Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 3418
Copyright (C) HIX
2007-01-31
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Mit latott Csaba a hajnali egen? (mind)  194 sor     (cikkei)
2 Re: String theory / Hur-elmelet (test) . (mind)  8 sor     (cikkei)
3 Re: ne farassz (mind)  7 sor     (cikkei)
4 Hologramm digitalis fenykepezo-geppel (mind)  8 sor     (cikkei)

+ - Mit latott Csaba a hajnali egen? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"Több dolgok vannak földön és egen..."


Nagy Csaba írta a jan 22-i Tudományban:

> 2007  januar 20,  reggel 5 ora 47 perc (nagyjabol, magyar ido szerint)
>
> Kilepek az udvarra, a tiszta egbolt, a gyonyoruen fenylo csillagik mint
> mindeg, elvarazsolnak. A szemem a nagy Jupiter holdjain akadnak, most,
> hajnalfele latszanak szepen, Egyszer az egyik kis csillogo pont no es
> kifenzesedik, mint egy volfram ego mely elob kisfeszultseget kapott.
> A kis pont tehat kifenyesedett, nagysagra is elerte a Jupiter meretet,
> valami kulonos latvany, alig ket masodpercig, utana halvanyulni kezdett,
> mig vegleg kialudt, hogy szabadszemmel sem latszott tovabb.
>
> Ha valamilyen meteorit vagy egyeb becsapodas lett volna, a jelenseg nem
> egy allo helyben tortent volna.
> 6 ora 47 perc, mar tiszta feher minden, egyedul a jupiter latszik meg
> pici pontkent.
> Kerdes v vajon a szabadszemmel ritkan lathato supernova robbanas milyen
> tavolsagban tortenhetett?
> udv. Csaba

Nyilván nem szupernova volt (az hónapokig látszik az égen). Viszont az 
sem igaz, amit a következő levélben válaszoltak:

janibacsi írta:

> Csaba kerdesere;
> Az u.n. McNaught Comet-et lattad,olvasd;
> <ScienceDaily.com/releases/2007/01/070119144255.htm>

Természetesen az üstökös sem egy pillanatra felvillanó jelenség. Az elmúlt
hetekben a McNaught üstököst Magyarországról is jól meg lehetett figyelni
közvetlenül a naplemente után, kb egy óráig. Aki lemaradt róla, igencsak
sajnálhatja, az utóbbi évek legszebb és legfényesebb üstököse volt. Amikor
a legközelebb járt a Naphoz (jan 12.), olyan fényes volt, hogy a nappali
égen is meg lehetett találni, szabad szemmel is, ha valaki tudta, hol
keresse. Gyönyörű fényképek is készültek róla, itt egy galériára való a
Magyar Csillagászati Egyesület weblapján:

http://hirek.csillagaszat.hu/aktualis_egi_esemenyek/20070108_mcnaught.html

Azóta az üstökös átment a déli féltekére, és csak ott bontakozott ki teljes
szépségében, a fél eget átívelő, csodálatos csóvájával. Itt egy kép erről:

http://hirek.csillagaszat.hu/index.php?option=com_apw&task=showApwDetails&
Itemid=295&id=69

	(hosszú a link, de folyamatosan kell írni)

Sajnos mi ezt már nem láthatjuk, bár derült estéken a csóva vége ma is 
átlóg a mi égboltunkra - erről is láthato egy szép kép a fenti galériában.

Lényeg az, hogy az üstökös nem egy röpke pillanatra felvillanó, hanem tartós
égi jelenség. Súlyos tévedés, mi több: tudatlanság ilyesmivel összekeverni.
Ellenben:

kibuc irta:

> A konkret eset nem tudom mi volt, de en muholdra tippelnek. Idonkent,
> ha valami nagyobb sik feluletuk fordul a megfigyelo fele, szepen
> kifenyesednek, lattam mar a Venusz fenyesseget is meghalado felfenylest 

Stimmel. Sőt még azt is meg tudom mondani, hogy Csaba az Iridium 47 nevű
távközlési műholdat látta. 17 fok magasan a délkeleti égbolton, pontosabban
a déli iránytól 30 fokra keletre (az adatok Nagyvárad közepére vonatkoznak,
a város széléről nézve néhány fok különbség előfordulhat). A jelenség
fényessége -2 magnitudó volt. És ha Csaba aznap véletlenül 36 km-re keletebbre
járt volna, akkor -6 magnitudósnak, azaz mintegy negyvenszer fényesebbnek
láthatta volna a villanást. Az viszot csak illúzió volt, hogy egy korábban
is látott csillag fényesedett ki: szép csillagos égen elég sűrűn vannak 
a csillagok, és közöttük hirtelen megjelent egy új, gyorsan kifényesedő
pont.

