Hervai Gizella: A mondat folytatasa
"Az enek orom lesz megint, mint arcod erintese arcomon. Es akkor majd
szavaink valaszolni tudnak egymasnak, mint borunk es idegeink. De
addig ugy tapogatozunk egymas fele gondolataink, mint a vakok, es Te
mindig arra valaszolsz nekem, amit valaki mas kerdezett Toled...
Nincs mit tennem, Teged szeretlek, Toled kerdezem naponta
megvalaszolhatatlan eletunkben, kerdezem a szemedtol, a szadtol, soha
veget nem ero oleleseinkbol. Es Te felelmeimre felelmeidet feleled,
szorongasaimra szorongasaidat, es mondataink felig kimondva meghalnak
a levegoben, es ki tudja, tested es testem veget nem ero parbeszede
meddig lesz hangosabb az iszonyatnal? Az iszonyatnal, ami mar
sejtjeinkben bujkal: sejtjeink egyenkent emlekeznek a haborura, eleg
egy hir a radioban, s a kepzelet mar robbantja felelmetesen nehez
fegyvereit. Idegek vilagreszei randulnak ossze, s mar az egesz fold
faj, s a fold minden halala haboruja...
Lecsukott szemeden at latom, nem hiszed, hogy az enek orom lesz
megint, mint arcod erintese arcomon. Nem hiszed, hogy a robbanas a
jovo foldreszeiben es az idegekben megakadalyozhato. Nem hiszed, hogy
erdemes szembenezni az iszonyattal a multban es az idegekben es a
jovoben...
Es a mondat meghal kozottunk felig kimondva a levegoben, mert tudom,
hogy nem eleg erv a remeny, es tudom, hogy eletem sem lesz eleg erv
es halalom se, csak az elet egesze eleg eros az iszonyat ellen.
Ha minden sejtemmel lazitok ellened-erted, a kepzelet fegyverei
ellen, a fajdalom fegyverei ellen, a pusztulas gondolata ellen,
minden gondolatommal lazitok az emberiseg felelmei ellen, felig
kimondott mondatai ellen, amelyek meghalnak az idoben...
Hogy az enek orom lehessen megint, mint arcod erintese arcomon..."
|
Zimonyi Zita: Hasonlosag
Vagyak fenyes csillamlapjaink lobbant szemembe arcod,
szaz kepzelet tuzeben kigyulladva es elhamvadva,
erzekeim hurjain fel-felzendult gordonkahangod,
es szavaidat hozta szivem kifeszitett haloja,
hajszalaid vadgalambsereget ereztem kezemen,
erintesedet idezte szamtalan ringo perclevel,
mozgasod rejtjelzeseit visszhangozta egesz lenyem,
aztan testednek napfenysugarzasaba oltoztettel:
lazas luktetesben beleremegtem a gondolatba,
egtel es izzottal . erted langot fogott tarlomon at,
feljajdult mindenem, zokogva tortem a pillanatba,
amikor meglattam valakit, aki hasonlitott Rad.
|