Sziasztok!

Csak erdekes kiegesziteskent fuznem hozza Kalman cikkehez, hogy a Piramisok
csillagra (ha jol emlekszem, a Sziriuszra, es az Omega valamelyik
csillagara) tajolt jaratai alapjan eleg jol becsulhetoek a piramisok kora.
Ebben eppen a Fold forgastengely precesszioja jatszik szerepet, amelynek
~26000 eves a periodusa. (Vagyis a keringesi siktol 23,4 fokkal elhajlo
forgastengely 26 ezer evenkent korbefordul egy 2*23,4 fokos csucsszogu
kuppalastot kovetve.) Ma ugyanis egyaltalaban nem ezekre a csillagokra
neznek a jaratok, de meghatarozhato, hogy mikor neztek ezekre a csillagokra
(az adott ev adott napjanak adott orajaban). Es persze a kulonbozo piramisok
megfelelo jaratai sem pontosan ugyanabba az iranyba neznek, mivel kulonbozo
idopontokban epultek (szemben a piramisok oldaleleinek meglehetosen pontos
eszak-deli tajolasaval). Errol valamikor (de talan meg az iden) cikk jelent
meg a Nature-ben, sajnos fejbol nem tudom megmondani melyik szamban. A
pontosabb informaciok abban olvashatok. (A foldtengely precesszojanak a
jegkorszakok kialakulasaban is nagy szerepe van, mivel a Foldpalya
Nap-kozelpontja mas evszakokra esik 26000 eves periodusban hol az eszaki,
hol a deli felteket melegitve jobban.)

Egy masik (az elozo levelemben emlitetten kivul) problemam is van a
naprendszerrol szolo lapon irt feltevesekkel. Azt irja, hogy a Fold forgasa
az arapaly erok miatt evszazadonkent 0,02 masodpercet lassul. Eddig meg
rendben is volna. Azonban azt is irja, hogy ugyanilyen aranyban viszont a
Holdnak gyorsulnia is kell (a Fold altal elveszitett mozgasi energia a Hold
mozgasara tevodik at). Ezzel nem tudok egyet erteni. Ugyanis szerintem az
arapaly erok energiajanak donto resze a foldon surludasi erokkent elveszik,
vagyis a foldet melegiti, foldrengesek, szokoarak okozoja, stb. A Holdra
csak akkor tudna visszahatni gyorsitolag, ha a Fold arapaly altali
deformacioja miatt a Fold sulypontja latszolagosan kimozdulna ugy, hogy a
Hold felol elorebb, kerulne. Az arapalyrol tudjuk, hogy a Hold helyzetehez
kepest kb. egy oras kesese van. Ez a viztomeg kis mertekben modosithatja a
foldi gravitacio iranyat, de eppen, hogy hatrafele (a hold feloli kesesben
levo emelkedett viz kozelebb van a Holdhoz, mint az atellenes oldal pupja),
ami inkabb lassitja a Holdat, nem pedig gyorsitja. Ha tenylegesen merheto a
Hold tavolodasa (merheto?), akkor annak mas okanak kell lennie. Rosszul
okoskodtam?

Mellesleg hibasan szerepel a dagalyo:v kifejezes, mivel csak apalyo:vrol
beszelhetunk, a ket atellenes oldalon meg dagalypupokrol. Ezek a pupok
vandorolnak korbe a Foldon a Hold iranyat kovetve (a Holddal atellenes
oldalon is), mikozben a sarkok mindig az apalyovbe esnek.

Udv: Takacs Feri

> Felado :  [International]

> Az anyag addig tomeg, amig gravitacios mezoben kolcsonhatasra erzekeny.

Minden letezo ismert dolog erzi a gravitaciot, a nyugalmi tomeggel nem
rendelkezo foton is. Erre egy hatekony valasz az altrel, ha valami mindenre
egyforman hat, akkor az nem egy specifikus ero, hanem a terido ilyen gorbe.

> Iletve tomeggel nem rendelkezo reszecskeknek is van fizikai meretuk.

