Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1290
Copyright (C) HIX
2000-11-07
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 HIX TUDOMANY es MOKA :-) (mind)  27 sor     (cikkei)
2 egyedfejlodes (mind)  82 sor     (cikkei)
3 Re: halogenizzo (mind)  30 sor     (cikkei)
4 Re: nagy otlet (mind)  92 sor     (cikkei)
5 Re: papirkimeles (mind)  29 sor     (cikkei)
6 Re: ipar-ko'rtortenet (mind)  37 sor     (cikkei)
7 a tv jovoje (mind)  27 sor     (cikkei)
8 re: halogenizzo (mind)  40 sor     (cikkei)
9 a buvar valaszol :-) (mind)  37 sor     (cikkei)
10 Re: Keszon (mind)  66 sor     (cikkei)
11 A jovo TV-je (mind)  15 sor     (cikkei)
12 hotarolos kalyha (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - HIX TUDOMANY es MOKA :-) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Kozonseg (es a Moderatorok),

> .
>an egyensulyban).
>

> .
>inálják..." -


> .
>om a belemszorult dolgokat... :-)


Sokan mondjak, hogy a szamitastechnika jol definialt tudomany.
Akkor mondjatok meg, egyszeriben mitol lett erzekeny az ujsag a sor elejere
veletlenszeruen betordelodott pontra?
Ami egyebkent mokas   :-)

Janos

 .
 mokas   :-)

Janos

 .
+ - egyedfejlodes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Math kerdezte meg regebben: 
>> onmagaban nem tud aktivalodni, szukseg van egy forditora is. Ezt biztositja 
>> a petesejt (vagy a zygota), ami korlatozott orokito rendszer. De fontos 
>> szerepe van az uj egyed kifejlodeseben, pl a fej-farok iranyt egyertelmuen 
>> meghatarozza a zygotaban a petefeszek altal kialakitott gradiens. De 
>> ugyanigy ez adja tovabb a sejtszervecskeket, mint pl mitokondrium, 
kloroplaszt. 
>> Ez a masodik orokito rendszer hianyzik a virusoknal (sokan meg is 
>> kerdojelezik elo voltukat). 
>ez egy erdekes tema, ami regota foglalkoztatott, mint kerdes. nem tudtam 
>elkepzelni, hogy az egyedfejlodes soran hogy lesz az iranyszimmetrikus 
>zygotabol vegulis jol formalt eloleny. hogyan valasztodnak ki a 
>kituntetett iranyok? ez nem lehet kodolt, hiszen egy iranyt nem lehet 
>DNS-ben kodolni, csak egy vonatkoztatasi iranyhoz kepest lehet iranyokat 
>kodolni. 
>koszonom tehat az informaciot. tudnal errol bovebben meselni? esetleg 
>referenciat adni?

Elnezest, hogy csak most valaszolok. A tema nem eppen a szakteruletem, aki 
jobban ismeri, kerem egeszitse ki! 
(Ajanlott irodalom: James D. Watson et al.: Recombinant DNA)

A genetikusok mar regen felfigyeltek az un. anyai hatasra, amikor az utod 
bizonyos tulajdonsagai (fenotipusa) nem a sajat, hanem a szulo genotipusatol 
fuggnek. A muslica bicoid mutansa mar embriokent elpusztul, ha az anya 
homozigota a mutaciora, de heterozigota anya embrioja tulel akkor is, ha o
maga 
homozigota. A bicoid embrio azert pusztul el, mert a normalis 
anterior-posterior (fej-farok) elrendezodes helyett mindket vegen farokresz 
alakul ki (egy igazi seggfej:-)). Ha a bicoid gen mRNSet beinjektaltak az 
embrioba, akkor az injektalas helyen a fejveg fejlodeset indukalta. 
Hibridizacioval kimutathato, hogy a normalis embrioban a feji vegtol a farok 
fele egy csokkeno gradiense van a bicoid mRNSnek. Egy forditott gradienst (a 
posterior vegtol a fej fele csokkeno) is belerak az anya a petebe, ez az oskar 
gen mRNSe. Ezek olyan un. homeodomain genek, amelyek mas genek
transzkripciojat 
szabalyozzak. E ket ellenkezo gradiens kapcsolja be a kovetkezo, fejlodest 
iranyito geneket, a gap geneket. Ezek is szabalyozo genek es egymasra is 
hatnak, igy az embrioban a gap genek savszeruen kapcsolodnak be. A gap genek 
aztan bekapcsoljak a pair-rule geneket, amelyek aktivitasa mar egy suru 
csikozas-szeru mintazatot ad. Igy az embrio kulonbozo reszein levo minden
sjtre 
egy egyedi kombinacioja az elobb felsorolt szabalyozo feherjeknek lesz 
jellemzo, ami megszabja a sejt tovabbi fejlodeset, vagyis hogy milyen szovet, 
illetve testresz lesz belole. Ez tovabbi szabalyozo genek, az un homeobox
(HOX) 
genek differencialis aktivalasan keresztul tortenik. A pontosan szabalyozott 
egyedfejlodest aztan mar a HOX genek iranyitjak.

