Hali!

Math irta:

>mit jelent az "igaz" kifejezes, ha nem bizonyithato? erdekes dolog, hogy
>szamosan igy interpretaljak a Godel tetelt. Pedig a Godel tetelben nincs ott
>az "igaz" jelzo. a nemteljessegi tetel azt mondja, hogy van olyan allitas,
>amirol nem bizonyithato, hogy igaz (vagy hamis). ne tessek mar azt mondani,
>hogy "igaz" de nem bizonyithato allitas, mit jelent az, hogy "igaz", ha nem
>tudod bizonyitani? mond azt, hogy "igaznak gondolt" de ez a kifejezes
>ugyebar mar nem matematika, hanem pszichologia.:)

Talan helyesebb lett volna, ha a nemteljessegi tetelek Tarski fele 
megkozeliteset is belekeverem a dologba. Hosszura nyulna a bevezeto, ?
ezert csak a vegkovetkeztetest irom le: 
Legyen egy L nyelven belul P a bizonyithato allitasok halmaza,
legyen R a cafolhato allitasok halmaza,
legyen T az igaz allitasok halmaza. (Ennek az elso szabatos definiciojat
Alfred Tarski adta meg, es mivel megadhato, meg matematika...)

A rendszer konzisztens, a P es R diszjunkt, azaz egy allitast nem lehet
egyszerre bizonyitani es cafolni. Ha ezen felul valodi P reszhalmaza T
nek, es T es R diszjunkt halmazok, akkor azt mondjuk, hogy a
rendszerunk korrekt, azaz minden bizonyithato allitas igaz, es minden
cafolhato allitas hamis.

Ha az axiomarendszerben fennalnak a Godel tetel bizonyitasahoz
szukseges feltetelek, akkor bizonyithato, hogy P halmaz teljesen
leirhato az axiomakkal, de T nem, ezert a ketto nem lehet ugyan az a
halmaz. Magyarul, ha a rendszer korrekt, akkor vannak igaz, de nem
bizonyithato allitasaink.


Egy egyszeru pelda:
A1: Van egy sziget amelyet atheni es kretai lakosok nepesitenek be. 
A2: Az atheni lakosok mindig igazat mondanak.
A3: A kretai lakosok, mindig hazudnak. 
Ezek az "axiomak". 

Mi van akkor, ha valaki azt mondja "En nem vagyok atheni." Ha az
allitas hamis (tehat az illeto valojaban atheni), akkor ellentmondasba
ut koztunk az axiomainkkal, hiszen azok szerint atheni nem hazudhat.
Tehat az allitas nem leh et hamis.  Ha az allitas igaz, akkor sem
mondhatta egy atheni, hiszen o mindig igazat mond, igy sajat
szarmazasat sem tagadja le. Kretai sem mondhatta, mert egy kretai csak
hamis al litasokat mondhat. Az allitas _az axiomak szerint_ igaz sem
lehet.

Jelenlegi axiomainkkal ez a kerdes eldonthetetlen, tehat az
axiomarendszer nem teljes.  Ennek ellenere kiderulhet, hogy az allitas
igaz, mert az axiomerendszernek lete zik egy kiterjesztese, amellyel a
korabbi (mas csalafinta feladatokra adott) valaszaink is igazak
maradnak:  A4: A szigeten laknak igazat mondo, de nem atheni lakosok.

Ezt ugy is mondhatjuk, hogy a sziget igazmondo szigetlekokat
tartalmazza a T ha lmaz.  P halmazba tartoznak az atheniak, az R
halmazba a kretaiak. De addig, amig a T halmaz nem teljesen ismert,
azaz nem minden lakosrol tudjuk, hogy hova tartozik, P hal maz nem
feltetlenul azonos T halmazzal. Persze most veges sok lako eseten veges
sok "tetelunk" van, ezert ebben a rendszerben az  axiomak elobb-utobb
teljesse tehetoek.  Viszont a szamok vegtelenjeben ezt nem lehet
megcsinalni.  Ugyanigy el lehet gondolkodni a "Kretai vagyok" mondaton
is.

