Vicces dolog az éter létezése mellett érvelni, amikor az emberfia
bemehet a boltba és vásárolhat egy GPS-t. Amit úgy terveztek, hogy
a relativitáselmélet éter nélküli verziója alapján számítja a pontos
pozíciót.

Vagy két éve egy napilap tudomány rovatában egy nyugdíjas fizikatanár
is azt magyarázta, hogy Einstein tévedett. El is tettem a cikket,
olyan szép, dialektikus.

Sziasztok!


Miki, irod:

: Ezt a zajos dolgot nem értem.
: Hogyhogy "a vivo sávszélességében" ?
: A vivo maga csak 1 frekvencia, ezért 0 széles. Vagy nem?
: Ha már szélessebb, az már épp azért van mert modulálták,
: mert infót hordoz, nem?

Nem. Alapvetoen a vivofrekvencia mondjuk +-100Hz-et siman ingadozik a
kvarc toleranciajaval (most tobb "olcso" adokeszulekrol beszelek, nem
egyrol), tehat ennel joval nagyobb frekvenciaelterest kell modulacioval
produkalni. Tovabba ha a vivo 0 savszelessegu lenne, akkor nem lenne
benne energia, mivel ehhez vegtelen teljesitmenysuruseg kellene.

Minden oszcillator ugy mukodik, hogy a meglevo (az egyszeruseg kedveert
feher) zajt pozitiv visszacsatolassal nagyon folerositi es a rezgokorrel
szuri. Tehat a vivo savszelesseget az oszcillator rezgokorenek a josagi
tenyezoje hatarozza meg es a teljesitmenysususeg 20dB/dekaddal esik a vivo
ket oldalan. Ez a linearis elmelet. Sajnos az oszcillator nemlinearis,
ezert o meg frekvenciakeverest is vegez. A DC-kornyeki zajt (ami 1/f
teljesitmenysuruseg-karakterisztikaju) folkeveri a vivofrekvencia kore,
amitol ott 30dB/dekad spektrumunk lesz, ami aztan atmegy 20dB/dekadba
nagysagrendileg 10kHz..10MHz-re a vivotol (leghamarabb bipolaris,
legkesobb pedig GaAs-elektronikanal). Tehat egy 12,5kHz szeles csatornaban
a folkevert 1/f zaj dominal. Ha ugy tetszik, az informacio mellett az
oszcillator alapsavi zaja is modulalja a vivot.

: Még azt tudom elképzelni, hogy az adóoszc-ban, ahol
: a zajból a visszacsatolás miatt kiemelkedik a vivo,
: ott a vivo körül elkerülhetetlenül generálódik zaj is?

Igy van.

: De nehéz elhinni, hogy ne tudnánk mondjuk 90 dB-s
: jelzajviszonyú szinuszt könnyen eloállítani.

Nem tudunk, illetve definicio kerdese, hogy mit tekintunk jelnek es mit
tekintunk zajnak, es hogy ezeket milyen savszelessegben integraljuk.
(Radiofrekvenciarol beszelek most.) Elmeletileg ugyebar a zajt 0-tol
vegtelen frekvenciaig meg kellene integralni, ami a termikus feher
alapzarja vegtelen zajenergiat adna, tehat 0 jel-zaj viszonyt. (Amibol
latszik, hogy feher zaj nem letezik.) A csatornaban levo zaj pl. siman
lehet a szomszed csatorna oszcillatoranak 1/f-zaja. Ezert nem lehetett 
a
GMS-900 kezdeti idoszakaban 1 cellaban szomszedos csatornakat hasznalni,
csak kettovel arrebbit. Azota attertek a GaAs-rol bipolaris ill. CMOS
elektronikara, igy most mar szomszedos csatornakban is lehet sugarozni
(megkettozott cellakapacitas).

: Ááá, nem, itt valszeg valami másról beszélsz.
: Vagy hogyan érted, hogy "a vivo sávszélességében" ?

Minden komolyabb kommunikacios szabvany meghatarozza, hogy a vivot milyen
pontossaggal kell beallitani. Ez a teljesitmenysuruseg csucsertekenek
frekvenciajat jelenti.

: Most már biztos, hogy olyan zajra gondolsz, amit még az adó
: oldal maga bocsát ki. De miért van a vivo körül elméletileg is zaj?

Lasd fontebb.

: Még ha van is, a légköri zajokhoz képest nem elhanyagolható?

Nem. A legkori zaj nem fugg a vivo frekvenciajatol, mig az 1/f zaj igen.

: > Az SNR-javulas felso korlatja 10*log(csatornak szama), ami 16
: >csatornara elvileg 12dB javulast jelent, ha vegtelenul gyorsan ugralok
: >kozottuk
: Ezt nem értem.
: A javulás mértéke attól függ, hogy mihez képest nézzük azt a javulást...
: Ha egy nemzavart csatornához, akkor nem nyertünk semmit.
: Ha egy zavarthoz, akkor nyerünk, méghozzá minél jobban
: kiterítjük a spektrumot.

Ha 1 csatorna zavart a 16-bol, akkor lassu ugralassal akar egy komplett
frame-t/csomagot is ezen a zavart csatornan sugarzunk, ami elveszik es
ujra kell kuldeni. Ha gyorsan ugralunk, akkor csak par bitet vesztunk, 
ami
a tobbi 15 jo frekvencian elkuldott hibajavito bitekkel javithato. Ha
nagyon gyorsan ugralunk, akkor 1 bitet tobb csatornan kuldunk, tehat akar
analog modon hibajavito kod nelkul is kisakkozhato a helyes bit (ha
pl. olyan gyorsan ugralunk, hogy 1 bitet egymas utan mind a 16
csatornan sugarzunk, akkor pl. 15-szor 1 es 1-szer 0 detektalva => 1).

