Tisztelt Lista es kulonosen is a Hozzaszolok!

Elnezest a hallgatasert, de a fiuk valami ...coccus-felet hazahoztak az
ovcsibol, ami elobb nekik, majd nekem is komoly gyomorpanaszokat okozott,
a helyzet pedig az, hogy ha ez a franya haromdimenzios testem
gyengelkedik, akkor a szellemem sem tud kello lendulettel a "magasabb
dimenziokba" emelkedni, es mivel a fercmunkatol kimelni szeretnelek
Benneteket, jobbnak lattam, ha nem irok semmit. Most viszont mar jobban
vagyok, ugyhogy lassuk a valaszokat. (A Tud. 1239 szam tulajdonkeppeni
tartalma nem erkezett meg, csak a fejlec, a targy es a csatolt allomany,
igy azokra valaszolni nem tudok.)

>Felado :  [Hungary]
>Ezek szerint a sik asztallapon elguritott golyo egyszercsak megall, mert
>'nem tudja', hogy korabban O el lett guritva! :-)

Stimmel. A golyo valoban nem tud semmit, de nem all meg, mert a
tehetetlensegi ero mozgasra keszteti. A golyo egyszeruen elszenvedi azokat
az allapotvaltozasokat (a peldadban ez mozgasallapot), amelyet a rahato
erok rakenyszeritenek. Gondolj csak bele. A golyonak nincs idodimenzio
menti
kiterjedese (nincs ido-fogalma), tehat a szerencsetlen golyo ugy gurul,
hogy kozben az egvilagon nem tud magarol semmit.

>Az igaz, hogy egy n meroleges tengelyu koordinatarendszerbol nem tudunk
>informalodni egy n+1-edik tengely iranyaba, de ha a test nem n, hanem n+1
>dimenzioban letezik, akkor tud arrol az 'iranyrol' is.

A "test" (n+1 dim.) tud, de mi (itt az n dimenzioban) nem tudunk. Nem is
tudhatunk, mert nem jut el hozzank olyan iranyu informacio, egy szikra
sem. Mi a testbol mindig csak az n dimenzioban megjeleno vetuletet
lathatjuk.
Udv: Istvan
>=======================================================
>Felado :  [Hungary]

>Nos a te bizonyitasod minden volt, csak nem fekete-feher. Ugy altalaban
>nem ertem a kavarast a meroleges koordinatatengelyekkel.
Ez pedig egyszeru geometria. Biztos vagyok benne, hogy minden ismereted
megvan ahhoz, hogy megertsd, csak egy kicsit el kell elmelkedni a dolgon.

>Ez a kitetel pedig egyszeruen nem igaz. Egy bonyolult rendszer alap
>epitokoveinek tulajdonsagainak ismereteben nem trivialisak a rendszer,
>mint egesz tulajdonsagai. PL. a C,H,O,N alapveto tulajdonsagaibol nem
>kovetkeznek a beloluk felepulo hihetetlen mennyisegu szerves vegyulet
>nagyon kulonbozo tulajdonsagai.

Ez egy nagyon erdekes felteves. Erdmes megnezni alaposabban, mit is allit,
mert ha jol emlekszem, ilyesmivel mar szakirodalomban is talalkoztam:
Tehat, ez az allitas azt jelenti, hogy a RESZEK tulajdonsaga nem hatarozza
meg az EGESZ tulajdonsagat. Ez magyarul annyit jelent, hogy az EGESZ
tulajdonsaga OKSAGI alapon nem leirhato !!! Ugyanaz, amit en allitok mar
itt egy eve, es amit Ti nem akartatok belatni.
Meg kell magyaraznom? A normalis az lenne (mint mondjuk egy gepkocsinal,
egy urhajonal, vagy barmilyen bonyolultsagu elettelen rendszernel), hogy
egy rendszer tulajdonsaga az alkotok tulajdonsagaibol levezetheto
lehessen. Mi az ertelmunkkel csak ilyen vilagban tudunk tajekozodni.
Errefel itt vannak az elolenyek, amelyekrol tudjuk, hogy milyen anyagbol
vannak, ismerjuk az anyag tulajdonsagait is, de ezekbol a tulajdonsagokbol
az elolenyek viselkedese nem kovetkeztetheto. Mit tehet az erzeki vilaghoz
makacsul ragaszkodo ember? - Azt mondja, hogy egy bonyolult rendszernel
minden lehetseges, az egesz furcsasag (elet) mogott egy nagy budos
veletlen all, ami a nagy kavarodasban a rettenetesen hosszu ido soran
fordult elo.
Nos, a magam reszerol ezt mindennek neveznem, csak nem tudomanyos
megkozelitesnek es vegkepp nem igenyesnek.

