Szucs Istvan:
>1) A benzin ara Magyarorszagon es Amerikaban azonos, azzal a
>kulonbseggel hogy ugyanezert az arert otthon 1L-t, itt 1 Gallont
>kapsz. Ez durvan 378%os arkulonbseget jelent. A benzin ara persze
>"begyuruzik" minden arba ugyanis altalaban mindent szallitani kell.

A benzin ara Magyarorszagon es Nemetorszagban azonos, es a mennyiseg is.
Tehat, nem Magyarorszagon es Nemetorszagban, meg a tobbi europai orszagban
draga, hanem Amerikaban olcso. Inkabb a magyar berekkel lehet a gond ...

Varga Peter:
>Ko'csi Zolt'an (szinten ausztral magyar) irasahoz: kerlek olvasd el
>a mai Sydney Morning Herald fentemlitett cikket, Paul Keating mit mondott
>20 evvel ezelott arrol, mi tortenik, ha minden ideged tokesek kezebe kerul.
>(mint ahogy azota megtortent)
>A reszvenyekhez nem ertek, viszont ketlem  a kulfoldi befektetessel
>kapcsolatos eszmefuttatasod konkluziojat; ha az igy lenne miniszterelnokunk
>nem vezetne kuldottsegeket Kinaba, Vietnamba meg Indoneziaba, hangoztatvan,
>hogy uzletembereink fektessenek ott be toket. Sot a Bankok korlatozasa
>torveny (deregulation) lehetove tette a kulfoldi bankok bejovetelet s
>kulfoldre torteno korlatlan tokekiaramlast s befektetest.

Sajnos, nem olvasom az SMH-t, legfeljebb Gareth Powell lihegeset a 
Microsoftrol, rohoges celjabol. Azert megprobalom megszerezni. Amugy
pedig, hogy Keating mit mond, es hogy milyen torvenyek szuletnek, az
ket, egymastol teljesen fuggetlen dolog. Keating kevesebb, mint 2 hettel a
gyozelme utan mar megszegte egy kampanyigeretet, igy aztan nem tekintheto
a szavahihetoseg peldakepenek. (Ahogy mar sejtheted, nem vagyok oda erte.)
Ausztralia abban a szerencsetlen helyzetben van, hogy gazdasagat az elmult
N ev alatt nyersanyagkivitelre alapozta (beleertve a gyapjut meg a fat meg
minden ilyesmit is). Az utobbi idoben ez nem tunik nagyon szerencses dolog-
nak a vilagpiacon, minthogy a nyersanyagok ara a feldolgozott arukhoz ke-
pest nagyot zuhant. Ezen tul, az ausztral munkaero elegge draga mig a mun-
kamoral es minoseg elegge alacsony. Ezert aztan nem nagyon erdemes itt
epiteni gyarakat. Ebbol kovetkezoleg Ausztralia egy amolyan befele fordulo
gazdasagot epit(ett) fel. Ebben a helyzetben nem szerencses, ha a toke
kiaramlik, hisz ez termeszetszeruleg nem teremt ausztral munkahelyeket
sem az ausztral adobevetelt nem noveli. A dolog masik oldala az az, hogy 
ha egy harmadik vilagbeli (de fejlodo !) orszagban sikerul megvetni a
labodat, az piacot jelent, ami nagyon fontos, kulonos tekintettel arra,
hogy az aussie termekek nem nagyon versenykepesek a vilagpiacon. Ezert
megerheti a kulfoldi befektetes - ami egyebkent mas, mint amit en irtam.
En arrol irtam, hogy ha a polgar befektet egy kulfoldi tobbsegi tulajdonu
cegbe, extra adot fizet. Ha te epitesz egy gyarat Vietnamban, az attol meg
ausztral toketobbsegu gyar, azaz aussie reszvenyekrol van szo, amit nem
terhel az emlitett ado. A kulfoldi bankok eseteben pedig a bank is es a 
tulajdonos is kulfoldi, tehat ez az ado nem terheli. De probald meg te
befektetni a penzedet mondjuk a BMW-be, a Holden helyett, es majd fizetsz,
mint a koles. 

Ko'csi Zolta'n