: > Ha hatotavolsagot akarsz novelni, akkor csak a direkt szekvencias
: > szort spektrum marad plusz egy jo korrelator, mert csak ezzel
: > tudsz jel-zaj viszonyt novelni --
: Valahol lemaradtam.

Az ugralas arra alapul, hogy a csatornak tobbsegeben meg tudod venni a
jelet es egy par rossz csatornaban nem, de ezeket hibajavito koddal
korrigalod. Ha nem tudod, marad a magasabb protokollszintu hibajavitas
(=adat ujrakuldese). A direct spectrum pont arra alapul, hogy *nem* kell
tudnod a jelet kielegitoen magas SNR-rel venned, megis ki tudod korrelalni
a zajbol, lasd GPS, ahol a jel tipikusan 20..40dB-lel kisebb az 50ohmos
veteli antenna termikus zajanal. Ezert lehet DSSS-szel hatotavolsagot
novelni, mig FHSS-szel nem.

Ha OFDM-et ugy allitanank elo, hogy veszunk 1000 vivot es ezeket
kulon-kulon modulaljuk, akkor az 1/f-zaj miatt nem mukodne. Ezert DSP-vel
egy alapsavu komplex jelet allitunk elo, amit aztan 1 vivore modulalunk
(illetve 1 I es 1 Q vivore). Igy az 1/f zaj nem problema.


Udv,
marky

Kipattant egy ötlet. Igyekeztem érthetoen és tömören
fogalmazni, de tapasztalat, hogy úgyis számos helyen
félre fogjuk érteni egymást. Nem baj. Ha majd tudom,
hogy mi nem értheto elsore, akkor még jobban kifejtem.

Tehát:

Miért is nagy a kocsikerekek gördülési ellenállása?
Mert benyomódik menet közben.
A benyomódás miért is okoz veszteséget?
Mert az abroncs kemény és fémszálakkal merevített,
és így még az üres gumiabroncsot is nehéz benyomni.
És miért kemény az abroncs? Hogy kibírja a ráható
(foleg oldalirányú) eroket is, + a levego túlnyomását is.

És ha olyan anyagból lenne, hogy az üres (túlnyomás nélküli)
abroncs kisujjal is benyomható lenne? Akkor nem bírná
a rá ható eroket és túl könnyen oldalracsúszna a kerék széle.

Olyan kerék kell, ami ellenáll a az oldalirányú eroknek is,
de a benyomódásakor befektetett energia visszanyerheto.
Erre a célra megfelelnének az ideális rugók sugárárányban.
(Elso körben higgyük el, hogy létezik ideális energiatároló rugó.)

Képzeljük el azt az üres abroncsot, ami nagyon könyen benyomható..
Kisujjal is. De az ujfajta kerékban ennek az abroncsnak a formáját
ne  surített levego tartsa meg, hanem sugárirányú rudak, amolyan
küllok, a kerék közepe és a kerék legszéle között körbe-körbe
mindenhol.
Ez eddig nem több mint egy merev anyagból készült, vékony gumival
bevont kerék. De ha a küllok hossza változhat, mert "ideális rugót"
"kötünk velük  sorba", akkor a benyomódás energiája visszanyerheto
lenne.

Összesen arról van szó, hogy amíg egy üres abroncs behorpasztásához
kell E energia, addig a kihorpasztádásakor sokkal kevesebbet kapunk
vissza. A gumiabroncs mint rugó nagyon nemideális, ezt lehetne
lecserélni jobb  rugókra. Akár nem is mechanikus rugókra, hanem
mágnesesre. (Csak  megvezetetett irányban elmozdulni képes északi
pólusok egymással szemben..)

Mégjobb, ha eltaláljuk a rugók rezonanciáját. Pontosabban
ha mágneses a rugózás, akkor úgy álltítjuk a rugóállandót, hogy
a kocsi tömege és sebessége miatt pont rezonanciafreki jöjjön ki.

Ennek rovábbfejlesztése, hogy tulképp egy jármu akár lábakon is
járhatna: akkor jó nagy a tapadási felület és nincs olyan
veszteség, amit elméletileg sem tudunk kikerülni.
Pl. 4 láb, 2-2 ellenfázisban:
letesz, hátrahúz, felemel, elorevisz, letesz stb.
Itt is az kellene, hogy az ide-oda mozgó alkatrészeknek
legyen valami puffer, amibol mozgási energiát kivehetnek
vagy oda visszatehetnek (gyorsulnak, lassulnak, felváltva).
Valami lendkerék féle vagy valami rezonancia.

Kell lennie egy módnak, hogy a földbe kapaszkodva hajtsuk
az autót ám csak a légellenállás jelentsen veszteséget,
a gördülési ne.
A fizika nem zárja ki, én meg túl maximalista vagyok.
Túl nagy naivitás?

Érteni mit próbálok mondani?

a BenceMiki

Sziasztok!

Ismet ketelkedoket latok a doppler effektussal kapcsolatban,
igy nem allom meg, hogy ne szoljak hozza.

Az effektus lenyege, hogy amiatt, hogy a mire a kibocsatott hullam
eler hozzad, kozelebb
vagy a forrashoz, mintha nem mozogtal volna a forras fele. Mindket
esetben visszavered
az osszes hullamfrontot. Csak ha mozgasban vagy (kozeledo)
osszesurusodik, ha meg
allsz, akkor nem.

A feny terjedesi sebessegenek allandosaga pontosan emiatt fontos.


Laci