Az embrio dorsal-ventral (hat-hasi) tengelyet is az anya (petefeszke)
hatarozza 
meg, bar egy kisse eltero modon. Itt nem egy abszolut gradiens van, hanem a 
szabalyozo feherje (dorsal) lokalizacioja szamit: a hati oldalon a 
sejtplazmaban, mig a hasi oldalon a sejtmagban halmozodik fel. A dorsal
feherje 
sejtmagba vandorlasat egy kulso (anyai follicula sejtekbol szarmazo) szignal 
iranyitja receptorokon keresztul. Egy masik szignal hasonlo modon az embrio 
vegeit determinalja.

Bar az itt leirt folyamat legjobban talan a muslicaban ismert, nagyon sok 
informacionk van mar mas allatokbol is. A folyamat evoluciosan konzervalt, a 
HOX genek minden tobbsejtu allatban megtalalhatok. Talan eppen a Hox genek 
sokszorozodasa volt a tobbsejtu eletforma kialakulasanak es fejlodesenek 
mozgatorugoja.

A Nature szept 14-i szamaban van ezzel kapcsolatban egy erdekes cikk (Hobmayer 
et al., 186. oldal), melynek konkluzioja: 
A teny, hogy a Wnt szignalsor (egy altaluk vizsgalt fejlodesiranyito 
gencsalad), ami a muslicaban es a gerincesekben a hat-hasi polaritas 
kialakitasaert felelos, a hidrakban a testtengely kialakitasat vegzi, a 
kovetkezo lehetosegeket veti fel: (1) Mindket szignalizacio, a Wnt es egy 
primitiv Hox gencluster megtalalhato mar a csalanozokban, es egymast
erositik a 
testtengely kialakitasaban. E szerint mind a fej-farok es hat-hasi mintazat 
mechanizmusa megvolt a korai sugarszimmetriaju tobbsejtuekben, es kesobb
valtak 
szet a ketoldali szimmetriaju allatok evolucioja soran. 
(2) Az eredeti csalanozo testtengely (Wnt) hat-hasi tengellye fordult a 
bilaterialis testszervezodes megjelenesekor, es a Hox genek alakitottak ki az 
uj fej-farok tengelyt.

Gabor
+ - Re: halogenizzo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó!

> Ha jol tudom szeles korben elterjedt nezet, hogy a nagy homersekleten
> mukodo halogenizzok elettartama akkor lesz hosszabb, ha a rovid idore
> valo kikapcsolas helyett inkabb bekapcsolva maradnak.
> Mi lehet ennek a magyarazata?
  A magas homerseklet. Ha az izzoszalrol elparolog egy fematom, akkor
egy halogenatommal osszekapcsolodva cirkal a buraban. Akkor valik szet,
amikor az izzo eleri azt a homersekletet, amely elegendo a szetvalashoz.
Altalaban ott melegebb az izzoszal, ahol vekonyabb a vezetek. Igy a
halogenizzoban a fem mindig oda vandorol, ahova szukseges. Az uvegbura
azert ilyen kicsi, hogy az uveg nagyon hamar felmelegedjen, es ne
csapodjon ki rajta a halogen-fem molekula.
  Ha sokat van ki-be kapcsolva, akkor a halogen-fem molekula a hideg
uvegen csapodik le, ezzel egy femreteget hoz letre az uveg belso
oldalan, athordva az uvegre az izzoszal anyagat. Az uvegrol nem fog
visszavandorolni az izzoszalra, igy elobb-utobb veszesen elvekonyodik a
szal es kieg az izzo. A kiegett halogen izzonak mindig femtol sotet a
buraja.
  Nem szabad halogen izzokat fenyero szabalyzassal hasznalni, mert ez is
jelentosen roviditi az eletuket.
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Utolsó szavak:
De csúnya kopasz fejed van!
 .

De csúnya kopasz fejed van!
 .
+ - Re: nagy otlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>ha ugyeber minden szoftverhez rendelhetunk egy vele ekvivalens 
>>funkciot betolto szekvencialis logikai halozatot,

Math:
>mi az, hogy szekvencialis logikai halozat?!

>Chatain tetele szerint a Turing automatak nem minimalizalhatoak. 
>namost, ha a logikai szekvencialis halozat, amirol irsz, minimalizalhato, 
>akkor az nem lehet ekvivalens a turing gepekkel, ezez nem teljes 
>modellje a szoftvernek.

Ez vagy arra utal, hogy a Turing-gepek nem veges-automatak,
vagy masfele minimalizalasrol van szo.
Minden PC - a barmely rajta futo programmal egyutt veges
automatanak minosul.
A veges automatak pedig megepithetok kulonbozo modelleken alapulo, 
azaz kulonfele visszacsatolt logikai halozatokbol, melyeket 
szekvencialis halozatoknak neveznek.
(A szekvencialist hagyomanyosan magyarra *sorrendi*-nek
forditjak, azonban szerencsesebb lenne *elozmenyes*,
vagy *kovetkezmenyesnek*, esetleg *emlekezo*-nek forditani,
persze inkabb csak laikusok kedveert.
Peldakent emlitem a flip-flopokat, melyek 
csaknem a legegyszerubb szekvencialis halozatok. 
Ha szamitogepkent nem is mukodhet egyetlen flip-flop,
de 1-ig mar el tud szamlalni.)

Nos, tehat ha van olyan logikai kapukbol felepulo halozatunk, 
mely input valtozasokra a megkivant modon determinisztikus 
output-valtozasokat produkal, es a folyamatban a memoriaja is 
szerepet jatszik, akkor  PC + EGY adott programja helyett ez bevetheto. 

Ez Sipi felvetesere is valasz.
>A futasi idoben letrejovo objektumokkal es a virtualis metodusokkal mi a
>helyzet? Ezek a mem-ben dinamikus szerkezetuek ugye? Egy fizikai halozat
>pedig eleg statikus, vagy megsem?
Tok mindegy, hogy mi zajlik a memoriaban, ha determinisztikus,
marpedig az kell legyen, akkor van kapus cel-hardver megfeleloje
az egesz PC-s szoftvernek.
Altalanossagban persze nem eri meg megepiteni, hacsak nem 
muszerbe vagy raketaba kerul vezerlesi celra, kritikus muveleti 
sebessegi okokbol.

A kapuinak db-szamara minimalizalt logikai halozatok 
megtervezese matematikai rutinfeladat regota.
A minimalizalasi modszerek egzaktak, es bizonyitottan hibatlanok.
A szoftvereket minimalizalo szoftverek tekinteteben viszont nem 
hiszem, hogy el lehet erni altalaban garantalt hibatlansagot, es 
bizonyithatoan optimalis kodolasokat produkalni, fokepp
mert a nyelvek fejlodnek, buvulnek, modosulnak.
Szerintem a szoftver optimalizalas hagyomanyosan sokkalta 
bonyolultabb problema, mint a hardvere', es soha veget nem ero 
fejlesztest - tovabba az ezt koveto orokos tesztelest igenyel.

A *nagy otlet* ujonnan irando szoftvereknel azzal jarna, hogy
program-iras helyett a feladatot csak megfogalmazni kellene, 
majd jol minimalizalhato szekvencialis ce'l-hardverre' *leforditani*, 
majd e funkcionalisan ekvivalens es igen *tomor* hardver megvalositas
mukodeset tulajdonkeppen szimulalni - PC-n.
Meg talan az is kiderulne, hogy az elterjedt CPU-k bo 
utasitaskeszletere sincs szukseg, ami megintcsak megdobna 
a vegrehajtas sebesseget.

