Védőügyvéd: - Elárulná a korát?

Kicsi idős hölgy: - 76 éves vagyok.

Védőügyvéd:  - Elmondaná, kérem, a saját szavaival, hogy mi történt április

elsején éjszaka?

Idős hölgy: - Ahogy szoktam, a verandán üldögéltem hintaszékemben a langyos

tavaszi estén, mikor egy fiatalember lopakodott oda és leült mellém.

Védőügyvéd: - Ismerte őt?

Idős hölgy:  - Nem, de barátságosnak tűnt.

Idős hölgy: - Elkezdte dörzsölgetni a combomat.

Védőügyvéd: - Megállította?

Idős hölgy: - Nem.

Védőügyvéd: - Miért nem?

Idős hölgy: - Jó érzés volt. Senki nem tett ilyet velem, mióta az én 
Albertem

húsz éve meghalt.

Védőügyvéd: - Mi történt utána?

Idős hölgy: - Elkezdte fogdosni a melleimet.

Védőügyvéd: - Ekkor leállította?

Idős hölgy: - Nem, természetesen nem!

Védőügyvéd: - De miért nem?

Idős hölgy: - Az érintésétől élőnek és izgatottnak éreztem magam.

Évek óta nem éreztem ennyire jól magam!

Védőügyvéd: - És mi történt ezután?

Idős hölgy: - Ó, hát hanyatt dőltem és mondtam neki, hogy tegyen magáévá,

most!

Védőügyvéd: - És megtette?

Idős hölgy: - A pokolba is, nem! Felkiáltott: "Április bolondja!"

És ekkor én lelőttem azt a kis szarházit.