Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2202
Copyright (C) HIX
2003-06-03
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: A levitacio es a lathatatlansag fizikaja (mind)  10 sor     (cikkei)
2 Re: Re: repuloszarny - crikulacio (mind)  32 sor     (cikkei)
3 Re: zaj es energia, uveg (mind)  39 sor     (cikkei)
4 web (mind)  31 sor     (cikkei)
5 zaj>energia (mind)  89 sor     (cikkei)
6 cirkulalo szarnyak (mind)  12 sor     (cikkei)
7 Jovo: "terepmintas" ruha? (mind)  15 sor     (cikkei)
8 megint zajbol energia (mind)  60 sor     (cikkei)
9 megint zajbol energia II (mind)  12 sor     (cikkei)
10 Re: Re: Lebego magnes. (?) (mind)  39 sor     (cikkei)
11 Re: randa egy biologiai kerdes, de asszem jo (mind)  37 sor     (cikkei)

+ - Re: A levitacio es a lathatatlansag fizikaja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyogy!

A Kibly-díjat nem osztogatják csak úgy; ezt egy, a fizika tudományában jártas s
zemélynek tudnia kéne. A Hagelin név nem túl gyakori a kvantumfizikusok között.
 ..

Üdv:
Antal Béla

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: freedial-0055.tar.hu)
+ - Re: Re: repuloszarny - crikulacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Felreutottel :-)

>>>>> ket sebesseg - marmint a cirkulacioe es a repuloe - osszeget, alul a
>>>>> kulonbseget kell venni).
Talan az eredeti cikkbol kiderul, hogy mire akarnak gondolni - esetleg
valami egyszerusito kepet akartak bevezetni, ebbol a zavar.

> HT> Egy atlagos gepen mindket hatas jelentkezik, egy murepulogepen csak az
> HT> allasszog miatt emelkedik, egy vitorlazogep pedig kis allasszoggel
> HT> repul, mert kulonben hamar lefekezodne.
> Az allasszoget (feltetelezem) hogy utkozben lehet allitani...
Lehet, de akkor is ervenyesek ra ezek a szabalyok - raadasul, ha
mondjuk csurolappal allitod, akkor megvaltozik a szarny alakja es no az
ellenallas, ha pedig az egesz gepet forditod el, akkor szinten a
legellenallas no.

> Az all, hogy a levego iranyt valtoztat, es ez adja a felhatjoerot. Ok.
> Szoval akkor itt sincs cirkulacio. Akkor hol van, ha van egyaltalan?
Talan ez egy szamitasi modszer: ugy lehet szamolni, mintha lenne egy
gepiranyu aramlas es egy szarny koruli cirkulacio es a ketto _osszege_
adja a tenyleges legsebesseget. Dereng, hogy valahol olvastam...

>>>>> Van-e ennek valami koze ahhoz a jelenseghez, ami egyes vadaszgepekenel
>>>>> jelentkezik: a szarny vege mintha fustolne?
> HT> Igen: a hangsebesseg vagy a harmatpont kozeleben lathatsz ilyet. A
> HT> repulo kornyezeteben itt a legnagyobb a levego sebessege, igy itt
> HT> csapodik le a legkonnyebben a viz.
> Lehetne egy kicsit bovebben? A harmatpont vilagos, de a
> hangsebesseg...
Lenyegeben ugyanaz: a hangsebesseg kozeleben ugyanugy lecsapodik a viz,
mint a harmatponton (a "harmatpont" a levego paratartalmatol,
homersekletetol es nyomasatol fugg).
+ - Re: zaj es energia, uveg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali !

imeb=freemail.hu wrote:

>Adott egy vakumcso, benne szemben ket lemez, anod es katod,
>kivul pedig egy R van kozejuk kotve. Az anod es a katod
>anyagaban ter el egymastol, a katodnak kisebb a kilepesi munkaja.

Na erre fogtam egy PCF 89-csovet, rakotottem a trioda anodja es
katodja koze egy M-3800 multimetert. A-meronek +sorba M-3860-t feszt merni,
amivel parhuzamosan 1Mohm +-5%-t, hogy legyen egy kis aram is.
Femdobozba helyeztem, elkezdtem futeni. A leolvasasokkor lekaptam a csipeszeket
 a
futesrol, a tobbi labat uresen hagytam. Lass csodat: nehany mV-t
mertem mindjart az elejen, az anodon a negativ polust! Hat, gondoltam
adjunk az elvezeteknek, megfutottem 12V AC-val. 1.4V/1.4uA-ig mertem
hagyni, nehany sec alatt elerte. Terhelés nelkul 2V-ig is felment.
Megjegyzem futoszal-homersekletet nem mertem, ugyhogy ezzel nem
szolgalhatok...:)) de erosen fugg tole, hirtelen emelkedest
tapasztaltam. Tehat az elkepzeles muxik, csak azt nem tom, honnan lett
veve a munkavegzeshez szukseges energia?
Meg 1 erdekesseg: tisztan aramot merve 0 az eredmeny (vagy nagyon
kicsi). Hogy is van ez?

>De mivel a katodbol tobb lep ki, ezert a K->A iranyban tobb
>is er celba, nem? Vagyis aram indul. Ha aram indul,
>akkor az R-en U jelenik meg, ami E-t kelt,
ami W-t vegez. Az E mar kialakult azzal, hogy mas az
elektron-mennyiseg a lemezeken.

Az uveg hajlitasaval kapcsolatban: egyszer a suliban uvegezes utan
megmaradt csikokkal jatszottunk, es a kb. masfel m x 4 cm cikok nagyon
szepen hajlottak - egy darabig...:) Tutira megvolt a 3 cm, meg tobb
is. Megjegyzem az uvegpolc leszabott darabjait be kell vinni az
uvegeshez, hogy kuldje el "edzesre". Hogy mit takar a fogalom nemtom,
de egy 2x1m tabla 8mm-es edzett uvegen nyugodtan lehet tancolni.

                           Jó szórakozást!
                                Gusi
+ - web (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sandor
> Azt viszont igen hogy vettem a faradtsagot es a
> http://www.scecdc.scec.org/catalog-search.html oldalon lekerdezheto
> adatokbol grafikont keszitettem.

Gogy
> > A levitáció és a láthatatlanság fizikája címmel Dr. John Hagelin
Kibly-díjas
> > kvantumfizikus 81 perces, magyar hangalámondásos eloadása töltheto le
> >  illetve hallgatható letöltés nélkül is a www.tminfo.hu honlap

> Ujabb kiugrott kutató.... :(
> Ilyenkor mindig izgat vajon miért?
> Cikk keresgélés......Hagelin J.....19 találat...nocsak!

Ez a vilaghalo adomanya: sok-sok szemet, keves eldugott gyemant, de igen jo
keresesi modszerek.
Pillanatok alatt kiderul miden hamissag.


Zoli
> >a magnes nem hogy szepen lebegett es forgott
> >a szupravezeto folott, de meg meglehetosen stabilan is allt
> >a helyen.
>
> Asszem a latszat csal, es a magnes elobb-utobb leereszkedik,
> mert ez a lebeges nem sztatikus eroegyensulybol adodik,
> hanem lassitott, gatolt esesrol van itt szo.
Asszem tevedsz.  :-))

Janos
+ - zaj>energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

BM,

> Multkor mar sikerult belatnom, hogy zajbol nem lesz ujra
> hasznalhato energia,
Megnyugtatlak, nem lesz.

> Adott egy vakumcso, benne szemben ket lemez, anod es katod,
> kivul pedig egy R van kozejuk kotve. Az anod es a katod
> anyagaban ter el egymastol, a katodnak kisebb a kilepesi munkaja.
> Egyik lemezbol tobb elektron lep ki, mint a masikbol.
> Ha ugy vesszuk, hogy nincs E terero, akkor a katodbol kilepo
> elektronok ugyanolyan valoszinuseggel erik el az anodot,
> mint az anodbol kilepok a katodot. Eddig jol gondolom?
Jol, de terero csak akkor nincs, ha a rendszert szakadasban uzemelteted.
Ekkor az anod negativra toltodik fel (epp a kilépesi munkak kulonbsegenek
megfelelo potencialra. Itt aztan beall egy allandosult allapot.

