Csaba,

>Az eset felismerese Bodonyi ur tobbeves munkaja, kulomben a  Weboldalon
>szerepel, amit Dezso tovabb flytatott es kidolgozott, erzekenyebb
>meresekkel, ahol az 'elojel' lenyegtelen. Nem hinnem, hogy tobb haromeves
>munkajaban ne vette volna eszre azt az elojelet?

A helyzet sokkal rosszabb. Nem ismeri el, hogy ott rossz az elojel, pedig
kerek perec megirtam neki.
A dolog egy idoben sokaig szerepelt itt.
A lenyeg: a Dezso fele levezetesben kovetkezetesen rossz elojellel szerepel
egy energiatag.
Ennek kovetkezteben a gravitacios vonzasra ervenyes osszefuggesben nem
(m1xm2) szorzat, hanem (m1x(m1-m2)) lep fel. Ennek nyilvanvalo
kovetkezmenye, hogy azonos tomegek kozott nem lep fel vonzoero. Ezt minden
tapasztalat cafolja, de az az egyszeru megfontolas is, hogy a fold ket fele
is vonzza egymast.
Figyeld meg: az egesz Dezsoologia az egyenlo (vagy hasonlo nagysagrandu)
tomegek korul forog.

>Viszont fennallhat egy olyan dolog, hogy minden anyag (tomeg) valamijen
>reszecskesugarzo, igy az egyenlo tomegek kozotti nevezett 'vonzaserot'
(amit
>szemelyesen hajthatatlanul allitok, hogy barmilyan tomegek kozt nem
letezik)
>semlegesithetik az egyenlo mennyisegu es minosegu kisugarzasok.

Na ne.....

>  >Cafolni kell mindenhol, ahol megjelenik.
Igen, igen, igen.....Mindenutt.
Kulonosen az olyan megteveszto bevezetovel, ami a Dezso fele honlap elejen
van.

>Nem tudom, de a komolynak tuno megallapitasokat megsem vethetjuk el csak
ugy
>szo nelkul. Cafolni is csak bizinyitekokkal lehetne.
En bizonyitottam, Dezso ezt nem fogadta el.
Ebben maradtunk, es civilizalt hangnemben abbahagytuk a vitat.

>vitaba, ameddig komolyabban at nem neztuk, elenoriztuk a Weboldalt?
Mar ne haragudj, de ha valaki nekem hosszasan magyaraz egy nyilvanvalo
tevedest, akkor utana nagyon szkeptikus leszek az illeto weboldalaival
szemben.

Udvozlettel:
Janos

Valasz :  [Hungary]-nak

Kedves Jozsef,

<<Mit kezdjek pl. egy olyan indoklas nelkul leirt
valamivel, hogy c+v es c-v nem
letezik???>>

En ugy ismerem, hogy  Einstein egy mozgo vonatot kepzelt el
(mely megkozeliti a c -t),
 amelyben a vonatra merolegesen tukorre vetitett fenysugar
van, visszaverodik, s egyutt halad a vonattal,
 Az igy kialakult abrabol - derekszoguharomszogek -
vezette le a kepletet, amelyben
szerepel (1-v^2/c^2). Ez ugy jott ki, hogy benne van a c+v
vagy c-v. A kiserletre vonatkozolag
azt mondom, hogy a fenysugar nem mozog tranzverzalisan,
Gyakorlatilag nem jon letre az
altala elkepzelt abra.
Zoli is ezt a kiserletet magyarazta el nekem, hogy
bebizonyitsa az elv hellyesseget.
 Ugyan ezt a matematikai kepletet vezettek le  a MM
kiserletbol is.
Amikor felvettodott az aberacios jelenseg, akkor szinten
Zoli, egy vonattal mozgo
tranzverzalis fenysugarral ilusztralta a jelenseget,
amelyben a fenysugar lemarad
a vonathoz viszonyitva. A kettot nem tudom kozosnevezore
hozni.
A feny utjat csak a nagy gravitacios ter, vagy fenytores
teriti el.
Ha

Valasz :  [Hungary]-nak

Kedves Jozsef,

<<Mit kezdjek pl. egy olyan indoklas nelkul leirt
valamivel, hogy c+v es c-v nem
letezik???>>

En ugy ismerem, hogy  Einstein egy mozgo vonatot kepzelt el
(mely megkozeliti a c -t),
 amelyben a vonatra merolegesen tukorre vetitett fenysugar
van, visszaverodik, s egyutt halad a vonattal,
 Az igy kialakult abrabol - derekszoguharomszogek -
vezette le a kepletet, amelyben
szerepel (1-v^2/c^2). Ez ugy jott ki, hogy benne van a c+v
vagy c-v. A kiserletre vonatkozolag
azt mondom, hogy a fenysugar nem mozog tranzverzalisan,
Gyakorlatilag nem jon letre az
altala elkepzelt abra.
Zoli is ezt a kiserletet magyarazta el nekem, hogy
bebizonyitsa az elv hellyesseget.
 Ugyan ezt a matematikai kepletet vezettek le  a MM
kiserletbol is.
Amikor felvettodott az aberacios jelenseg, akkor szinten
Zoli, egy vonattal mozgo
tranzverzalis fenysugarral ilusztralta a jelenseget,
amelyben a fenysugar lemarad
a vonathoz viszonyitva. A kettot nem tudom kozosnevezore
hozni.
A feny utjat csak a nagy gravitacios ter, vagy fenytores
teriti el.
Ha a c, a maximalis lehetseges sebesseg, akkor , hogy lehet
hozza adni mas sebesseget, "gyakorlatilag",
nem matematikailag! Ezt mondtak masok is, hogy nem logikus,
de igaznak tartottak??
Ezt en igy tobbszor leirtam., s mondhatom en is, hogy ez
egy konkret felteves, amire nem kapok valaszt.
Nem csak te erzed, hogy nem kapsz valaszt. En valaszolok de
esetleg nem az elvarasodnak megfelelot.
Szamomra a feny viselkedese logikus. Az ami nem logikus az,
hogy matematikailag nem tukrozi a valosagot.

Azert toled is megkerdezem, ha pld a Fold sebesseget
megtudnam merni, onmagahoz viszonyitva
az abszalut sebesseg lenne?
A keruleti sebesseg merese, mihez viszonyitott?

<<Ez egy lenyeges pont. Ebbol a mondatodbol arra lehet
kovetkeztetni, hogy nem
fogadod el a vonatot mint teljesen jogos vonatkoztatasi
rendszert. Ez nem
baj, eleg termeszetes alapallas, ebben a levelben
megprobalom  megmutatni,
miert kellett elhagyni (legalabbis legtobb fizikusnak) ezt
a termeszetes
gondolatot.>>>


Irok en is egy peldat.
Leteszek egy hangszorot az O pontra, tolle 340 m-re, az A
ponton leul egy megfigyelo.
Ha egy beepet ad le a hangszoro, pontosan egy masodperc
mulva eleri az A pontot.
Ha egyidoben leadok egy beepet es a megfigyelo elindul 10
m/s sebesseggel, azert, hogy
a hang utolerje a megfigyelot, megtesz kb 350 m-t, ezalat
eltelt kb, 1.029 mp. Ez ugyancsak 340 m/s
hangsebessegnek felel meg. Forditott mozgasi iranyban is
igy tortenik. Hamarabb talalkoznak mint egy mp.,
de rovidebb utat tett meg a hang. Nem jon letre v1+v2 vagy
v1-v2. Lehet matematikailag szamolni
a ket sebesseggel, de gyakorlatilag, mind a kettonek megvan
a sajat sebessege es ebbol ki lehet
szamitani az altaluk megtett utat kulon-kulon, vagy egyutt.
Most fogom az egesz rendszert, rahelyezem egy mozgo
vonatra. A feltetel az, hogy a vonat
sebessege kisebb legyen, mint a hangsebessege. Nem erne
utol a megfigyelot.
Leadok egy beepet, merem a leadasi idot es azt az idot,
amikor a hang eleri a megfigyelot.
Megkapom azt az idot, ami eltelt, ameddig a hang eljutott a
forrastol a megfigyelohoz.
Hogy ki tudjam szamitani a hang sebsseget, meg kell merjem
az altala megtett utat.
Itt a bokkeno!  Nem ismerem a hangszoro helyzetet, a beep
leadas pillanataban.
Ez a pont lemaradt a vonathoz viszonyitva. Ha ismerem a
vonat sebesseget, a mert ido alapjan
kitudom szamitani a vonat altal megtett utat es hozza adom
azt az utat amely a hangszoro es
 megfigyelo kozott van. Igy ismerem a hang altal megtett
utat, kiszamitom a hangsebesseget,
s megkapom, hogy az ugyan az, mind a Foldon.
A megfigyelo erzi a szelet. Ha a hangszorora szalagot
kotsz, latszik a szelfuvasa, de amikor a hang
elhagyta a hangszorot, megszakadt minden kapcsolata a
mozgorendszerrel. Igy a hanghullam nem erzi
a szelet, folytatja utjat a nyugalmi helyzetben levo
levegoben.
Az igaz, hogy ha a sebesseg eleg nagy, a levegonyomas,
belefojtja a hangot a hangszoroba.
Ez a hang feketelyuka!
A fenyt, akar a hangot, befolyasolhatjak egyes dolgok, de
ezek zavaro tenyezokent jelennek meg a kiserletben.


A z altalad leirt kiserletet kinyomtattam, probalom
megragni, de nagy a gyanum, hogy a meterrudnal is
fennall a fenti jelenseg.. Errol kesobb.

Udvozlettel, Szocs.

Udv Mindenkinek!! es
Kedves Mangrosz!

A felvetesed erdekes, de ahhoz hogy a Fold jelenlegi allapotat mi, es az
utanunk kovetkezok lathassak, azt a bizonyos "tukrot" 1/2c sebesseggel
kellene
mozgatni.
Egyebkent igazad van, azzal a kiegeszitessel, hogy minel a feny a Foldrol
halad a "tukor" fele - es utana onnan vissza -, ezert a 300 000 km
tavolsagban elhelyezett tukor 2s kesleltetest eredmenyez a foldi szemlelo
szamara.
Ha mi akarnank a multat latni, nehany problemat meg kellene oldanunk: a
visszavero feluletet (nevezzuk Utanad :"tukor"-nek), tobb mint 1c
sebesseggel
kellene mozgatnunk. Ebben az esetben a Foldet elhagyo fenyt megelozhetnenk
Itt azonban felmerul a lathatosag problemaja, ugyanis a doppler hatas miatt
a visszaverodesi (itt mar ez sem helytallo)
frekvencianak a meglehetosen szuk lathato feny tartomanyaba kellene esnie.
Ezen kivul a "tukornek" olyannak kellene lennie, hogy az "utolert" fenyt a
masik oldalan a sajat sebessege+1c sebesseggel kuldje a Fold fele. Ez a
"tukor" rendszereben tobb, mint 2c!!!
Ez csak nehany fizikai resze a problemanak.......

