Kedves Csaba!
Mondod:
 > Nem latom ugy, hogy a vallasi fejlodesrol kezdett vitat lezarhatjuk.
 >Mert ugyan elozo leveledben, Te is kikezdhetonek valottad, de evvel egyutt
 >az udvossegre valo torekvest es tanitast a modern vallasok
 >jelegzetessegekent emlited. Ami azert valahogy megiscsak egy fajta
fejlodes.
Ha celkozpontuan nezunk a dolgokra, akkor annak is lehet tekintenunk. (Arra
valo tekintettel, hogy a fejlettsegi szintsort mindig a celra vonatkoztatva
allapithatjuk meg, tehat egy mas cel, mindig mas felsorolast is eredmenyez.)
De azt hiszem mind a ketten nagyon jol atlatjuk az ebben rejlo veszelyt, en
ezert is ajanlom a fejlodes koncepciot a megfeleles koncepcioval felvaltani.
Ez ugyanis magaba foglalhatja a celt is, ugyanakkor nem kizarolagos.
A poganysaggal kapcsolatban mondottakra.
Szerintem a vallas letalapjat nem szabad a hatekonysagara visszavezetni.
Ketsegtelen, hogy a vallast lehet tarsadalmi hatekonysaga szempontjabol, az
emberekre gyakorolt hatasa alapjan, szocializacios kepzodmenykent is
szemlelni, de igy elkeruljuk a vallas
valodi miszteriumat, pontosan azt, ami miatt az letrejott. Letrejottenek
valodi celja szerintem pedig az, hogy az embert kivezesse elidegenedettsege
erzetebol. Ez a cel pedig nem fuggvenye a tulvilagi boldogsagrol szolo
igereteknek, a hatalmi pozicionak, tekintelynek vagy miegymasnak, amit a
vallasi elkotelezettseg biztosithat egy adott tarsadalomban az embernek. Ez
a kesztetes automatikusan is, tehat ha nem akarja, akkor is, iranyitja az
ember cselekedeteit.
A poganysag vallasai es az udvcelt kituzo monoteista es monista vallasok
kozott, a fontiek tukreben, az a lenyeges kulonbseg, hogy az udvcelt kinalo
vallasok vegleges megoldast nyujtanak az elidegenedettseg erzetenek
feloldasara, mig az udvcellal nem rendelkezok az elidegenedes elfogadasara
keszitenek fel. A vilagban valo elesre tanitanak meg. Mindkettore szukseg
van. Ez lehet a magyarazata, hogy a nagy monoteista es monista vallasok
mindegyikeben jelen vannak, az udvcel filozofiaja szerint atformalva ugyan,
a pogany (politeista es panteista) vallasok elemei is. Es persze az
ellentetenek is: hogy a miszterium-vallasokkal a politeizmus is eleget tett
az udvcel, a vegso megoldast kinalo tan letrehozasa igenyenek.
Egeszen roviden tehat az altalad felsorolt jellemvonasokat az udvcel
vallasai szukseges kiegesziteseinek tekintem. Hogy konkretabb legyek, vegyuk
a hozzank legkozelebb allo keresztenyseget. Annak is megvannak a maga
mitoszai, atformalt balvanyimadasa (szentek tisztelete, ikonok) es beavatasa
(keresztseg). Termeszetesen ez mindenekelott a nem-protestans
keresztenysegre ervenyes. A protestantizmus lazadas volt a keresztenysegbe
asszimilalt poganysag ellen. Nietzsche, mint az ujpoganysag kepviseloje,
utalta is jocskan.
Hat roviden ennyit.Udvozlet:
Attila

Kicsit sokat dolgozom, de ez a gyongyszem jokedvre
deritett. Koszonet erte. : )
 >Talan a keresztenyseg eljutott 2000 ev utan arra a pontra,
hogy
 >keptelen intellektualis tevekenyseget sajat maga
analizisere
 >`redukalni' kisse annak a nagyon egyszeru celnak az
erdekeben,
 >hogy megmenekuljon a hahotazasunk elol?
Ugyan nincs menekulesi kenyszerem, de - nyugodtan -
valaszolhatok.