A tomeggel rendelkezo testek "fizikai merete" sem egyertelmu. Egyik ilyen
"fizikai meret" atomok eseten lehetne az a meret, amit egy ilyen atomokbol
allo folyadek vagy szilard anyag terfogata es atomszama elosztasaval kapunk.
Viszont sikerult mar  egesz atomokkal is ketres kiserletet vegezni, es
interferenciakepet kapni.  Ez azt jelenti, hogy az illeto atom valami modon
mindket resen ment at.

Masik pelda a Bose-Eistein kondenzatum, ahol van egy terfogat, van egy alak,
de nem ugy, mint egy darabvasban, hogy atomok vannak egymas kozeleben, egyik
atom mondjuk a bal oldalon, masik a jobb oldalon stb. Hanem ugy, hogy egy
nagy hullamkepzodmeny az egesz. Nincs olyan, hogy egyik atom egyik vagy
masik oldalon van, minden atom mindenhol van benne...

Hatha valaki nem ismeri, par sort irok a ketres kiserletrol. Legyen egy
pontszeru fenyforras elott par centire egy atlatszatlan lap, ezen pedig ket
res, egymas kozeleben parhuzamosan, de a resek tavolsaga a
fenyhullamhosszhoz kepest azert tobb nagysagrenddel nagyobb. Legyen egy
fenyerzekeny film a lamezzel parhuzamosan a tuloldalon, szinten par centire.
Ha mindket res nyitva van, a feny interferalni fog, vilagos es sotet csikok
lesznek az ernyon. Klasszikus hullamoptikaval is vilagos a dolog, a reseknel
indulo hullamok utja kulonbozo az ernyo kulonbozo pontjaihoz, ha
ellenfazisban erik el az ernyot, kioltjak egymast, ha fazisban, erositik. Ha
bezarjuk az egyik rest, eltunnek a csikok. Ha nyitjuk a rest, megjelennek,
es egy sotet savban kimondottan csokken a vilagossag attol, hogy
megnyitottuk a rest. Ez a klasszikus ketres kiserlet.

Megcsinaltak ugy, hogy gyakorlatilag egyesevel mentek a fotonok. Igy is
ugyanugy mukodott, tehat minden foton mintha sajat magaval interferalna.
Megcsinaltak elektronokkal, a kiserlet mukodott. (mar a DeBroglie
feleanyaghullamok tesztelesere megcsinaltak, a kvantummechanika hajnalan)
Pedig az elektront pici gombnek vagy eppen pontnak kepzelne az ember, ami
vagy egyik, vagy masik resen megy at...
A kvantummechanika hullamegyenletei tokeletesen leirjak az esetet, az
embereket viszont megiscsak zavarja, hogy hogy kellene ezt elkepzelni.

A hagyomanyos magyarazat ugy szolt, hogy ha tudni akarjuk kello
pontossaggal, melyik resen ment at a reszecske, akkor pl. meg kell
vilagitani egy fotonnal. Ha eleg pontosan akarjuk tudni, akkor rovid
hullamhosszu foton kell. Az viszont nagy impulzust visz, nagyot lok a
reszecsken, es ez szetzilalja az interferenciakepet. Ezert tunik el az
interferencia, ha a fotonos megvilagitassal megnezzuk, melyik resen megy at
a reszecske. Szep es logikus magyarazat, de nem jo.
Az atomos ketres kiserletet a hagyomanyos klasszikus magyarazat cafolatara
terveztek. Itt atomok vesznek reszt az interferenciaban, ezeknek
bonyolulttabb a szerkezete, meg lehet oket jelolni ugy, hogy nem kell nagyot
belerugni. Mintha filctollal tennenk ra egy pottyot, ha egyik resen megy
at... Kis frekvenciaju (mikrohullamu) fotonnal lehet gerjeszteni az
elektronhejat, ez megteszi jelnek. Ebbol mar lehet tudni a vegen, melyik
resen ment at. A mikrohullamu foton impulzusa messze nem eleg ahhoz, hogy a
nehez atomot kirazza az interferenciabol, tehat nem lehet klasszikusan
ertelmezni az interferencia eltuneset. Pedig eltunik, mint annak a rendje,
ha beinditjak a jelolo mikrohullamot...
(Kivancsi lennek, Maxwell demonanak klasszikus kiloveset nem lehetne-e
hasbaloni valami hasonloval)

Ezzel oda akartam kilyukadni, hogy bar nincs semmi igazi problema, a
jelensegeket a kvantummechanikai modell jol leirja, de a hagyomanyos
fogalmaink, mint "fizikai meret" meg "melyik resen ment at" nem mukodnek.

> Elkepzelheto, vagy hasonlithato egy atommag surusege, tomorsege, belso
> felepitese galaxisunk magjahoz? Vagyis hasonloan reszecskek es uregek
toltik
> ki a teret?

Fogalmam sincs rola.

> Lehet e egy tomeg maximalis surusegerol beszelni?

A fekete lyuk modellben a terido olyan mertekig gorbul, hogy a tomeg eltunik
a mi terunkbol, ilyenkor mit lehet mondani a surusegerol? Ha az
esemenyhorizontot veszem meretnek, akkor tulajdonkeppen lehetne kalkulalni
egy "suruseget", ha ennek van valami ertelme. Ilyen alapon ha jol emlekszem
a tomeggel no a suruseg.

Udv, Jozsef

Magam is nagyon örültem, hogy a sok blabla mellett a HIX Tudományban végre
megjelent egy korrekt tudományos cikk, Vörös József részecskefizikai 
összefoglalója. Épp ezért ütköztem meg annyira a cikkben maradt egyetlen
súlyos tévedésen. Először azt hittem, elgépelés, de VJ a mai cikkben 
megismételte és hangsúlyozta a korábban leírtakat. Így hát kénytelen
vagyok szót emelni:

Vorosj irta december 18-án, a Tudomány 1683. számában:

> Innet nagyon hianyzik a gravitacio, ennek bozonjat, a Higgset nagyon
> szeretnek megtalalni, egyelore nem sikerult, az also tomegkorlat mar nagyon
> magas, egyre nagyobb gyorsito kell a kereseshez, de meg nem aggaszto az
> elmelet szempontjabol a helyzet, a tomegkorlat meg belefer. (de mar sokat 
> nem nohet, mondjuk tizszeresere semmikepp, mert borul...)

Mindez stimmel, azzal az apró különbséggel, hogy a Higgs-részecske, amit
tényleg több mint 25 éve nagyon keresnek, _NEM_ a gravitáció bozonja. Annak
közvetítő bozonját - ha lenne - gravitonnak hívnák, és spinje 2 lenne, 
szemben a 0 spinű Higgs-skalárral.


December 20-án, a Tudomány 1685. számában Vorosj ezt irta (fű kerdesere): 

>> Az univerzum tagulasa magyarazhato valamilyen ezektol kulonbozo
>> kolcsonhatassal, vagy ezek kozul valamelyikkel?
>> Vagy ezert is a Higgs-reszecske felel?
>
> Jelenleg mindossze 4 ismert kolcsonhatas van a
> termeszetben, -elektromagneses -gyenge -eros -gravitacio
> Ezekkel a kolcsonhatasokkal es az altrellel jutott el a kozmologia jelenlegi
> eredmenyeihez. Ujabb, eddig nem ismert kolcsonhatasokat nemigen
> felteteleznek. Nincs sem kiserlet, sem megfigyeles, ami ilyenekre utalna.
> Inkabb ezek egyseges elmeleti modellbe foglalasa a fo irany, viszont nagyon
> sok kulonbozo ilyen iranyzat letezik. Szuperszimmetria, szuperhurok,
> szupergravitacio. A gravitacio magyarazatara a Higgs-ter. Ettol feltunese
> idejen gyors attorest remeltek, sajnos ez nem kovetkezett be.

Mindez megint csak igaz, kivéve azt, hogy "a gravitacio magyarazatara a 
Higgs-ter".

A Higgs-mezőnek semmi köze a gravitációhoz! Legalábbis nincs több köze, mint
bármelyik más mezőnek: az általános relativitáselmélet Einstein-egyenletei
szerint a mezők energiaimpulzus-tenzora a gravitáció (avagy adekvát nyelven 
a téridő görbítésének) forrása.

A Higgs-mező valami igen más és fontos dolog "magyarázatára" szolgálhat: a
standard modell szerint ő adja a részecskék nyugalmi tömegét. Ennek alapvető
mechanizmusát 1950-ben fedezte fel az ELTE TTK-n Novobátzky Károly professzor,
csak az akkori viszonyok közepette ez az eredmény nem vált világszerte
közismertté. Így az elmélet egy kvantumos variánsát egy évtizeddel később
Higgs újra felfedezte.

Ha nagyon számolgatni akarjuk a kölcsönhatásokat (az egyesítés következtében
úgyis vészesen fogy a számuk) a részecskék és a Higgs-mező közti kölcsön-
hatást tekinthetjük egy "ötödik" kölcsönhatásnak is, hiszen semmiképpen nem
fér be a négy szokásos kölcsönhatás fogalomrendszerének keretébe. De talán
inkább célszerű lenne "nulladik" kölcsönhatásnak nevezni, hiszen (időben és
logikailag is) megelőzi az elektrogyenge és az erős kölcsönhatásokat is. 

A VJ két cikkében is megjelent félreértést (amit már másutt is hallottam)
valószínűleg a tömeg és a gravitáció között megszokott szoros kapcsolat
okozza. Csakhogy már a newtoni gravitációelméletben sem helyes az állítás: 
ott a tömeg _forrása_, de nem _magyarázata_ a gravitációnak! Az általános
relativitáselméletben pedig a gravitáció forrása nem a nyugalmi tömeg, hanem 
a mezők energiaimpulzustenzora, azaz az energiasűrűség, az impulzussűrűség,
az energiaáram, valamint a nyomó-, húzó- és nyírófeszültségek.

A dolog azért is pikáns, mert bizonyos körülmények között a Higgs-mező 
éppenséggel _antigravitációs_ jelenségek forrása. Ez nyilvánul meg az
inflációs kozmológiában, valamint a mostanában divatossá vált "kvintesszencia"-
elméletben, amellyel a Világegyetem újonnan megfigyelt gyorsuló tágulását
magyarázzák (ezt nem maga a Higgs-mező, hanem egy vele matematikailag 
egyformán viselkedő másik skalármező okozhatja).

VJ állítása egyébként azért is kilóg a részecskefizika mai állását korrektül
ismertető cikkéből, mert míg - mint helyesen le is írja - a Higgs-mező szerves
része a mai "hivatalos" standard részecskefizikai modellnek (ezért is keresik
annyira: az elméletnek már csak ezt az építőkövét nem találták meg a 
gyorsítós fiúk), addig (amint szintén szerepel a cikkben) a gravitáció és 
a Standard Modell, egyáltalán a gravitáció és a kvantummezőelmélet egyesítése
ma még csak vágyálom, amit húsz éven belül senki sem remél...

Ezért ha a (jelenleg téli nagyjavítás alatt álló, ám tavasszal meginduló)
gyorsítóktól érkező első hírek közt azt halljuk, hogy végre felfedezték a
Higgs-részecskét, az öröm mellett ne gondoljuk azt, hogy most már megoldódott
"a gravitáció rejtélye" is. Egyrészt azért, mert a gravitációnak ma nincs
rejtélye: a róla alkotott jelenlegi tudásunkat jól összefoglalja az általános
relativitáselmélet. Másrészt azért, mert a mélyebb rejtélyhez, a gravitáció
kvantálásához ma még hozzászagolni sem tudunk, csak görgetjük magunk előtt ezt
a megoldásra váró nagy problémahalmazt. És ennek - az elsősorban elméleti
fizikai jellegű - rejtélynek a megoldásához egyáltalán nem visz közelebb a
Higgs-részecske régóta várt felfedezése sem.

