Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX OTTHON 156
Copyright (C) HIX
1994-04-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tortenet a Szerelemrol (mind)  79 sor     (cikkei)

+ - Tortenet a Szerelemrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

es a Halalrol

(nyolcadik reszlet)

Pafranyok kozt mentek a volgy aljan. Azutan felkanyarodtak az egyik dombra.
Fent jazminbokrok fogadtak oket. 
Szavitri megallt.
- Te mindig ilyen szomoru vagy?
A ferfi egy jazminagat tort. A lanynak adta. Megint Szavitri kezdte:
- Amikor kislany voltam, egyszer azt almodtam, hogy valaki nekem adta a
holdat. Azutan felebredtem, es nem volt tobbe semmim. Mert minden keves
volt, ha arra az alombeli holdra gondoltam. 

A domb teteje kopar volt. A szemuk kaprazott tole, olyan feheren egett itt
a fold. Egyre surubb napsutesben lepdeltek elore. Se fak, se bokrok, se
forras nem itta fel a fenyt. 
Negyen voltak. A fiatal lany es a ferfi. Es mogottuk a ket arnyek. Mint ket
sotet or. Szatjavan kerdezte:
- Milyen voltal te, amikor kislany voltal? 
Szavitri rogton felelt:
- En mindig feltem. Anyam meghalt, amikor megszulettem. En mindig egyedul
voltam. - Es apad, Madra kiralya?
- O olyan jo, olyan egyszeru. De talan o is felt. Tizenkilenc evig
imadkozott az istenekhez, adjanak neki gyereket. Fiut kivant maga melle. De
az istenno csak engem kuldott. Lanyt. 
A fiu megfogta Szavitri kezet. A ket arnyek ugyanezt tette. - Mitol feltel?
- Mindig attol, hogy egyedul vagyok. Nappal me'g elhagyatottabb, mint
ejszaka. - Nem volt jatszotarsad?
- Soha. Ki jatszhatott volna a kiraly egyetlen lanyaval? 
Szatjavan is elengedte a lany kezet.
A ket arnyek ugyanezt tette.
- Nekem csak olyan barataim voltak, mint az ejjeli mecses - mondta a lany.
- Meg egy csorba, piros kokocka a padlon, a palotank legnagyobb termeben, a
sarokban. Ide bujtam, es beszeltem a kockahoz. De ez a terem a panaszterem
volt a palotaban, itt fogadta apam azokat, akik panasszal jottek hozza, es
engem mindig kikuldtek. Meg a kocka sem volt az enyem. - Miert voltal
ennyire egyedul, Szavitri? - Latod, ettol is feltem. Miert vagyok ennyire
egyedul? Ki rendelte ezt? Amikor mar nagyobb lettem, es tudtam, hogy vannak
istenek, es hallottam, hogy van buntetes, attol feltem: mindig ilyen
egyedul leszek. Az istenek akarjak igy, ok buntetnek ezzel. - De miert?
- Nehany hete egy oreg remete arra oktatott, minden bunnek megvan a maga
buntetese. Aki csepeletlen gabonat lopott, patkany lesz a kovetkezo
eletben. Aki gyilkolt, vaddisznova valtozik. Aki szerelmet izlelt, az sotet
erdobe teved, es eles kardok vagdaljak halalra. 
Nehany pillanat mulva:
- De mi az en bunom? Milyen bun lehet az, aminek az a buntetese, hogy
egyedul maradunk? Hogy mindenki kiter elolunk? Hogy halalunk orajaban is
csak egy csorba kokockaval fogunk suttogni? 

Hatrafordultak.
A ket arnyek mar nem allt mogottuk. Elottuk sem jart. Egeszen magukban
voltak. 
Ekkor mondta Szavitri:
- En ismerlek teged, Szatjavan. Almomban lattalak egy pillanatra. Italt
nyujtottal nekem, mert egy nagy pusztan keltem at. Aztan rogton eltuntel.
Es megint a fuben ultek. Egy egeszen kicsi patak partjan ultek, a vizben
aprocska aranyhalak kergetoztek. 
Mereven neztek a villamgyors halakat.
- Nagyon faj az, hogy egyedul vagy, Szavitri? - Nagyon faj.
- Nem akarsz tobbe egyedul lenni?
- Nem akarok, Szatjavan.
- Akkor vesd le az aranyhimes, diszes ruhadat, es maradj itt velem az
erdon. 
A lany ugy remegett, mint a pillango arnyeka. - Veled?
- Velem.
Es a jazminok meg a pafranyok kozul ebben a pillanatban kilepett a nagy
Kama, a szerelem istene, es mogotte feltunt felesege, a buvolo es varazslo
Rati, a tavasz istennoje - es Kama igy szolt a dombhoz, a patakhoz, a
fakhoz, a tundoklo delutanhoz: - Hajoljatok meg a szerelem elott!
Mindenki hallotta, csak ok ketten nem hallottak. Koros-korul oriasi csend
volt, csak egy vadmeh zummogott a kozelukben. A letaposott fuszalak eppen
felegyenesedtek a tenyernyi kis foltokban, ahova ok ketten leptek. A tavoli
erdorol konnyu fatyol szakadt fel. Egy oz nezte oket, majd lelegzetet is
visszafojtva, hirtelen felrohant a dombra. Kama hurja megfeszult - egy
virag dobbant Szavitri mellere. A lany egyszerre ugy erezte - valamilyen
nagy suly, elviselhetetlen suly hullt ra a magasbol. Meg kell halni ettol
az utestol. Es ujjongani, kialtani kell. Kialtani, kialtani!...
Es kimondta:
- Szeretlek!

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS