Sziasztok!

A kovetkezo problemammal kapcsolatban vagyok kivancsi a gondolataitokra:
Egyideje meglehetosen gyakran elojon bennem egy olyan (kellemetlen)
erzes, hogy nem tudom osszefogni magamat. Az baj egyre hosszabb
orakra, napszakokra beut a dolog. Ilyenkor olyan erzesem van mintha a
szemelyisegem reszei kozott hianyozna a szinkron. Ez leginkabb ott
jelentkezik, hogy tobb dologgal szeretnek foglalkozni, de a "kozos
nevezo" koztuk eleg sokszor a semmitteves, a varakozas lesz, hatha
valtozik valami. Mint a kisgyerekek amikor egyik se akar engedni a
masiknak. Versengenek a torekveseim, de ha egyik vezeto pozicioba
kerul a tobbi maris furja azt. Racionalis ervekkel tudom megindokolni
minden tervem helyesseget, de megsem megy az hogy "most belevetem
magam teljes erobol, lendulettel" mert mindig ott van a tobbi belso
kesztetes, hogy pedig nem ezt kene, de akarmit csinalok ez van, nagyon
ritkan tapasztalom meg azt az allapotot mikor belemerulok a teendombe
es nem azon jar a fejem hogy nem-e kene inkabb a masik teendomet
csinalni. Ez utobbi pedig az energiaim nagy reszet felemeszti.
Egyetemi tanulmanyok valamint kulonbozo munka jellegu projektek
(illetve hobbi is mert erdekelnek a tanulassal egyutt) egymas kozotti
kapcsolatarol van szo. Azt hiszem hogy lenne idom mindenre, de
valahogy nem tudok rendet teremteni magamban hogy a teljes szemelyiseg
tamogassa az adott teendomet egy bizonyos idore, hogy minnel hamarabb
massal is foglalkozhassak.
Na ez igencsak kusza lett, de azt hiszem sikerult kifejeznem a
kerdesemet. Hogy tudok belso osszhangot teremteni, belso ellenteteket
megszuntetni? Milyen terchnika lenne celravezeto?

Koszonettel fogadom minden megjegyzeseteket,
Borbely Balint