Udv.:P.S.

 :

> Ez nagy ketto, es a kovetkeztetes teljesen megengedhetetlen, mivel a
> kornyezeti hatas _folyamatos_, az elovilag pedig _diszkret_ termeszetu.
ezt hogy erted? elegge hulyesegnek hangzik.

> az elovilag kialakulasa es termeszete az elettelen kornyezetbol
> megmagyarazhato lenne, mar reg megtettek volna.
ezt ertem, es ez baromsag is.

> Nagyon sok mindent tudunk az elettelen anyagvilagrol, es nagyon sok
> mindent tudunk az elovilagrol is. A ketto kapcsolatarol meg eppen
> semmit. (Mert a hipoteziseket, a bebizonyosodasuk elott, nem
> nevezhetjuk tudasnak.)
ez is. a "bebizonyosodas" egy total hulye fogalom ebben a kerdesben,
abszolute nem hasznalhato, es nincs ertelme. szerintem te sem tudod, hogy
mit akar jelenteni.

> 1. Mi az elet definicioja?
Ganti Tibor: Az elet mikentje c. konyvben van benne. egy autokatalitikus,
onreprodukalo es mukodo informaciot onreprodukalo, a kornyezettol reszben
elzart es ezaltal eltero kornyezetet, homeosztazist letrehozo rendszer.

> Hogyan kovetkeztetheto ez a tulajdonsag az elettelen anyag
> tulajdonsagaibol? Miert szervezodik az anyag ilyen csodalatos es roppant
> bonyolult egysegbe, mint azt az elo rendszereknel latjuk? Lenyeges a
> megkulonboztetes: MIERT, es nem HOGYAN. - Vagyis nem a genetikai
> kodrendszerre vagyok kivancsi, aminek egyebkent illik valamilyen mertekben
> egysegesnek lennie, ha egyazon termeszetu ero all az elo rendszerek
> kialakulasa mogott.
hanem mire? azt mond meg, mire vagy kivancsi, buta kerdesre nincs valasz.

nincs nagyobb veszely, mint amikor valaki ertelmetlen kerdesre var valaszt.

math

Sziasztok, az E^2 + P^2  = m^2= inv. skalar
alternativ, "euklideszi" negyesimpulzus jogosultsagarol,
fizikai ertelmezeserol van szo. Ezt a temat termeszetesen
nem kivanom olyan hosszura nyujtani, mint a gravitaciot.

Posztobanyi Kalman #1057-es hozzaszolasaban precizen
megfogalmazta azokat, amit en nem egeszen:
> Egy mennyiseg akkor 'invarians', ha koordinatatranszformaciok soran
> nem valtozik az erteke. A foton energiaja pedig valtozik transzformalaskor,
> nem Lorentz-invarians.
A relativitaselmelet szerint a pszeudo-euklideszi negyesimpulzusra
fennall: E^2 - P^2  = m^2= inv. skalar.
A Lorentz transzformacio koti ossze az egymastol kulonbozo
inerciarendszereket, ez a transzformacio biztositja azt, hogy bar az
energia es az impulzus transzformalodik, az m nyugalmi tomeg
mindig ugyazon ertek. Tehat az m itt invarians, a negyesvektor
hossza. Ebbol az kovetkezik, hogy nyugalmi tomegek osszege,
kulonbsege es altalaban tetszoleges fuggvenye is invarians.
A deuterium proton es neutron fuzioja soran keletkezik, 2.23 MeV
gamma foton kisugarzasaval. A tomegdefektus a deuteron,
proton es neutron Lorentz invarians tomegekbol szamithato, ez
pontosan a 2.23 MeV foton energiaval egyenlo, amely tehat
szuksegszeruen invarians. De mikor lesz a 2.23 MeV mar nem
invarians: ha ezt az energia mennyiseget beletesszuk a gamma
foton negyesvektoraba, mint energia-komponenst. A
negyesvektor komponensek nem invariansak, de a foton negyesvektor
hossza invarians, zerus. Tehat a deuteron kotesi energiaja szerepelhet
negyesvektor komponensekent es negyesvektor hosszkent is.
Elso esetben nem invarians, masodik esetben igen.
De ugyanez a helyzet a tomeggel is, ha a tomeg mozgasi meroszamat
nezzuk, a tomeg szuksegszeruen transzformalodik,
ez a relativisztikus tomegnovekedes, amit mar regen kimutattak
a gyorsitokban. Tehat a nyugalmi tomeg es a foton "nyugalmi"
energiaja (nyugvo objektum sugarozza ki, vagy nyeli el) lehet egy
negyesvektor komponense, vagy a negyesvektor hossza is.
(Ez attol fugg, hogy eppen mit akarok kiszamitani).

Masik eszrevetel:  irja, hogy:
> Azt hiszem fejtegetesed alapvetoen elhibazott. Ha egy reszecsket kisebb
> helyen lokalizaljuk, akkor evvel csokkentjuk a helyzetenek hatarozatlansagat.
> Evvel nem az impulzusat noveljuk, hanem impulzusanak hatarozatlansagat, ami
> teljesen mas! Tehat teljesen szabad reszecskenel az impulzus hatarozatlansaga
> tart nullahoz, de az impulzusa egy adott ertek (koruli valoszinusegi ertek).
Valasz: ha a reszecske nyugalmi rendszereben vagyunk, akkor az impulzusa
atlagos ertekben nulla. A hatarozatlansagi relacio fizikai hatteret ugy
kepzelem
el, hogy a reszecske szakadatlan nyuzsgo mozgast vegez (kvantum-nyuzsges,
ez egy kozepiskolai tankonyvben mintha szerepelt volna mar).
Egyszeruseg kedveert ez legyen egydimenzios, szinuszos mozgas.
Az impulzus ekkor egy koszinuszos fuggveny, melynek idobeli atlaga zerus,
de mar az impulzus-negyzet a koszinuszos fuggveny negyzete, tehat atlagos
ertekben a P^2 > 0. Hat en erre gondolok E^2 + P^2  = m^2= inv. skalar
kepletben. Ha a reszecsket minel kisebb helyre lokalizaljuk, a P^2 erteke,
azaz a nyuzsges egyre csak no. Ha pl. atom mereture szoritjuk ossze az
elektront, a P^2/2m kinetikus energia ertek eV nagysagrendu, atommagoknal
mar MeV nagysagrendu. Tehat a P^2 nyuzsgesi impulzusnegyzetet
egy-egy reszecske 'nevleges sugara' hatarozza meg. Az elkepzelesem
szerint a reszecske sugara es tomege osszefugg a hatarozatlansagi relacio
miatt.

> A kollegamban mar a gravitacios vita kozben felmerult egy kerdes, amit most
> tolmacsolnek. Azt kerdezi, hogy ezt direkt csinalod? Csak pezsgest szeretned
> novelni, vagy valoban komolyan gondolod?
En 99 szazalekban mindent komolyan gondolok, 1 szazalek utal arra, hogy
'a lonak negy laba van, megis megbotlik'.
 reszere uzenem, hogy figyelmesebben olvasd el,
amiket irtam, irtunk, mert ugy erzem, valami felreertes van nalad.
Udvozlettel: Dezso

Brendel Matyas irta:

> mit jelent az "igaz" kifejezes, ha nem bizonyithato? erdekes dolog, hogy
> szamosan igy interpretaljak a Godel tetelt. Pedig a Godel tetelben nincs ott
> az "igaz" jelzo. a nemteljessegi tetel azt mondja, hogy van olyan allitas,
> amirol nem bizonyithato, hogy igaz (vagy hamis). ne tessek mar azt mondani,
> hogy "igaz" de nem bizonyithato allitas, mit jelent az, hogy "igaz", ha nem
> tudod bizonyitani?

Hm, hm... Amennyire en tudom, a Godel-tetelben masszivan benne van az is, hogy
sajat magara hivatkozik, vagyis epp azt az allitast nem lehet bebizonyitani
[ertsd: a formalis rendszer axiomaibol a levezetesi szabalyok alapjan
legyartani], amelyik azt allitja magarol, hogy ot az axiomakbol nem lehet
levezetni! Egy ilyen tetel pedig nem lehet hamis, mert akkor egy hamis tetelnek
lenne bizonyitasa, ez pedig az ellentmondas-mentessegnek mondana ellent. 

Annyi persze igaz, hogy az eredeti axiomarendszert ki lehet boviteni az 
allitas ellentettjevel is, mint uj axiomaval, bar ez eleg furcsa
tulajdonsagokhoz vezet.

Ajanlott irodalom:    Hofstadter: Godel, Escher, Bach
                      Penrose: A csaszar uj elmeje

Udv,
KZ

> Az elkovetkezendo generaciokban valoszinuleg elonyt elveztek azok, akiknek
> nagyobb hajlamuk volt a kodobalasra, es igy egyre kevesebb probalkozas
> utan kepesek voltak jol dobalni. Igy hosszu generaciok utan egy szerzett
> tulajdonsag oroklodove valt.

Baldwin-effektusnak hivjak ezt a jelenseget es teljesen elfogadott
elmelette valt, mint az evolucio "huzoereje".

A "szerzett tulajdonsag" itt bizony megteveszto lehet, hiszen a tanulasi
folyamat eredmenye termeszetesen nem irodik be a genomba, csupan arrol
van szo, hogy a tanulasi folyamat is egy bizonyos szelekcios
kornyezetnek foghato fel, amiben elonyt elveznek azon egyedek, amelyek
genetikailag jobban fogekonyak a megtanulando folyamat elsajatitasara.
Ez kesobb oda vezethet, hogy azok az egyedek szaporodnak el a
populacioban, amelyekben a kivant folyamat mar genetikailag
"behuzalozott", igy nem kell tanulasra idot es energiat fecserelniuk.

A keselyus peldaban kerdes az, hogy vajon kezdetben tanulasi folyamat
volt-e a kodobalas, es egyaltalan kepes-e egy keselyu megtanulni
valamit.

Udv,
Nagy Andras

Gyiran Istvan:

> az elo szervezet intelligens, vagyis celszeruen reagal a kornyezeti
> hatasokra, de ez meg nem jelenti azt, hogy a 'kornyzetet' hozta volna
> letre.

Mit ertesz itt celszerusegen es intelligencian? A celszeruseg fogalmat
en csak a modellalkotasra es a jovo megtervezesere kepes lenyek eseteben
tudom ertelmezni. Melyik eloleny kepes meg erre az emberen ( es
korlatozott mertekben az emberszabasu majmokon) kivul?

> Ez nagy ketto, es a kovetkeztetes teljesen megengedhetetlen, mivel a
> kornyezeti hatas _folyamatos_, az elovilag pedig _diszkret_ termeszetu.

En nem latom, hogy a ketto miert ne kerulhetne kolcsonhatasba.

> Ha az elovilag kialakulasa es termeszete az elettelen kornyezetbol
> megmagyarazhato lenne, mar reg megtettek volna.

Kik? Evmilliardos folyamatot nem olyan egyszeru am visszafejteni. Meg
150 ev alatt sem. (Egyebkent Bogyom eredeti kerdeseit ugyesen eltereled
az elet keletkezese fele ;-)

> Nagyon sok mindent tudunk az elettelen anyagvilagrol, es nagyon sok
> mindent tudunk az elovilagrol is. A ketto kapcsolatarol meg eppen semmit.

Semmit??? En ugy tudtam, az elo szervezeteket is ugyan azok az elemek
alkotjak, mint az elettelent, csak roppant bonyolult modon vannak
osszerakva. Jopar kemiai reakcio ismert, ami az elet motorja. Ismert a
replikacio folyamata is.

Kerdezed:

> 1. Mi az elet definicioja?
> 2. Hogyan kovetkeztetheto ez a tulajdonsag az elettelen anyag
> tulajdonsagaibol?

Az elet definiciojat igen nehez megadni, en nem is tudom.
Talan azert mert nem is letezik olyan tulajdonsag, ami az elettelen
anyagot egy varazsutesre elove teszi.
Az elettelen anyagnak viszont van egy jellemzoje: bonyolult strukturakba
kepes szervezodni. Ezek a bonyolult strukturak aztan mutathatnak olyan
jelensegeket, amelyeket az epitoelemeik nem, mivel ezek a jelensegek a
komplexitasukbol fakadnak.

> Miert szervezodik az anyag ilyen csodalatos es roppant
> bonyolult egysegbe, mint azt az elo rendszereknel latjuk? Lenyeges a
> megkulonboztetes: MIERT, es nem HOGYAN.

Erre semmi kulonosebb ok nincs. Egyszeruen a Foldon ilyen volt az elemek
elrendezodese, hogy a bevitt energia (Nap, belso ho) olyan komplex
molekulak letrejottehez vezetett, amik elkezdtek sajat magukat masolni.
Innentol kezdve a dolog kenyszerpalya...

> A kerdes (marmint az enyem) persze koltoi, mert tudom, hogy egyelore nem
> ismerjuk a helyes valaszokat, hiszen ha igy lenne, markunban lenne az egesz
> vilag, pontosabban markunkban lenne szamunkra a legfontosabb: az eletunk.

Erzesem szerint egyre kozelebb ez az ido.

> Csakhogy ettol jelenleg meg messze allunk, es ahogy a vilag fejlodeset
> nezem, egyre tavolabb kerulunk a lehetosegtol, hogy az eletunket - egyeni
> es kollektiv szinten - helyes mederben tartsuk illetve tereljuk.

Ezzel talan egyetertek. Tetteink kovetkezmenyeit nem mindig tudjuk elore
felmerni. Manapsag pedig mar olyan kapukat dongetunk, ha nem vigyazunk
az rovidebb-hosszabb tavon vegzetes lehet. Lehet, hogy ezert
sikertelenek eddig a SETI kutatasok? :-(((((((((((

Udv,
Nagy Andras

Kedves Marky !

>> az ilyen szakaszokba egy kulon aramkor _beszurt_ egy-egy
>> valtozatossagot eredmenyezo bitet.

> Ezzel sajnos pont a zajnak azon tulajdonsagat szuntettek meg, hogy
> "minden" -- igy alacsony frekvencia is -- benne van.

Ugy van, s bar a hangfrekvencias alapsavi jelbol egyebkent
kiszurte'k analog szurovel a 300Hz ala eso zajkomponenseket,
mert a beszedzavarashoz nem kell,  azonban a beszurt bitekkel 
leroviditettek a generator ciklusidejet. 
Ugyanakkor a dokumentacioban tovabbra is 2^32*t0 ciklusido 
szerepelt, ami igy mar biztosan nem volt igaz.
Es ha szorszalhasogato akarok lenni, az elvi spektrum is
megvaltozott ahhoz kepest, mint amit a matematikus 
elmeletileg igazolt.

Azzal, hogy beiktattak potlolagos jeleket,
kesobb kovetkezo mintakat hoztak elobbre, ami a ciklusido 
leroviditeset is jelentette, es bizonyos mintak
vegleges atugrasat, kieseset a folyamatbol.
Ehelyett hasznalhattak volna akar rovidebb regiszterrel 
mukodo generatort is, ami nem produkal annyira hosszu 
monoton mintakat.
Csakhat azt nem lehetett volna ujitaskent elsutni. :)

Az EXOR-ral visszacsatolt shiftregiszteres alveletlen 
generatorok vilaga az egyszerusegen kivul talan azert 
is ragadott meg, ( valoszinuleg tudatalatt :), mert 
eppugy sok es kulonfele mintat produkalnak - latszolag 
veletlenszeruen, mint ahogyan a primszamok osztasakor 
is eloallnak a kulonfele, naluk kisebb szamok - maradekkent.
Mar a regi gorogok is tudtak, hogy a valtozatossag 
gyonyorkodtet.

