Tisztelt listatagok !

Az alabbi levelet elküldtem az  ünnepek alattt , de a nagy Y2K miatt :-)))
nem kaptam valaszokat , sot nem kaptam tudomanyt se .
Most megismetlem ha esetleg  mar olvasta valaki ,akkor ezer bocs .



 Tisztelt listatagok !
 
 Nem reg egy kedves baratommal filoztunk egy kicsit az örökmozgokon ,
 ki is fundaltunk egy erdekes ötletet , kernenk benneteket , hogy vizsgalja´tok
 meg egy kicsit .
 Szoval, adva van egy libikoka, ket vegen egy-egy munkahengerrel , közöttük gol
yopalyaval ,
 (es persze golyoval ) , a ket munkahenger alatt egy-egy gyenge magnessal (a vi
zszintbe allas miatt) .
 A ket munkahenger össze van kötve cso´´ -vel , es a rendszer fel van töltve fo
lyadekkal .
 Az egyik (kiindulo) allapotban a golyo le gurul, es a munkahengerben levo foly
adek at folyik a fenti 
 munkahengerbe , amint a felso munkahenger es a bennelevo folyadek legyozi a ma
gnest es az ellentetes oldat ,
 atbilen (remenyeink szerint :-) .
 
 Köszönetel : Krisztian
 
 ui.:Kellemes unnepeket ,  tudomanyban(es egyebben) gazdag ,boldog uj evet kiva
nok mindenknek  !!


Üdvözlettel : Krisztián          
Web : www.extra.hu/gkrisz

Kedves Zoltan !    

>A beul egy urhajoba es elindul valamerre 1g -vel gyrosulva.
>B ezenkozben felul egy nagy nagy tomegre, amely nem forog, 
>nem kering, nem csinal semmit, hanem B-re egy 1g-s gyorsulassal 
>hat, A -eval pont ellentetes iranyban. 
>Amennyire en tudom, a ket uriember nem lenne
>szabad kulonbseget talaljon a gyorsulasbol es a nehezsegbol eredo
>rajuk hato erokben. Mondjuk 1 ev mulva A megforditja az urhajot, 
>B meg atsetal a bolygoja (ill. "alloja") masik felere, hogy 
>a gyorsulasvektorok ismet ellentetesek legyenek, majd nemsokara 
>(ujabb 1 ev) talakoznak.

>Mi az a kulonbseg, ami miatt mas lesz az orajuk ? Az, hogy A mekkora
>sebesseggel ment, az csak A vagy B szempontjabol mervado, hisz csak ok
>ketten vannak a kiserletben, es A sebessege B felol mindig pont annyi
>volt, mint B sebessege A felol.

Ha _B_ hez rogzitunk egy vonatkoztatasi rendszert,
akkor _B_ sz m ra az v ltozatlan marad, mig
_A_ szamara a vonatkoztatasi rendszer zsugorodni fog amint
mozgasba lendul.
A megrovidult vonatkoztatasi rendszerben ide-oda 
kozlekedve elofordulhat, hogy kevesebb idot tolt
a sajatidejebol, mint a bolygolako, de nem feltetlenul.

Hogy ne zavarodjak ossze, beiktatok egy _D_ 
kozbenso harmadik ikertestvert megfigyeloul, aki eromentes 
terben tartozkodik, mert az eredeti rendszer nekem 
kozvetlenul nehezebben attekintheto.

_D_ azt tapasztalja, hogy a bolygon egyenletesen lassabban jarnak
az orak, mint nala. Idoaranyosan novekszik az eletkoruk
elterese.
_A_ testver, aki elutazott, mindenkeppen fiatalabban ter vissza
_D_ -nel, barmennyit is utazott.  
Hogy _B_-nel is fiatalabb-e, az attol fugg, hogy 
a tavolsagkontrakcio miatt lerovidult utja mennyi idonyereseget
hozott szamara. Minthogy kikotes volt a megegyezo g,  
elofordulhat, hogy 0 relativ sebessegrol indulva rovid 
utazas  eseten nem novekszik szamottevoen a sebessege, sem
a tavolsagkontrakcio, mely lehetove tenne azt az idonyereseget 
mely meghaladna  a bolygolakoet. 

Ami a megegyezo g-vel jellemzett rendszerekben ekvivalens:
pl. a bennuk tartozkodok megegyezo nehezkedest mernek.  
Ha fenyforrasokkal kiserleteznek, hasonloan kimutathatjak
a feny elhajlasat a rendszereikben.
Amiben kulonboznek, az a kovetkezo: 
A mozgasallapotvaltoztato a gyorsulasa idejen annak a 
tavolsagnak a megroviduleset tapasztalja, melyet indulasa 
elott az utvonalara vonatkozoan felmert. 
Sebessegvaltoztatas kozben a relative allo orak folyamatos 
lassulasat is tapasztalja, mig a gravitacios terben 
tartozkodo nem. ( nincs folyamat )

>> A gyorsulasnak a jelensegben mindossze annyi
>> szerepe van, hogy a gyorsulas ideje alatt all be a
>> kontrakcio, es vele az idodilatacio is arra a mertekre,
>> mely aztan az egyenletes mozgasnal az eletkoroknak
>> mar linearisan novekvo eltereset kezdi produkalni.

>Azt jelenti ez tehat, hogy a sebesseg abszolut, egy ki nem mondott
>univerzalis hatterhez ( == eter) kepest ?

Nem, a sebesseg mindenkeppen relativ. (kiveve a c-t) 
Inkabb arrol van szo, hogy amelyik objektum egy 
vele egyutt nyugvo objektumhoz kepest onkenyesen 
valtoztat a relativ poziciojan, annak maris idonyeresege 
lesz a masikhoz VISZONYITVA.
(felteve, hogy gravitacival osszefuggesbe hozhato 
ido-anomalia nem ellensulyozza, vagy nem haladja meg ezt)
A pozicio-valtoztatasnal a felvett relativ sebesseg 
es a megtett ut egyarant szerepet jatszik az ido-nyeresegben.
Az egyszer befektetett energia korlatlan hosszutavon kamatozik,
azaz ido-nyereseget jelent szamara.
S bar az idodilatacio kolcsonosen tapasztalhato, 
aki gyorsulassal elmozdul a tobbiekhez kepest az 
rovidebb utra jut, mint amilyennek a tobbiek itelik az utat.
Valoszinunek tartom, hogy lehetne krealni olyan 4 dimenzios
modelt, mely szemleletesse tehetne ezeket a kerdeseket.

Pillanatnyilag valamifele egymasra retegzett, vagy egymas mellett 
mukodo, 3D-s filmszalagokat jatszo mozikon gondolkodom, 
melyeknel ugyanaz a film megy, s az egyik filmszalagrol a masikra 
attereskor kimarado reszletek miatt lehetne utat roviditeni.
Visszaterve az eredeti szalagra pedig azt kellene tapasztalni,
hogy ott mar majdnem vege a filmnek. 
Persze lehetnenek vegtelenitett szalagok is...  :)
Ez csak otlet. Meg fogalmam sincs, hogy mikent mukodne.

Udv: zoli

>Normalis helyzetben mindegyik jo volt, de hanyatt mindegyik
>szines. Es ahogyan forgattam, ugy valtozott a szinterkep. A
>lemagnesezes sem segitett, pedig van a monitoromban ilyen
>is.

En ma megforditottam par monitort ( HP gyartmanyok),
es nem tapasztaltam elterest a szinekben.

Lehet, hogy tipusfuggo dolog ez. 

Ha az elte'rito tekercsek mechanikailag megmoccanhatnak 
a sulyuknal fogva, az valoszinuleg elszinezodest is okozna. 
A kepcsovek belvilagat nem ismerem. Lehet, hogy ott lep
fel valamelyik elektroda onsulybol adodo elmozdulasa.

Az otleted egyebkent nagyon tetszik, lehet, hogy nekem is
alkalmaznom kell. Egy veszelyet latom:
Ha a legaramlas nem megfelelo, a monitor tulmelegedhet.
A szinek elmaszasa mellett vibralast is es ki tudja 
mimindent okoz.
( Nemreg leszerelte valaki egy monitor talpat, mert
  magasnak talalta, majd be is kovetkezett a vibralas,
  hiszen az also perforacio elzarodott.)
Talalkoztam mar tulhevitett elko-val is, mely miatt
idonkent elment a kep. Egy intenziven melegedo IC
kozvetlen kozelet nem nagyon turte sertodes nelkul. 
A BNV-n egyszer kigyulladt egy monitor, a tetejem
tartott paksametatol. ) 

Megvalami: azt irtad, hogy az elektronagyunal forditottal
polaritast.  Nem az elterito tekercseknel kell ezt megejteni ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Az eddig elhangzottakhoz mar csak azt tennem hozza, hogyha egy szamlalot
CMOS technologiaban valositunk meg, akkor ez csak a billenesek alatt vesz
fel aramot (raadasul hirtelen es nagyot). Ha tehat egyszerre sok bit
billen, akkor hirtelen sok aramot vesz fel az aramkor. Ezt elkerulendo
lehet olyan kodokat alkalmazni, ahol csak 1 bit billen lepesenkent.

Ha tudtok nemetul:
http://www.e-technik.fh-kiel.de/universe/digital8/dig008_7.htm

Ez viszonylag alapos, nekem mondott 3 ujat (51111, Glixon, Libaw-Craig),
ami viszont nincs benne, az a Johnson-kod. Itt egyszeruen balra
kishifteljuk a szamot, a legalso bitbe pedig a kitolt bit invertaltjat
irjuk.

Aiken es Stibitz a szamitogepek (h)oskoraban nyomultak, eleg rendesen
(Aiken epitette a Mark I-et, Stibitz az elso "zseb"szamologepet [persze a
munkatarsaikkal], mindketto a 2. vh. alatt keszult). Tovabbi "hardveres"
Konrad Zuse, es hogy teljes legyen a kor, Neumann Janos sem maradhat ki.

Erdemes felutni egy lexikont vagy pl. Muenchenben a Deutsches Museumban
a hardware-t kozelrol is megszaglaszni, ha eppen arra jartok. :-)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Udvozletem!

A monitorbeli galibakhoz szolnek hozza. Bar nem szamoltam utana, de a
fejre allitott monitor eseteben az is kozrejatszhatott, hogy maguk az
elterito elemek is elmozdultak, hisz nemcsak az elektronokat vonzza a
gravitacio. Az meg, hogy a Foldmagnesessegre is szamolni kell, azzal
cafolhato (vagy mutathato ki), hogy megnezzuk, valtozik-e a kep, ha kepcso
tengelyet K-Ny iranybol E-D iranyba forditjuk. En eddig ilyent meg nem
tapasztaltam. Eros a gyanum, hogy csak uzleti fogas a gyartok reszerol. 
A javslatom: ha garancialis a monitor, szervizbe vele.
 
Ha nem, es a lemagnesezes se segit,lehet probalkozni mindenfele
varazslatos dolgokkal, de esetleg azzal is, hogy az ember 
KIKAPCSOLT ALLPOTBAN leveszi a burkolatat es megnezi, hatha talal rajta
egy-ket feliratozott trimmer potenciometert, amik eppen a beszabalyozasra 
lettek beszerelve. 
Ha megvannak estleg lehet probalkozni veluk bekapcsolas utan, de csak 
ovatosannem feledve, hogy NAGYFESZULTSEG  van a kornyeken. 
De azt hiszem, meg ilyenkor is a legbiztosabb szervizbe vinni.
                                                             Valkai Sandor
> -----------------------------------------------------------------------------
mailto:       
http://www.geocities.com/s_valkai/

Sziasztok!

Azt irtam:
>Gyonyoruen kijon az ikerparadoxon, vagyis az, hogy ket esemeny
>kozott az egyenes vilagvonalat befuto ora szerint telik el
>a legkevesebb ido.
   ***********
Nem jo! A l_e_g_t_o_b_b ido telik el az egyenes vilagvonalu mozgasnal!
Ez az en hibam, ha ugy tetszik, betehetitek a listaba, 13+1.-nek.          

>>Azt jelenti ez tehat, hogy a sebesseg abszolut, egy ki nem
>>mondott univerzalis hatterhez ( == eter) kepest ?
>++Ha A fiatalabb lesz, akkor tenyleg ugy tunik, van
>valamifele "allocsillagokhoz rogzitett" rendszer(?) vagy a
>vilagegyetem osszes tomegenek rendszere(?). Mert B ahhoz
>kepest all.
Javaslatom a kovetkezo:
Rajzoljatok magatoknak egy Minkowski-diagramot, ezt akar
abszolut rendszernek is tekinthetitek, ha ugy kenyelmesebb.
Vegyetek fel benne ket terido-pontot (esemenyt), ugy, hogy az
egyiktol a masikig a fenynel lassabban lehessen eljutni (az
ilyenre mondjak azt, hogy idoszeru tavolsag, ilyen tavolsagon
lehetseges az utazas).
      ^
   ct | 
      |
      |        + (erkezes)
      |
      |
      |
      |
      |
      |     + (indulas)
      |
      |
------+-------------------->
      |                   x
      |
Kossetek egymassal ossze a ket pontot (az "indulast" es az "erkezest"),
kulonbozo vonalakkal (vilagvonalakkal), ugyelve arra, hogy ezek
a vonalak mind egy-egy lehetseges utazast kepviseljenek, azaz
a sebesseg mindig kisebb legyen a fenysebessegnel.
Az indulas es az erkezes kozott az egyenes vilagvonal menten telik
el a legtobb ido (jo, most nem rontottam el).
Figyelem: minden terbeli utazas egy egyenes szakasz menten tortenik
(az x tengely menten) ebben a peldaban, de ezek kozul csak az egyik
lesz egyenes a teridoben is.
Es most rajzoljatok fel ugyanerre az abrara egy masik Minkowski-
diagramot, a v sebessegu vonatkozasi rendszeret (x iranyu a sebesseg).
Az egyenes vilagvonalak az uj rendszerben is egyenesek maradnak,
a gorbek tovabbra is gorbek lesznek, hiszen a transzformacio linearis.
Az eredeti diagramnak nincs semmilyen kituntetett tulajdonsaga az
ujhoz kepest. Nem dontheto el, melyik vonatkozasi rendszer az abszolut.
Egy specialis eset: amikor az indulas es az erkezes x koordinataja
ugyanaz. Ez a kozismert iker-paradoxon, amelyben a helyben marado
szamara telik el a legtobb (figyelek!) ido.

Udv,
Kalman

Hali!

Erdeklodve olvastam a felfele forditott monitor problemajat.
Kiprobaltam a sajatommal, de semmilyen valtozas nem volt,
akarhogyan is forditottam el. (Ha valakit erdekel a tipus, maganba
megirom, de lehet, hogy mar igy is reklamot csinaltam.  :-)

Egyebkent gyanitom, hogy az elektronsugarak iranyanak megforditasa
a monitor lelkivilagaban komoly elterest okozott az eredeti beallitasokhoz
kepest, es ez a fo problema.

Tovabba, kicsi iroasztal eseten hasznalhatsz LCD vagy plazma kijelzot is.
Jo laposak es fel lehet tenni az iroasztal mogott levo falra.
Olcsobb, mint egy nagyobb lakas, amibe belefer a nagyobb iroasztal.

Udv.:P.S.

Sziasztok,
 Szepszamban erkeztek valaszok a levelemre, amit ezuton is szeretnek
megkoszonni. E sok levelnek koszonhetoen sikerult e szamok elmeleti es
gyakorlati jelentosegevel is megismerkednem!
 Megegyszer kosz,
Jozsi

Kedves Tibor!

>Beletorott a bicskam a kovetkezo feladatba:
>Igazoljuk, hogy az 1+1/2+1/3+...+1/n - logn sorozat konvergens.
>Az biztos, hogy monotonon no, de a korlatossagot nem sikerult
>bizonyitani. A Cauchy fele konvergencia kriteriummal sem jutottam
>semmire.
Megneztem amit irtal, picit modositanek: 1, ez itt egy sor, nem sorozat
integralassal az a gyanum, hogy konnyu lenne belatni, hogy az osszeg az
pont a log n -hez tart (pontosan ln n-hez). Dereng viszont egy olyan
tetel,
hogy ha igazolom, hogy az n-ik es az n-1 -ik tag kulonbsege nullahoz
tart, akkor konvergens a sor. Sajnos elegge regen tanultam, es most
nincs
semmilyen forrasmunka keznel :). Ha tevedek, irjatok meg, es akkor bocs.

Mindenesetre vettem az n: 1+1/2+1/3+...+1/n-log n es az n-1: 1+1/2+1/3
+...+1/(n-1)-log(n-1) kulonbseget, es azt kaptam, hogy:

1/n-1/(n-1)+log(n-1)-log n = -1/(n(n-1))+log(1-1/n)

Itt mind a ketto tag nullahoz tart, ha n tart a vegtelenbe.
Remelem, segit ez valamit :)
H.Tamas
***********************************************************
Haraszti Tamas

***********************************************************

Koszi a valaszokat.

Vegul is vettem a batorsagot es a spiralis lengeteses modszerrel sikerult vissz
acsinalnom az elszinezodest.

Udv: Tamas

A segitsegetek kernem, de nem a magam szamara.
Egyik baratom fizikabol a kovetkezo ket kerdest kapta es ebbol kellene
beszamolot irnia.
Tehat az elso: A csillagok altalanos metodusa
A masodik :A Paralaxisok
Nekem fogalmam sincs roluk ezert is fordulok hozzatok. Ha valaki tud
segiteni kerem irjon a kovetkezo cimre vagy a listara.

A napi es az evi parallaxis jelensegehez javaslatom:
Marik Miklos (szerk.): Csillagaszat c. konyv 93-100. oldal.

A metodus szo itt nem egeszen vilagos nekem, hogy mit takar.
A csillagok eleterol, mukodeserol az elobb emlitett konyvon kivul
ajanlom A vilagur titkai c. vagy a Csillagaszat (Oxford) konyvet.
Melyebb ismeretekhez: Cooper-Walker: Csillagok tavcsovegen
c. konyv.

A magyar nyelvu csillagaszati es urkutatasi konyvekrol keszitett
listaim helye:
http://www.jate.u-szeged.hu/obs

Udvozlettel:
Szatmary Karoly

Sziasztok!
Parrag Miklosnak ) valaszolok:
Miklos elvegzett egy becslest a gravitacios erore, mely
ket 24 kg-os tomeg kozott lep fel 1 mm tomegkozepponti
tavolsagnal. Valoban nagyon kicsi az ero, de meg kisebb
a Cavendish inganal, ahol az ingatomeg/forrastomeg arany
1/1000, vagy meg kisebb, megis tudnak gravitaciot merni.
A fizikai ingas mereseinknel dinamikus gravitacios hatast
merunk, amely tobbnyire a rezonancia modszert jelent.
Inga lengesido 70 sec, a csillapitasi tenyezo kb. 10^-5/sec,
(hidraulikus csillapito mellett) az inga also tomege 24 kg,
a teljes tomeg kb. 55 kg, (ebben benne van a felso tomeg,
szerkezeti anyagok tomege)
ezek ismereteben elvegezheto a dinamikai szamitas.
A fizikai modell csillapitott oszcillator kulso periodikus
gerjeszto erovel. A szamitasokat elvegeztettuk kulso,
fuggetlen szakemberrel is, stabil rezonancia eseten kb.50 mm-es
lengesi amplitudo jon ki. Ez az eredmeny kiszamitasanal
meg figyelembe vettuk a kornyezeti zaj kb. 5-10 mm-es
gerjeszto hatasat is.
Kovacs Zoltan (KZ)  a TUDOMANY #1002
szamaban kepviselte a jelenlegi tudomany hivatalos
allaspontjat, anelkul, hogy mind a kiserletet, mind az
elmeleti modellemet ismerne.
Nem tudom, hogy mit szol ahhoz, hogy japan tudosok
szerint (a Spektrum TV-ben januar elejen ment errol egy
rovid film) a gravitaciorol a jelenlegi ismereteink
nagyon hianyosak, tevesek. Ok valami kiserletet is
vegrehajtottak, van egy uj modelljuk, mely szerint a
vilagegyetemen belul sokkal kisebb a gravitacios
hatas, azaz a vilagegyetem tagulasa nem fog megallni,
hanem a tagulas uteme egyre novekedni fog.
De mivel nem ismerem a reszleteket, ebben nem tudok
allast foglalni. Mi csak a sajat kiserleteinket ismerjuk.
 Zoltan irta:
"Nem mind arany, ami fenylik; aki viszont valami fenyeset talal, az forduljon
ekszereszhez, ha azt akarja, hogy masok is aranynak fogadjak el..."
Ez nagyon jol hangzik, csak Zoltan sem gondolja komolyan, hogy
pl. a Nature elfogad barmilyen olyan gravitacios merest,
amelyet maganszemelyek vegeztek Magyarorszagon egy
magan laboratoriumban.
Azt tudom mondani: a vilagon nem letezik semmifele publikacio,
hogy mertek volna gravitaciot egyenlo tomegek kozott.
A kiserleteink nehany ezer dollarbol kivaloan elvegezhetok,
megismetelhetok. Tessek elvegezni, nem nagy dolog, es
akkor ugyanazt fogjak kapni, mint mi mar a negyedik
ingaval. Utana lehet gondolkodni, hogy hol a problema.
Udvozlettel: Sarkadi Dezso


**********************************************************************
This email and any files transmitted with it are confidential and 
intended solely for the use of the individual or entity to whom they   
are addressed. If you have received this email in error please notify 
the system manager.

This footnote also confirms that this email message has been swept by 
MIMEsweeper for the presence of computer viruses.

www.mimesweeper.com
**********************************************************************