Honnan lehet mindezt tudni? Főleg így utólag?

A Föld körül 65 db Iridium rendszerbe tartozó távközlési műhold kering.
(Egyébként az iridium atom magja körül épp 65 elektron kering, innen a 
rendszer neve.) Céljuk a közvetlen műholdas mobiltelefónia, ennek magasra helyezett
közvetítő "tornyaként" működnek. Ha ez a rendszer eléggé elterjedt lenne,
akkor nem kellene izgulnunk, hogy mély völgyekben vagy a településektől 
távol
van-e elég térerő - legalább egy Iridium hold mindig van a fejünk felett.
Sajnos ma még a közvetlen műholdas mobiltelefonálás igen drága, csak a
hadseregek, a milliomosok és a lakatlan tájakon járó expedíciók engedhetik
meg maguknak. Másrészt csak a katonák meg a felfedezők hajlandók cipelni 
a
több mint egy kilós akkumulátort, ami a mobiltelefont olyan erős rádiójel
kibocsátására teszi képessé, hogy a pár száz km magasan keringő műhold 
is
fogni, majd felerősítve továbbítani tudja a jelet. A rendszer kifejlesztői
és üzemeltetői mindenesetre bíznak az akkumulátorok gyors fejlődésében 
és
fogyókúrájában. Egyelőre hiába...

Az Iridium holdak hatalmas napelemtábláin visszatükröződő napfény végigsöpör
a Föld felszínén. Ha egy ilyen fénynyaláb közepén vagyunk, még fényes nappal
is megláthatjuk az égen a néhány másodperces felvillanást, amíg a nyaláb
végigsuhint rajtunk. Este és hajnalban pedig igen feltűnő a jelenség, ha
véletlenül vagy szándékosan a megfelelő irányba nézünk. (Éjjel a műholdak
a Föld árnyékába kerülnek, nem éri őket a napfény, nincs mit tükrözniük.)
A sáv közepén -8 vagy -9 magnitudójú villanást látunk, de még 20-30 km-vel
távolabb is felér a jelenség egy fényes csillag vagy bolygó fényességével.

És most képzeljük el, ahogy a nagy csillagászati távcsövek néhány kósza
fotonra beélesített CCD-szemüket meresztik a távoli galaxisok felé - és
egyszer csak bevillan a közvetlen visszavert napfény. Akinek már vakuztak
a szemébe éjszaka, elképzelheti ezt az örömöt. De a szemünk legalább (néhány
pislogás és könnycsepp után) regenerálódik, a drága CCD-k viszont tönkremennek.
Jobb hát az ilyesmit megelőzni, a kritikus percekre becsukni a távcső
kupoláját. Ehhez persze tudni kell, mikor jön a villanás. Ez a számítógépek
korában nem okozhat gondot: egy gondos program pontosan nyilvántartja a
holdak pályáját, annak esetleges módosításait, és a Föld felszínének
tetszőleges pontjára pillanatok alatt kiszámítja, mikor és milyen szögben
látható az Iridium-villanás.

Naponta egy földrajzi helyről átlagosan két vagy három ilyen jelenség látható.
Ha tehát a megfelelő időben kikapcsolják a távcsöveket, ez nem zavarja 
meg
túlságosan az egész éjszaka folyó észlelést, de megkíméli az érzékeny
műszereket.

Innen már csak egy lépés kellett, és a műholdas adatbázist a legszélesebb
nyilvánosság rendelkezésére bocsátották. Hiszen ami a távcsőnek zavar és
veszély, az a földi égbarátnak érdekesség, látványosság. Az adatbázist 
bárki
elérheti a következő címen:

			http://heavens-above.com

Első lépésként meg kell adnunk pillanatnyi tartózkodási helyünk földrajzi
koordinátáit. Ez nem nehéz, és szakértelmet sem igényel, hiszen a rendszer
adatbázisába egy hatalmas és részletes földrajzi atlasz MINDEN helynevét
betáplálták, a megfelelő koordinátákkal együtt. Először az országot kell
kiválasztanunk, aztán be kell gépelnünk a helyiségnevet. Az azonos nevű
falvak esetén a rendszer megkérdezi, melyik megyében vagyunk... Ha megvan
a helyiség, a masina udvariasan felajánlja a környékbeli dűlők, tanyák 
és
egyéb földrajzi objektumok nevét is (mindent, amit a készítők az atlaszban
találtak...). Így kb száz méteres pontossággal megadhatjuk helyünket a
Földgolyón - feltéve, ha megbízunk az atlasz készítőiben. Ha tévedtek,
az néhány tizedmásodpercnyi vagy egy-két foknyi hibát jelenthet - ez az
amatőr égboltrajongók szempontjából észrevehetetlen. A profik meg GPS-szel
úgyis korrigálják a helyzetüket. Én mindenesetre a "Lagymanyos" helyszint
használom, és a rendszer nem tévedt még néhány másodpercnél többet.
(Ha megengedjük gépünkön a sütik használatát, akkor a rendszer megjegyzi
helyzetünket, és a következő bejelentkezéskor már nem kell újra végig-
csinálnunk a fenti procedúrát - csak ha költözünk vagy utazni készülünk.)

Ezután megnyílik előttünk az égbolt csodavilága. Bármely műhold áthaladásának
adatait lekérdezhetjük, megtaláljuk a Nap, a Hold s a bolygók keltének 
és
nyugtának idejét és irányát, pillanatnyi égboltképet rajzoltathatunk ki
- és persze kalandozhatunk térben és időben. Városlakóként csak a leginkább
észrevehető jelenségeket, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) áthaladását és az
Iridium holdak villanását szoktam figyelni. Az űrállomás esetében azt is
megnézhetjük, hogy amíg átvonul felettünk láthatártól láthatárig, éppen 
Európa
mely vidékei fülött jár... Az Iridium holdak esetében pedig a rendszer
pontosan megmondja, mikor, milyen irányba és hány fok magasra kell néznünk,
hogy meglássuk a villanást.

Persze nem kell a saját földrajzi helyünkhöz ragaszkodni. Csaba Iridium
megfigyelésének közölt adataiból (nap, óra, perc, helyszín) utólag is ki
lehetett keresni az adott hold sorszámát és égi pozícióját a villanáskor.
Ez egyben azt is igazolta, hogy Csaba órája pontosan járt... :) Vigyázni
kell azonban az országok közti zónaidő-különbségekre - ezt a rendszer ismeri,
és az adott ország helyi idejében írja ki az adatokat, figyelembe véve 
a 
téli
és nyári időszámítást is.

Ha az ember túrázni indul, és legalábbis hozzávetőleges útitervvel rendelkezik,
érdemes előre beállítani és kinyomtatni az adott napokra az adott földrajzi
helyekre vonatkozó adatokat. Távol a városoktól, magas hegyek között, tengeri
szigeteken igen látványos tud lenni az ISS átvonulása vagy egy Iridium 
villanás.
A társaságban pedig nagy sikert lehet elérni, ha az esti tábortűznél előre
bejelentjük, hogy pontosan öt perc múlva, a nagy jegenyefától pár fokkal
jobbra, 42 fok magasságban a Vénusznál hatszor fényesebb égitest fog
megjelenni. Ilyen esetekben már többször meggyanúsítottak, hogy az ufonauták
ügynöke vagyok, azért tudok előre közelgő érkezésükről...

Egy dolog persze elronthatja az Iridium villanások látványának élvezetét:
a mindent beborító felhőzet (bár közepes sűrűségű tavaszi esti ködön át
egy -4 magnitudójú villanás még érdekesebb és "misztikusabb" lehet). De
a felhőkről sem a heavens-above weblap készítői, sem az Iridium rendszer
üzemeltetői nem tehetnek. És persze én sem... :)

Kellemes égboltnézegetést kívánok mindenkinek (amíg a növekvő fényszennyezés
engedi...)!

dgy
+ - Re: String theory / Hur-elmelet (test) . (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kutato physicusok a Carnegie Mellon University, s a Unibersity of
California (SanDiego) es a University of Texas (Austin) kidolgoztak egy
tervet, ami-szerint a 'Hur-elmelet' bizonyithato lenne.
Leg tobb physicusok velik hogy az u.n. nehezenfelfoghato reszecskek
szetszorodasa (ellusive particles scatter during particle collision)
megfigyelheto lessz a nagy atom-zuzoban ,ami ez evben fog mukodeset
kezdeni Europaban az u.n. CERN.
<http;//www.ScienceDaly.com/releases/2007/01/070124175443.htm>
+ - Re: ne farassz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

János:
>alapelv a (természet)tudomanyban, hogy egy tétel igazságát 
>akárhány példa sem igazolja, de ....

Hibás állítás.

Zoli
+ - Hologramm digitalis fenykepezo-geppel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lehet-e hologrammot kesziteni digitalis fenykepezo-geppel?
Ha igen, hogy kell megnezni a kepet?
Szukseges-e a film melysege, a film melysegeben van-e a 3-D-s
informacio elrejtve?

Koszonettel,

Menyhart Zoltan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS