Udv,
Az energia tarolas helyett talan a fogyasztas megfelelo szabalyozasaval
egyszerubb stabilizalni a termelest:
Tobb energiat kell termelni, a lehetseges csucs fogyasztasnyi felett - 
ezt
amugy is meg kell oldani! Statisztikailag kiszamolhato ez mekkora tobbletet
igenyel. A feles nergiat pedig aluminium kohokban vagy mas nagy elektromos
aram, teljesitmeny igenyu iparagakban hasznalni, de csak akkor ha azt az
egyeb fogyasztas lehetove teszi. A feles aram megjelenik mint aluminium,
acel, hidrogen es egyeb elektrokemiai termekekben. Aluminium kohot gondolom
lehet ejszakai arammal is mukodtetni... Tehat nem kell feltetlenul
lekapcsolni az eromuveket, optimalis modon lehet oket uzemeltetni, hanem 
a
feles energiat energiaigenyes, de nem folyamatos mukodest igenylo
folyamatokra forditani.  (ez olyan mintha a feles energiabol elemeket
gyartanank.) Esetleg az ilyen feles energiat az autok meghajtasara
hasznalhato uzemanyagga is at lehetne igy konvertalni (pl. Hidrogen, de 
azon
is gondolkodtam vajon nagy elemeket, nem akkukat hasznalni es bezinkutnal
cserelni oket es a mellektermekeket...)
Ez azert is jo, mert ha olyan aramtermelok vannak amelyek nagyon
valtozekonyak (szeleromuvek, naperomuvek) akkor ezeknek a teljesitmenyet 
is
el kell es lehet vezetni.
Szerintem inkabb a szabalyozas sebessegevel lehet baj: Tul hektikusan
valtozik a fogyasztas es ezt esetleg nehez kovetni eromuvek felfuttatasaval,
kikapcsolasaval... - talan a fogyasztas gyorsabban kapcsolhato!
Laci
p.s. Ja es ez abszolut nem egy energiatakarekos megoldas, de talan ha a
nuklearis energiatol nem felnenek ennyire akkor nem lenne problema...

Könnyu megjegyezni történetet, melynek ismerete vélhetoen segít 
sikerre vinni pillanatnyilag fontosnak vélt ügyet. Tehát ami 
egyértelmuen és közvetlenül elvezethet reális probléma 
megoldásához, vagy ami problémák elkerülésére lehet jó.
Legalábbis felnott fejjel az ilyeneket könnyebb.
Ami nehéz: olyan rendszertant memorizálni, melynek elemeirol se 
nincsenek
egyéni átélt élmények, se nem is tunik aktuálisan fontosnak a 
memorizálása,
különféle személyes okokból. 
Rohamosan szaporodnak a rendszertani irományok,talán  mert 
rendszerezni viszonylag kényelmes munka - foleg ma már - 
számítógéppel - és a feldolgozható ismeretanyag is egyre 
rohamosabban bovül.

Emellett könnyu megjegyezni olyan sztorikat is, melyek viccesnek 
hangzanak, de...
És könnyu megjegyezni, hogy milyen titkok vannak még.

Más téma:
Levélben kaptam. Einstein gondolatai jönnek:

*Azt kérdezik tőlem, van-e noteszem, amibe feljegyzem a jó ötleteimet.
Volt egy, de elhagytam...

A kreativitás titka, hogy jól tudod leplezni a forrásaidat.

Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A 
legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.

Ha a relativitás-elméletemről kiderül, hogy helyes, Németország azt 
fogja állítani, hogy német vagyok, Franciaország pedig azt, hogy 
világpolgár. Ha az elméletem nem helyes, a franciák kijelentik majd, 
hogy német vagyok, a németek pedig azt, hogy zsidó.

Soha nem gondolok a jövőre. Úgyis mindjárt itt van.

A zsenialitás és a hülyeség között az a különbség, hogy az előbbinek 
határai vannak.

A józan ész azon előítéletek összessége, melyeket 18 éves korunkra 
szerzünk.

A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet 
felöleli az egész világot.

A matematika szabályai minél inkább vonatkoznak a valóságra, annál 
kevésbé biztosak. Amikor bizonyítást nyernek, már nem vonatkoznak a 
valóságra.

Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.

Úgy tűnik, az eszközök tökéletessége és a célok tökéletlensége a mi 
legfőbb problémánk.

Nem furcsa, hogy én, aki csupa népszerűtlen könyvet írtam, ilyen 
népszerű fickó lettem?

Egy dolog annyira egyszerű, amennyire csak lehetséges, de semmivel 
sem egyszerűbb.

Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.

A világban az a legérthetetlenebb, hogy megérthető.

Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod 
érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc 
lenne. Na, EZ a relativitás.

Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik 
őket.

Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az 
enyémek sokkal nagyobbak.

Az, aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált 
semmi új dolgot.

A kérdés ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki 
más?

Nézzék, a távíró nem más, mint egy nagyon-nagyon hosszú macska.
Meghúzzák a farkát New Yorkban és a feje Los Angelesben nyivákol. 
Értik ezt? Namármost, a rádió pontosan ugyanígy működik: itt beküldik 
a jelet, ott pedig megkapják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincsen 
macska.

A legnehezebb dolog a világon megérteni a személyi jövedelemadó 
lényegét.

Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. 

Csak kétféleképpen élheted az életed: Vagy abban hiszel, hogy a 
világon semmi sem varázslat, vagy pedig abban, hogy a világon 
minden varázslat.*

Zoli

@@@ Legközelebb az ilyent a  küldd. @@@

Sziasztok!


Elsodeves foiskolas ismeros hozta matek zh-rol a kovetkezo problemat:
adott egy negydimenzios ter (derekszogu koordinatarendszerrel), s benne 
4
pont (koordinatak megadva, de nem jegyezte meg oket). Kerdes a 4 pont
altal meghatarozott sik normalvektora. (Nem volt tul boldog, mert mind 
az
eloadasokon, mind a szeminariumokon csak haromdimenzios problemakat
targyaltak.)

Lehet, hogy en vagyok eltajolodva, de szerintem egy sikot 3 (egymastol
kulonbozo) pont hataroz meg, akarhany dimenzios is a ter. Igaz ez?

A kovetkezo kerdes a normalvektor kiszamitasa. 3 dimenzioban a sikbeli
P1, P2, P3 pontokbol eszkabalunk 2 iranyvektort (u=P1P2, v=P1P3) es ekkor
n=(u x v)/abs(u x v), ahol "x" a vektorialis szorzat. 4 dimenzioban
ez persze nem mukodik. Marad, hogy a normalvektor es az iranyvektor skalar
szorzata 0, azaz n*u=0 es n*v=0. Ez 2 egyenlet 4 ismeretlennel, tehat a
normalvektor 2 komponenset szabadon valasztom, a masik kettore pedig
megoldom az egyenletrendszert, majd normalizalom. Jo ez, ill. van valami
elegansabb megoldas?

Nekem ez az egesz gyanus, hiszen ez azt jelenti, hogy 4 dimenzioban egy
siknak vegtelen sok iranyvektora lehet?? Meg akkor is, ha tenyleg kellene
mind a 4 pont es w=P1P4 iranyvektort is figyelembe veszem, a normalvektor
egyik koordinatajat meg mindig szabadon valaszthatom, amitol meg mindig
vegtelen sok, nem kollinearis normalvektort tudok meghatarozni.

Valaki tisztaba tudna tenni eme teren?


Elore is koszonom,
marky

Janibacsi,

> (Mivel hogy nagyon jol ismertem itten a Tesla csalad tobb tagjait-habar
> Nikola ,Horvatban szuletet- de mind Slovak szarmazasuaknak valltak a
> Tesla csalad eredetet..)

Tudomásom szerint Tesla Horvátország területén, szerbek lakta vidéken
született. A horvátok is magukénak vallják (Nikola Tesla gyár Zágrábban),
a szerbek is (cirill betűs emléktábla hirdette Pomázon, hogy pár évet ott
is élt), és egy csehországi híradástechnikai gyárat is Tesláról neveztek
el, a béketáborban ott gyártották a legjobb kalányos magnókat.

>> az energiatermelést és a
>> felhasználást pontos egyensúlyban kell tartani.

> De az egyaltalan nem problema

Személyedben bámulatra méltó szimbiózisban él egymás mellett a
tájékozatlanság és a magabiztosság. Még az USA és Európa nagy
áramkimaradásaira sem emlékszel. Ezeket az áramszüneteket
épp az okozta, hogy a termelés és felhasználás közötti egyensúlyt nem
sikerült pontosan tartani, az erőművek úgy kapcsolódtak le a hálózatról,
mint a dominó.

> Az atom-eromuvek reactorainak le-allitasa vagy kezdese bonyolult es
> idoszukseges. Azert alkalmaznak tobb reactort minden atom-ero-muben.

Nem ezért, hanem azért, mert az atomerőmű körüli kiszolgáló üzemek olyan
bonyolultak és drágák, hogy gazdaságosabb több reaktort köréjük építeni.

> Barmi is az egeto anyag ,szen, fold-gaz,szen-gaz,olaj, mind a goz
> fejlesztesek alapjan hajtja a az aramfejlesztuket.

Ez - a gázturbinás erőmű kivételével - igaz, de az erőmű szabályozását 
a hőfejlesztés szabályozásán keresztül végzik. Gáztüzelésű erőműben
gyorsan lehet csökkenteni vagy növelni a gáz mennyiségét, széntüzelés
esetén ez  már sokkal lassabb (a szénpor égése lassúbb folyamat).
A gőztermelés hőtehetetlenségéről még nem is beszéltünk.

> De csak amikor figyelmen kivul hagytad az ermuvek epeitesi es
> fentartas kotsegeit.

Természetesen nem hagytam figyelmen kívül, és azok sem hagyták figyelmen
kívül, akik az atomerőművekben termelt elektromos energia árát kiszámolták.

> Ami osszegbol 8-10- szen, vagy olaj egesu eromuvet leheto ma is
> hasznalatba tenni.

És az atomerőműben termelt áram még így is sokkal olcsóbb. Szén, olaj
vagy gázerőmű esetén a költségek legnagyobb része a tüzelőanyag ára.
Az atomerőmű esetén a költségek nagy része a beruházás amortizációja.

> figyelmen kivul hagytad a energia vesztesseget

Nem hagytam figyelmen kívül :-)))

> tobb energiat alkalaz a viz fepumpalasara a magason levo nagy
> tarolo-toronyba, mint annak szabad-esese produkalhatna.

Bizony.

> S miert pazarolni azt az energiat, amikor megtakaridhato a
> nem hasznalt energia nem-termelesevel.

Arra sem emlékszel, amit te magad írtál néhány sorral feljebb:
az atomerőműveket nagyon lassan lehet szabályozni. Éjszaka
is termelnek, mert nem lehet ilyen rövid időre csökkenteni a
teljesítményt.

Az atomerőműben termelt villamosenergia ára most kb 5 cent/kWh, gázos
erőműben kb 10 cent, gázturbinás csúcserőműben 20 cent. Ha az olcsó
atomenergiával felpumpálom a vizet a hegytetőre, és onnan csúcsidőben
engedem le, akkor az 5 cent és a 20 cent közötti különbség fedezheti
a rossz hatásfokot és a beruházás tőkeköltségét. Ha nem fedezi, akkor
nem fogják megépíteni a tározós vízerőművet.