> De mivel a katodbol tobb lep ki, ezert a K->A iranyban tobb
> is er celba, nem? Vagyis aram indul. Ha aram indul,
> akkor az R-en U jelenik meg, ami E-t kelt, azaz fekezi a folyamatot,
> beall egy egyensuly. De az aram nullara nem mehet le,
> mert akkor nincs E, es minden kezdodne elolrol.
Ez mar nem a rovidzarasi eset, az anod tovabbra is negativ, de mar kevesbe,
mint szakadasban. Ezert nem taszit vissza minden elektront, ami aramot
eredmenyez, es persze feszultseg is van a terhelesen, igy a szerkezet
elektromos teljesitmenyt ad le. E teljesitmeny forrasa a katódnal
befektetett hoenergia. A szerkezetet termoelektromos generatornak hivjak.

> Az egeszhez meg nincs szukseg ho"kulombsegre.
> Hol hibazom?
Itt. A katod melegebb, mint az anod. Ezert a forro elektronok a fekezo ter
elleneben is eljutnak az anodra, s az ellenallason epp a termikus
energiajukat adjak at az ellenallasnak, szepen folmelegitve azt.

> Lehet, hogy az R-en levo zajfeszultseg beleszamit valahol?
Nem, a fenti problema mindenfele zajfeszultseg nelkul is kezelheto.

> Ugyanennek a kerdesnek a masik megfogalmazasa,
> amirol ugyan tobbszor volt mar szo, de hadd hozzam elo ismet:
Nem ugyanaz a kerdes!

> Adott egy -1..+1 V tartomanyu zajgenereator, R belso ellenallassal.
> Meg me'g egy. Meg me'g egy. Meg me'g tovabb N-3, sorbakotve.
> Ezeken a feszultseg elvileg -N...+N kozott lehetseges,....
> ....egy mezei R ellenallaton vagy huzaldarabon is nagyritkan tobb
> Voltos fesz is eloforul.  Nagyon nagyot tevedek?
Cseppet sem! Csak minek a sok generator? Eleg egy is.

> A kerdes vegkifejlete mar adodik innen:
> fold->vezetek->dioda->vezetek->kondi->fold
> Ha a kondin nincs egyenfesz, akkor nem szol bele a dioda feszultsegebe.
> A dioda ket oldalan is a feljebb mar vazolt eloszlasu feszultsegek
lehetnek,
> azaz ritkan de akar 0,7 V-nal nagyobbak is. A dioda maga, mint zajgen
> is ilyen eloszlasu feszt kelt. Hurok ide, hurok oda, akkor most miert is
> nem nyit ki az a dioda soha?
Mar miert ne nyitna ki? Szepen kinyit, feltolti a kondit, sot a dolgot
terhelheted is, igy a zajgeneratoraid energiajanak rovasara egyenaramu
teljesitmenyhez juthatsz. Tokmindegy, milyen idofuggvenyu valtakozojelet
teszel a diodara, ha az eleg nagy, akkor az egyeniranyitokapcsolas mukodik.

>A lomhasaga nem elvi ok csak gyakorlati.
> Ha kinyit akkor a kondi toltodik. Emiatt persze egyre nehezebben
> (egyre ritkabban) nyit ki a dioda, de hat ettol all be az egyensuly.
Igy van, ha uresjaratban uzemelteted, akkor a kondi a zajfeszultseg
csucsertekere toltodik.