Fű eredeti kérdéséhez csak annyit: a Világegyetem tágulásának "magyarázatához"
egyáltalán nem kell semmiféle konkrét mezőt feltételezni, az kijön magából
az általános relativitáselméletből is. Bizonyos mezők azonban beleszólhatnak
a tágulás _mikéntjébe_: pl. a Higgs-mező túlhűlésének időszakában dominánssá
vált negatív nyomású Higgs-vákuum okozta az exponenciálisan gyorsuló 
tágulást, az inflációt.

dgy

 wrote:

elozmeny:
>> Azt allitjak, abban az idoben ezen a lyukon fenyes nappal
>> is lathato volt egy hozzank legkozelebb levo csillag.
>> A megfigyelesek arra utalnak, hogy amikor a szoban forgo
>> csillag a mi napunkkal egyszerre delelt, akkor aradt a
>> Nilus,

> Egyebkent nappal nem lathatok csillagok.

Kedves Kalman,

a hozzank legkozelebb levo csillag a Nap, es az nappal is
latszik. Raadasul "a szoban forgo csillag a mi napunkkal
egyszerre delel"...

Egyszoval (ha nagyon akarjuk) minden stimmel... :-)

Bocs,
-- 
Tibcsi(R) - 

Sziasztok !

A legutobbi szkeptikustalalkozon Hrasko Gabor modernkori 
babonakrol szolo eloadasaban a WTC fustjerol keszult fotokat,
pillanatfelveteleket mutatott be, melyeken a fustbol arcok 
latvanya is kirajzolodott, es ennek jelentoseget tulajdonitanak egyesek.
Idezni nem tudnam pontosan a kommentert, sot azt sem tudom, 
hogy van-e webcim, ahol a talalkozorol beszamolo lenne. 
( Allitolag a weben eloben kovetni lehetett az eloadasokat, 
de ez csak szoban hangzott el ott, es webcimet nem kozoltek, 
vagy lemaradtam rola ?)
A lenyegre: Hrasko utalt ra, hogy az evolucio erdekes
modon az ember szamara olyan adottsagot fejlesztett ki,
hogy arcokat velunk latni zavaros latvanyban. 
Hozzafuzom, hogy ismert hangokat velunk felfedezni zajban,
es osszefuggeseket velunk felfedezni fuggetlen esemenyek
kozott.
En meg arra is vetemedtem, hogy konnyen megfoghato
rendszert velek latni az agyban. 

A talalkozo szuk idokerete miatt nem kertem ott akkor, hogy 
a fust-fotok fejtetore allitottjat, es 90 fokkal elforditottjait,
illetve a kepek negativjait is meg kene nezni, hogy ujabb arcokra
leljunk.
Ugy gondolom, hogy mindent ami jelentos szamunkra
latni velunk sokmindenben. Mintakat tarolunk, es azokat -
ill. azok kombinacioit keressuk a kornyezetunkben, es
magunkban is azokat idezzuk fel, amikor gondolkodunk.
Ennyi az agymukodes - nem szamitva ide a vegetativ idegmukodest,
mely iranyitastechnikai feladatokat lat el.

A relativ zenei hallas is utal arra, hogy elteresek,
kulonbsegek eszlelese a kiemeltebben fontos. 
Megjegyezni eltereseket altalaban konnyebb, ha mar van 
viszonyitashoz belso mintank.
Kemia-antitalentumkent egyszer 3 nap alatt megjegyeztem kb. 
200 szerves vegyulet szerkezeti kepletet. Azota elfelejtettem 
mindet, de ha kellene ujra menne, gondolom. Mindegyik kepet 
fogalomhoz, vagy mas kephez kapcsoltam. 
A periodusos rendszert is megtanultam gyorsan.
Az osszes kemiai elem elektronhejainak betoltottseget 
is fejbol tudtam egy vizsga oromtelibbe tetele erdekeben,
hogy a tanar ur ne szomorkodjon annyira miattam. Mindezt
meglevo mintakhoz kapcsolva.
Nehez megjegyezni ismeretlent, semmihez nem hasonlitot, 
semmire nem emlekeztetot.
Keressuk es el is varjuk az eltereseket. 
Vagyunk rajuk - a gorog bolcsesseg szerint - a valtozatossag
gyonyorkodtet. (mert megdolgoztat)
Tiszteljuk azokat, akik kulonbet, ujat mutatnak a reginel,
de kikezdunk nagy es bevalt elmeleteket. Ha megdonteni nem is
tudjuk - legalabb faragni vagy boviteni akarunk gorcsos,
merev, irritalo valtozatlansagukon, es meg akarjuk 
mutatni a regi es uj kozotti szembetuno kulonbseget, hogy ezzel 
egyuttal sajat 'kulonb'-segunket is hangsulyozzuk. :)

Ma nagy lepesre szantam el magam. Nem tudtam meg elolvasni
Neumann Janos agyrol irt publikacioit, igy fogalmam sincs
milyen deffiniciot adott az agyra, de megteszem majd.
Mindenesetre irok egyet en is, es utolag nezem meg,
van-e kulonbseg, es miben all az.

Udv: zoli

Kedves Janos !  

Asszem az 'adat-rezonator' kifejezest nem irtam elegge korul 
korabban, es talan felreertest is okozhatott, mikozben magaslatokban 
lebegven, tudat alatt a rezonalasnak mar egy kiterjesztett, altalanosabb 
ertelmet adtam magamban, mint amit a klasszikus rezgorendszereknel 
hasznalunk. De eleg a lebegesbol !
Modositok prozaibbra: 'univerzalis programozhato komparator es generator' 
Korul is irom:
Funcionalis egyseg, mely meglevo mintak alapjan kulonfele veges 
jelfolyamokat kepes azonositani, valamint generalni is - meglevo 
vagy idokozben erkezo/kialakitott (azaz valtozekony) specifikacio 
alapjan.
Kapu-funkciokat is ellat.
Ez az integralt egyseg vonalat ill. vonalakat figyel, es kulonfele 
modokon beavatkozik jelekbe, tarolt infok es a vett jelekbe 
iktatott esetleges szolgalati kozlemenyekben megkivantak szerint.
Tobbek kozott ha kell csomagokat tilt, szu''r, atereszt, konvertal is - 
aszerint, hogy beegetett, vagy a feldolgozando jelekkel egyutt 
erkezo uj utasitasok mit diktalnak eppen.

Szerintem ez volna maga az agy ! 

Egykori mikrogep matadorkent tudom nem okozna komoly gondot ilyen 
eszkozt szoftverben megirnia fel ev gyakorlat utan barkinek, 
de az ideghalozatoktol nem varom el, hogy ok is Neumann-elvu 
gepekkent mukodjenek, bar nem zavarna cseppet sem, ha kiderulne, 
kepesek arra is, specialis okbol, de altalaban nem jellemzo rajuk,
nem ugy mukodnek.

Mibol epulhet fel ez a frenetikus komparator - avagy  
'az Univerzum rezonore' ? Mit tudnak a neuronok ?

Nagyjabol ugyanazt a feladatot vegzik, egyedileg, mint nagyban 
az agy egesze !
Az agy alapegysegei a neuronok azonban lehetnek mindossze 1 bemenetuek
es 1 kimenetuek is, de a tobbvezetekesek dominalnak, a szerteagazo
kapcsolatok erdekeben. Megfelelo bemenojel hatasara vagy kemiai 
befolyasra (veraram) egyarant kepesek az alabbi funkciok barmelyike're 
atvaltani - nemelyeket szimultan modon is vegezve: 
-kuszobszint-detektor
-jel-regeneralo vonalmeghajto, ill. keslelteto vonal.
-oszcillator/impulzusado/veletlengenerator 
-programozhato idozito 
-impulzus-szamlalo 
-impulzusmanipulator - adas koder/vetel dekoder celjara
-adat-koder/dekoder (szures, konvertalas, hibafelfedes, hibajavitas 
es tomorites/kicsomagolas)
-PLL 
-korrelacios szuro
-kombinacios logikai halozat
-logikai szekvencialis halozat 
-memoria (parancsok es tarolando mintak szamara) 

Mindezeket tudnak tehat maguk a neuronok, de nem hinnem, hogy
tisztan diszkret digitalis elven mukodve.
Nem tudom, eszreveheto-e, hogy a felsorolt funkciokat mi magunk,
tobbe kevesbe kepesek vagyunk betolteni olykor egyszerre tobbet is ?

