> Felado : Szakacs-Vass Sandor

<<"A szkafander es a pillango" cimu konyvet Jean-Dominique Bauby, az Elle
cimu
ujsag volt foszerkesztoje irta miutan 1995ben locked-in szindromas lett.
Mindossze a bal szemhej izmai mozogtak (lelegezni sem tudott egyedul).
Ezzel a bal szemmel irta meg ket ev alatt a konyvet amelyet Magyarorszagon
a Park kiado jelentetett meg. (Amerikaban Knopf, Angliaban Fourth Estate, a
nemeteknel Hanser Verlag cimen adtak ki ha valaki ezeket a nyelveket
preferalja).>>>

Egy ember, ha csak a balszemhejat tudja mozgatni, hogyan kozli az
informaciot a kulvilaggal? Ha nem kepes irni, beszelni, szamitogep
billentyuket leutni, hogy kozli mondandojat, hogy esetleg mas leirja?

<<Konyvet irni gondolkodas nelkul alighanem nehez feladat... Es ez a
"beszamolo" a visszateres elott hangzott el, mar csak azert is mert az
illeto '97 marciusaban gyogyulas nelkul halt meg.>>>

Ugy latom egy dolgot elfelejtetek (nem hiszem ne tudnatok). Az izomzat ket
kategoriara oszthato; tonusos es fazisos. Az elsot, altalaban, akaratodon
kivul mozgatod, ami tukrozi allapotodat is, es csak a fazisos izmok kovetik
akaratodat (kiveve egyes reflexeket). Minden cselekedet egy, idoben zajlo
folyamat. Ezt ugy lehet kivitelezni, ha
1, a szukseges informacio folyamatosan aramlik, valahonnan, es akkor nincs
onkontrol, s minden megismetelt cselekedet azonos. Ez inkabb szamitogep.
2, az informacio pozitiv visszacsatolasban van, van allando onkontrol, a
cselekedet szinte soha nem ismetlodik azonosan, mert a kornyezeti feltetelek
befolyasoljak. Ez inkabb megkozeliti az eloszervezet funkcioit.

<<Ez a szal egyebkent ravezetett a betegseg magyar nevere:
bezartsagszindroma.>>

Nem ismerem a reszletesen a szindromat, nem olvastam, meg, de ha a fenti
kerdesre valaszolsz, tobbet tudok.

<<Ugy latom az altalam bekuldott levelek valamilyen okbol nalad
automatikusan
torlodnek es nem tudod oket elolvasni. Igy nem is neked, hanem csak a
listanak irom:>>

Minden leveledet elolvastam, nem mindig valaszoltam, de gondolkodtam rajta.
--
Udv, Szocs

Kedves Szocs,
Ujfent tevedsz. A REM fazis alatt szinte az osszes izom le van benitva.
Kizarolag a legzes es a szemmozgatas (belso ful izmai) aktivak (ezert gyors
szemmozgasos alvas a neve). A ket utobbi sem valami egzakt cellal hanem csak
veletlenul , mert a benito szignal ezek alatt az agyidegek alatt kapcsolodik
be... Oly annyira igaz ez (es megkerulhetetlen) hogy komoly hatranyokkal jar
bizonyos allatok szamara (Zsirafnak is le kell fekudnie.., de a felallas
percekig tart ami egy oroszlannak boven elegendo...). A delfinek balnak
pedig fel agyukkal alszanak, hogy a levegovetelrol gondoskodni tudjanak.
Szoval a REM alatt teljes, kozpontilag elrendelt benulas van... (En mar
almodtam arrol hogy repulok, pedig a szarnyizmaim gyarilag benak :-))


Az IR ledek altalaban joval nagyobb teljesitmenyuek a lathatoknal es joval
olcsobbak is. A CD olvasokban es a laser nyomtatokban is ilyenek vannak.
Lehet venni, nem is draga - mar maga az eszkoz. Persze lehet hogy otszaz
forintnal dragabb, mert nem gyarjak akkora sorozatban mint a pointereket,
illetve nehezebben jutsz hozza... (Ja a heggeszteshez is ilyeneket
hasznalnak, vagy legalabb is ilyenekkel pumpaljak a szilardtest lasereket.)
A telekomunikacioban is ilyeneket hasznalnak, mert ha jol tudom az
uvegszalban ezek kevesbe nyelodnek el... Viszont vigyazz vele, mert retinat
lehet ezzel is forralni, raadasul meg elotte sem latod!
Itt utana lehet nezni es az arak is szerepelnek (ha jol tudom becsi a bolt
tehat viszonylag kozel van...)www.roithner-laser.com

Elnezest kell kerjek az olvasoktol, az idezett cikk melyre tobben reagaltak:
>...a lenyeg az, hogy ennel pontosabb modszer kell egy ujfajta sugarzas
>kimutatasahoz - figyelembe veve azt is, hogy ma mar eleg sok ismeretunk
>van nagyon sokfajta sugarzasrol, olyanrol is, amelyet meg nem is tudunk
>merni.
  starters levelebol maradt veletlenul a levelem vegen. Utolag, vagyis mar
megjelenes utan vettem eszre, az en hibam, bocs.
 Idezem az egesz levelet:

>>>>  Újság >> TUDOMANY >> 2109. szám >> 10. hozzászólás

 [Hungary]
Re: Re: ismeretelmelet Válasz erre | 2003-02-25 15:03:47+01
 >>>El tudjuk e donteni kinek van igaza?
>>Igen. Ha nem tudjuk kimutatni, merni a sugarzast, akkor nem allithatjuk,
>>hogy a sugarzas hatasara pusztulnak a sejtek...
>Mondatod meggyozoen hangzik, azt hiszem nincs is tobb hozzaszolni valom, bar
>ha jol belegondolunk, azt hiszem sokkal elob ismertuk az Uranium erc karos
>rakkelto hatasat, mint ahogy az ileto anyag sugarzasat a kesobiekben ki
>tudtuk mutatni. Vajon nem a meromuszereink erzekenysegenek hatasfokait
>kelene noveljuk?
Azt a sugarzast ugy fedeztek fel, hogy nyomot hagyott a fotolemezen. Az
elo sejtek nagyon bonyolult, dinamikus rendszert alkotnak, amely ezen az
"ujfajta sugarzason" kivul meg ezer es egyfele kulso es belso
parametertol fugg. Kicsit emlekeztet engem valakinek az ingajara, amely
gravitaciot akar merni, de ezen kivul minden mast is "mer" :-)
 ...a lenyeg az, hogy ennel pontosabb modszer kell egy ujfajta sugarzas
kimutatasahoz - figyelembe veve azt is, hogy ma mar eleg sok ismeretunk
van nagyon sokfajta sugarzasrol, olyanrol is, amelyet meg nem is tudunk
merni.  >>>>
   Udv. Csaba.

>Felado : Nemes Marcus
>E-mail :  [Germany]
>Ultimativ keresztkerdes: ha Becquerel, P.&.M. Curie, stb. ismertek volna a
>rakkelto vagy toxikus hatast, szerinted ok a zsebukben vagy az
>iroasztalfiokjukban taroltak volna ezeket az anyagokat?
 Nem ellenkezem. Mondatom lenyege hogy aldozatok bizonyara lehettek
megmielott tudtuk volna hogy az ileto, kornyezetunkben nemstabil, immar
hasadoanyagnak nevezett anyag tulajdonsagait ismertuk volna. Peldaul a
mar bezart erdelyi uraniumerc lelohely kornyeken evszazadok ota nem
alakult ki lakotelep. De tudunk tobbmillio eves termeszetalakitotta
atomreaktorrol is, ahol lassu lancreakcio folyt. Biztos vagyok benne,
hogy fertozohatassal is jart. A vita lenyegtelen hisz mind a mai napig
nem tisztazott a csernobili katasztrofa magyarorszagi tirsoforok esete
sem, ahogy irod:
>akkor meg mindig nem tudod, hogy azert mert besugarzott, vagy
>mert belelegezted a porat.
   Udv. Csaba.

Szocs:

>>>de "az agy nem hat a kornyezetre", hanem
>>>csak az effektorszervek. Ez ervenyes a biologiai
>>>funkciokra is (pld, Citrat kor).
>>mondjuk. de ezzel mit akarsz mondani? mi mellett erv, 
>>hogyan fugg ossze ez logikailag es melyik allitasodat 
>>igazolja?
>Furcsa logikat kovetsz, de inkabb pszihikai hatast 
>akarsz kivaltani, hogy megingass..
nem furcsa a logikam, hanem nem vitted vegig a gondolatmenetedet a konkluzioig.
 a logikai hibak nalad vannak, mindjart ra mutatok.

> Az ami nem hat a kornyezetre, azt senki nem erzekeli 
>(ilyen az agy).
pontosabban senki nem erzekeli kozvetlenul. az agy hat a kornyezetere, csak a k
ornyezete az a testunk. a testunk meg hat a vilagra. de ugye ebbol nem kovetkez
ik semmi olyasmi, hogy:
1) az agyat nem lehet erzekelni
sem azt,h ogy
2) az agy nem csinal semmit
sem az, hogy
3) ha a kozbulso reteget kivesszuk, akkor az agy nem csinal semmit.
az meg foleg nem, hogy
4) a kozbulso retegben keletkezik az erzet, es nem az agyban.

ezek eleg furi, illogikus kovetkeztetesek lennenek. 

foleg azert, mivel az agy kozvetlenul is erzekelheto modern neurobiologiai eszk
ozokkel, tehat a kiindulo allitasod sem igaz.

> Az agy nem informacioforras es csak visszacsatoltan 
>mukodik, minden amit cselekszel kornyezeti informaciova 
>valik, magadnak es masoknak.
ebben a "csak visszacsatoltan mukodik resz a tezised, es ezt vitatjuk. attol, h
ogy ismetelgeted, nem lesz tobb erved mellette.

>Pillanatnyi informacioforgalom forog, nem tarolodik, 
>nem kiolvasodik.
tehat akkor az agyban nem tarolodik informacio? nincs memoriank?

> Ez minden biologiai mechanizmusra ervenyes. Pld. egy 
>olyan benult, akinek erzesei estek ki, de motoros 
>aktivitasa sertetlen, csak ugy utd mozogni, ha
>szemmel figyeli (visszacsatolja) a mozgas eredmenyet. 
en elhiszem, hogy ugy jobban tud mozogni, de tud anelkul is. 
nyilvan tud harom lepest tenni balra, anelkul, hogy nezni kelljen. egeszen mas 
a helyzet, ha azt kered tole, hog ymenjen a falig, akkor nyilvan csak ugy tudja
 megtenni,hogy nez, mivel a feladatot magat kornyezetfuggoen definialtad, amit 
csak ugy lehet vegrehhajtani, ha a "falig" kitetelt megerti, ehehz meg kell nez
nie, hol a fal. tehat kornyezetfuggo dolgot termeszetesen csak ugy tud megcsina
lni, ha a megfelelo informaciokat a kronyezettol beszerzi. ezen kivul a visszac
satolas a precizebb mozgasban is segit. es a visszacsatolas a precizebb mozgash
oz nem azert kell, mert lehetetlen volna visszacsatola snelkul pontosan lepni e
gyet, hanem azert, mert a vegrehajto szervek nem precizek, es a hibajukat vissz
acsatolassal kell korrigalni.

ez folyamatiranyitasban egy jol ismert algoritmus: ha van egy olyan iranyitando
 dolgod, ami fugg a kornyezettol, akkor vissza kell csatolni. ha van egy olyan 
iranyitando dolgod, aminek vegrehajto szerveben hiba van, akkor preciz algoritm
ust lehet csinalni visszacsatolassal. peldaul egy rezgo robotkar.

de ebbol nem kovetkezik, hogy visszacsatolas nelkul az iranyito szerv nem is mu
kodhetne. a visszacsatolas a vegrehajto szerv hibaja miatt kell. ha nem volna h
iba, akkor anelkul is lehetne. ha a robotkar nem rezegne, akkro preciz algoritm
ust lehet csinalni ugy is, ha nincs visszacsatolas.

>Maskep csak egy lablokest tud csinalni, es azt sem 
>tudja melyiket kell eloszor mozditani.
ja hat ha a "Mit kell csinalni" kerdeshez, tehat a feladat megertesehez nezni k
ell, akkor biza kell nezni.

> Tudom, hogy a gondolkodast mas kategoriaba
>soroljatok, mert az ember az "Isteni leny" , de csak 
>annyit tud, mind a tobbi, vagy "mast tud"
a gondolkodas mas kategoria, ott minek kellene visszacsatolas? gondolkodasnal n
em feltetlenul kell nezni a kornyezetet, mert nem feltetlenul kell vegrehajtani
 a feladatot. a gondolkodas temaja lehet teljesen absztrakt.
az agy ilyenkor nem kell,h ogy hasson a kornyzetere, megis csinal valamit.

>>kozonseges ember altalaban az utolso almara emlekszik, 
>>vagy egyaltalan nem emlekszik, de neha az utolso 
>>kettore is. en mar emlekeztem ket alomra. ez azt
>>jelenti,h ogy mivel a REM fazisok ha jol emlekszem 90 
>>percenkent kovetkeznek, egy legalabb 90 perccel 
>>eberedes elotti dologra emlekeztem, ami az agyamban
>>lejatszod o szellemi folyamat volt. tehat az agyam 
>>jelentosen mukodott lenyeges izomtevekenyseg nelkul.
>Na ezt reszletezni kell, mert szenzaciosan hangzik. 
>Honnan tudod melyik almodat meseled lel? 
ha ket almot meselek el, akkor abbol legalabb az egyik nem az utolso, tehat leg
alabb annyi perccel korabban tortent, amennyi a REM fazisok tavolsaga. ha jol e
mlekszem, ez 90 perc. de ha csak 45, akkor is all az ervem.


> A REM fazis , masodpercekig tart, amit izommozgasok
>kisernek Nem en talaltam ki.
szemizom mozgasok. es ha arrol almodok, hogy repulok, amit szoktam, akkor ugye 
a repulest nem a szememmel csinalom. a te "teroiad" szerint melyik izmomban kel
etkezik ilyenkor a gondolat?:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

> Felado :  [International]

 ...
  > Bocs a kerdesert, de mi az a periferias verkeringes?

Nem anatómiai, inkább metodikai szakkifejezés: Ahonnan általában a vért
veszik az orvosok :)
(végtagok vérkeringésének hangzatos neve)

 ...
  > Hmmm... Csak van valami evolucios oka a dolognak. Vagy egyszeruen
  > korabban
  > minden allat verenek volt megva, csak (mondjuk) az emlosokben
  > elvesztetette?
  > Mi a kulonbseg a magvas es a mag nelkuli vorosversejt kozott?
  > Mozgekonyabb?

Tudomásom szerint csak az emlôsöknek vannak mag nélküli vörösvérsejtei.
Csak találgatok: Elônye valóban az lehet, hogy térfogatra viszonyítva
hatékonyabban szállíthatja az oxigént, hiszen így a "sejtmag helyén" is
hemoglobint tartalmaz. Picit ez ellen szól, hogy a repülés miatt
idônként nagy oxigénigényű madaraknál (a légzôrendszerük egyértelműen
"fejlettebb", nagyobb teljesítményű az emlôsökénél) megmaradtak a magvas
vörösvérsejtek.
De sejtmag nélkül biztos nem lesz aktív gazdája vírusoknak sem.

  > A nyiroksejtek folyamatosan osztodnak a (bocs, ha butasagot beszelek)
  > nyirokrendszerben? Nincs olyan "eloallito" helyuk, mint a vernek a
  > csontvelo?

Vér alatt itt gondolom a vörösvérsejteked érted :)
Már elhangzott: Emberben a nyiroksejtek (fehérvérsejtek) ugyanott 
képzôdnek mint a vörösek (csontok szivacsos állománya - vöröscsontvelô), 
sôt közös a nagyon korai elôalakjuk.
De amelyik nyiroksejtre késôbb "szükség van", mert valamilyen módon
képes felismerni egy a szervezet számára idegen anyagot (antigént, 
kórokozót), az nem fog csendben elpusztulni, hanem újra szaporodásba 
foghat. Ez már fôként a nyirokcsomókban történik (ilyenkor duzzadnak meg 
a nyirokcsomók a fertôzés/oltás környékén).

üdv,

Gogy

<szgyula=xray.mpe.mpg.de> írta "Re: atomeromuvek" témában:
(2003. március 1.)

> Ennek is megprobaltam utananezni es azt talaltam, hogy a mostansag
> elterjedt, konnyuvizes moderatoru reaktorokban nem igazan lehet
> plutoniumot termelni.
 Mindegyik konstrukcional keletkezik plutonium is, "egese" az osszes
felszabadulo energia 30-40%-at is kiadhatja. A problema az, hogy a
bomba gyartasra alkalmas anyagban a 240Pu nem lehet tobb az osszes Pu
6-7%-anal. Ezert a futoelemeket nem lehet az energetikailag optimalis
ideig "kiegetni", hamarabb ki kell szedni oket a reaktorbol. A
konnyuvizes reaktorok tobbseget ado nyomottvizes konstrukcioknal ez
csak a reaktor leallitasa es a nyomasallo burkolat megbontasa utan
lehetseges, a tobbnyire atmoszferikus nyomasu nehezvizeseknel es a
grafitosaknal viszont normal uzem kozben is megoldhato, igy konnyebb
elkerulni a nemkivanatos feltunest.

> En mellesleg ugy tudtam, hogy a plutonium alapu bomba egyszeru.
 Attol fugg, mihez kepest:) Uranium toltetnel a kritikus tomeg
osszehozasara akar a "puska-modszer" is megfelel: ket kisebb darabot
egy cso ket vegerol egymasnak robbantanak. Plutoniumnal a magasabb
spontan hasadasi rata miatt ez mar nem mukodik, csak a lenyegesen
bonyolultabb, nehezebben elkeszitheto szferikus implozios modszer
alkalmazhato.
                                                           Kibuc

>> Visszaterve az elelmiszerekre: igen jogod van tudni, hogy az veszelyes-e
>> az egeszsegedre, esetleg a zoldszemuek azt is megtudhatjak, hogy
>> mennyire kornyezetszennyezo modon allitottak elo. De az a cimke, hogy
>> transzgenikus elolenyt hasznaltak fel az eloallitasahoz, csak alapos
>> elokepzettseg eseten mond valami ertelmezhetot, amugy csak erzelmek
>> felkorbacsolasara alkalmas. A leveledben felsorolt ellenervek eppen
>Eppen ezert ez keves, plusz oda kell irni a tech. tipusat (transzfer
>modszer, stb.)

Az, hogy transzgenikus eloleny is van az alkotoreszek kozt, valoban nem
mond semmit. Meg alapos tanulmanyok utan sem. Az, hogy milyen modon hoztak
letre a transzgenikus elolenyt egyfelol hosszu, masfelol szinten nem mond
semmit. Egy teljes tudomanyos kozlemenyt nem lehet a cimkere irni.
Amit szerintem oda kene irni, az az, hogy milyen uj gent tettek bele, azt
honnan vettek, vagy milyen meglevo gen aktivitasat valtoztattak meg;
noveltek, kikapcsoltak stb.  Ez a lenyeg.  Ebbol az informaciobol mar
lehetne ertelmes kovetkeztetest levonni. Ennek az informcionak a birtokaban
meg lehetne keresni a szakirodalomban is, ha valakit bovebben erdekel. Mas
termekeknel is azt tuntetik fel, hogy mi van benne, nem azt, hogy hogyan
csinaltak.  A genetikailag modositott elolenynel is azt kene feltuntetni,
hogy mit tettek bele (vagy mit vettek ki belole) a termeszetben talalhato
kozonseges valtozathoz kepest.
Ha a sajto a cikkekben is ezzel kezdene, akkor kevesbe lennenek
dobbenetesek, hatasosak es altalanosithatoak a genetikai modositast ellenzo
cikkek: a rovarolo toxint tartalmazo kukorica megoli a rovarokat (lepket
is)... hat persze, azert csinaltak; az emesztest gatlo, mergezo feherjet
(lektint) tartalmazo burgonya mergezi es ehezteti a csak azzal taplalt
patkanyokat... hat persze (tulajdonkeppen azt miert csinaltak?)... a
novenyvedoszer-rezisztens szojafoldon a farmer nagyobb adag gyomirtoszert
hasznalhat.... Sajnalatos, hogy ilyenek az elso peldak. De ezek miatt
kidobni mondjuk a rizst, ami A vitamint tartalmaz, a serteshust, amiben
kevesebb a koleszterin, a kukoricat, amiben az aminosavak aranya
kiegyenlitetteb, csak azert mert genetikai modositassal jutottunk hozza... ? 
Erdekes, hogy a fenti gondolatot, azt, hogy a genetikai modositas lenyeget,
eredmenyet (nem pedig a tenyet, vagy modjat) kene feltuntetni, azt kene
szabalyozni, meg sehol sem olvastam, senkitol sem hallottam. Ti mint a
intelligens, szakman kivuli kozonseg mit gondoltok a kerdesrol?
udv:  buvar (vegzettsegem, foglalkozasom: molekularis biologus, aki gen
klonozassal is foglalkozik)

>> es azt talaltak, hogy a GMO eppen hogy novelhetik a diverzitast a 
hagyomanyos
 >> muvelessel szemben:
 >Ki fog hagyomanyos novenyt ultetni, ha elterjed a genkezelt? Foleg, ha
 >nem is tudja, hogy milyen vetomagot vesz?

Na ezert aztan faraszthattam magam, szepen visszaertunk a kiindulashoz:
Mitol lenne hagyomanyos egy kulturnoveny? Milyen _lenyegi_ kulonbseget
latsz te egy hagyomanyos es egy transzgenikus noveny kozott a felhasznalo
szempontjabol?

Legyszives valaszolj ezekre, hatha igy kozelebb jutunk felelmeid forrasahoz.

Gabor
u.i.: Megnezted egyaltalan a belinkelt dolgokat?

Sziasztok !

Nem hallani ho''-centrifugarol, de most én hallatok !
Modellem:
Porgessunk meg nagy tomegu, vekony, hoszigetelt csovet ostorkent, 
adott szogsebessegre gyorsitva.
A cso vegei is zartak es viszonylag kis ossztomegben atomok 
mozognak benne, eredetileg nagyjabol egyenletes eloszlasban,
nem zsufoltan.  Amint a cso porog, az atomok megindulnak 
kifele es egymassal utkozve, egymasnak impulzust adva kemenyen 
dongetik a cso lezart kulso veget. Ha ott merunk, maris meleget 
kapunk. Az utkozesek soran vissza is verik egymast az atomok, de a 
rendszer tomegkozeppontja nem all vissza eredei helyere, hanem 
kintebb marad. Az atomokat ugyanis folyton kifele tereli a cso mozgasa.
Kifele haladvan mindig no a mozgasi energiajuk, a cso szogsebessege
pedig csokken ettol.  Befele pattanva az atomok mindig lelassulnak,
mert a csonek utkozve  mozgasi energiajukkal a csovet gyorsitjak.
A falnak utkozesekkor nyilvan ho is kepzodik.
A gerjesztett atomok, s a cso is, veletlenszeruen sugaroznak 
mindenfele bent - de mert nagyobb a kifele halado atomok 
impulzusa, igy a csoveg fele leadott ill. kifele terelt fotonjaik 
is "kekebbek", azaz nagyobb energiajuak mint a befele menoke - 
a Doppler effektusbol adodoan. 
A rendszer forgastengelye kozeleben csak kis esellyel maradhatnak. 
Arrafele alig lesz ami surlodjon/utkozzon a csovel, tehat  arrafele 
kevesebb utkozesi energia van, igy kevesebb ho termelodik,
igy  emiatt is hidegebb lesz ott.
A rendszer megforgatasaval bevitt energia tehat dekoncentralodik.
A centrumtol tavoli szarmazasu 'legkekebb' fotonok egyike-masika bar 
visszaverodhet a forgastengelyig, de sokkal nagyobb az eselye, hogy 
a hosszu uton elnyelje valami. 
Zart rendszer leven odabent orokos mozgas lesz, inhomogen
homerseklettel,  tehat ez a rendszer ho-centrifuga !

Ha forgo szigetelt tetszoleges anyagtombot veszunk, annak 
homerseklete is inhomogen lesz a fenti modell szerint, s marad is.
Utobbi mintha cafolna a II. fotetelt. (vagy en ertelmezem rosszul ?)

Hoszigeteles nelkul es vakuumban, a vakuumbol felvett
ho ugyancsak 'centrifugalodik'  forgo rendszerekben, mikozben 
azonban a rendszer fekezodik (mert nyitott)  s vegul megall.
Ez utobbi esetben nincs bajom a fotetellel, homogenizalodik
a homerseklet.

Udv: zoli, elmeleti fifikus

Adott egy forgó anyagi hengerpalást vákuumban. A benne izotrop 
elsoszlasu EM hullámok kozul vegyunk olyant, mely a henger 
matematikai sugara menten merolegesen utkozik a palastba, s 
elnyelodik.
A palast szempontjabol az utkozes felezoleg hat, mert
nem merolegesen erkezett. A hullam frekvenciaja pedig
Doppler miatt magasabbnak talaltatik. Igy a henger  magasabb 
homersekletre hevul,  mintha allo lenne, s emiatt intenzivebben
is sugaroz, kifele es befele.  A kifele intenzivebb sugarzasbol
csak az kovetkezhet, hogy alacsonyabb lesz a benti energiasuruseg, 
mint kint.
Vitathato ?

Udv: zoli

Ugy tudom  extrem teljesitmennyel sugaroznak, s hamar kiegnek,
kihulnek. A teljesitmenysuruseg oly nagy, hogy az mar szinte
aljas tulzas, magyarazni nehez.
Ha ho''-centrifugas elgondolasom nem butasag, felvetheto,
hogy nem csak kivul forognak Hz...kHz-es nagysagrendu ciklussal,
hanem veszettul porgo belso magjuk, ill. esetleg reteges 
szerkezetetet feltetelezve belso hejaik porognek, s feltranszformalva 
centrifugaljak a belso energiajat.
Emellett meg me'g esetleg forgastengelynel rovidrezarodott 
hoelemkent is mukodnek (csak ugy felteszem) , fenntartva oriasi 
Gausst, mert belul hidegebb van mar, mint a feluleten, s ebbol
adodik a magneses teruk.
A Naprol  kimutattak nemreg, hogy reteges. Mondjuk a magfuziohoz
is lehet, hogy jol jon a piszok nagy kulso nyomas mellett, 
egy belso hocentrifuga, melyre a kulsobb, ugyancsak forgo hejak 
is rasegitenek, de fokepp azt biztositjak, hogy a belsobb centrifugak
ne robbanjanak szet.  
Ezek csak laikus felvetesek voltak, bocs, de ha van ilyen,
esetleg hamarabb hulnek ki a csillagok, mint az egyszerubb elmeletek
szerint tennek.
(Azt meg mar meg mar csak sugva  merem felvetni, hogy az 
Osrobbanas amiatt volt esetleg, mert a Nagy Multi-centrifugatervezo 
valahol elszamolta magat. :)

Udv: zoli

Szoval vehetjuk olyba is, hogy az ures vilagegyetemben
maganyosan forgo folyadekcsepp ha mashonnan nem, hat
onnan tudhatja, hogy be kell lapulnia, mert kozepen hidegebb  es 
folytonosan veszit a perduletebol, ami arra utal, hogy nem all.

Remelem latni, hogy nem akarmilyen kerdes ez a ho''centrifugas.
Bizom benne, hogy tisztazodik a lete ill. jelentosege,
vagy cafoljatok, s marad mindossze bukott erdekesseg.

Udv: zoli