> Kerlek segitsetek! Koszonom.
Parancsolj.
Meg arra a fel nem tett kerdesedre is valaszolok, hogy akkor most orokmozgot
csinaltunk-e, vagy sem?
Nyugodj meg, nem csináltunk orokmozgot.
Mert a zajgeneratorokat taplalni kell, vagy elektromos energiaval, vagy
hovel, s csak annyi energiat lehet kivennei a rendszerbol, amennyit
beletettunk. Mondjuk, veszel egy egy ohmos ellenallast, es felmelegited
annyira, hogy a zajfeszultseg effektiv erteke 1 V legyen. Ekkor az
egyeniranyito kimeneten (lehet Graetze gyeniranyitod is) szepen megkapod az
egy voltot, az optimalis terhelesed is kb 1 ohm lesz, megint kaptal egy
termoelektromos generatort. Persze az egy ohmos ellenallasod igen kulonleges
anyagbol kell csinalni, mert az 1 voltos zajfeszultseghez igen magas
homerseklet tartozik, es nem szabad neki elgozologni. A diodad meg a
fogyasztod meg nem lehet ugyanolyan meleg, mint a zajforras ellenallas, mert
akkor oda-vissza ugyanaz az energia megy, viszont a zajforras ellenallas
allandoan hot kell hogy veszitsen (az osszekoto drotokon keresztul  aramlo
forro elektronok mindenkeppen elvisznek annyi hot, ami vegulis a terhelo
ellenallast melegiti).
Na, stimmel az energiamerleg? Ennyi telt egy vaskalapostol.

Janos
+ - cirkulalo szarnyak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> >> Van-e ennek valami koze ahhoz a jelenseghez, ami egyes vadaszgepekenel
> >> jelentkezik: a szarny vege mintha fustolne?
> HT> Igen: a hangsebesseg vagy a harmatpont kozeleben lathatsz ilyet. A
> HT> repulo kornyezeteben itt a legnagyobb a levego sebessege, igy itt
> HT> csapodik le a legkonnyebben a viz.
> Lehetne egy kicsit bovebben? A harmatpont vilagos, de a
> hangsebesseg...

A gazok sebessege es nyomasa...

udv
Csaba
+ - Jovo: "terepmintas" ruha? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv. mindenkinek!

A par nappal ezelott megjelent, a jovo fejlesztesein fantazialo cikkrol
jutott eszembe: a fene tudja hol olvastam a kijelzok fejleszteserol, de ott
azt irta, hogy a kozeljovoben lehetsegesse valik textiliahoz hasonlo anyagok
kifejlesztese, amelyeknek a feluleten meg lehet jeleniteni ezt-azt (mondjuk
vekony, hajlithato monitor) es igy kifejlesztheto lehetne peldaul egy, a
hatterterepet utanzo, a viselojet nagymertekben elrejto terepruha (most jo
parasztosan fogalmaztam). Gondolom valami olyasmire gondoltak, mint a
Predator filmben. Mindegy, szoval valami ilyesmi.
Tudja-e valaki, hogy a valosagban vannak-e kutatasok ilyen iranyban es ha
igen, akkor hol tartanak? Mit tud errol jelenleg a publikum?

Legyetek jok.
Athos.
+ - megint zajbol energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!


BM irta:
: egy mezei R ellenallaton vagy huzaldarabon is nagyritkan tobb
: Voltos fesz is eloforul.  Nagyon nagyot tevedek?

Nem tevedsz, ez igy van. A "nagyritkan" viszont egy matematikai fogalom,
lasd lentebb a szamitast -- gyakorlatilag azt jelenti, hogy "soha". A
masik problema, hogy ezt a zajfeszultseget nehez merni, mert osszeadodik a
meroberendezes zajaval, a meres szort kapacitasa megszuri, stb. A kulcsszo
a "k*T/C noise" (Boltzmann-allando; abszolut homerseklet; szort
kapacitas).

: A kerdes vegkifejlete mar adodik innen:
: fold->vezetek->dioda->vezetek->kondi->fold
: Ha a kondin nincs egyenfesz, akkor nem szol bele a dioda feszultsegebe.
: A dioda ket oldalan is a feljebb mar vazolt eloszlasu feszultsegek
: lehetnek, azaz ritkan de akar 0,7 V-nal nagyobbak is. A dioda maga, mint
: zajgen is ilyen eloszlasu feszt kelt. Hurok ide, hurok oda, akkor most
: miert is nem nyit ki az a dioda soha? A lomhasaga nem elvi ok csak
: gyakorlati. Ha kinyit akkor a kondi toltodik. Emiatt persze egyre
: nehezebben (egyre ritkabban) nyit ki a dioda, de hat ettol all be az
: egyensuly.

Nekem azert lenne egy-ket gyakorlati megfontolasom a temaban. Tegyuk fol
hasrauteses alapon, hogy a dioda zajfeszultsege Gauss-eloszlasu,
kozeperteke nulla es 3*szigma=1mV (magyarul legfeljebb +-1mV-ot latsz a
szkopon, ha megnezed). 700mV tehat 233*szigma. Annak a valoszinusege, hogy
a feszultseg tullepi a 700mV-ot, numerikus szamitas szerint 0 (pontosabban
a MathCAD numerikus pontossaga alatti -- ha valaki ki tudja integralni,
megirhatna a pontos erteket). De ha 3*szigma=111mV (ami abszolut
irrealisan magas ertek, de erre a szoftver legalabb nem 0-t ad
eredmenyul), akkor a dioda 6e-300 valoszinuseggel van nyitva -- ha
egyaltalan lehet meg hinni a numerikus szamitasnak. A masik, hogy nincsen
idealis kondenzator, egy ido utan onmagatol kisul. A harmadik, hogy a
dioda nyitoellenallasa nem nulla, igy a zaj egy RC-tagon keresztul
szu"ro"dik. A negyedik, hogy a dioda zaroellenallasa sem vegtelen, igy a
kondi kisul.

De ha elvi okot akarsz: a diodaegyenlet elmeletileg olyan, hogy csak 0
feszultsegnel folyik 0 aram. Azaz egy zaroiranyban elofeszitett idealis
dioda vissza'rama mindenkepp kisuti az idealis kondenzatort is. A fenti
valoszinusegszamitasbol talan latszik, hogy a 0,7V-ot sokkal ritkabban
lepi tul a zaj, mint amilyen gyorsan a dioda kisuti a kondit, igy az
egyensulyi helyzet a 0V lesz.

A masik problema az idealis alkatreszekkel az, hogy attol meg, hogy van
1V zajfeszultseged, meg mindig nincsen zajteljesitmenyed, mert azt
mondod, hogy a dioda ellenallasa vegtelen, amig nem nyit ki (U*U/R=0).
Azaz a zajenergia is nulla. Amikor kinyit, akkor ez az 1V 0 ido alatt
atkoltozik a kondenzatorra, ahol 0.5*C*U^2 energiat kepvisel. Itt most
hirtelen a semmibol lett energiad, ami azt jelenti, hogy a modell nem jo.
Tehat vagy nem koltozik at az 1V a kondenzatorra, vagy a diodanak kell egy
ve'ges belso ellenallasanak lennie, hogy legyen zajenergiaja. A
vegeredmeny mindket esetben az, hogy a kondenzatoron atlagban 0 feszultseg
van.

Udv,
marky
+ - megint zajbol energia II (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sajnos az elozo levelembe hiba csuszott, ha 3*szigma=1mV, akkor 700mV nem
233*szigma, hanem 2100*szigma. A tobbinek elvileg stimmelnie kell. ;-)

A szkopos peldat pedig inkabb megmagyarazom: ha egy
Gauss-amplitudoeloszlasu jelet megnezek egy szkopon, akkor a jel a
Gauss-tulajdonsagok miatt az ido 99,8%-aban 3*szigmanal kisebb. Ezert
kozkedvelt modszer megnezni a jelet huzamosabb ideig es a szkopon lathato
maximumot 3*szigma-nak ertelmezni. A matematikusok most ugyan fintorognak,
de a mernokoknek ez eleg [osszhangban a multkori tezisemmel, ami az x=a*b
tipusu kepleteket illeti]. :-)

marky
+ - Re: Re: Lebego magnes. (?) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Starters !

>> gyakorlatilag akkora orvenyaram tud kialakulni, hogy az ne
>> moccanhasson tul gyorsan, azaz szemmel lathatoan.

