# Kedves Geza;
>Elnézést, "nyelvbotlás"! Nem virginiana, hanem virgiliana van
nálunk (olasz
>tölgy).
# Q. virgiliana, mint Tennessi oak, ismerjuk. S egy nemet lapban meg
mint a "Torok tolgy'-nel listazva. de Ti meg mnt 'Olasz-tolgy' et
nevezve.
>Ha nem nagy gond, pár makkot szívesen fogadnék a virginianaból
alkalomadtán!
# Boldogan, ha majd adodo posta cimedet. De az oszi magok most kelnek,
amint vagtam a fuvet a mult heten az uj csirak kb. 10-12 cm-esek. Majd
osszel kuldok. S barmi mast is ha ohajtasz.
>Az örökzöld tölgyek kedvenceim, de csak kettő faj van a
kertünkben (Q.ilex,
>Q. coccifera).
#Q.coccyfera= Kermes-oak, s a Q.ilex =a Holy-oak. de az inkabb kismerete
miatt mint ornamental-kent hasznalva.
A Q.frainetto,ismerve mint a Hungarian (magyar) oak, habar Romaniaban es
fokent a Balkanon terjettebb.
>A rubra annyiban agresszív, hogy nagyon terjed, kiszorít minden
őshonos
>fajt.
# A Q.rubra ,ami az altalanossagban az 'Angol oak' nevenlevok kozulli,s
Europaszerte az eggyik leg gyakoribb.tolgy.
A Q.virgiana-nak is van tobb variacioi.De ha nem orokzold akkor nem
'Live-oak' =("elo-tolgy')
A "Southern Live Oak' itten az elso szamu fa. S cspan a mely-deli-
orszagokban letezok.
Kivallo noveny, sok szaz evet el. S van amely 1000-et is tulhaladja.
Butor-keszitesre nem hasznalva mert arra nem alkalmas. De mivel hogy rem
eros fa-anyag, a multban a hajo epitesebe a nagy szerepet jatszott. A
USS Contitution hiret mint az "Old Iron Side" (oreg vas oldalas) nyerte
el. mert az Angol hajok agyugolyoi csak lepottyentek rola,semmi kart
nem okozva. Eros-kemeny leve.
S az mindeg a hasonlo tolgyek voltak a hajok epitoanyagai. Gorogog,
Pheoniciaiak, Angol, s a Spanish Armada is az europai 'live oak'bol
keszultek, amig a vas/acel alkalmazva. De a 'Southern Live oak' egyedul
allo .
Abban hasonlo a Q.cerris-el, hogy magja nem az altalanos 6 honap, hanem
18 honapra erik.
Javaslom ; <http;//www.wikipedia.org/wiki/Northern_red_oak es
<http;//www.wikipedia.org/wiki/Live_oak>
<http;//www.wikipedia.org/wiki/Southern_Live_oak>
Nem tudom hogy az <en. wikipedia>-n lenne mind az a teljessegeben
magyarul. Lasd mind a 'Link-eket es kepeket.
Üdv!
John.
|