Ezzel szemben en azt mondom, hogy azok az egyebkent ismert tulajdonsagu
alkotok azert viselkednek ugy, ahogy egyebkent a tulajdonsagaikbol nem
kovetkezne, mert valamilyen HATAS erre kenyszeriti oket. Lasd be, hogy ez
a legnormalisabb allaspont. (Ha latunk valamilyen okozatot, akkor okot is
kell felteteleznunk.) Az viszont teny, hogy a HATAST nem talaljuk, nem
erzekeljuk azt az erot, ami az elo anyagot ilyen frappans egysegbe
kenyszeriti. Mi a kovetkezo logikus megallapitas? Az, hogy ez a hatas
ugyan van, de nem erzekelheto. Ez pedig pl. ugy lehetseges, hogy ha a mi
haromdimenzios vilagunra meroleges dimenzioban levo tulajdonsagbol
szarmazik. Ez esetben a tulajdonsagot nem erzekeljuk, nem tudjuk leirni,
megfogalmazni, de a hatasat tapasztaljuk. Olyan egyszeru, mint a ketszer
ketto. Ez az, amit allitok kezdettol fogva, ami sokkal vilagosabb es
korrektebb feltetelezes, mint a nagybudos veletlen, ...

>> Ertitek? Nincs lehetseges OK, igy nem lehet OKOZAT-ot sem feltetelezni.
>nem ertjuk.
Ezen viszont csak Te segithetsz.

>> - Persze hogy nem latja, hiszen a lenyeges kulonbseg epp abban az
iranyban
>> van, amerre a kizarolag csak a haromdimenzios erzekeire hagyatkozo
>> tudomany nem lathat.
>Orulnek, ha ezt kifejtened bovebben is. Azt hiszem a tudomany, es a
>biologia igen gyakran vizsgalja az idomenti valtozasokat, es
>tulajdonsagokat. Tobbek kozt az idomenti valtozasok magyarazatara
>alkotta meg az evolucioelmeletet. Nem igazan ertem, hogy mit ertesz az
>alatt, hogy a tudomany csak 3D-ben lat...
Gondolkozz el a 'fak novekedesen'. Az egy eleg szemleletes pelda,
szerintem nagyon frappansan megfogalmazza a lenyeget. Eloszor is fontos,
hogy en "a haromdimenzios erzekeire hagyatkozo tudomanyrol" beszeltem.
(Figyelni kell a reszletekre.) Olyan ez, mint egy mozgofilm, ami valojaban
allo kockakbol vagy pontokbol tevodik ossze. A helyzet itt is az, mint
fentebb: A reszek nem hordozzak az egesz termeszetet. Tehat ha a tudomany
csak a reszeket nezi, nem tudja leirni az egeszet. Neznie kell a RESZEK
EGYMASUTANJAT is. Ez az az UJ TULAJDONSAG, amirol beszelek, ez az idomenti
kiterjedes. Ami hat, de nem latjuk, mert az idodimenzioba esik, ami a
3D-nkre meroleges.

>Egyreszt ezen az elmeleteden semmi tudomanyosan vizsgalhato nincs,
>hiszen te pusztan annyit allitottal, hogy az idodimenzio meroleges
>koordinatatengelye miatt nem lehetseges, hogy a "3D"-s fizikai vilagbol
>levezetheto legyen a tudat. Raadasul te magad mondtad, hogy tudomanyosan
>nem tudjuk vizsgalni a kerdest, hiszen mi, szegeny tudosok csak 3D-ben
>birunk vizsgalodni...
Vizsgalodni (az erzekeinkkel) valoban csak a haromdimenzioban tudunk (lasd
fak novekedese), de ott az elmenk, amiben a harom terdimenziot az
idodimenzioval egyutt (igy mar osszesen negy) ugy meg tudjuk forgatni,
ahogyan csak akarjuk. Es az ebbol szuletett megallapitasok matematikailag
ellenorizhetoek.

>> az elo-elettelen kozotti kulonbseg tisztazasara, hanem az agyunk, az
>> elmenk termeszetenek megfejtesere is, sot, megoldast kinal az egesz
>> letezesunk ertelmere is.
>Azt allitod ugyanis, hogy van "valami" kulonbseg az elo, es elettelen
>kozott, amit amugy tudomanyos modszerekkel nem birunk eszrevenni.
Azt, hogy van 'valami' kulonbseg, nem csak az en allitasom, hanem ez
mindnyajunk tapasztalata. A kulonbseg tudomanyosan vizsgalhato, amennyiben
a tudomany hajlando a negyedik dimenzio menti kulonbsegeket goor-cso" (jol
irom?) ala venni. (Ez egy uj tudomanyterulet lesz.) 3D-ben a kulonbseg nem
leirhato. Ezt nem csak en mondom, hanem azok a tudosok is, akik a
kulonbseget a 3D-ben kerestek, es mivel nem talaltak, az egeszet a
veletlenre biztak.

>Kerdezem en, hogy akkor hogyan is tisztaztad a kulonbseget?
Fejben, ahol mar kezelni tudunk magasabb dimenzio szamu rendszereket is.

>Nem latom, hogy hogyan fejtetted meg agyunk, elmenk termeszetenek
lenyeget, es hogy
>mi modon magyaraztad eletunk ertelmet...
Ez utobbit meg sehogy. Errol eddig meg nem volt szo.
Udv: Gyiran Istvan
>=======================================================

>Felado :  [Hungary]
>Ami nem nyilvanvalo, hogy a kreacionistak latszolag egyaltalan nem
akarnak
>elmeletet letrehozni, vagy csak en nem fedeztem fel ilyen torekveseket.
Igy
>viszont nem ertheto, egyaltalan mi a kreacionista allaspont ertelme.

Bocsi! De ram ez a megallapitas, marmint hogy 'nem akar elmeletet
letrehozni', nem ervenyes. Minden erommel azon vagyok, hogy ezt a
tobbdimenzios elmeletet megertessem. Bevallom oszinten, en azert soroltam
magam automatikusan a kreacionistakhoz, mert nem fogadom el az evoluciot.
Egyebkent tenyleg azt hiszem, hogy Isten teremti a vilagot, de errol nem
jutna eszembe vitaba szallni senki emberfiaval, hiszen ez (jelenleg) nem
felfoghato, fizikailag nem ertelmezheto, tehat termeszettudomanyos
vizsgalatra alkalmatlan kijelentes. Amirol en beszelek, az viszont
fizikailag ertelmezheto, tudomanyosan vizsgalhato.

>2. lehet-e majd valamikor lemasolni elolenyt, tehat valamilyen eloleny
>szerkezetet annyira megismerni, hogy kizarolag elettelen anyagokbol ossze
>tudjunk ilyet allitani ...
>c, talan valamikor le lehet ugyan masolni egy elolenyt, de meg ha minden
>atom a helyere kerulne is, akkor se fog elni, mert ahhoz kell meg valami
Kepzeld el a peldamat a sikkal es a gombokkel: Sikban csak ko:ro:k
latszanak, novekedo-csokkeno ko:ro:k. Ha a sikbeli letezok ehhez hasonlo
ko:ro:ket letrehoznak, azok meg akkor sem lesznek gombok! Ahogy a sikbeli
letezok nem tudjak letrehozni a gomboket - mert ez szamukra fizikai
keptelenseg -, ugy elo rendszert sem tudunk mi itt (az egyebkent
rendelekezesunkre allo C,H,O,N fo alkotokbol) letrehozni.

>Ha Te ezt, amit leirtal, ertelmesnek, logikusnak, magatol ertetodonek
>tartod, akkor nem tudom elkepzelni, hogy egyaltalan mi modon
vitatkozhatnank
>egymassal. Hianyzik a minimalis kozos alap.
>Szamomra ezek a az utolso, idezett leveledben szereplo gondolatok
teljesen
>ertelmetlenek, egyik dolog semmi modon nem kovetkezik a masikbol, az
egesz
>ervrendszer ertelmezhetetlen. Olyan, mintha egy szamitogep
veletlenszeruen
>oszevalogatott szavakat nyelvtani szempontbol egyeztetne, es igy allitana
>belole ossze mondatokat...
Ezt nagyon sajnalom.
Kepzeld el, hogy en meg ugy elem meg az egeszet, hogy 'nem ertem, mit nem
lehet ezen erteni, hiszen olyan egyszeru, es logikus'.
Szoval, tenyleg nincs kozos alap a folytatashoz. Talan majd kesobb...
Udv: Gyiran Istvan

>=======================================================
>Felado : Piriti Janos
>Az ido-tengelyt olyan szogben rajzolhatod, amilyenben akarod. Nincs
>olyan torveny, amely eloirna, hogy merolegesnek _kell_ lennie.
>Szoval szerintem az okfejtesed kisse gyenge labakon all.
Ezt vajon most ugy kell erteni, hogy az idodimenzio nem meroleges a harom
terdimenziora? Ez meglepne. Irnal errol bovebben?
Koszi: Gyiran Istvan

>A replexikonban (akademiai kiado 1991) van grafikon.
>c-hez kozelitve mintha hiperbolikusan elszaladna a vegtelenbe
>(ezert neveztek sokaig a hangsebesseget hangfalnak) aztan mar
>visszakunkorodik meglepo modon 2c korul van minimuma. De sajnos
>nemlexem hogy az Y tengelyen mit abrazoltak, lehet hogy csak egy
>legellenallasi egyutthatot, mert az meglepne, ha gyorsabban
>halado testre kisebb fekezoero hatna.

En mar hallottam olyasmirol, hogy pl. vizben haladva nagy
sebessegnel drasztikusan lecsokken a legellenallas. Ha jol
emlekszem, valami olyasmi van a hattereben, hogy nem tudnak
orvenyek leszakadni, es a viz mintegy a test kore "feszul".
De ez csak extrem sebessegeknel fordul elo.

Ferenc:

> Mathnak:  Nem latom indokoltnak az antinaturalizmus es az
> antiracionalizmus osszemosasat.
en nem mostam ossze a kettot. te azt mondtad, hogy a kreacionizmusnak
semmifele elmeletalkotas nem celkituzese. ez antiracionalizmus, es nem
antinaturalismus.
> Egy kreacionista peldaul vizsgalhatja a Teremto gondolatait. Ez
> biztosan antinaturalista tevekenyseg lesz,
> de nem feltetlenul antiracionalista.
amennyiben ez a vizsgalat nem csak racionalis, hanem racionalisan
megalapozott, tehat racionalisan megalapozottan jut el a
tapasztalatainktol odaig, hogy valamifele istent vizsgalgat, es azt
valoban racionalisan teszi, akkor ez az isten elmeleti szempontbol
ugyanolyanlesz, mint a termeszet barmely mas osszetevoje, azaz bizony
bizony naturalistava valik. ha nem, akkor a racionalizmusaban hibadzik
valami.

>  Abban egyetertunk, hogy a
> naturalizmus szempontjabol az evolucionizmus _pozitivista_, a
> kreacionizmus pedig _negativista_, de ez semmikeppen sem jelenthet
> ertekiteletet.
en azt allitom, hogy ez racionalizmus szempontjabol is all fent. a
kerdes egy magyarazo elmelet volt. a kreacionizmus ebben negativ, tehat
a racionalizmusban negativ, es nem a naturalizmusban, az evolucio pedig
pozitiv. attol, hogy megprobalsz kibujni egy kovetkeztetes alol, az meg
ervenyes.  te mondtad, hogy a kreacionizmus nem celoz meg elmeletet, ez
azt jelenti, hogy antiracionalista, hiaba tagadod.

> Hic Rhodus, hic salta. Az evolucionizmus es a kreacionizmus felfogasa
> kozott alapveto kulonbseg, hogy az evolucionizmus szerint az elo az
> elettelenbol spontan - vagy pontosabban: spontan lepesek sorozatanak
> eredmenyekeppen - letrejohet, a kreacionizmus szerint viszont nem
> spontan letrejott rendszerek (emberek) hoznak letre.
eloszor is, amennyiben a spontan itt csupan amesterseges ellentete,
akkor helytallo a fogalmazas. amennyiben a "veletlenszeru" szinonimaja,
akkor helytelen. az evolucioelmelet szerint az elet nem teljes egeszeben
veletlenul jott letre, igaz, nem is tervezetten, hanem onszervezo modon.

> Az evolucionista
> felfogas circulus vitiosusba keveredik, mert az ember altal
> letrehozott eloleny birtokaban elfeledkezne az emberrol. Abbol, hogy
> az _ember_ anyagi torvenyekkel, anyagi modszerrel, anyagbol elolenyt
> hozna letre, nem kovetkezik, hogy az elso ember is igy jott letre.
1) ezek szerint minden emberi kiserletezes, amely a termeszetrol probal
megallapitani valamit curiculus vitiozusba keveredik? mert ervelesedbol
ilyen baromsag kovetkezik. hasonlitsunk ossze ket kiserletet:

a) azt a hipotetikus kiserletet, amelyben eletet hoznak letre, vagy azt
a tenyleges kiserletet, amelyben az elethez szukseges anyagokat hoztak
letre

b) termonuklearis reakciot eloidezo kiserletet, amely igazolja, hogy a
Napban termeszetes termonuklearis reakcio lehetseges.

feltetelezem, hogy elismered azt, hogy a Napban termonuklearis reakcio
termeli az energiat. a b) kiserletet nyilvan helyes igazolaskent fogadod
el annak, hogy ez igy van. holott ugyebar emberileg tervezett,
mesterseges korulmenyekkozott hajtodik vegre, egy termonuklearis reakcio
beinditasat jelenleg csak ug tudjuk veghezvinni, hogy felrobbantunk egy
atombombat. a kiserleti korulmenyek tehat latvanyosan mestersegesek.
megis elfogadod a kiserletet, mint kovetkezteetest? avagy abban a hitben
elsz, hogy a csillagok lyukak az eg palastjan, melyen atsut isten
fenye?:)

nos kerlek, mi az a kulonbseg az a) es b) kiserlet kozott, ami miatt az
elsot nem fogadod el igazolasnak, a masodikat pedig megis? szerintem
egyetlen kulonbseg van, az eloiteleted.

ha indokolni tudod allaspontodat, itt alehetoseg, eleddig elegtelen volt
az indoklasod

2) es hogy renbe is tegyuk a zavaros gondolataidat, a helyes gondolkodas
a kovetkezo: minden kiserlet mesterseges, es minden kiserlet tervezett
kiserlet. a kiserleteket megis felhasznaljuk annak kideritesere, hogy a
termeszetben hogy tortennek dolgok. a kiserleteket torvenyek hatekony
ellenorzesere dolgozzuk ki, ezek a torvenyek viszont altalanos
ervenyuek,e s amennyiben nem cafoljak a megfigyelesek, akkor a
termeszetre is ervenyesnek tekintjuk oket. ha tehat mestersegesen
sikerul valami, akkor ugyanolyan korulmenyek kozott a termeszetbenis ugy
jatszodik le. ebbol az is kovetkezik, hogy olyankorulmenyek kozott,
amelyben a termeszeti torvenyek hasonlo modon mmukodnek, meg mindig
hasonlo eredmenyt hoznak. ha tehat az ember alatal tervezett korulmenyek
elofordulhatnak a termeszetben, akkor megalapozott elkepzeles az, hogy a
termeszetben "spontan" modon is letrejohettek hasonlo dolgok. csupan a
korulmenyek a kerdesesek. ha szerinted a korulmenyek nem alakulhattak
ugy, hogy egy hasonlo eredmeny johessen ki egy hihetetlenul nagyobb
volumenu es idotartomanyi teridoszeletben, akkor ezt bizonyara egzaktul
be tudod mutatni nekunk, es akkor bizony tudomanyos igenyessegu
ellenvetesrol beszelhetunk, addig erved nem az.

3) valoban nem kovetkezik, viszont igazolja azt, hogy akar letre is
johetett. illetve cafolja azt, hogy "anyagbol marpedig elet nem jon
letre" ennyi elegseges ahhoz, hogy az evolucios elmelet tarthato, es
kutathato legyen.


> Kulonben is, ez csak a problema eltolasa, hiszen azt egyetlen
> kreacionista sem tagadja, hogy minden ma elo eloleny igy jott letre.

ha anyagi uton letrejohetett, akkor ugyebar megismerheto, ha pedig
megismerheto, akkor maris ellentetbe kerultel magaddal,korabban azt
allitottad, hogy nemismerheto meg. ha letrejohetett nehany eloleny,
akkor a legnagyobb tartalmu elmelet az, ami azt mondja, hogy mind igy is
jott letre, egeszen addig, amig ez az elmelet nem cafolodik.

> >-mennyire valtoztatna meg az elet eredetenek kerdeset, ha
> > aboratoriumi korulmenyek kozott sikerulne letrehozni valamilyen,
> > a jelenlegi (elozetes) definicioink szerint elonek tekintheto
> > sejtet/egysejtut?
> >-ez valoban "pofon" lenne a kreacionistaknak? donto jellegu
> > kiserletnek szamitana?
>
> azt hiszem, fentebb valaszoltam ra. A kreacionistaknak nem lenne
> "pofon", legfeljebb a vitalistaknak.

vitalizmus nelkul a kreacionizmus megalapozatlan elgondolas.

math

>> natrium-oleatot kevernek gyartaskor gumiba, melytol elveszti
>> a jo villamos szigetelo tulajdonsagat.

Valenta Ferenc >  
>... Nem zsirbol, hanem olajbol kell szappant fozni. A szappan
>natrium-palmitat, sztearat, stb.. kevereke, ezek a savak a zsirok
>alkotoreszei, a novenyi olajokban van az olajsav, linolsav, stb..
>Abban kulonboznek hogy van bennuk telitetlen kettos kotes is.
>Ime a titok megfejtese :)

Koszonom, mindig is sejtettem, hogy a vegyesz-bibliakra is
ervenyes valamelyik Murphy torveny, es az igazan izgalmas 
dolgok epp nincsenek benne, hanem sokoldalu szakemberek 
fejeben vannak. :)

>Viszont nem lesz kelloen jo vezeto sem...

Igen, de az olea'tozott gumi meglehetosen regi megoldas.
Talan azota hatasosabb modszerek is talaltak, epp az erintkezokent
alkalmazott gumik eloterbe kerulesea miatt. 
Persze, amig a villanymozdonyok es villamosok acel kerekeken  
es acel sineken jarnak gumi helyett, addig sejtheto, hogy nem 
igazan megoldott a vezetokepesseg javitasa.:)

Udv: zoli

Van e abszolut ter?
A Mach-elvvel kapcsolatos gondolataink soran folyton ebbe a kerdesbe
utkoztunk. Nem veletlenul. Most idemasolom amit a Fizikai Kislexikon
errol ir;

Az a hipotezis, amely szerint a testek tehetetlenseget a kozmosz tavoli
tomegei hatarozak meg, meghozza oly mertekben, hogy a test 
tehetetlensege el is tunne, ha a kozmosz tobbi tomeget eltavolitanank.
A Mach-elv ellentmond a newtoni abszolut ternek, es a Galilei-fele
relativitason tullepve tulajdonkeppen kimondja a gyorsulo mozgas
relativitasat a kozmoszhoz kepest. Ez foldi viszonylatban annyit jelent,
hogy a mi inerciarendszerunket az un. allocsillagokhoz rogzitett
vonatkoztatasi rendszer hatarozza meg. Az 1883-ban kimondott Mach-elv
az altalanos relativitaselmelet egyik kindulopontja ugyan, es szervesen
illeszkedik az elmeletbe, de ervenyesseget meg nem sikerult altalanosan
bebizonyitani.

EDDIG AZ IDEZET.
Az utolso mondat szerintem hibas. De menjunk inkabb sorjaban.
Mit is kell tudni a koordinata rendszerekrol?
Mondjuk, annyit, hogy Descartes ota hasznaljuk oket, es a Newton altal
vegleges formaba ontott mechanika targyalasa, illetve az egyenletek
megoldas is koordinata rendszerekben tortenik.