>Ennyit a jozan paraszti eszrol... :-(
Elhamarkodott itelet :-)

>A szupravezetes azt jelenti, hogy az ellenallas _pontosan_ nulla,
>ezert a kialakult orvenyaramok _teljesen_ akadalytalanul aramlanak,

Ettol meg a rendszer egesze nem idealis, lentebb irom,
miben jelentkezik ez szerintem.

>egyensuly _valoban_ sztatikus - ez elhangzott az eloadason is.
Valszeg nincs jobb kifejezes ra, es a 'sztatikus' csak kozelites.

Mizsei Janos emlitette, hogy szabalyozasrol van szo.
Egyetertve ezzel azt allitom, hogy a magnes idovel leer, ugyanis
egyreszt ennek az onszabalyozo rendszernek nincs fix
referencia-jele, ami alapjan vissza-kenyszerulne a magnes egy
adott kituntetett allapotba,  masreszt a szupravezeto kesve
reagal a magnes rezduleseire. ( melyek anyaganak termikus
eredetu veletlenszeru mozgasabol is adodnak)

A stabilizalo ero kesve megjelenese abszolut merevnek feltetelezett
testre vonatkozva, onmagaban is lassu sullyedest enged meg,
s az emellett meg kulon feltetelezett apro spontan valtozasok
a kb. stagnalo orvenyaramban csekely valtakozo osszetevot,
zajt eredmenyezven EM veszteseget jelentenek, biztosan.

A magnes - ha borzaszto lassan is, de megiscsak vandorolhat.

Tehat a szabalyozas holt-idos jellege es a reszt vevo testek
'zajos geometriaja' okozta EM zaj - mint kisugarzodo veszteseg
engedi meg a magnesnek a tendenciozusan alacsonyabb potencialok
fele 'docogeset' szerintem.

Udv: zoli
+ - Re: randa egy biologiai kerdes, de asszem jo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Starters !

>Osszegezve: a kromoszomak tobbe-kevesbe pontos masolatok,
>a sejt tobbi anyaga pedig az anyasejt _egy resze_ - ez is
>nagyjabol megegyezik az eredeti sejttel. Elofordulhat
>azonban olyan, hogy valami nem egyenletesen oszlik el
>es csak az egyik utodnak jut: valoszinuleg igy alakultak
>ki pl. a novenyekbol az allatok.

Koszonom. Tulajdonkeppen azon kezdtem toprengeni, hogy
mi lehet egyszerubb a sejtnek:
Meglevo oroklott technologiaja reven legyartani a sajat
majdnem teljesen hu masat, vagy mindossze 'szerkezetkesz' sejtet
gyartva atadni neki azt a technologiat, mellyel a leszarmazott
onmaga fejleszti magat 'kulcsrakeszre', s kozben meg esetleg
lehetosege van bizonyos egyedi modositasokra, melyek uj
korulmenyek kozott elonyt nyujthatnak.

Mindket megoldasnak lehetnek elonyei/hatranyai, s ha
a 'kulcsrakesz' valtozat maradt fenn, annak nyomos oka
volt.  Ugy latszik konnyebb, vagy gazdasagosabb  a komplett
onmasolas, mint orizgetni es  mukodokepesre lemasolva atadni
gyartasi technologiat felkesz termekhez adva kiegeszitoul,
*a tobbit csinald magad!* uzenettel.

Talaltam egy erdekesseget, mely ha nem kacsa, talan
kozelebb visz a sejtekben zajlo kulonfele onmasolasi folyamatok
alaposabb megismeresehez is, mikozben a kvantumelmelet is
uj elvvel bovulhet, de meg a vilagkepunk is megvaltozhat egy
meglepo uj felismerestol.
http://www.sulinet.hu/eletestudomany//archiv/
1999/9952/elsokez/nanotech.htm

A sejtek onmasolasaban lehet, hogy eddig fel nem ismert fizikai
technologia is szerepet jatszik a feltart kemiai masolodas mellett.

Udv: zoli

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS