, a
masik pedig v sebesseggel halad, akkor ugyanannak a fenysugarnak ket
sebessege van: c es c+v. Mar pedig hogyan lehet valaminek ketfele
sebessege?"

A szerzo szerintem itt -tobbek kozott - ugyanazt a hiat koveti el, vagyis
krealt sebessegekkel operal.

Tehat ami a lenyeg, hogy pontosan kell tudni, mit allit a relativitas, es
csak abbol szabad kiindulni, ez pedig valami ilyesmi: "Egy megfigyelo
sohasem tapasztalhatja azt, hogy HOZZA kepest barmely masik test vagy hatas
c-nel nagyobb sebesseggel halad."

Peter

Kedves Marky !

Beszamolod igen erdekes volt, es nehany kerdesem lenne
ezzel kapcsolatban:

>eloregyartott (digitalis) cellakat el lehet felejteni 
>a technologiai frekvenciahatar kb. 1/5...1/3-a folott. 
>[modern processzorok mondjuk 0,18 um technologiaval 
>800 MHz-en jarnak, amikor az analog elektronika 0,25 um
>technologiaval es 6 GHz-cel korberohogi oket; 900 MHz-es analog
>elektronikat pl. mar valositottak meg 1 um-es technologiaban, l.

Itt a frekvenciakban lathato elteres nem abbol adodik,
hogy az analog aramkorok eseten kisjelu uzemmodban
ertendo a rekord, mig a digitalis aramkoroknel
az erosito elemek kifejezetten nagyjelu uzemmodban
mukodnek ?
( A muveleti erositok nagyjelu - pl. DC impulzus-erosito
alkalmazasok eseten viszonylag lassu felfutast szoktak 
produkalni. Bar, aki tudja, hogy miert, 
annak nem meglepo.:)

A masik, ami erdekel, hogy vajon lathato e mar
az a hatar, mely a digitalis technika esetleges korlatjat
jelenti ? Gondolok itt a huzalozasoknal fellepo,
feluleti hullamterjedesre, sugarzasra, skin-hatasra, 
athallasokra, melyek ellen a vegtelensegig bizonyara 
nem lehet megbizhatoan vedekezni.

Ezt amiatt is kerdezem, mert nemreg azt hallottam egy
NT-s tanfolyami eloadotol, hogy nem ad 5 evet,
es 10GHz-es orajelekkel fognak mukodni a PC-ink.
Hat ez nekem enyhen szolva soknak tunt.
Szerinte ha vegigneznenk a 80-as evek eleje ota 
az orafrekvenciak tendenciozus novekedeset,
akkor ez a 10GHz-re extrapolalas talan meg szereny is
lehet.
Nekem az a gyanum, hogy valahol nemsokara inkabb 
meg fog torpanni a hagyomanyosnak tekintheto 
aramkori technologiakra alapozhato drasztikus 
frekvencia-novekedes, bar azt nem tudnam megtippelni, 
hogy hol.
Igazabol azt sem ertem, hogy a szamitogepek
polgari alkalmazasainal a nagyfelbontasu mozgokepek
generalhatosagan kivul, minek is ez a flancos
nagyfreki.
En azon is csodalkoztam, amikor a web-en bongeszeshez
a nehanyszor 10kbit/sec sebessegu telefonos adatatvitel
mellett a regebbi gepekre veszharangot kongattak,
mondvan, hogy gyenge a teljesitmenyuk az informacios
sztradara csatlakozashoz.

Udv: zoli

Sziasztok!

Az aktiv elemre van egy teljesen altalanos definicio: a vezerlesi
teljesitmeny/energia kisebb, mint a vezerelt teljesitmeny/energia. Ebbol
kifolyolag egy aktiv elem minimum ke'tkapus (ertsd negypolus). Van egy
vezerlo kapuja es es >=1 vezerelt kapuja. A definicio szerint aktiv elem
pl. a vizcsap is.

Egy egyszeru nemlinearis dolog, ahol fel sem merul, hogy esetleg aktiv
lehet: logaritmikus osztasu potenciometer.

: A nemlinearisak inkabb csak azok, melyekre nem alkalmazhato
: korlatlanul az Ohm torveny.

Ez biztos? Azt en is tudom, hogy Ohm torvenye nem altalanos ervenyu, csak
azt nem tudom, hogy hol fuccsol be. Az U=R*I minden linearis es
nemlinearis makroszkopikus aramkori elemre igaz [kvantumeffektusoknal nem
tudom, mi a helyzet, az biztos, hogy az 1 Ohm ujabban megvan
kvantumeffektusi definicioban is, tehat nem az 1 V/1 A]. Egy potmeter 1
kOhm-os allasaban 5V tapfesszel 5 mA fog folyni, attol fuggetlenul, hogy
linearis vagy logaritmukus osztasu. Ez a munkaponti ellenallas. Emellett
definialva van a differencialis ellenallas: r=du/di, ami ha ugy tetszik,
meg mindig Ohm torvenye. A linearis dolgoknal a ket ertek egyenlo.


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Kedves Sanyi es Janos (mizsei),

>> az S_n = 1/1 - 1/2 + 1/2 - 1/2^2 + 1/3 - 1/2^3 + ... + 1/n - 1/2^n
>> sorozat tagjai egyaltalan nem valtakozo elojeluek, mivel az
>> S_n = Sum( a[i]), 1 <= i <= n, ahol a[i] = 1/i - 1/2^i.
>
> Igy igaz.
> Ha ez volt at eredeti sor is, akkor tenyleg nem alternalo.
> Nem figyeltem elegge az elojelekre. Ezzel persze nem vagyok egyedül :-)
> Janos

Gyanitom, hogy en voltam Sanyi levelenek cimzettje. Sajnos Sanyi teved.
Az S_n  sort az
S_n = Sum(b[i]) , 1 <= i <= n, ahol b[2k] = -1/2^k, b[2k+1] = 1/k+1, k>0
(magyarul a paratlan sorszamu sorozattagok 1/n, a parosak -1/2^n alakuak.)
formaban is irhatjuk, egyszeru atnevezes az egesz.
Erre mar igaz, hogy a b[i] sorozatelemek igenis valtakozo elojeluek, a
hatarertekuk pedig 0.
Ilyen formaban teljesulnek Sanyi "tetelenek" a feltetelei: (az a[i], b[i]
jelol esek senkit se tevesszenek meg!)

> Tibinek a tetellel kapcsolatban igaza van, vagyis :
> Legyen a[i], 0 (v. 1) <= i < n, a[i] valtakozo elojelu, lim a[i] = 0
> ekkor Sum( a[i]) konvergens.

Persze az S_n ettol meg mindig nem konvergens!

Udv,
    Janos

Isvara,

> A csontok altalaban fluort vesznek fel a talajvizbol. A castenedoloi csontok
> fluortartalmat Oakley *tul magasnak* talalta az altala feltetelezett
> viszonylag fiatal korukhoz kepest. Ezt az ellentmondast ugy kuszobolte ki,
> hogy feltetelezte, hogy a castenedoloi talajviz fluortartalma a multban
> magasabb volt. Am ez nem tobb puszta talalgatasnal.

[...]

> A radiokarbon modszer a castenedoloi csontok egy reszenek korat joval
> fiatalabbnak hatarozta meg, de ezt a modszert ma mar megbizhatatlannak
> tartjak. Maguk a csontok pedig, amelyek majdnem 90 evig malladoztak egy
> muzeumban, valoszinuleg mai szennel szennyezodtek, amely azt eredmenyezte,
> hogy a vizsgalat irrealisan fiatal kort eredmenyezett.

A cikkedben PONTOSAN ugyanazokat a hibakat koveted el, amivel az
altalad kritizalt szerzoket vadolod (amikor a radiokarbon merest
bizonytalansagarol beszelsz a fluor, nitrogen stb meresekkel szemben).
Szoval a castenedoloi csontvaz eseten az allas pillanatnyilag 1 : 1,
a "hivatalos" :-) tudomany allaspontja megis hihetobb, mert a te
ervelesedben tovabbra is szerepel a osszeeskuves-elmelet.

Egyebkent korrekt es elismeresre meltonak dolognak tartom, hogy a
cikkedben megemlitetted a radiokarbon kormeghatarozas eredmenyet
(amely elter a koncepciodtol), meg akkor is korrekt, ha nem adsz
hitelt neki.