Egy otlet, ami fel5lott most bennem, hogy talan
analog szorzoval visszacsatolt analog keslelteto-
muvonallal is lehetne erdekes effekteket produkalni,
de meg azt sem tudom, hogy e digitalizalas iranyaba rohano
vilagunkban egyaltalan - minek ? :)
Gondolom ORCAD-del lehetne ilyesmit szimulalni, 
eloszor pl. 1 dimenzios muvonalakkal, aztan
kesobb kulonbozo alaku 2D-s, (pl. _lepcsozetesre
nyirbalt_)  sik muvonalakkal. 
Am annyira kiestem az elektronika szakmai verkeringesebol,
hogy inkabb csak abrandozgatok itt, akar egy 0D-sre 
zsugoritott ve'gle'ny. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Koszonom Takacs Feri ismetelten gondolatebreszto valaszat 
es Makka fejtegeteseit es konyvajanlasat is egyarant. 

A fizikaban bevezetett absztrakciok elfogadasa nem 
mindig konnyu, de bevezeteseiknek mindig praktikus 
indokai vannak.

Legutobb kihagytam az indoklast, azaz hogy miert is
volt konnyebb elfogadni az indukciot mint absztrakciot.
Indok, hogy az indukcio vektorahoz fizikai kepkent 
kapcsolhato a terben elkepzelt, vagy elhelyezett 
elemi magneses dipolusok beallasanak iranya, es 
igy az indukcio iranya a merhetosege folytan valt evidensse.

Az elso sajat absztrakciommal nem arattam sikert,
amikor egyszer, meg az altalanos iskolaban megkisereltem kisse 
kilepni, elrugaszkodni a valosagtol rajzoran, amikor
a perspektivikus abrazolast tanultuk. 
A horizontot kepviselo egyenes ala felkort rajzolva,
ezen felkoron belul volt szabad csak elhelyezni a 
sikbol kiallo mertani testeket.
Miutan tul kis felkort vettem fel, es rengeteg hely
maradt meg a papiron, igy azon kivul is, joval tavolabbra
is szerkesztettem nehany kockat, teglatestet,
melyek kulonos, torz kepet mutattak.  
Be is lett tiltva rogton ez a vilagunkon 
kivuli, erzekelesi lehetosegenken tulmutato, renitens 
abrazolasmod, ahelyett, hogy kerestunk volna olyan
eseteket, amikor ilyennek is lathatna valaki, vagy
valami a vilagot. Persze, lehet, hogy azota is azt
keresnenk, mikozben senki nem tanult volna meg 
rendesen rajzolni.

Udv: zoli

> Hogy meddig 'eszik' egy blackhole, azt most igy fejbol nem tudom, de talan
> addig, amig a sajat gravitacios tere ossze nem roppantja, vagy valami
> ilyesmi.

A jelenleg ervenyben levo, de nyilvan nem teljes Altalanos Relativitas
szerint akarmeddig tud egy BH 'enni'. Nincs osszeroppanas, vagy ilyesmi.
Ha hiszel Hawkingnak, akkor viszont van 'parolgas', de a jelenleg ismert
leginkabb fekete lyuknak tartott objektumok (kvazarok) eseten ez nem egy
valos veszely, mert tobb anyag/energia/entropia megy belejuk, mint amit
a Hawking sugarzas el tud vinni, tehat nem fogynak, hanem hiznak.

Udv,
  Gyula

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Kreacionizmus Bogyomnek ( 72 sor )


>1. Mi az elet definicioja?
 