 Udvozlettel : Pista




> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Tekintes a multba ( 20 sor )
> Idopont: Sun Jan 27 20:13:13 CET 2002 TUDOMANY #1720
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Véleményem szerint van  reális lehetőség, hogy a jövőben visszatekintsünk
a
> múltba.
> Ehhez előszőr egy kis eszmefuttatás. Ugye, amikor megpillantjuk a Napot,
> akkor egy 8 perccel azelőtti Napot látunk, mivel a fénye 8 perc alatt ér
> hozzánk a Földre. Élezzük ki egy kissé a dolgot. Amikor nézelődünk, soha
nem
> tudjuk meglátni a pillanatnyi történéseket, mivel időbe tellik, mig a fény
> visszaverődik bármiről (természetesen ez az idő nagyon nagyon kicsi, de
nem
> nulla!), és egy mérhetetlenül kicsi múltat látunk mindig..
> Tehát a múltba való visszanézésre a fény sebességét használjuk ki. A
Földtől
> tetszőleges távolságra eljuttatunk egy gigantikus méretű tükör rendszert,
> melyet a Föld felé forditanánk. Tehát, ha 300.000 km távolságra helyezzük
a
> tükör rendszert, akkor azt a földröl távcsővel nézve abban az 1 (egy)
> másodperccel azelőtti Föld állapotot láthatnánk. Minnél távolabbra
sikerülne
> eljuttatni a Földre fókuszált tükör rendszert, annál "régebbre" láthatnak
> majd utódaink.
> Tudom, az ötlet majdnem zavarosan pihent, de azt hiszem, az elv logikusnak
> tűnik.
>
>
> üdv: mangrosz

Kedves Zoli )!

> >Szerintem aki tenyleg meg van gyozodve arrol, hogy o kulonb masoknal,
> >annak - fuggetlenul attol, hogy van-e erre alapja - nincs
> >szuksege arra, hogy ezt bizonyitsa maganak vagy barki masnak.
>
> Nem olyan egyszeru ez, ugyanis ha az illeto 'alapallapotaban' nem
> minden tekintetben, nem minden szempontbol erzi magat masok felett
> allonak, de pl. fizikai eroben vagy szellemi kapacitasban igen,
> viszont tarsadalmi pozicioban vagy anyagilag lejjebb van masoknal,
> akkor ezeken a frontokon probal bizonyitani.

Persze. De a lenyeg vegul is mindig az, hogy ha valakit - barmilyen okbol - kis
ebbrendusegi erzes gyotor, akkor probalja ezt - tudatosan vagy tudattalanul - k
ompenzalni, valamilyen modon bizonyitani, hogy o bizony kulonb masoknal. Ennek
- ahogy irod - sokfele modja letezik, egyesek tisztessegesek, masok alantasak v
agy eppen gonoszak.
Peldaul Freud es sok korai pszichoanalitikus is ebbe a kategoriaba esik, de ok
nagyon pozitiv modon kompenzaltak a sajat kirekesztettseguket es kisebbrenduseg
i erzesuket. Sajnos nem ez az altalanos :-(

> >Kenyszerhelyzet az, amikor az embernek nincs valasztasa.
> Szerintem valasztasi lehetoseg szinte mindig van, igy ennek alapjan
> kimondhatnank hogy alig vannak kenyszerhelyzetek ?
> Nem. Sajnos nagyon sokszor az eletben egyik rossz es masik
> rossz kozott kell valasztanunk, es ez sokkalta nehezebb, mint jo
> es masik jo kozott valasztani.

Az, hogy egy helyzet, illetve valasztas jo vagy rossz, a mi egyeni megitelesunk
tol fugg, nem pedig a helyzet sajatja. A sajat nezopontunkbol eredo korlatoltsa
ggal tenyleg nehezze tehetunk a magunk szamara bizonyos valasztasokat, de ez a
mi problemank, nem a helyzete!

> >A tuszejtokkel targyalo szakertonek plane van valasztasa,
> >mert hagyhatna az egeszet a fenebe, hazamehetne, hogy csak a teveben
> >nezze az esemenyeket, meg egyaltalan valaszthatna mas
> foglalkozast maganak.
>
> Valaki elott o is csak bizonyitani akar. :)

Vagy csak egyszeruen segiteni masokon. Szvsz ilyen is van.

> >> Aki vagyonos, lehet buta es tehetsegtelen  de ha kepes jo
> >> szakembereket megfizetni, azok egyengetik az utjat.
>
> >Ahhoz azert az is kell, hogy hajlando legyen a jo szakembereket - es
> >nalanal okosabb embereket is - megturni maga korul!
> >Es ha erre kepes, akkor mar nem is olyan buta es tehetsegtelen :-)
> Aki oszinten elismeri a masok erdemeit, az igen, de
> van olyan alapallas is: 'mindezt en meg sokkal jobban is tudnam, ha
> raertem volna kitanulni, de mas dolgom volt, nem ertem ra.'

Ebben igazad van. Szerintem azert hosszu tavon ezzel a hozzaallassal azert nehe
z egyutt dolgozni masokkal, es legalabbis kevesebb eredmenye lesz, mint idealis
 esetben lenne.

> >>Es ha valaki fenyegeti az eletunket vagy a javainkat, lehet
> >>vedekezni anelkul is, hogy gyuloletet ereznenk iranta.
>
> Nekem  egy merhetetlenul primitiv illeto megigerte, hogy
> felgyujtja a hazamat. Mindezt amiatt tette, mert 4 oran at
> orjongott es bantalmazott egy magatehetetlen oreget, es
> en megkerdeztem miert nem szed inkabb valami nyugtatot ?

Felre ne erts, nem akarok cinikus lenni, de megis mit vartal? Bizonyos emberekk
el nem lehet dulore jutni, es a legjobb amit tehetsz, hogy elkerulod oket. Mert
 kulonben meg teged is magaval rant a sajat jatszmajaba, es abbol akar komoly b
ajod is szarmazhat.
Nem mindig konnyu eldonteni, hogy erdemes-e beleavatkozni egy adott helyzetbe,
azt meg plane nem, hogy hogyan. A te esetedben ugy tunik, nem a megfelelo modsz
ert valasztottad. Lehet, hogy egy ordas nagy pofon jobb hatassal lett volna ra
:-)

> Ezt az illetot maximalisan gyulolom, ugyanis primitivitasban
> felulmulhatatlan. Ha bajba kerulne, en bizony cserbenhagynam,
> - ez a minimum, mert elvakult, es minden valoszinuseg szerint
> rengeteg kart fog meg okozni akaratlagosan, de nincs mod a
> megelozesre.

Hat ha gyulolod ot, az nagyon szomoru, mert ebben az esetben mar benne vagy az
o jatszmajaban. Abbol amit leirtal, ugy tunik, hogy ez az ember tele van gyulol
ettel es bosszuvaggyal masok es altalaban a vilag ellen. Ha erre valaszul te is
 elkezded gyulolni ot, azzal eppen hogy beleestel a csapdajaba, pontosan azt cs
inalod, amit o akar.
Felre ne erts, nem foglak rabeszelni, hogy kihuzd a vizbol, ha netan fuldokolni
 latod :-), de gyulolni ot felesleges es karos.
Szamomra nagyon tanulsagos, amit a Dalai Lama mondott, amikor megkerdeztek, gyu
loli-e a kinaiakat, amiert elfoglaltak az orszagat. Azt felelte:
- Az orszagomat elfoglaltak, de azt mar nem hagyom, hogy az elmemet, a lelki ny
ugalmamat is elraboljak!

Peter

Sziasztok! Szia Csaba!

Az a franya elojel! Azt irtad:
 >Az eset felismerese Bodonyi ur tobbeves munkaja,
 >amit Dezso tovabb folytatott, erzekenyebb meresekkel,
 >ahol az 'elojel' lenyegtelen.
Hat ... igy is lehet "ervelni": egyszeruen figyelmen kivul hagyjuk,
ami nem tetszik nekunk. De Csaba, ne kontorfalazz mar,
hanem batran jelentsd ki, hogy atnezted a szamitasokat,
es a Janos altal jelzett helyen nincs elojelhiba!
Ha ezt nem tenned meg, akkor hasonlatos lennel Librihez,
aki nem volt hajlando belenezni Galilei tavcsovebe,
megis tagadta, hogy a Jupiternek holdjai lennenek.

Ha egy elojel lenyegtelen, akkor barmit be lehet bizonyitani.

 >>Cafolni kell mindenhol, ahol megjelenik.
 >Nem tudom, de a komolynak tuno megallapitasokat megsem
 >vethetjuk el csak ugy szo nelkul.
Ez nem is jellemzo itt a listan, Janos sem szo nelkul vetette el.
Ez a tema mar volt itt nehanyszor teriteken, tobbfele cafolat is
megjelent. Ezeket nem akarom ismetelgetni, inkabb eloallok
egy ujabb cafolattal. Mint irtad:
 >A naprendszerben nem adodik hasonlo eset, annal inkab a galaxisban, ahol
 >bizony valoban nem szerepelnek vonzaskorben egyenlo tomegu tegyuk fel
 >csillagok. A duplacsillagok tipusu csillagrendszerek is eltero tomeguek.
Kiveve, amelyik nem! Tekintsunk egy olyan szoros kettoscsillagot,
amely tagjai kozott anyagatadas lehetseges. Kettoscsillag-rendszer
tagjai azonos eletkoruak (ellenpelda nem ismeretes).
A nagyobb tomegu csillag gyorsabban fejlodik, hamarabb
eleri a voros orias allapotot. Felfuvodva es kitoltve a Roche-terfogatot
anyaga elkezd ataramlani a kisebb tomegu csillagra.
A folyamat soran A*M1^2*M2^2 ara'nyos J^2*(M1+M2) -vel,
de mivel ez utobbi allando, ezert
                          A*M1^2*M2^2 = allando.
Ez az egi mechanika torvenyeibol kovetkezik
   ( Egy kis jelmagyarazat:
     A: szeparacio (a ket csillag kozepes tavolsaga egymastol)
     M1, M2: a csillagok tomege
     J: a kettoscsillag impulzusmomentuma (megmarad - mint tudjuk) )
A nagyobb tomegu csillag tomege fogy, a kisebbe no,
tehat a M1^2*M2^2 szorzat erteke no, ezert az A tavolsagnak
a fenti egyenlet ertelmeben csokkennie kell. A ket csillag
tehat kozelebb kerul egymashoz, a tomegatadas sebessege
is no, a ket csillag egy ido utan azonos tomeguve valik.
Mivel ekkor a vonzoero megszunik kozottuk, erintoiranyban
tavoznak: a rendszer igy felbomlik.

A'csi!: a legutobbi mondat torlendo! A kettos rendszer nem
ismeri a Bodonyi-fele elmeletet. Mivel a vonzoerot Newton elmelete
jol leirja, a csillagok egyutt maradnak.
Na, most tovabbmehetunk:

Az eredetileg tomeget atado voros orias ad at tomeget tovabbra is,
de ezutan ez a csillag a kisebb tomegu. M1^2*M2^2 erteke csokken,
tehat az A szeparacio no. A tomeget kapo csillag most mar
nagyobb tomegu, ezert gyorsabban fejlodik, de szazmillio - milliard
evek kellenek igy is, hogy elerje a voros orias allapotot.
Mit lat a csillagasz? Egy kisebb tomegu elfejlodott csillagot
es egy nagyobb tomegu, fiatal eletfazisaban levo csillagot
egymas korul keringeni. Tudvan, hogy:
   - a nagytomegu csillagok hamarabb lesznek voros oriasok, és
   - a kettoscsillagok tagjai egyszerre szulettek
ez paradoxonnak tunne, ha nem ismernenk a fenti magyarazatot.
A paradoxon a nevet az Algol rendszerrol kapta.
Az Algol-paradoxont Parenago es Maszevics ismertek fel 1951-ben,
es Trefhol magyarazta meg 1955-ben.

Az osszes Algol-tipusu kettoscsillag lete cafolja a Bodonyi-Sarkadi
elmeletet (kulonben nem latnank ilyeneket), amely tehat akkor is
rossz elmelet, ha esetleg nem tartalmaz elojelhibat.

Udvozlettel: Kalman

Sziasztok!

> =======================================================
> Felado :  [International]
> Temakor: Re: elojel ( 39 sor )
> ...
>  > Dezso elrontott egy elojelet a levezeteseben, es ezert kap azonos
>  >tomegek kozott zero vonzerot, akkor utana mar semmi sem lehet
>  >dicseretes.  Semmilyen szempontbol.
>        >>sajat kiserletei igazoljak,
>  >Nem igazoljak. Az egesz naprendszer cafolja.
> Az eset felismerese Bodonyi ur tobbeves munkaja, **** kulomben **** a
> Weboldalon
> szerepel, amit Dezso tovabb flytatott es kidolgozott, erzekenyebb
> meresekkel, ahol az 'elojel' lenyegtelen.

Hm. A masodikos lanyomnak azert a matekdolgozatat erosen lehuzzak, ha az elojel
et lenyegtelennek veszi. Kerlek magyarazd el, hogyan lehet az elojel lenyegtele
n? Sokunknak szerintem nem az, fokent nem a bankszamlakivonatokon. :)

> Nem hinnem, hogy
> tobb haromeves
> munkajaban ne vette volna eszre azt az elojelet?
> A naprendszerben nem adodik hasonlo eset, annal *** inkab *** a
> galaxisban, ahol
> bizony valoban nem szerepelnek vonzaskorben egyenlo tomegu tegyuk fel
> csillagok. A duplacsillagok tipusu csillagrendszerek is
> eltero tomeguek.

Ez egyaltalan nem biztos, hogy minden esetben igaz.

> De elo pelda a mikrovilag is, es elgondolkodtato.

Mi az az elo pelda? Marmint, hogy nem fordul elo egyelo tomegu par? Vegy barmil
yen olyan elemet, ami ketatomos molekulat alkot. Vagy vedd a vizet, ahol azert
minden H2O tomege kozel azonos, nem? Jo, ezek valoban kisse bonyolultabb esetek
, mivel a haromtest-problemanak joval bonyolultabbak.

> Viszont fennallhat egy olyan dolog, hogy minden anyag (tomeg)
> **** valamijen ****

Ez fajt.

> reszecskesugarzo, igy az egyenlo tomegek kozotti nevezett
> 'vonzaserot' (amit
> szemelyesen hajthatatlanul allitok, hogy barmilyan tomegek
> kozt nem letezik)
> semlegesithetik az egyenlo mennyisegu es minosegu kisugarzasok.
>
>   >Cafolni kell mindenhol, ahol megjelenik.
>
> Nem tudom, de a komolynak tuno megallapitasokat megsem
> vethetjuk el csak ugy
> szo nelkul. Cafolni is csak bizinyitekokkal lehetne. De miert
> kezdenenk

Hm. Azt olvastam, hogy egy hires magyar csillagasz (sajnos a nevere nem emleksz
em) azt allitotta, hogy meg van rola gyozodve, miszerint nem kering egy par csi
zma a Hold korul. De ezt _bizonyitani_ nem tudna.

> vitaba, ameddig komolyabban at nem neztuk, *** elenoriztuk *** a Weboldalt?

At fogom en is olvasni. De az a benyomasom, hogy az elozoekben mar megszolaltak
 kozul joparan ismertek mar az oldal tartalmat.
Azert az oldalon ezen a mondaton megakadt a szemem: "A semleges atomok keletkez
ése a mai tudásunk szerint a nagyon magas homérsékletu szupernovákban történik.
"
Nem vagyok fizikus, de szerintem ez a megfogalmazas enyhen szolva pontatlan. A
nagyon magas homerseklet nemhogy igyekszik osszetartani a semleges atomokat, de
 inkabb az a jellemzo, hogy az atommagok es elektronok kulon-kulon "koszalnak".
 Annyi igaz, hogy a magasabb rendszamu atomok (a vas utan) valoban az itt bekov
etkezo hatalmas robbanasban keletkeznek. De ezt a temat a listat olvaso fizikus
ok bovebben ki tudjak fejteni.

Udv,
Peter