Newtont is foglalkoztatta az abszolut ter fogalma.
Ugyanis a mechanikat meg lehet ugy is fogalmazni, hogy a torvenyek az
abszolut nyugvo koordinata rendszerben igazak. Persze tapasztalati teny,
hogy az ehhez kepest allando egyenletes egyenesvonalu mozgast vegzo
rendszerekben is ugyanolyan alakuak lesznek az egyenletek.

A mai fizika konyvek megfogalmazasa szerint; a mechanika torvenyei
bizonyos rendszerekben (amelyek egymashoz kepest v=3Dall. sebesseggel
mozognak) allnak fenn (ill. azokban a megfelelo alakuak).

A ket fajta megkozelites kozott csakis a tapasztalat tud donteni.
Mivel nem tudunk olyan megfigyelest, amely az abszolut ter letet 
igazolna, ezert Occam borotvajat hasznalva, megszuntetjuk azt. Vagyis
azt mondjuk, hogy abszolut ter nincs is. Ez a modszer bevett a fizikaban.
Azaz aminek a letet nem tudom igazolni, azt nemletezonek tekintem. Ez
igy OK.

Viszont nem art fejben tartani, hogy van egy alternativ elmelet. Azaz,
ha lesz majd olyan kiserlet ami dontene kozottuk, akkor mar kesz az
alternativ elmelet, csak le kell porolni.

Mikor kerult ez elo? A XIX. szazadban, amikor kiderult, hogy a fizika
egy masik elmelete, a Maxwell fele elektrodinamika egyenletei, csak
egyetlen egy koordinata rendszerben olyan alakuak amilyenek. Mas, ehhez
kepest, mozgo rendszerben mar mas alakuak. Holott ebben a rendszerben a
mechanika egyenletei valtozatlanok.

Ezt a kerdest most nem reszletezem, hiszen mar sokszor megtargyaltuk a
HIX TUDOMANY-ban is. Javasolt irodalom:
 - Einstein kis konyvecskeje.
 - Pauli konyve nemetul vagy angolul (magyar foditas tudtommal nincs)
          Vagy barmely a relativitas elmeletrol szolo fizika tankonyv.
          pl. nehezsegi sorrendben harom magyar nyelven is elerheto mu:
 - Gamow: Fizika
 - Feynmann: Mai fizika
 - Landau-Lifsic: Elmeleti fizika II
Legvegso esetben a kovetkezo weblap:
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/rel.htm

Termeszetesen a valosagot kellett a fizikusoknak megkerdezni. Azt sem
szabad elfelednunk, hogy kozben szuletett egy elv, amit Galilei-rol
neveztek el. Ez pedig a koordinatarendszerek megkulonboztethetetlen-
segenek az elve. Termeszetesen ez is tapasztalati torveny volt.

Egy pillanatig ugy latszott, hogy ezt az elvet kell elvetni, es a
Maxwell egyenletek alapjan fulon lehet csipni az abszolut teret, amit,
mivel a feny terjedesevel volt kapcsolatos, eternek neveztek.

Meglepo modon a Galilei elv megmaradt, a Maxwell egyeletek is maradtak.
E ketto elso ranezesre kizarja egymast. Kiderult azonban, hogy letezik
egy olyan megkozelites, amely e kettot tartja meg, es szuksegkeppen
megkoveteli a mechanika egyenleteinek atfogalmazasat.

Lenyegeben itt mar latszik, hogy mi rossz a Fizikai Kislexikon utolso
mondataban. Szo sincs Mach elvrol. Pontosabban szolva eppen lehetne.
Peter G. Bergmannt megkerdeztem egy konferencian, hogy mi a velemenye a
Mach-elvrol. Szegenyes angol tudasom eppen egy kerdes megfogalmazasara
volt elegendo. Persze azonnal visszakerdezett, hogy sok fele
megfogalmazasa van a Mach-elvnek, melyikre gondolok. Ezzel csak azt
szerettem volna demonstralni, hogy valoban tobb fele megfogalmazas
letezik.

Mi az egyszeruseg kedveert maradjunk a Fizikai Kislexikon
meghatarozasanal.

Holnap innen folytatom.

Horvath Pista