Megjegyzesek: 
1. Ha meg hianyos lenne a felsorolas, kerem kiegesziteni.
2. Ha tul sok ez a funkcio, vagy atfedeses, tessek kiszedni belole, 
de ne annyit, hogy vegul elromoljon az agy !
3. E funkciok mogott - biztosan jol sejtem - visszacsatolt 
shiftregiszter (keslelteto muvonal) bujik meg, pontosabban - 
annak elo'' analogja. 

Mar csak ki kell irni egyetemeken diplomamunka targyakent,
hogy spekulativ es matematikai modszerekkel vagy szimulacios
kiserletekkel meg kene keresni azt a minimal funkciot, 
melyekkel nagyszamban 'eletjeleket' mutato rndszert
lehet osszehozni, es hogy az ingerekre valaszkent 
kapott belso jelek a valodi idegmukodes eddig megismert 
jeleitol mennyiben ternek el.
A szimulacioban nyilvan digitalisan szimulalt neuronok lennenek.
Azt is ki kell gondolni, vagy kikiserletezni - mi lehet az az 
egyszeru alapveto oroklott 'beegetett' RESET utani alapfunkcioja 
a neuronoknak, ami lehetove teszi, hogy 'bekapcsolasuk' pillanatatol 
ebredezve, kapcsolatba lepve egymassal es a kezdeti bizonytalansagokon 
tuljutva, ill. esetleges kaoszbol kikeveredve hamarosan hatekony 
interkommunikaciora valtsanak es megkezdjek a kulvilagbol zudulo, 
eleinte nem egeszen atlathato rendszeru impulzussorozatok 
feldolgozasat, es a jelekben rejlo jellegzetes mintakat kiismerve 
megtanulni - mi bennuk a szinkronjel, a zaj, mi szolgalati 
kozlemeny es mi az a kulon megjegyzendo tulajdonsag, ami 
megjegyzendo es alkalmasint felszolitasra reprodukalniuk kell tudni. 
(vizsgazniuk kell :)
Gondolom a START-nal a neuronoknak nem kotelezo egyszerre aktivizalodniuk.
A bekapcsolasi sorrendisegen is mulhat, hogy beindul-e, es jol 
dolgozik-e a beloluk felepulo komplex rendszer, azaz a minta-kiismero,
mintamegjegyzo, mintakomparator, mintareproduktor ill. mintagenerator 
gepezet, vagy pedig neha gerjedve alig latja el szellemi funkciojat 
- mintazenyem tette egykor atmenetileg, nehanyszor, miutan 
a master RESET-et feloldottak azzal, hogy a kulso tapot egy 
nyisszantassal lekaptak rolam, tehat miutan a koldokzsinorom 
velem egyutt hirtelen triszte'tbe kerult.  :) 
Azt nem tudni mitol volt, de nagy szerencsemre koran helyreallt
a rend, amint ez cikkembol is lathato. :)

Udv: zoli

Hali Mindenkinek !

A dolog magyarazata nagyon egyszeru, a szamatanban rejlik.
Az E=1/2m*v^2 - ben a 'v' a fenysebessegre vonatkozik, mint
 abszolut sebesseg (erteke = 1). Ehhez viszonyitva a koznapi
 gyakorlatban a sebessegek nagyon kis erteken vannak,
 marpedig a kis ertekek negyzete kozelitoen 2X. Ha figyelembe
 vesszuk az '1/2' tenyezot is, akkor minden nagyon jol mukodik.

Udv.: Pista


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: gyorsulas es energia ( 6 sor )
> Idopont: Tue Dec 18 07:53:30 CET 2001 TUDOMANY #1684
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Egy dolgot nem ertek. E=1/2mv^2 es F=ma-> a=F/m. Azt utobbi
> szerint ha alando erot fejt ki valami egy testre akkor az
> az ido fuggvenyeben egyenletesen gyorsult vagyis v=at. Hol
> van ebben az, hogy a mozgasi energia a sebesseg negyzete???
> 
> zoo
>