Az rtin szerint To:ro:k Pe'ter (Helsinki) azt irta, hogy:
>  irta:
ő...ú
>> Az ismertebb europai nyelveket tekintve ugy
>> tunik, hogy a flektalo latin gyokerekbol indulva mara
>> javareszt agglutinalo nyelvve valtak, kiveve persze a
>> nyelvtanulast megnehezito kiveteleket. Igaz ez?
> 
> Egyik sem tud tobb ragot illetve kepzot osszeragasztani, ahogy pl. a magyar,
> ugyhogy en nem neveznem oket agglutinalonak (persze ez csak egy laikus
> velemenye).

Gondolom, a sved hatareset lehet. Pl. a fonev hatarozottsagat, a
tobbesszamot es a birtokos esetet is raggal fejezik ki:
en hund		- egy kutya
den hunden	- a kutya
tre hundar	- harom kutya
tre hundarna	- a harom kutya
Es mindegyik alak vegere johet megy egy -s, ha birtokol valamit. Viszont
(jelenlegi tudasom alapjan) itt megall a jatek, a "helyhatarozos esetet"
mar az angolhoz hasonloan fejezi ki. Es a hatarozottsag, valamint a
tobbesszam jelolese sem fuggetlen, ezert gondolom, ez inkabb hajlito,
mint ragaszto jellegzetesseg.

A magyar nevutos szerkezet melyik nyelvtipusra jellemzo? Hiszen mondjuk
az angol ugyanazt a szerkezetet hasznalja helyhatarozasra, a magyar hol
ragoz, hol meg nevutot hasznal:
on table	- asztalon
under table 	- asztal alatt

				Bye,NAR

> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
>
> Az altalad javasolt tudomanyagat a KSH tamogatasaval kellene
> letrehozni. A vasarolt hutoszekrenyek frigonometriai vizsgalatat
> kovetoen, a hasznalatuk soran, a telitettsegi adataik alapjan -
> szerintem egesz hiteles kepet kaphatna a KSH a fogyasztoi szokasok, es
> az eletszinvonal idobeli alakulasarol.

Apropo KSH. Szerintem a KSH honlapja botranyos. Azt meg tudom erteni, hogy
a legfrissebb, nagyon reszletes adatokert fizetni kell, amiket ugyis csak a
komoly felhasznalok hasznalnak, nem az utca embere. Viszont rakerestem pl.
az egeszsegugyi adatokra a KSH honlapjan. Meg is talaltam, a fizetos
reszben. (latszolag van ingyenes is, valojaban az egyik resze csupan
"DEMO", vagyis tartalomjegyzek, a masik reszukre kattintva pedig megjelenik
a login ablak)

Magyarul: ha van egy felhasznalo, akit erdekelnek Magyarorszag egeszsegugyi
adatai, es rakeres az interneten, nem talalja meg, csak akkor ha postan
regisztraltatja magat, es sulyos havi dijat fizet. Akkor mar inkabb veszek
egy buszjegyet es lemegyek a konyvtarba, megnezni a statisztikai
evkonyvben. Szinte hihetetlen. Ez hivjuk informacios forradalomnak? Ordog
es pokol! Osszehasonlitaskent nezzetek meg a KSH amerikai megfelelojet,
valami ilyen kellene nekunk is, vagy csak fele ilyen jo.

http://www.census.gov/statab/www/

Itt nem a penzrol van szo, mert abban biztos vagyok hogy elhanyagolhato
szamu magan elofizeto van aki hajlando havidijat fizetni azokert az
adatokert, amik benne vannak a statisztikai evkonyvben. Csak fel kellene
tenni a halora, de meg annyit se, hiszen fentvan. Csak elerhetove kellene
tenni.

SB

Kedves Sanyi,

  Hattersugarzas: A dolgot ugy kell elkepzelni, hogy a vilagegyetem surusege
folyamatos csokken es ennek megfeleloen hul is. Kezdetben volt kozel vegtelen
surusegu, homersekletu. Ahogy hult lefele, ugy tobb fazisatalakulason ment
keresztul. A hattersugarzas szempontjabol fontos ilyen fazisatalakulas
volt, amikor a hidrogen ionokbol es elektronokbol (mindketto szabad) lett
higrogen atom (azaz befogta az elektront, mert leesett a homerseklet).
  Itt van egy ket csavaras a dolgon, mert a surusegek eleg extremek voltak
ebben az idoszakban, ennek megfeleloen ez *nem* azon a homersekleten
tortent, mint azt az ember kozepiskolai fizika alapjan becsulne, hanem
lenyegesen alacsonyabbon, de meg mindig nagyon nagyon magas homersekleten.
  A rekombinacio pillanataban a teret gyakorlatilag egy fekete test sugarzas
toltotte ki (a megfelelo homersekleten). A rekombinacio utan viszont a
vilagegyetem hirtelen atlatszo lett, mert a hidrogen atom sokkal kevesbe
hat kolcson a fotonokkal mint szabad protonok es elektronok (ionizalt
hidrogen), felteve persze, hogy a homerseklet alacsony (azota gyakorlatilag
az azota -- nehany lokalis kiveteltol eltekintve). Ez azt jelenti, hogy
a rekombinacio pillanataban elindult fotont latjuk most, valtozatlan
formaban, eltekintve a gravitacios voroseltolodastol. Ez utobbit Einstein
alapjan lehet szamolni (alt. rel. elm.). A szepsege a dolognak az, hogy
egy kiindulo feketetest sugarzas fekete test sugarzas marad, csak mas 
homersekleten. Na ezert csak 2.7 K homersekletu *most* *latszolag* a
hatter (kezdetben sokkal melegebb volt).
  Azaz amikor a mikrohullamu hatteret vizsgaljuk, akkor a nagyon regen
(tobb mint 10 milliard eve) elindult fotonokat latjuk. Ahogy mulik az
ido, ugy egyre messzebrol indulokat, termeszetesen.
  Vegul a kituntetett rendszer: az egesz eszmefuttatas fentebb arra epul,
hogy ez a rekombinacio az egesz vilagegyetemben (illetve szamunkra lenyeges,
lathato reszeben) *EGYSZERRE* tortent (nagyon apro idokulonbsegektol
eltekintve. Ez persze csak bizonyos, kivalasztott rendszerekbol nezve
igaz. Az 'egyidejuseg' (koznapi nyelven 'egyszerre') vonatkoztatasi rendszer
fuggo. Kozmologiai modellek targyalasakor az ilyen rendszereket hivjak
'comoving' rendszereknek. Kicsit pontositva: a comoving vonatkoztatasi
rendszerben a tavolsagmeres mikentjere is vannak tovabbi megszoritasok,
de azt most hanyagolom.
  Szoval igen, vannak kituntetett rendszerek, viszont azt *nem* a fizika,
hanem a fizikai torvenyek szerint viselkedo *rendszer* tunteti ki. Amivel
nincs akkora baj, mint ha a fizika lenne vonatkoztatasi rendszer fuggo.
  Pelda: Newtoni mechanikaban az eldobott ko egyenes vonalu egyenletes
mozgast vegez, ha ... Ez a fizika. A torveny minden inerciarendszerben
igaz. Ettol meg van kituntetett inerciarendszer, amiben a ko nyugalomban
van. Itt a fizika nem tuntet ki inerciarendszert, a rendszer viszont igen.
Hanghullam terjedese eseten viszont *a fizika* tuntet ki rendszert, mert
a hang sebessege a *kozeghez kepest* allando. A hang sebessege rendszerrol
rendszerre valtozik.
  Ez atvive kozmologiara: a *torvenyek* nem tuntetnek ki rendszereket.
A megvalosult vilagegyetem viszont nagyon is. Ezen lehet csamcsogni, hogy
miert is van igy. Spekulalni lehet, de igazan nincs egyelore magyarazat ra.
Majd kvantummechanika es gravitacio osszehazasitasa esetleg meghozza a
keresett valaszt.
  Egy lehetseges spekulacio, hogy miert is annyira aszimetrikus az vilag
(azaz miert van kituntetett rendszer): el lehet kepzelni olyan fizikat,
ahol egy kezadeti fazisatmenet van, ahol lokalisan kialakul egy kituntetett
irany. Fizikus korokben 'spontan szimmetriasertes'-t lehet emlegetni. 
Analogia egy hegyere allitott ceruza, ami valamerre eldol, es onnantol
nem szimmetrikus az egesz. Ez a lokalis buborek a fazisatmenet miatt
inflalodik, ami azt jelenti, hogy orult nagyra felfuvodik nagyon gyorsan
(ha megfelelo tipusu fazisatmenet van, akkor exponencialisan tagul az
egesz). Ebbol letrejon egy veges nagysagu buborek, ami viszont olyan nagy,
hogy nem latjuk a veget. Ha latnank, akkor lenne egy masik buborek jo messze,
ahol mas a kituntetett irany. Ilyenbol vegtelen sok. Az egyes buborekokban
van kituntetett irany, de ez veletlen es az egesz hobelemancra kiatlagolodik.
EZ CSAK EGY SPEKULACIO!!!!!

Gyula

> A felhasznalt anyagok felsoralasanal szerepelt: 0.45351474 kg cukor.

  Na ez a masik problema a mertekegyseg valtasoknal. Az eredeti recept
itt nyilvan 1lb. cukrot irt elo. Kerdes, hogy mit kellett volna irniuk
(csak pngyolak voltak): 1lb, 1.0lb, 1.0000000lb?
  Erre a problemakorre akkor ebredtunk ra, amikor USA piacra irt Gundell
szakacskonyvbol probaltunk Europaban fozni. Besamell martasnal nem mindegy,
hogy milyen precizitassal mered ki a hozzavalokat. Turogombocnal jo az
1lb = 0.5 kg atszamitas. A problemat ugy oldjuk meg, hogy tudunk kozvetlenul
USA mertekekben merni (uncia, font, quart, stb.).
  A tudomanyokban is rengeteg adat all rendelkezesre es ezek atkonvertalasa
neha komoly munkat igenyel, nem lehet vakon megtenni, mint a fent idezett
iskolasok. Sot, gyakran felrevezeto. Mert mit csinalsz, ha mondjuk pont
kettovel kell osztani? Hany ertekes jegyet adsz meg? Novelek vagy csokkented
az ertek pontossagat? Gondolok itt arra a konvenciora, hogy a megadott
ertekes jegyek implikaljak a meres pontossagat.

Gyula

Sziasztok!
(A tablazatokhoz nem igazan jo ez a levelezo, nem egeszen
ugy mukodik mint szeretnem, meg jo hogy kurtitottam az
adatokat)
Az ekvitorv. harmadik folytatasa:
A novenyi magvak osszeteteleben is 1 genetikailag programo-
zott gondoskodas nyilvanul meg. Az orokito anyaghoz melle-
kelni kell a csirazo novenyke szamara letfontossagu tapanyag-
okat es azok kozott a makro- es mikroelemeket is. Sajat mer-
eseim alapjan nehany gabonafele magjanak femtartalma meg-
lepoen jol "koveti az ekvitorv. eloirasait". Az arpa, buza, es a
rozs magjaban 0,814 es 0,995 kozotti EQ ertekeket talaltam,
viszont 1 zab mintaban csak 0,63 koruli EQ adodott. Hasonlo
eredmenyeket kaphatunk a mar emlitett Tapanyagtablazat c
konyvbol meg novenyi levelek osszetetelere is. A spenot fem-
tartalmabol EQ=1,297, a soskaebol EQ=0,921 szamithato ki.
De 1 meszkoves teruleten allo harsfa fiatal, majusi leveleiben
szarazanyag-tartalomra vonatkoztatva sum(M+)=313,91
mekv/kg, sum(Mz+)=1376,46 mekv/kg es EQ=0,228-at kap-
tam, ami meglehetosen elter az ekvitorv.-tol. De onmagaban
ennek alapjan meg nem kovetkeztethetunk arra, hogy a
hars femhaztartasaban nem lenne ervenyes ez a torveny,
ugyanis a kalciumban gazdag meszes talajok nem tartoz-
nek a termesztes elterjedesi teruleteik koze, ezert az igen
nagy elteres legfobb oka valoszinuleg a meszes talaj
miatti magas Ca-tartalom a novenyben es a leveleben is.
A Tapanyagtablazatban talalhato adatok alapjan a mak-
szemek femtartalma is jelentosen elter e torvenytol,
sum(M+)=289,8 mekv/kg, sum(Mz+)=906,15 mekv/kg es
EQ=0,3198. Ez esetben es meg sok mas, biologiai eredetu
minta femtartalma alapjan szamitott EQ ertek eseteben is
celszeru tartozkodni az elhamarkodott kovetkeztetesektol,
hiszen egy aprocska makszem osszes tomegebol jelentos
hanyadot kepvisel a mag burka, a femtartalmaval egyutt.
Az ekvitorv. szempontjabol a novenyi magvaknak csak az
a femtartalma veheto figyelembe, amelyet majd az eppen
csirazo novenyke tenylegesen hasznalni fog akkor, amikor
meg gyakorlatilag csak a sziklevelekben elraktarozott
tapanyagokbol gazdalkodhat. Mar utaltam ra, es hangsu-
lyozni kivanom, hogy ez a torveny valojaban nem a kulon-
bozo, biologiai eredetu mintak osszetetelere (femtartalmara)
vonatkozik, noha sok esetben azokban is szuksegszeruen
ervenyesul. Ez atorveny azt jelenti, hogy az elolenyek az
alkalifemeket a tobberteku femekkel ekvivalens mennyiseg-
ben igenylik, mert ekvivalens mennyisegben hasznaljak
azokat. Persze kulonbozo okokbol eredoen jelentos merteku
elteresek, esetleg kivetelek is lehetnek. Az evolucioban a
veletlen mutaciokat megrostalo termesztes szelekcio es az
ember altali szelekcio sem mindig es nem is feltetlenul
talalja el a leheto legjobb megoldasokat, valamint minden
eloleny csak abbol es azzal gazdalkodhat amihez hozzajut. 
 Mi lehet az ekvivalencia-torveny oka?
Egysegesen feherjealapu elet fejlodott ki bolygonkon es az
oroklodo informacio egyazon nyelven irodott. Tulajdonkeppen
minden foldi eloleny genetikailag rokona az osszes tobbinek.
A feherjek es mas makromolekulak fizikai es kemiai
tulajdonsagai - az elo szervezetek vizes elektrolitjaiban -
viszonylag szuk koncentraciotartomanyokban (amelyek
fenntartasat egyszerubb vagy osszetet, bonyolult szabaly-
zorendszerek biztositjak) teszik lehetove az eletfolyamatok
lejatszodasat. A szervezetben valo tartozkodasuk soran a
femek pozitiv toltesu ionok formajaban gyakran vesznek
reszt ioncsere folyamatokban. Peldaul 1 transzportfeherje
negativ toltesu kotohelyerol disszicialnak es hozzakapcso-
lodnak 1 enzim vagy raktarozofeherje negativ toltesu koto-
helyehez. Az ioncsere folyamatok megfordithatok es le-
jatszodasukhoz 1 egyszeru kemiai sztochiometriai szabaly
ertelmeben azonos toltesu es ekvivalens mennyisegu ellen-
ionok szuksegesek. 1 kationcsere folyamat pl. az alabbi:
(az = jel helyett oda-vissza nyillal kellene irni)
 LK2 + Mg(2+) = LMg + 2 K(+)
Az alkalifemek (elsosorban a Na es K) pozitiv toltesu
ionokkent, konnyen mobilizalhato modon, osszesen kb.
0,1 mol/liter koncentracioban vannak jelen az elo szerve-
zetek vizes elektrolitjaiban, es egyik fo feladatuk a makro-
molekulak toltesenek semlegesitese. Ezert vitathatatlanul
alkalmasak az ellenion-funkcio betoltesere.
Vannak e mas lehetosegek? A kulonbozo tobberteku femek
a feherjekkel es mas makromolekulakkal, valamint szamos
egyszeru szerves es szervetlen savval is viszonylag rosszul
disszocialo, esetenkent rosszul oldodo vegyuleteket
(komplexeket) kepeznek. Ezert kello mennyisegben min-
denutt jelenlevo es konnyen mobilizalhato szabad ionokkent
csak kis koncentracioben vannak jelen az elo szervezetek
elektrolitjaiban. Tehat nem alkalmasak az egymast helyet-
tesito ellenionok szerepenek betoltesere. Alkalmatlansag-
ukat noveli meg az a teny is, hogy nehany kiveteltol elte-
kintve a tobberteku femek a feherjek specifikus kotohelyein
nem is kepesek egymas helyebe lepni.
Vizes kozegekben kezenfekvonek tunik a hidrogenionok
(pontosabban H3O(+) ionok) szerepe. De az elo szervezetek-
ben kozel kozel semleges pH uralkodik, igy a H-ionok
koncentracioja 10^-7 mol/l kozeleben van. Ez elenyeszoen
alacsony koncentracio a alkalifemekehez viszonyitva, ezert
a hidrogenionok sem alkalmasak az ellenionok szerepere.
Folyt.kov. Udv: S. Zoli

Sziasztok!
Gabor: Jo hosszu levelet irtal, bar en is elkovetek ilyesmit.
Jok a peldaid, es egy kivetellel mindenben egyet is ertek
veled. Az az egy ugyanaz mint az elozo levelemben irtam.
En ugy gondolom, hugy a velemenyem nem human ego-
ista szemleletet tukroz, hanem eppen az "onzo gen szem-
leletet", mert teljesen fuggetlenul a teljes kornyezettol
(niche) es az alkalmazkodas merteketol, szerintem ab-
szolut ertelemben is hiba (rossz gen) az amelyik a sza-
porodokepesseg jelentos csokkeneset, netan teljes hia-
nyat okozza. Ez utobbi esetben csak az egyed es
kifejezetten csak az o genjei szamara "gubanc" a szapo-
rodokepesseg elvesztese, mert nem is orokitheti at azt
a hibat utodokba. Ugy tunik, hogy nalam jobban ertesz
a genetikahoz/biologiahoz, de van meg valami, ami nem
vilagos szamomra. En ugy tudom, hogy tobb rovarfajnal,
pl. a meheknel ugyebar a dolgozok nem kepesek a sza-
porodasra, viszont mindegyikuk a kiralyno leszarmazottja
igy (altalaban) nincs bennuk az a genetikai hiba / nem hiba, 
amely keptelenne tenne oket a szaporodasra, egyszeruen
az donti el, hogy mive fejlodik az utod, hogy mivel taplaljak.
Igy ez a peldad szerintem nem jo erv a velemenyemmel
szemben. Udv: S. Zoli

Kedves Ferenc !   

>Attol tartok, hogy gondolataid meglehetosen kalandosak :-). Ha meg akarod
>erteni a dolgokat, tobbet kellene foglalkoznod a szakirodalommal :-)). Az

Biztos, hogy igazad van. Sajnos sokaig az volt az illuziom, hogy 
Karinthy Frigyes nyelveszetre celzo klasszikus meglatasa meg mindig igaz:
A 'penz' szavunk a  'nincs' szobol ered a kovetkezokeppen: 
Nincs, ne'ncs, ne'nz, pe'nz !

>... a nyelveszet viszonylag egzakt tudomany lett,..

Akkor talan az egzakt tudomanyok modszere itt is alkalmazhato. 
Adtam egyszeru magyarazatot a rovid szavakra, a tobbi bonyolultabbra 
pedig var - Occam ... :) 

Eddig valojaban amiatt nem melyedtem el a nyelveszetben, mert gondoltam -
erdemes kivarni a nyelveknek szotaraik szerinti szamitogepes feldolgozasa
eredmenyeit. Persze sejtem, hogy a kulonfele nyelvek szavainak 
hasonlosagat geppel elemezni is korulmenyes, sokfele okbol.

Ehhez kapcsolva egy kis adalek:

Egyik nagybatyam walesi szuletesu volt. 
( O ellente'tben az idegenszavak szotaraval Walest nem 'uelsz'-nek 
mondta, hanem uels-nek, de nem beszedhiba folytan. )
Regen latogatoban Angliaban naluk jartunk, es amikor ezt hallotta -
'Gyere mar !' - meglepetve kert - mondjam ezt angolul.   
Az angol asszem ugy mondja -  come along, vagy kameleon? :) - valaszoltam.
Kiderult, hogy az o kelta eredetu anyanyelven a 'gyere mar' igy hangzik: 
Derema' 
Lelkiismeretfurdalasom van, mert vele se leveleztem tisztessegesen, 
igy azt se tudtam, hogy utolso 2 evet Magyarorszagon toltotte, tanulta 
a magyart, es konyvtarakba jart nyelvi hasonlosagokat keresni. 
Talalt 12 olyan magyar szot, ami velsul is nagyon hasonloan hangzott. 
Sajnos a gyujtemenye nem kerult elo...
Talan a nyelveszek idovel kozzetesznek egy hasonlot, de szerintem sok 
nyelv szotarait osszevetve valamikor egy egesz konyvnyi hasonlosag
osszegyulik majd.

Udv: zoli

Hipotetikus ennek lete, de talan keresni megis erdemes a termeszetben,
hatha valahol felbukkant es iranyit.


Egy sema, amire hivatkozom:

 a 0-k egymashoz kapcsolodo '0' alapallapotu cellasort szimbolizalnak

|       <<< a diszkret 0/1 jelek leptetesenek iranya 
|
|   000....00000
|   |      |   |  
|   --------   |  
|   \ EXOR/    | visszacsatolas a cellasor 1. tagjara, 
|    \kapu     |
|     \-/      |
|      |_______|     
|       
           >>>> kimeneti bitfolyam

A cellak legalabb egyikeben '1'- nek kell egyszer lennie, es
akkor a gepezet mukodokepes, felteve, hogy egy kozos periodikus 
szinkronjel (orajel) utasit minden cellat egyszerre, hogy vegye at 
mindegyikuk az ot megelozotol, annak logikai allapotat.
Ha rovid a cellasor, akkor  fejben is kovetheto a mukodes,
de pl. egy 4bites cellasor mindossze 16 kulonfele allapotra kepes,
amit tulzas volna alveletlen generatornak nevezni, mert 
inkabb tekintheto 16 lehetseges allapotu 4bites ora-impulzus-
szamlalonak. A sokkal tobb-cellasak, pl. akar a 16bit 
hosszusagu is - igen valtozatos modon szolgaltatja a kimenete'n
a 0-kat ill, 1-eket, es soha nem alakul ki tiszta tartos 
periodicitas ebben a kb. 16ezer bit hosszu jelfolyamban.
Ez mar egy adott szervezetben egy eletre is elegendo
veletlen-szeru jelet produkalhat 'szandekolt' ge'n-hibak 
letrehozasahoz.

Hogy aztan egy ilyen elvu gepezet - ha sejten beluli, es 
egyaltalan van ilyen -  hogy nez ki, es mit - hogyan 
vezerel - ahhoz hozzaszolni nem tudok. 
Bizonyos egysejtuek, melyek igen hatekonyan ellenallnak 
radiaktiv sugarzasnak,  maskepp mikent is biztositanak 
uj-generacios valtozataik letrejottet, ha nem valami 
ilyesfele - kevesse bonyolult belso veletlengyarto automatizmussal ?

Molekularis szintu (meretu) automatakent is el tudom 
ezt kepzelni, de attol tartok a lehetosegek ennel sokkal 
tagabbak, hiszen szervezeten belul akar specializalodott 
sejtcsoportok is mukodhetnenek ilyen elvu a'lveletlen 
generatorkent, es mondjuk membranjaik villamos jele't adogatjak 
at egymasnak, (leptetik sorban at egymason, ), de el tudok 
kepzelni egyeb - nem sejt bonyolultsagu, valamelyest zart 
kemiai, vagy kemotronikai cellakat is, melyekben legalabb 
2 allapot tarolhato valamilyen folyamatnak koszonhetoen
( 'atbillentheto' azaz bistabil fizikai/kemiai allapotokkal)
es ha az egesz shift-regiszterkent uzemel, majd a jelzett 
visszacsatolo merleg is megvan, azaz a logikai EXOR kapu, 
mely 0-t ad ki 'egyensulyi' azaz ekvivalens bemeneti allapotai
eseten, es e kiadott jel visszacsatolodik , akkor kesz
az a'lveletlengenerator. (Ha egyaltalan kell az elethez, es nincs 
egyszerubb, - kornyezeti hatasoktol fuggetlenitheto, azaz altaluk
kevesse befolyasolhato - megoldas ennel.) En nem tudnek ennel 
egyszerubbet.

Udv: zoli

A genmalipulator temat nem akartam felrevinni csapongassal, ezert
kulon kuldom most kipattant otletem:

Az ismertetett a'lveletlen generator elv fejben modellezve
unalomuzo es kepessegfejleszto jatek is lehet.
Pl. szuloszoba elott varakozva izgalmunkat legyurendo, es
az idot agyonutendo fejben jarathatjuk magunkban az elkepzelt
virtualis valtozatot. Ha mar unjuk, valasszunk hosszabbat, mely a memoriat
jobban igenybeveszi. 
Ha mar konnyen megy a bitminta-generalas, donteseinkhez sem
kell tobbe fej/iras modszerhez folyamodni, ami egy hitelkartyas 
vilagban amugyis bizarr volna, hanem leptetunk a generatorunkon,
es a kimenete alapjan dontunk. 
A japanok olykor ugy szamolnak fejben, hogy zsebukben elkepzelt
szoroba'nnal szamolnak. 
Dontesekhez viszont virtualis eszkoz nincs. 
Elterjedhet szerintem a javasolt generator, fokepp, ha
vilagbajnoksagot is rendeznek majd otletem alapjan.
Diszvendegnek elmegyek ha kell. :)

Udv: zoli

Kedves Csaba!
Igen csak erdekes es tanulsagos dolog lesz az ingas 
kiserlet erdemenye. Ha mod van ra, kerlek ird meg hol 
talalhatnam meg a mereseitek erdemenyeit. Gondolom eleg 
nagy mar az adatbazis. Van egy-ket otletem az eddig 
olvasottak alapjan....
Tisztelettel Nagy Sanyi.

On Mon Nov 12 20:23:24 2001 
 wrote:

> A hibasan irt szavakat gyujteni kellene. Bill Gates biztos szivesen
> megoldana, hogy a szovegszerkesztok vonalon egy uj HIX listara
> kuldjek ezeket automatikusan, ahonnan lelkes gyujtok lehalasznak
> azt - amelyikhez, ertelmes tartalmat tudnak rendelni. Hamarosan kozos
> erovel letrehozhatnank egy ujfajta kulonleges szotarat:
> *Elcseszett szavak ujraertelmezo zsotara*

Ha havi 5 szavas gyarapodasi utem megfelel, lehet hasznalni a Google havi
Zeitgeist jelentesebol a "Top 5 Misspelled Queries" kategoriat. Igaz hogy
meglehetosen fugg az aktualitastol (lasd lejjebb), de ez hosszu tavon
veletlenszerunek tekintheto:)

Top 5 Misspellings of Nostradamus - Sept. 2001

     1. nostradomus
     2. nostrodamus
     3. nostradamous
     4. nostradomas
     5. nostrodomus

Top 5 Misspelled Queries Aug. 2001
 
     1. rotatorcuff
     2. southpark
     3. niagra falls
     4. destinys child
     5. sailormoon

http://www.google.com/press/zeitgeist.html

Zoli, mit gondolsz mit lehet kezdeni a "niagra falls"-al? Esetleg "eredendo
ellentmondast tartalmazo"-nak ertelmezni? :)

Udv, Sandor