Sziasztok, szia Marky!


>Visual C
>fejlesztokornyezetet senki nem fog laborban elmeselni az o"sko:dto"l
>kezdve, mivel a programnak van tutorialja, a konyvtarban van "elso
>lepesek XY programmal" c. konyv, stb.

Ugy latszik a BME villanykaran, szoftveres szakiranyon felszedett 
tudasom nem elegseges ahhoz, hogy el tudjak indulni a kezdoknek szant
konyvekkel. Mert valami felfoghatatlanul elemi ismeret nem jott at
idoben, es azota sem, es e nelkul a kezdo konyv is erthetetlen. 
Es nem tudom mit nem tudok. Ez a bajom.

Mar levizsgaztam egy halovany kettesre szgepes grafikabol, es csak
utana ertettem meg, hogy mit csinal a videokartya. Ugyanis FPGA-val
VGA kepet kellett generalnom, es azt talaltam ki, hogy a keptartalmat
valahogy magasabb szinten kellene megfogalmazni (pl. betunkent
es nem pixelenkent). Es ekkor esett le. Hogy a betukon tul lehetne
olyan "utasitas" is, hogy teglalap, parameterekkel. 
Es igy feltalaltam a karakterkeszletet meg a grafikus kartyat.
Utolag trivialis. Nem csoda, hogy nem ertettem a targyat.


Tuti, hogy programozasbol is valami ehhez hasonlo alapelvet nem ertek.
Ha mar a programozasnal tartunk:

Odaig ertem, hogy :
- kettes szamrendszer
- kombinacios halozatok
- sorrendi halozatok
- tarolt program vezerles, i8085
- bemappelt periferiak
- interrupt
- magasabb nyelvek
- oprendszer es virtualis kornyezet minden taszknak
- virtualis memoria
- objektum orientalt programozas
- virtualis gep

Na kb. eddig ertem. Mar tudom, hogy mar nem csak CPU+RAM-bol all a gep,
hanem a funckiokat igyekeznek tovabbi, minel kompaktabb, egyedi reszfunkciokra
szetszedni, hogy azok parhuzamosan, onalloan, tudjanak mukodni.

- Ilyen a mar emlitett videokartya (a ZX Spektrumos idokben me'g a
kep tartalmat is a Z80 szamolta, igy ez a kiszervezett funkció igen 
nagy terhet vesz le a foprocesszor vallarol). 

- A billentyuzet is onallo "leny" lett, meg egyaltalan, a periferiak mind.

- A buszrendszer is egy kulon allat.
Nem tudtam elszakadni a ZX Spectrumos vilag "16bit cim 8bit adat"
busz fogalomtol. Ahol a busz rezbol volt. Azota a busz is onallo
mukodesu elektronika, ami igyekszik minden oldalan a megfelelo
orajellel es bitszelesseggel igazodni az igenyekhez, raadasul
a burstos, blokkos atvitel lett az altalanos, nem az 1x lehivas.
Es sok oldalu:
ha Master oldalon vannak az A B C portok es Slave oldalon a D E F G H portok,
akkor az A-D iranyu tranzakcio alatt a B-E iranyban is mehetnek az adatok.
(Ezt fokozva nem csoda, hogy lassan a szamitogep reszegysegei
egy mini halozatba lesznek kotve a csipen belul. Network on a Chip.)


Lassan barmelyik taszk barmelyikkel kommunikal, arra van kulon "nyelv".
Legalabbis valamilyen formalis kulcsszokincs (opcionalis parameterekkel).
(Es valahogy me'g a periferiakbol is latszolag taszk lett, hogy lehessen
veluk kommunikalni.)

Pl.:
- adatbazis leiro es lekerdezo nyelvek 
- keptartalom leiro nyelvek 
(ez csak sejtes, de gondolom, hogy a videokartya ilyen formaban kapja)
- ugyanez biztos megvan a hangkartya iranyaban is
- parancsnyelvek (oprendszert konzolon at ilyen nyelven lehet utasitani)
- mindenfele tartalom leiro nyelvek (doksik, honlap stb)

A halozatos vilagnak csak az (ISO-OSI szerinti) also harom szintjet ertem.
A tobbit nem nagyon. De amit kulonosen nem ertek, hogy hogyan tud
ket egyszerre futo taszk egymassal kommunikalni, egymasnak adatot kuldeni.

Na de a lenyeg: miert irtam le, hogy ennyit ertek 
a szamitastechnikahoz? (Mellesleg a nagyjat nem a BME-n tanultam.)
Mert mindez sajnos nem elegseges ahhoz, hogy Studioban C-ben tudjak irni
egy Hello World-ot es ahhoz sem, hogy rajojjek, hogyan kell.
Sokszor nekifutottam mar, ujult erovel, az elejerol,
es nem ertem. Akarmit irok, projekt out of date-et kapok, de amugy is:
az egesz kinai. Es mar bele is faradtam. A probalkozasba is, 
a munkahelykeresesbe is. Gratulalok az allamnak is, kidobott az ablakon
x millio forintot a hasznalhatatlan kepzesemre. 



> atiratkozhatnak foiskolara. 
Hat lehet, hogy egy GDF-fel (Gabor Denes foisk.) jobban jartam volna.
Talan kevesebbet tudnek az "egyetemes dolgokrol",
ugy mint szabalyozastechnika, mesterseges intelligencia,
jelek es rendszerek, matematika, stb. de talan tudnek programozni
es hulyere keresnek magam olyan rendszerek fejlesztesevel, 
amik csak tompitjak a hulye tizeneves jatekfuggo juzerek agyat.
Vagy idegesito reklam bannereket gyartanek orankent netto 15 euroert.
De egy villanyszereloi papirral sem jartam volna rosszul.



> a nemeteknel bevett szokas, 
> hogy a diplomamunka elott van egy "tanulmanyi munka"-nak nevezett
> probamunka, hogy szokja az ember a diplomazast.
Ez a BME-n is van: onallo labornak hivjak. Ket felev, ket munka.
Regi bolcsesseg, erdemes megfogadni: nem jo temat kell valasztani,
hanem jo es lelkiismeretes konzulenst.


> A tanulmanyi es diplomamunkakat lehet az iparban csinalni (egyetemi felugyele
ttel),
>aminek megvan az a nagy elonye, hogy egyreszt, ha normalisan teljesit 
az 
>ember, akkor jo esellyel felveszik ahhoz a ceghez, ahol diplomatervet 
>irt. Masreszt pedig a 2*6 honap alatt az ember beletanult a ceg 
>vilagaba. Harmadreszt pedig a diplomamunka atmenet nelkul illeszkedik 
a 
>tanulmanyi munkahoz.
Ez is pont igy van a BME-n is.
FPGA-kbol csinaltam mind a harom munkat, es senki nem szolt, 
hogy fiam, el vagy tevedve.
Az a durva, hogy a diplomamunkam minden szavat tenyleg en irtam,
es megsem jottem ra a lenyegre. Elso munkahelyemen, kollegamtol
tudtam meg, hogy valojaban mi fan terem az FPGA.


Azt hiszem elmegyek a helyi korhazba betegszallitonak.
Az legalabb hasznos. 

Marky, koszonom, hogy irtal, jol esett.

Mindenkinek udv. es BUEK!

a BenceMiki