A C14 modszer onmagaban elegge megbizhato modszer; a biologiai
korforgasba belepo C14 koncentracioja meglehetosen jol ismert es stabil
(szemben pl a termeszetes vizek fluorkoncentraciojaval). A radiokarbon
modszernek is lehetnek hibai de talan megsem az, hogy friss szennel
szennyezodik; az elemzendo mintakat bizonyara eleg precizen probaljak
megtisztitani az utolagos szen-szennyezodesektol. Egyszer olvastam
a C14 meresi eredmenyeket befolyasolo bakteriumokrol (?), amelyek
szelektalnak a C12 es C14 izotopok kozott, es a meghatarozando mintabol
"kieszik" a C12-t, de nem tudom hogy ez felteves volt vagy megfigyeles.

Udv///Laci

Ma jelentik be Genfben a kvark-gluon plazma sikeres eloallitasat...
Ez oriasi elorelepes es furcslom hogy ezen a listan meg senki sem
emlitette.
 Udv
      Bukki-Deme Andras

ui.:nem tudna valaki valami jo linket a gyorsitorol,amiben ezt meg tudtak
valositani?

Kedves Zoli!

Bar nem volt idom ellenorizni, hogy az altalad leirt elrendezesben mi
erositi, es mi gyengiti egymast, de arrol olvastam, hogy eros magneses
terben csokken a kulonbozo anyagokban a szupravezetes homerseklet-korlatja.
A szupravezeto eloszor elsofajubol masodfajuva valik, vagyis csak csak un.
domenekben marad szupravezeto, majd teljesen megszunik a szupravezetes. Igy
azutan, hiaba jonnek ki matematikai szempontbol hatalmas aramok, ezek
elobb-utobb megszuntetik a szupravezetest. Ezutan az aramok hot termelnek,
ami felmelegiti a szupravezetot, amit azok szinten nem szeretnek.

Ha plasztikusan akarnam elkepzelni a problemat, akkor azt mondanam, hogy a
nagy aramok erotere kitaszitja az elektronokat a szupravezeto atomi
csatornakbol.

Persze igy hirtelenjeben nem tudnam megmondani, hogy ez a jelenseg
megoldja-e a paradoxonodat.

Udv: Takacs Feri

Udv a tudosoknak!

Valaki erdeklodott a II. vh-s
tengeralattjarokon hasznalatos WC-kkel
kapcsolatban. Nos megkerdeztem az egyik
haveromat, aki nagyon otthon van a
haborus dolgokban es o a kovetkezoket
mondta:
A tengeralattjarokon (nemet) ketto darab
illemhely volt, egy tiszti es egy
legenysegi. Altalaban csak egyet
hasznaltak azonban rendeltetesszeruen, a
tisztit inkabb raktarkent a szukos hely
miatt. A WC-ket csak es kizarolag a
felszinen lehetett hasznalni, merules
alatt konzervdobozba, bogrebe es meg ki
tudja, hova vegeztek a surgosebb
dolgaikat. A tengeralattjaro feneklemeze
alatt volt a fenekviz, ami vegso
megoldas volt a tarolasra es
(koncentracio)higitokent is mukodott, ha
mar nagyon budos volt, olajat ontottek
bele, ami ideig-oraig mentesitette oket
a szagtol. A valodi WC-k vegtermeket
egyebkent a tengervizbe uritettek,
semmifele tarolo nem volt erre a celra.
Ajanlott irodalom: ....... megkerdezni a
baratomat :-)))
Hali
Geza

Szia Sanyi!

Koszonom, hogy megvedtel, de sajnos Janosnak igaza van.  8-)
Nem a sorosszegnek kell valtakozo elojelunek lennie, hanem annak
a sorozatnak, amelybol a sorozatot kepezzuk. Janos ellenpeldajaban
(S_n = 1/1 - 1/2 + 1/2 - 1/2^2 + 1/3 - 1/2^3 + ... + 1/n - 1/2^n) az
egyes elemek valoban valtakozo elojeluek.

Tegnap megprobaltam bizonyitani a tetelt, de a bizonyitas soran ki 
is hasznaltam az eredeti sorozat monotonitasat ott, ahol az x(n) 
monotonitasat igazoltam.

> Legyen a[i], 0 (v. 1) <= i < n, a[i] valtakozo elojelu, lim a[i] = 0
> ekkor Sum( a[i]) konvergens.
> Ha ohajtod a bizonyitasat is elokotorom valahonnan.
Keresd elo, kerlek, kivancsi vagyok, milyen egy "hivatalos" bizonyitas!
Gondolom, a Cauchy kriteriummal is lehetne bizonyitani, de nekem ugy
nem jott ossze.

Tibi