Ha ugytetszik a PC-k egyebkent felfoghatok olyan gepeknek, 
melyek univerzalis modon helyettesitsek azokat a 
terjedelmes cel-hardvereket, melyeket processzorok hijan 
kenyszeruen meg kellene epiteni egyedi feladatokra. 
Ez valoszinuleg koltseges mulatsag lenne (es lehetett regebben). 
Ha ma is ilyen technikank lenne, akkor programok betoltese helyett  
esetleg cel-hardverek *athuzalozasaval* kellene alkalmazasrol 
alkalmazasra valtani, vagy *hardver-modulokat* cserelgetni.
( Elofordulhat, hogy valamikor uj technologiak reven 
a *rugalmasan modosithato hardverek* iranyaba fordul a fejlodes,
 es a processzorok szorulnak hatterbe .) 

Math:
> ket dolog lehetetlen:
>- olyan algoritmus, amely barmilyen kodot lerovidit
ha mar nem redundans.
>- olyan algoritmus, amely garantaltan az optimalis kodot adja ki

Utobbi kijelentes mogott felreertes lehet. 
Tobbfele igeny merulhet fel, melyek mindegyike mas, es egymasnak 
ellentmondo szempont szerint optimalizal, tehat nincs
abszolut optimum, hanem kompromisszumos megoldasok 
kozott kell valogatni.
Az otletem - melynek buktatojat magam nem latom egyelore -
tarhely-igeny minimalizalo lenne, ami sok esetben 
osszefuggesbe hozhato a rovidebb futasi idovel.
(bar nem szuksegszeruen)

Udv: zoli
+ - Re: papirkimeles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom a reagalasokat.
DVD-t cipelgetni konnyebb lesz mint harddisket, ez mellette
szol, viszont a vinyokre irogatas modositas celjabol 
ma meg olcsobb lehet - gondolom.
( a hasonlo kapacitasu DVD-nel nem tudom mennyire koltseges 
es mennyire gyors, egyszeru otthon felul-irogatni tudni, ha valami 
aprosag valtozott).
Lenyegesnek tartom ugyanis, hogy az egyszer megvasarolt tudasanyagot
lehessen kenyelmesen naprakeszen frissitgetni, 
hogy naponta meginoghasson vagy visszajara fordulhasson
az addig kialakult velemenyunk adott tudomanyos kerdesekben,
pl. ahogyan a HIX-et kapjuk :), es ha kimaradtunk hosszabb idore 
a frissitesbol, ne kelljen ujra DVD-t vagy CD-t postan rendelni, 
mint pl. a HIX-CD eseten. (ami raadasul mintha elakadt volna 
1998-ban a 8. kiadasnal. Lehet, hogy DVD-n lesz a kovetkezo
kiadas ? )

Math:
>egy konyv eladhato 1000-10000 forintert, de egy floppyert nehezen
>adnanak az emberek ennyit, akarmilyen tartalmas is, ami rajta van.
>hasonloan, egy CD-n mondjuk elferhetne a vilagirodalom remekeinek egy
>oriasi valogatasa. de vajon adnal-e erte annyi penzt, mint osszesen a
>konyvekert? szoval a kiadok anyagi erdeke is szerepet jatszik.

Ha a vilagirodalomban eddig elofordult szavakbol kellene statisztikat
kesziteni, akkor a konyvekkel sokat bajlodnanak a statisztika 
megszallottjai. :)

Udv: zoli
+ - Re: ipar-ko'rtortenet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ferenc ! 

Koszonom a hireket.
>Errol jut eszembe a BEAG meg letezik valamilyen szinten?

Megneztem a weben, a BEAG-rol csak megemlekezest talaltam,
ahogyan tobb hiradastechniai ceggel egyutt 90-tol erosen 
leredukalododtak, ill. atalakultak.
A telefonkonyvben a BEAG Elektroakusztikai kft.-kent letezik.

>> kepes a beszedhang magassagat modositani, de lehet, hogy
>Analog aramkorokkel kicsit gazos megcsinalni, termeszetesen nem lehetetlen.
>Digitalis rendszerben nem problema. Csak akkor meg hihetetlen dragak
>lehettek az AD konverterek stb...