Abban biztos vagyok, hogy ezt nem en fogom pontosan megadni, azt azonban
erosen valoszinunek tartom, hogy az elet nem egy binaris fogalom. Nem lehet
egy virust, egy majmot, egy hullat, vagy egy mesterseges intelligenciat
azonos modon elonek nevezni. Felesleges tehat hajkuraszni egy olyan
megfogalmazast, ami igen-nem valaszt ad egy folytonos dologra. Mi a 'sok'
definicioja.

>2. Hogyan kovetkeztetheto ez a tulajdonsag az elettelen anyag
>tulajdonsagaibol? Miert szervezodik az anyag ilyen csodalatos es roppant
>bonyolult egysegbe, mint azt az elo rendszereknel latjuk? Lenyeges a
>megkulonboztetes: MIERT, es nem HOGYAN. - Vagyis nem a genetikai...


>A kerdes (marmint az enyem) persze koltoi, mert tudom, hogy egyelore nem
>ismerjuk a helyes valaszokat, hiszen ha igy lenne, markunban lenne az egesz
>vilag...

Valoban lenyeges megkulonboztetes. A MIERT azt jelenti: MI CELBOL. Celja
pedig semminek sincs, kiveve egynemely tudattal rendelkezo entitast. Azt is
nagyobbreszt hormonok valtjak ki beloluk. Az anyag tehat nem MIERT
szervezodik, hanem MI OKBOL. Aztan e moge sokmindent ki lehet talalni, ha ez
tul egyszerunek tunne, akar teremtot is celokkal, amik az okokat jelento
torvenyeket megalkottattak vele. Ilyen formaban valoban lenne celjuk a
dolgoknak, meg ha kozvetetten is.

Szoval a kerdes egyaltalan nem koltoi, de ettol meg hiaba nezegetem a
tenyerem.

Nacy

En irtam:
>>vagyis az evolucio, a fejlodes nem a 'veletlen' muve, hanem a Teremto
>>legalapvetobb termesztenek szuksegszeru kovetkezmenye."


Nacy valaszolta:
>Ha van evolucio, es az a teremto altal alkotott vilag gondosan /vagy
>akarhogy/ alkotott torvenyei szerint mukodik, akkor az miert nem ugy van,
>akogy a Tudomany feltetelezi?

Az evoluciot itt a fejlodes szinonimajakent hasznaltam, semmi koze a
biologiai evoluciohoz, amint lentebb irtam is: Kozmikus evolucio

>A Tudomany csak annyit allit, hogy az evolucio
>a termeszet torvenyei szerint szuksegszeruen tortenik,

A tudomany alapvetoen azt allitja, hogy az elo termeszet torvenyeit a
kifejezhetetlenul kis valoszinusegu 'veletlen' hozta letre. Tehat a
letezesunk oka es celja a SEMMI. (Lasd a  altal idezett
droglapot.)

Ehhez kepest tenyleg sokkal emberibb es oromtelibb a 'masik verzio', mely
szerint a teremtes celjai mi vagyunk, pontosabban a mi letunk felemelese, az
istenlet elnyerese. Akarhogy is nezzuk, az ember birtokosa a kornyezetunkben
megfigyelheto legmagasabb rendu rendszernek, a 'tudatnak', minek alapjan
joggal gondolhat arra, hogy o all a vilag kozepen, pontosabban a tetejen,
vagyis minden o"erte van. Az effajta kollektiv egocentrizmust en nem
neveznem nagykepusegnek.

  - Zeratul irja:
>Nem teremtette tokeletesre, hogy legyenek benne valtozasok, hogy
>elveze, amit lat... Hat ha ezt elvezi, akkor eleg furcsa lelki vilaga van.

Nem tudom, hogy csuszhattal at a moderacion, de a Te lelkivilagod
megnyilvanulasa bizonyara nem jelent elvezetet sem Istennek, sem embernek.

Gyiran Istvan