Amire nincs pontos valaszom, azokert elore elnezesedet...
1./ Jezus bobeszedu volt vagy szukszavu?
Szerintem: Mint te meg en. Meselt is, es tudott tomoren,
amugy "redukciosan" is fogalmazni. Nagyon hasznos neha.
2./ Milyen alapokon zajlott
az altala mondottaknak halala utan tobb mint 30 evvel
megkezdodott
evolucios fejlodese, amely a Mark, Mate, Lukacs, Janos
vonalon
at jutott el a tobbertelmu bemondasok szimplasagatol a
filozofikus
 >igenyu monologok komplexitasaig?
Ugy, hogy a legmegragadobb, az osszefoglalas szempontjabol
a lenyegesek a tomor mondandok voltak, de kesobb
szuksegesse valt az egyeb reszletek leirasa is, a
Szentlelek segitsegevel:
Ján. 14.25
Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben *
küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és
eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
Tehat mindazokat.
Mint tudjuk, el is jott a Szentlelek Punkosdkor...
3./ A betlehemi sztori miert hianyzik Marknal es Janosnal?
Mert Mate es Lukacs reszletesen leirja.
A lenyege Jezus szarmazasa, hogy az Atyatol jott. Ez
Janosnal is benne van, mas szavakkal, sot, a Mark altal
leirtakban is.
Ket * vagy harom tanu vallomasa alapjan megall minden
dolog.(2 Kor. 13.1)
Ez alapjan a negy tanuvallomas tobb mint eleg.
4./ Hogy-hogy Maria egyszer pontosan
 >tudja, ki a fia, maskor pedig halvany fogalma sincs rola?
Jezus
 >allitolagos magikus fogantatasa hogy-hogy nem szerzett neki
 >tekintelyt sajat otthonaban?
Mert kezdetben ugyanugy bekakilt, mint te vagy en. : )
Masreszt: ennek nem volt kesobb nyoma, se gloria, semmi.
Csak hit altal emlekezhettek meg rola. Ha
elbizonytalanodtak ebben, akkor "emberi" modon, vagy
hitetlenul cselekedtek a fiukkal. Sokszor elofordult.
A Biblia nem tokeletes emberek tokeletes cselekedeteirol
szol. Lathatjuk Istent, aki valoban tokeletes... es az
embereket, akik egyszer hit altal nagyot alkotnak, de
olykor tevednek is. Nagyon realista, es emberi ezen a
teruleten a Biblia.
5./ Milyen alapon allithato, hogy a 4.
 >evangelium szerzoje Zebedeus fia Janos?
Az utolso vacsora alatt tortent:
Ján. 13.21-
Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék
lelkében, s bizonyságot ton, és monda: Bizony, bizony
mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul * engem.
A tanítványok ekkor egymásra tekintének bizonytalankodva,
hogy kirol szól.
Egy pedig az o tanítványai közül a Jézus kebelén * nyugszik
vala, a kit szeret vala Jézus.
Int azért ennek Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, a
kirol szól?
Az pedig a Jézus kebelére hajolván, monda néki: Uram, ki az?
Ez a tanitvany ott volt a feltamadas utan is, amikor
Peterek viszamentek halaszni:
Ján. 21.20
Péter pedig megfordulván, látja, hogy követi az a
tanítvány, a kit szeret vala Jézus, a ki nyugodott is ama
vacsora közben az o kebelén * és mondá: Uram! ki az, a ki
elárul téged?
Az írás mondja:
Ján. 21.24
Ez az a tanítvány, a ki bizonyságot tesz ezekrol, és a ki
megírta ezeket, és tudjuk, hogy az o bizonyságtétele igaz.
Tudjuk, hogy ott a vacsoran csak a 12 apostol es maga Jezus
volt jelen:
Luk. 22.14
És mikor eljött az ido, asztalhoz üle, * és a tizenkét
apostol o vele egyetembe.
És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni
veletek, melott én szenvednék.
Vagyis logikus, hogy az utolso evangelium iroja egyike a 12
apostolnak.
Ami meg elhangzik eme tanitvanyrol:
Ján. 21.22
Monda néki Jézus: Ha akarom, hogy o megmaradjon, a míg
eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!
Kiméne azért e beszéd az atyafiak közé, hogy az a tanítvány
nem hal meg: pedig Jézus nem mondta néki, hogy nem hal meg;
hanem: Ha akarom, hogy ez megmaradjon, a míg eljövök, mi
közöd hozzá?
Jezus eppen Peter halalarol beszel (ti. hogy ot is
megfeszitik majd), es hogy ha eme tanitvany megmarad, kinek
mi koze hozza...
Tudjuk (tortenelmi teny), hogy minden apostol eroszakos
halallal halt meg, kiveve Janost: o igen sokaig elt... az
iras szerint Patmosz szigeten.
(Nem bizonyitaskent, inkabb csak erdekessegkent irtam ezt.)
6./ Milyen olyan ervek szolnak amellett, hogy ugyanez
 >a szemely irta az un. Jeleneseket,
Jel. 1.1
Jézus Krisztus kijelentése, a melyet adott néki az Isten,
hogy megmutassa az o szolgáinak, a miknek meg kell lenniök
* hamar: O pedig elküldvén azt az o angyala által,
megjelenté az o szolgájának Jánosnak,
A ki bizonyságot tett az Isten beszédérol és Jézus Krisztus
bizonyságtételérol, mindenrol, a mit látott. -
A ferfiu neve Janos, aki irta e konyvet, az tehat, aki
latta es hallotta Jezust, sot bizonysagot tett mar
mindezekrol.
Ezt mondja a leveleben is:
1 Ján. 1.1
A mi kezdettol fogva vala, a * mit hallottunk, a mit
szemeinkkel láttunk +, a mit szemléltünk, és ** kezeinkkel
illettünk, az életnek Ígéjérol.
(És az élet megjelent * és láttuk és tanubizonyságot
teszünk róla és hirdetjük néktek az örök + életet, a mely
az Atyánál vala és megjelent nékünk;)
A mit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek...
Sot, az utolso evangelium is igy kezdodik:
Ján. 1.1
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten
vala az Íge.
Ez kezdetben az Istennél vala...
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az
o dicsoségét...
Osszefoglalas: az a Janos irta ezt a konyvet (Jelenesek),
aki mar Jezusrol bizonysagot tett.
 >amely ervek minimalisan is tekintetbe veszik a ket szoveg
 >egbekialto stilisztikai es teologiai kulonbsegeit?
A Jelenesek a profeciak legteljesebb kibontasa, az i-re a
pont, amit csak akkor lehetett kibontani, amikor a Halal le
lett gyozve Jezus Kr. altal.
A stilisztika nem erdekes.
Hol a teologiai kulonbseg?
(Nem irtam arrol az egyszeru tenyrol, hogy a keletkezeskor
ezt a nevet irtak ra a konyvekre, hogy JANOS apostol
evangeliuma, levele, vagy Jelenesekrol szolo konyve.
Nyilvan akkor ennek megvolt az oka. Nem irtam a korai egyeb
egyhaztorteneti iratokrol sem, mert nem ismerem, nem
olvasom oket. Kulonben is, alapelv, hogy az Iras onmagat
magyarazza. Lasd Apcsel 8, Luk 24)
7./ Hol van Nathaniel apostol a szinoptikusoknal?
Az igaz, hogy hamar talalkozott Jezussal, es csatlakozott
is, mint tanitvany. A 12 apostolt azonban Jezus maga
valasztotta, kesobb. Náthánael nem volt közöttük.
8./ Es hol van Nikodemusz, aki jelentos szerepet
 >jatszik Janos evangeliumaban?
A kerdezes jelentos szerep?
Persze valoszinuleg megtert. Lehet, hogy Gamaliel is az o
kozremukodesevel jutott hitre. Szinten farizeus, lasd
Apcselben.
9./ A tobbiek nem ismertek ot? Hogy lehetseges?
Ezt nem mondta senki.
Viszont Jezust ejszaka, "titokban" hivatta magahoz.
Meg egy: Nikodemus nem csatlakozott a hivokhoz, ugy ahogy
Gamaliel sem. Vagyis nem eltek egyutt. (Abban az esetben
ugyanis azonnal kirekesztettek volna oket)
10./ Es miert hianyzik a 12 apostol
 >koncepcioja a 4. evangeliumbol? Es ahol benne van, miert
egy
 >helyre van suritve, mint egy beszuras?
Benne van tobbszor is. Bocsasd meg, hogy nem pontosan olyan
az
eloszlasa, mint a tobbiben.
11./ Hova lettek egyaltalan
 >Zebedeus fiai ebbol a konyvbol?
Ján. 21.2
Együtt valának Simon Péter, és Tamás, ... és a Zebedeus
fiai, és más ketto is az o tanítványai közül.
Most mar tudjuk, hogy kozuluk az egyik apostol irta e
konyvet... aki nem Peter volt : )
(epp ennek folytatasat az 5. pontban olvastad)
12./ Hany emberre szalltak ra az
 >allitolagos `lang-nyelvecskek', 12-re vagy 120-ra?
Tudod mit? Nem vitazom ebben veled. Lenyegtelen a szam maga.
A fontos, hogy Isten mindenkinek adta es ma is adja a
Szentlelket, es ebben egyesek szolgalhatnak pl.
kezratetellel, es ezek tekintelyek is.
Nem a lang, hanem a Szentlelek szemelye szallt rajuk, ahogy
ma is sokezer emberre.
13./ Es mi a helyzet
 >a Pal neveben irt hamisitott kanonikus levelekkel?
Maga Pal ir a hamisitasokrol. Ezeket ismertek akkor is.
Mara nem maradtak meg ugy, nmint a Biblia, mert le lettek
leplezve. De nem te jottel ra, hanem Pal.
Tehat Pal az a tanito, aki felismeri es leleplezi a
hamisitoit.
A kerdes, hogy akkor levelei hamisak-e, vagy eppen ezert
nem?
 > Soroljam meg
 >a konkret kerdeseket, amik folvetodtek rovidke nehany het
alatt
 >ezen a forumon, amikre nem sikerult valasszal
elorukkolnotok?
Ha van meg, akkor legyszives, de valamennyit!
 >nevezd ezt `redukcionizmusnak' ha akarod, de valaszt varok
 >ezekre a kerdesekre.
Kerdes, mit kezdesz vele. Ez viszont mar teged jellemez.
Maci

Sanyi >>
Jozsef Attila is elvetendo, mert ugye kommunista part tagja volt egy
idoben, ha jol tudom
Sany <<
Jozsef Attila mentalisan labilis volt (pszichopata), ha jol tudom.
Javitsatok ki, ha nincs igy. Jopar versen meg is latszik.
(`Bogar lepjen nyitott szemedre', stb.)
Sanyi >>
Ha jol emlekszem, Goethe miniszter volt.
Sanyi <<
Goethe nem azonosult semmifele diktatorikus hatalommal. Hiusagat
viszont nyilvan legyezgette a hatalom fenyeben valo sutkerezes.
Sanyi >>
 > a Holocauszt ota igazsagrol es igazsagtalansagrol nem
 > lehet ugyanugy szolni, mint elotte.
Es a sztalini nepirtas, ormeny holokhauszt ota sem. Egyebkent ez mit
jelent? Az igazsag es erkolcs termeszetes elemei valtozatlanok.
Sanyi <<
Bizony valtozatlanok. Ami valtozott a 20. szazadban, az az a
hitunk, hogy ezek az elvek maguktol ervenyesulnek. Semmire
sincs automatikus garancia tobbe. Ezentul mindenert meg kell harcolni.
Hatmillio elgazositott emleke megtilt mindenfele olcso bekekotest!
Sanyi >>
Tehat Wagnert mint prenacit kovezzuk meg, tartsuk ertektelennek?
Sanyi <<
Nem errol beszeltem. Viszont az europai kultura fejlodes-
torteneteben mindenkeppen van valami melyen gyokeredzo nyitottsag
a borzalmak irant. Egyfajta patetikusan elnezo, megengedo mod,
amely e borzalmakat alarendeli egy `felsobb jonak'. A `jo'-nak ez a
felelotlenul hazug kepe, amely a jozan intellektualis onvedelem alol
is kihuzza a szonyeget, okozza minden bajainkat. S ez, sajnos,
kapcsolodik magahoz a kereszteny gondolkodashoz. Gondolj csak
peldaul a romai papa haboru alatti ketertelmu viselkedesere.
Csaba >>
Szolt, egyaltalan nem tudom aterezni a problemadat, ezert vitatkozni sem
tudok. Legfoljebb csak azt tudom mondani, ha en is ugy latnam, hogy valami
nem stimmel Heideggerrel, akkor megprobalnam beszerezni Sartre "Lét es
semmi" konyvet
Csaba <<
Heidegger es Sartre kozott a nagy kulonbseg a let ontologiai
analiziseben van. Sartre az autentikus letmod vegso kifejezodeset
a szabadsagban latja (`a bortonbe vetett rab is szabad... szabadsagra
vagyunk iteltetve', stb), s ez politikai ertelemeben vedette teszi
filozofiajat a totalitarizmusokkal szemben. Heidegger azonban ilyen
ertelemben nem beszel a szabadsagrol! S pont ez a gond Heideggerrel,
ami megnyitja elotte az utat a valamifele `letazonossag'-ot magaval hozo
messianisztikus nepvezer kultusza elott. Innen mar csak egy lepes volt
heidegger szamara a `Fuhrer' elotti behodolas, amit sajnalatos modon
el is kovetett. Parttagsagi konyvet a haboru vegeig orizte.
szolt

Laci >>
**Ugy latszik, egy hit propagalasa es ugyanezen hit
**megvedesenek kepessege egymassal forditott aranyban allnak.
Kedves Szolt, ez a megallapitas nem volt nagyon udvarias reszedrol,
de lehet benne nemi igazsag is.
Laci <<
Koszonom, hogy elismered!
Laci >>
De ha tortenetesen Te fejtened ki
a hitedet, es megkiserelned megvedeni, akkor talan neked sem igazan
sikerulne. Ezert javaslom, hogy vagy allj ki Te is egy ilyen merkozesre,
vagy pedig ne bantsd tobbet az embereket.
Laci <<
Nagyon szomoru allapotokat tukroz megjegyzesed. Tudniillik azt,
hogy a keresztenysegrol, ugy latszik, nem lehet jozan vitat folytatni
koztetek. Math-tal egyutt mar tobbszor megkisereltuk konkret
teruletekre vezetni a vita fonalat, olyan fekete-feher kerdeseket teve fol,
amikrol kozismert hogy vezeto kereszteny teologusok is megvalaszoltak
oket maguk modjan. Az, hogy ezeket a tenyszeru kerdeseket `bantas'-
nak tekintitek, es ezzel le akarjatok oket soporni egyszer-s-mindenkorra,
nagyon szomoru bizonyitvanyt allitotok ki a FILOZOFIA-n megszolalo
keresztenyek intellektualis folkeszultsegerol es hozzaallasuk
nyitottsagarol.
Szeretnem hangsulyozni, hogy torteneti kerdesekrol csak ugy lehet
ertelmesen vitatkozni, ha megvan a kepesseg a:
-- torteneti tenyek;
-- irasos dokumentumok;
-- interpretaciok;
-- vallasi dogmak es
-- egyeni velemenyek
kulonbozo retegeinek elkulonitesere.
Szinten fontos, hogy a szovegeken alapulo (hermeneutikus) kritikai
gondolkodas 3 fo terulete, a:
-- forraskriticizmus;
-- formakriticizmus es
-- szerkesztesi kriticizmus
mellett alkalmazzuk a belso koherencia kovetelmenyet is, ami azt
jelenti, hogy az elozo 3 teruleten nyert megfigyeleseinket egyfajta
osszefuggesrendszerbe legyunk kepesek allitani. Ez a szempont
is egyre inkabb hianyzik megszolalasaitokbol. Hiaba mutatunk ra
fekete-feher ellentmondasokra es logikai buktatokra, ezeket
elmismasolja, sot megletuket sajat szemet bekotve egyszeruen
letagadja egy tulfutott hitbeli buzgalom.
En a sajat hitemet nem propagalom olymodon, ahogy itt ujsutetu
kereszteny hitteritok es evangelizatorok probaljak muvelni. A vita
eppen arrol szol, hogy ez a fajta misszios magatartas, amit itt
lathatunk naprol napra, intellektualisan mennyire szukolkodik:
legegyszerubb kerdeseinkre se kapunk elfogadhato valaszt,
olyanokra sem, amiket a (tobbe-kevesbe szinvonalas) kereszteny
teologiai szakirodalom kulonben boven targyal! Ugy latszik
azonban, hogy errol a ketsegkivul szerteagazo, sot agas-bogas
irodalomrol tulbuzgo baratainknak halovany fogalmaik sincsenek.
Magam reszerol a Bibliat tartom utmutatonak. A kereszteny iratok
es maga a kereszteny vallas is tortenelmi konstrukcio eredmenye.
Ezt szamtalan ponton lehet bizonyitani. Tanitasaval pedig, egy
torteneti alak, Jezus Krisztus isteni rangra emelesevel, a Biblia
moralis tartalmat es Istenkepet puhitja fol.
szolt

Kedves Csaba!
 >Ujra atolvastam elozo leveleidet, s megprobalta ontologiad
 >szerkezetere bukkani. A tapasztalas , ismeret nalad
 >megervelt, de meg is valami hianyzo szerkezetnek a
 >kovetkezmenyei volnanak, s sz ervekbol ezt nem tudtam
 >rekunstrualni.
ezen roppantul csodalkozom, ugyanis amit mondok, az lenyegeben 
apozitivizmus es
realizmus gondolatkorebe tartozik. ha kritizalnad, azt megertenem, de azon, ho
gy rekonstrualhatatlannak mondd, csodalkozom. egyebkent pedig olyan fogalmakat
hasznalok, amelyeket kozosenis elfogadunk: "ernek minket tapasztalatok", 
illetv
e a matematika fogalmai, mint konzisztencia, korrelacio (ez talan egy jo 
szaksz
o arra, hogy a kulonbozo erzekszervekbol nyert informacio osszefugg).
 >Ezt megprobalom a Te egyetemes fizika kepedhez igazitani.
 >Igy nalam mar a puszta anyagi reszecskek is tapasztalattal
 > birnak fenti fejlodes kovetkezmenyekent. Az elo -
 >reszecskek tapasztalata a biologia-evoluciobol szerzettek.
en ezt nem hivom tapasztalatnak, hanem egyszeruen kolcsonhatasnak. de a 
megisme
res kerdese belolunk indulki, arrol van szo, hogy mi hogyan ismerjuk meg a 
vila
got, es ebbol a szempontbol a mi tapasztalatunk egy adott dolog, amibol a 
kerde
s kibontakozik, es ezert a mi tapasztalatunk a kerdes.
amit itt irsz egyebkent is koltoi, de pongyola.
 >Szerintem az izles pont olyan mint a vallas: nem magan ugy.
bizonyos szempontbol maganugy, bizonyos szempontbollehet kozugy. ami fontos az
az, hogy abszolut lenyegtelen a valosag es igazsag tekinteteben. attol, 
hogy ne
kem az izlesem azt mondja, hogy nem szeretem az andromeda galaxist, az nem 
soka
t valtoztat azon, hogy van vagy nincs az univerzumban Andromeda galaxis. A 
vila
g ugy tunik, hogy elegge autonom, tehat az izlesunk ugyan befolyasolja a 
tapasz
talatainkat, de alapvetoen annyira nem, hogy ne ugy kellene 
kovetkeztetnunk, oh
gy a valosagot nem befolyasolja az izlesunk kozvetlenul (csak 
cselekedeteinkalt
al).
 >"multben es ma es a jovobenis az olyan fajta gondolkodok
 >fognak tovabbvinni minket, akik esetleg a korszellembol
 > kilep ve, de ertelmes, kovetheto, reprodukalhato, tehat
 >modszeres uton bovitettek tudasunkat."
 > Szerinted ez igaz Jezusra vagy Szokrateszre? Nem tudom
 > eldonteni.
Jezusra egyaltalan nem, ezert ot nemis nevezem filozofusnak. Nincs is benne 
egy
etlen filozofiatorteneti muben, mint filozofus. Szokrateszra mar reszben 
jellem
zo. A filozofia korai torteneteben kevesbe jellemzo ez a modszeresseg, de 
altal
aban az megfigyelheto, hogy ha nem is explicit formaban, de implicit 
formaban v
an valami markans modszer, amit konnyen meg leheterteni. Manapsag szerintem 
mar
eljutottunk oda, hog ykivanatos volna, hog yminden valamirevalo filozofus mods
zeresen gondolkodjek.
Emiatt Heideggert nem tartom filozofusnak, es jonak sem. Nietzschenel az uj 
gon
dolkodasmod markansabb, bar onala sem eleg explicit. O meg korabban elt, es 
meg
bocsathato neki, de azert ot sem tartanam annyira markans filozofusnak. 
Annal n
agyobb eleterzeskifejezo muvesz, es o speciel tetszik nekem.
 >Lehet, hogy felre ertelek de szerintem a "modszeresseg es a
 > fogalmi rendszer rogzitese"-vel az eddig elt >filozofusoknak csak kis 
hanyada
elt.
Sajnos. De mint emlitettem, ez regebben megbocsathato volt, manapsag 
viszont ne
m. Mert elertuk azt a szintet, hogy mar ne legyenmegbocsathato.
 >Mert eddig nem kellet. Itt a becsuletrol volt szo, aminek
 >jelentese azert annyira nem valtozott, hogy ilyen
 >kovetelmenyeknek is eleget kelljen tennie.
Eddig is kivanatos lett volna, hisz mennyi divergens kavargo zavaros eszme 
jott
igy letre. Mindenkileirta sajat szubjektv erzeset igazsagkent. Eleddig annyit
mondhattunk, hogy talan volt valami becsuletesseg: nem nagyon mertek 
tulsagosan
elrugaszkodott dolgokat leirni, probaltak onkentelenul is objektivsegre, ervel
esre, kozelfogadasra torekedni. Szoval amikor egy filozofus leirta 
szubjektiv e
rzeseit, akkor megropalt valami ervet is melle allitani, es nemmert nagyon 
hajs
zalmereszto dolgot megfogalmazni.
Viszont a liberalizmus individualizmus elterjedese ota sokmindent mernek az 
emb
erek. Nietzsche, Wittgenstein, Heidegger, Sartre mar mereszebb. Vagy 
gondoljunk
csak de Sade marki "filozofiajara".
Tehat most mar kivanatos a modszeresseg es logika.
 >Orulnek annak, ha nekiesnel Ocham borotvajaval az "ismeret
 >elmeletednek". Szerintem keves fogalom szerepel itt, azert
 >nem latszik lehetetlennek.
neki van esve, sot annak jegyeben szuletett. nem latom lehetoseget a 
borotva ha
sznalatanak. csodalkozom, hogy erre hivatkozol, mert altalaban en szoktam erre
hivatkozni.
 >"ami altalanosan elfogadott jelensegek kel kapcsolatos, es
 >ertelmesnek mondhato. az ertelmesseg feltetele, hogy
 >tudjad, mit jelentenek a szavaid, es ennek megfeleloen
 >pontosanmeg tudd mondani, mit jelent a kerdes, es
 >mifele valaszlehetosegek lehetsegesek."
 > En a logika szerepet csak mint eszkoz latom, s
 >felhasznalasi koret meg nem tudom meghaterozni. En a
 >megnyilvanulast neveztem a tudas alapjanak.
ne haragudj, de ez nem olt valasz, esmellebeszeles, "suket duma". nem 
tudom, mi
t akartal ezzel itt mondani tulajdonkeppen.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Kedves Csaba!
Evola fomuve (Lazadas a modern vilag ellen) 1997-ben jelent meg,
tudomasom szerint meg kaphato. (Ha nem talalod, erdeklodj az UR
kiadonal (212 1721). A szekszus metafizikaja tavaly decemberben jelent
meg, a jobb boltokban kaphato. Ugyancsak most jelent meg Laszlo Andras
Solum ipsum c. ujabb konyve.
Ferenc