Egy hangmagassagot fel/le modosito jatekszerben lattam 
a kovetkezo feliratozasu 16 labu chipet:  ES5100  1989ESS ICS1420 9038
A gyartot nem ismerem, emblemaja: C betu karikaban.
Lehet, hogy CCD-vel oldottak meg, de az is lehet,
hogy A/D konverterrel, nem tudom.
( Elkepzelhetonek tartom, hogy eredetileg katonai celra
fejlesztettek ki ilyeneket, aztan kesobb elvesztette a jelentoseget
es atkerult a jatekpiacra.)

Azon gondolkodtam, hogy a hangmagassag lefele 
modositasaval semmi gond nincs. Valos idoben a felvett
hangot lassabban jatszak vissza. Egy kimondott szo
igy folyamatosan elnyulva, nemi kesessel er veget a hangszorobol
visszahallva. ( a nagyon hosszu szavak kerulendok. :)
Igen am, de amikor felfele modositanak, igy nem mukodhet,
hiszen ha ekkor rovidul a szo a megnovelt lejatszasi sebesseg 
kovetkezteben, akkor elobb kene elhangoznia, mielott 
vegig kimondtak. :)
Ez a paradoxon-gyanus problema talan jo lesz fejtoronek.
Mi lehet a megoldas ?  

Udv: zoli
+ - a tv jovoje (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Valamelyik kelet-german ceg kiserletezik lezer-projektorral. Az otlet
zsenialis, a fenysugar nem kepernyore ir, hanem a falra. Fokuszalni meg
olyan ertelemben nem kell, hogy ha a fal 3 meterre van, es fel meternel
belelogat az ember egy papirlapot a sugarba, akkor a kep mind a falra,
mind a papirra eso resze eles lesz (csak a papiron persze kisebb lesz).

A prototipus mar begyujtott nehany nemzeti dijat, jelenleg azon dolgoznak,
hogy ne kelljen 2 szekrenyt a nappaliba elhelyezni (lezergenerator) es a
mai tv-k teljesitmenyfelvetelet sem artana felulrol megkozeliteni...
[eleinte a sugar irasi sebessege volt a gond, de ezen tultettek magukat]

Egyebkent par eve egy sokkal kisebb "forradalmat" akartak megvalositani, a
16:9-es kepernyot. Az EU ill. a nemet allam onfeledten szponzoralja a
16:9-es adasokat, eleddig szamottevo eredmeny nelkul. Ha tv-boltban Level
2.5 teletext-dekoderes tv irant erdeklodom, abbol tobbnyire vallvonas
lesz, hogy megfizetheto tv-ben ilyen nem nagyon akad...


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

 .
lakoma.tu-cottbus.de

 .
+ - re: halogenizzo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozletem!

Gogy irta:

Ha jol tudom szeles korben elterjedt nezet, hogy a nagy homersekleten
mukodo halogenizzok elettartama akkor lesz hosszabb, ha a rovid idore
valo kikapcsolas helyett inkabb bekapcsolva maradnak. Hasonlo a
velemeny
bizonyos lezerek (pl. Argon-ion lezer) eseteben is.
Mi lehet ennek a magyarazata?

Minel nagyobb aram megy az izzoszalon, annal hamarabb megy tonkre.
A femszalas izzo eseteben ez a magyarazat:
A femek esteben az ellenallas a forro szal eseteben nagyobb, mint
hidegen. Mivel az Ohm torveny szerint I=U/R latszik, hogy
bekapcsolaskor (hidegen) nagyobb aram megy rajta (azonos U
feszultseget foltetelezve), mint mukodes kozben, forron. Ezert van az,
hogy a villanykorte sose eg ki mukodes kozben, mindig csak
bekapcsolaskor (egybekent pedig van benne egy "ongyogyito mechanizmus"
is ami a forro szalat "foltozza" mindig ott, ahol a legvekonyabb es
igy legforrobb is).
Az elso, Edison altal gyartott egok szenszalasok voltak. Azok eseteben
forditott a helyzet: a szen ellenallasa forron kisebb. A szenszalas
izzok ezert mindig mukodes kozben egtek ki.
Ez tipikus pelda volt kozepiskolaban annak erzekeltetesere, hogy
valtozik a vezetok es felvezetok
(a szen annak szamit) ellenallasa a homerseklettel.
A lezer eseteben is egy kicsit hasonlo a helyzet. Inditaskor sokkal
nagyobb terhelest kapnak az elektrodak, mint uzem kozben (erdemes a
kozonseges neoncsore gondolni, ami nagyjabol ugy mukodik -elektromos
szempontbol- mint a gazlezerek. Ott is joval kisebb az un. "egesi
aram", mint a bekapcsolaskor). Ezert minel kevesebbszer kapcsoljak be,
annal tovabb el. A baj csak az, hogy eleg sokat fogyasztanak es
kerdeses, mi olcsobb, jaratni sok penzert, vagy tobbszor ki-be
kapcsolni es kicsit gyakrabban kicserelni a csovuket, ugyancsak sok
penzert.
Ezert inkabb csak a kisteljesitmenyu (5-10mW) HeNe lezereket szoktak
nem- kikapcsolni hasonlo megfontolasokbol.

Sandor
+ - a buvar valaszol :-) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Kalman from Revkomarom kerdezi:

>Meg tudna valaki mondani, hogy milyen az a vizmelyseg, amibol gyorsan
>felmerulve fellep az u.n. keszonbetegseg (az oxigen kivalasa a verben
>buborekok formajaban) ? 

Nem az oxigen, hanem a nitrogen valik ki buborekok formajaban.
Nem agy adott melyseg, hanem melyseg es ido kombinaciok, valamint a
felmerulesi sebesseg fuggvenye.
Peldaul (es hozavetolegesen)
10 meter melyen 205 percet tolthetsz biztonsagosan
20 meter melyen 55 percet
30 meteren 25 percet
40 meteren 13 percet
(ha elotte bizonyos idon belul nem merultel; ha a tengerszinten vagy, ha
atlagos korulmenyek kozott vagy)
Ha ezt tulleped, akkor a tablazatom szerint mar nem szabad felgyere a
felszinre dekompresszios lepcso nelkul, mert buborekok kepzodHETnek benned.

>A masik kerdes az, hogy miert nem fenyegeti ez
>az oxigenpalack nelkul meruloket ? 

Az amator buvarok suritett levegovel merulnek, nem oxigennel.

>A vilagcsucs talan 120 m (nagyjabol 3-4
>perc alatt). Azt ertem, hogy az ilyen esetekben a ver kezdeti
>oxigen-telitettsege normalis (hiszen az illeto a felszinen vesz levegot), 
>de a merules soranez nem novekszik a melysegtol fuggoen  ? 

Nem novekszik, mert hat honnan novekedne? 
A problema a palackkal torteno merulesnel, hogy az adott melysegnek
megfefelo suritett levegot (1, 2 3, 4 atmoszfera nyomasut) lelegzel be,
abbol tobb nitrogen oldodik a verben, mint amit normal legkori nyomason meg
tudna tartani... a felesleg buborekol ki...

udv
tobias
+ - Re: Keszon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HIX TUDOMANY!

On 6 Nov 00, at 2:54, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [United Kingdom]

> > Felado :  [Slovak Republic]
> 
> > Meg tudna valaki mondani, hogy milyen az a vizmelyseg, amibol gyorsan
> > felmerulve fellep az u.n. keszonbetegseg (az oxigen kivalasa a verben
> > buborekok formajaban) ? A masik kerdes az, hogy miert nem fenyegeti ez az
> > oxigenpalack nelkul meruloket ? A vilagcsucs talan 120 m (nagyjabol 3-4
> > perc alatt). Azt ertem, hogy az ilyen esetekben a ver kezdeti
> > oxigen-telitettsege normalis (hiszen az illeto a felszinen vesz levegot),
> > de a merules soran ez nem novekszik a melysegtol fuggoen ? Vagy mar
> > egyszeruen nincs a szervezetben annyi oxigen, ami a felmeruleskor
> > problemat okozna ?
> 
> A keszon betegseget a nitrogen kivalasa okozza es nem a oxigen.

Ezt eszre sem vettem. Ugy latszik feluletesen olvastam a szoveget...

> Altalaban a
> nyomast kockazatmentesen lehet a felere csokkenteni. Tehat 10 m-rol azonnal
> fel lehet jonni, 20-rol csak 10-ig lehet, ott varni kell az egyensuly
> beallasara es utana lehet feljonni, stb.

Nem. Egy okolszabaly van: Ha felfele jossz, ne elozd meg a boborekot, ami a
szadbol jon ki. Vertikalis mozgaskor mindig nyitva kell lennie a garatodnak,
hogy a tudodbol el tudjon menni a levego. De ennek semmi koze a
keszonbetegseghez.

A keszonbetegseg reszet mar leirtak, igy ezt nem ismetelnem...

> Felado :  [Hungary]

> > Meg tudna valaki mondani, hogy milyen az a vizmelyseg, amibol gyorsan
> > felmerulve fellep az u.n. keszonbetegseg (az oxigen kivalasa a verben 
>
> Nem az O2, hanem a N2 valik ki, ez ellen jo a He-os oxigenpalack (N helyett
> He). 

A He sem feltelenul jo. Minden esetre jeletosen megnoveli a merulesi 
melyseget. Ha jol tudom 350m korulre tudnak lemenni.


> Nem csak a melysegtol fugg, hanem az eltoltott idotol is! U.n. zsilipelesi
> tablazatokban vagyon ez potosan kifejtve, de alitolag van tobbfele tablazat
> is. 

Ja... PADI, CMAS, DIWA mas tablazatokat hasznal. A PADI azt hiszem nem is 
tanitja. Ott azt mondjak, hogy ne tessek (talan) 15 m-nel mellyebre mennni. 
Ugy sincs ottan semmi... :-)

> A lenyeg: a nagyobb nyomas miatt tobb N2 tud oldott
> formaban a verbe jutni (az O2-t a hemoglobin megkoti), ha szepen
> kizsilipelsz, akkor kilegzed, ha sietsz akkor buborekok kepzodnek! Persze
> ehhez is ido kell es par masodperc nem okoz gondot, ha gyorsan
> visszamerulsz.

Itt azt is figyelembe kell venni, hogy minden szovetben maskent raktarozodik
el a nitrogen. Bizonyos szovetekbol gyorsan, bizonyosakbol lassan urul. Aki
sokat merul es utazik (repulon) erre is oda kell figyelnie.


Udv From:, a merulo forralo
+ - A jovo TV-je (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli!

A Philips kutatolaborjaban mar osszehoztak mukodo 
PolyLED kepernyot is. Ez nem egyeb, mit specialis 
vekony muanyag lap, amelynek a ket oldalara vezeto 
femreteget vittek fel. Ha aramot kapcsolsz ra, akkor
vilagit. Talan ennek van a legnagyobb jovoje, mert 
nem csak sokkal olcsobb mint a plazma vagy az LCD,
hanem hajlekony kivitelben is elkepzelheto.
Tehat a jovoben a kepenyok is froccsontesi es 
femgozolesi eljarassal keszulhetnek, nagy tetelben es
nagyon olcson. Nyomjak a dolgot, kb. 10 even belul 
varhato, hogy tomegcikk lesz.

Udv.:P.S.
+ - hotarolos kalyha (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli!

>Van egy misztika, amit regota nem tudok feldolgozni:
>az energiatakarekoskent hirdetett villanykalyhak esete.
>Az automatikus homerseklet-szabalyzason kivul nem tudom mi
>lehet a takarekos bennuk.

A hotarolos elektromos kalyhaknak az uzemeltetesi koltseg megtakaritasa
jelentos, legalabb is az egyszeru elektromos melegitokhoz kepest. Ugyanis
az ejszakai aram kb. harmadannyiba kerul, mint a nappali aram (sajnos most
nincs nalam villanyszamla, hogy pontosan megmondhatnam). Ehhez persze
szukseg van a tavkapcsolasu ejszakai villanyora beszereltetesere is.
Valojaban nem mindig ejszaka kapcsoljak be ezeket a villanyorakat,  hanem
teruletenkent valtozoan, a varosi terheles fuggvenyeben atlag napi 8 orara.
Persze a harmadannyi aramkoltseg meg mindig dragabb, mint az alternetiv
energiaforrasok (gaz, olaj, szen) hasznalata, de a kulonbseg nem annyira
drasztikus, es a villanyfutes meglehetosen kenyelmes, tiszta megoldas,
nincs csovekkel tarkitva a fal, nibcs szukseg piszkavasra, stb. Persze
idonkent valahogy olyan rosszul osztjak el a kapcsolasi idoket, hogy kozben
kihul a kalyha, majd a lakas, es ilyenkor veheti elo az ember a hosugarzot
haromszoros aramarral.

Udv: Takacs Feri

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS