>Talan emlekszel ra, hogy Magyarorszagon >egeszen 1844-ig a latin volt
a
>hivatalos nyelv.
Talan tevesen emlekeztem, hogy a Monarchia idejen a nemet nyelv volt a
torvenyes nyelv.
1867 utan lett a kettos nyelv az elismert es hivatalos nyelv.Persze az
archivumok a Latint hasznalava,sot meg a 20. szazad elejerol is talaltam
archivumi adatokat amely Latinban volt tovabb vezetve. De barmi is volt
Becs dontese a hivatalos nyelvre vonatkozoan, kb. 15 millio magyar a
magyarnyelvet hasznalata napi eletukben. S ketelekedheto ,hogy a VOX
szot hasznaltak volna a magyar szo helyett.
>Es a latinban a 'vox' szavazatot is jelentett, >legalabbis
magyarorszagi
>latinban. A szavazat szo nem regi magyar >szo, 1844 elott nem letezett.
Hmmmm. Hat akkor miert lett volna szukseges? a "voks" szo
torvenyesitese?
a "nyelvujitoknak" azt bevezetni?
Ha a nep (lakossag) politikai valasztasokat(szavazasokat) nem igen
gyakorolt, de a kiralyvalaszto nemesek, s az orszggyulesek igen
"szavaztak", meg ha hangos kiabalasokkal, vagy kardal is, de szavaztak
/valasztottak. Azok talan hasznaltak a VOX szot, de ketelkedheto ,hogy
a
kb. 15 millio magyar nep hasznalt sok Latin kifejezeseket a magyar nyelv
melett.
Nem ellentetes ez a fenti mondatoddal? hogy
1844-ig a Latin volt alkalmazva. Az szerint a VOX lett volna magyrositva
"szavazni", "kivalasztani", "donteni" ,"hatarozni ' , stb. nem vice
versa.
Szavazasok persze tortentek meg sokkal azelott is,meg ha nem a
lakossag,de a valaszto-nemesek altal. S a nep ,velheto,hogy a magyar
VALASZT szot ketsegtelenul hasznalta, s nem Latint a mindennapi
nyelvhasznalataikban. Meg ha csak csirkeket, malacokat, stb. VALASZtott.
>Amikor a
>magyar lett a hivatalos nyelv, a 'nyelvujitok' >alkottak meg a latin
szo potlasara.
De a VOKS a Latin, nem a "szavaz"!
De amit irsz, hogy a Latin VOX szot 'abordaltak' a regi magyar VALSZT
szo helyetesitesere hol a "nyelvujitas" abban? Az inkabb visszafele a
magyarnyelv hivatalos hasznalat elotti idokbe. S hol a logika mind
abban?
SZAVAZAS, VALASZTAS a Latin VOX=VOCE=VOICE szobol, ami hang-ot
jelent,sot eneklest ,harang, s minden halhato hangokat, s nem
valasztas/valasztani,
Ami a Latin "SELECTUS" , "SELIGRE" , "SELECTIO".
De az "utcai-sang" modjanal is sajnalatosabb!
S ma ,Ti panaszkodtok az 'Anglicizmus' ellen?
|
>Ha feltételezzük, hogy a szó az olasz capire ige
>capisco ragozott alakjából származik, akkor a kiejtés
>kapiszkál lenne, ami sem egyik, sem másik alaknak
>nem felel meg :-)
Nincs szükség feltételezésre, ugyanis tény, hogy a szó
forrása az olasz 'capire' (latin 'capere'). Azért nem sz-szel
ejtjük, mert az észak-olasz s-ező kiejtést vettük át. Az a
legvalószínűbb, hogy a hajdani közös K.u.K. (Kaiserliche
und Königliche) osztrák-magyar hadsereg Lombardiában
szolgált magyar katonái hozták haza Magyarországra.
Ausztriában, Németországban, Amerikában, Dél-Francia-
országban (Nizzában) és Svédországban is hallottam.
Amerikába olasz bevándorlók vitték magukkal, Nizza
régen olasz volt, Svédországban a túlnyomórészt be-
vándorolt külvárosi fiatalok egymás között használt nyel-
véből szűrődött ki a köztudatba, de eredetileg mafia szleng
volt. (Érdekesség: a svédköznyelvben mára már olyan
szavak is szalonképesekké váltak, mint a romani tjej (ejtsd:
csej) = a magyar csaj, és a 'capish' (kapiskál)). Mindenhol
az s hanggal ejtik.
A 'kapizsgál' alak újkeletű, gondolom, hogy az 'álldogál',
'üldögél', 'kapirgál' stb. mintájára egyesek 'kapisgál'-nak
kezdték egyesek mondani, amit persze a hangzóhaso-
nulás okán a magyar 'kapizsgál'-nak ejt.
Jut eszembe, hogy a svéd külvárosi szlengben találjuk
a török bevándorlók 'çok' (ejtsd: csok) = magyar 'sok'
szava. Tótfalusi István szerint viszont ez a szó ősi,
finnugor örökségünk része. Szóval török v. finnugor
eredetű? (Esetleg mind a kettő? Vagy véletlen hason-
lóság csupán? Tudja-e valaki?
Balázs írta Stockholmból
|