Hadd szoljak hozza, pontosabban az elozo SZALONokban irottak apropojan,
a csocselek-tomeg-reszegseg kerdesehez.
Elore bocsatom, a felreertesek elkerulese vegett, hogy nem abba szeretnek
beleszolni, hogy helyesen kozelitette-e meg az aug 20-i tomeg leirasat
Borocz Joska, vagy hogy Zimanyi Magdolnanak igaza van-e a valaszaban stb.
Szeretnek azonban pelda(ka)t mondani arra, hogy tomeg es tomeg kozott
van kulonbseg, es hogy bizony, ez az egyes orszagokban honos kulturatol
fuggoen valtozhat. Hogy "altalaban" jobbak-e a magyarok, vagy rosszabbak,
mint masok, abba szinten nem mennek bele (szerintem nem igy jo kozeliteni
ezt a kerdest sem).
Na, ha nem gondoltatok volna, japan pelda jon.
Mindenki hallott mar arrol, hogy milyen tomegek mozognak Tokioban, kulonosen
a metron. Meg kell mondanom, hogy egy atlagos napi kozepes forgalomban a
tokioi metroban az ember korul olyan szorosan vannak, mint egy jelentosebb
tuntetesen, egy fradi focimeccs utan, vagy egy jobb szombati MDF-piac kozepen
Budapesten. Nezzuk egy pillanatra a most felhozott harom ("magyar") peldat.
Egy tuntetesen (maganvelemenyem jon!) a tomeg viselkedeset a tuntetes korul-
menyei, szervezoi, celjai es resztvevoi nagy mertekben elterove tudjak tenni.
A fradi kozonseg viselkedese a focimeccsek utan mar evtizedek soran kialakult,
mondhatnam egyseges mintat mutat. Az MDF-piac vasarloi pedig csak sokasaguk
folytan nevezhetok tomegnek, valojaban sok, egyeni celjukat koveto individuum
osszessege (az elozo ket pelda tomegevel szemben, akiknek kozos celjuk es
fellepesuk is van). Egy konkret utalas aug. 20-ra: az az erzesem, hogy ha
a szoban forgo tomeg a tuzijatekra ment, akkor az elozo ertelemben az MDF-piac
tomegehez, ha pedig a vilagtalalkozorol jott, akkor a tuntetok tomegehez
lehetne elvben hasonlatos.
Vissza a tokioi metro kozlekedoihez. Ez sem szervezett tomeg a tuntetok, de
meg a fradistak ertelmeben sem, tehat a piaci vasarlokehoz hasonlitando. Ha
viszont a vilag kulonbozo orszagaiban kozlekedo tomegekhez hasonlitjuk a
tokioiakat, akkor azt kell bizony mondanunk, hogy sokkal szervezettebb,
meghozza tulnyomoreszt az onszervezes ertelmeben. Szemelyes tapasztalatom az,
hogy a tokioi metron a tomeg viselkedesetol "normal" esetben nincs semmi
felnivaloja az embernek, szemben a budapesti metroval, ahol mar legalabbis
kell nemi eberseg, s a moszkvai metrot hozva fel masik extrem peldanak, ahol
az eberseg melle eroszak es agresszio is jocskan elkel a tuleles erdekeben.
A tokioi metron kozlekedok ugyanis vegtelenul fegyelmezettek es toleransak.
Felreertes ne essek: nem udvariasak, a szonak europai ertelmeben. Ott nem
adjak at egymasnak az ulohelyeket, es amikor a kocsiban benn vannak, jocskan
megy a verseny az ulohelyekert, s ott bizony a konyoknek is jut szerep boven.
De a spontan, fegyelmezett sorbanallas a kocsik elott, a csendes, egyhelyben
varakozas, a gyors ki- es  beszallas minden korulmenyek kozott jellemzo a
tokioi metrora. Amikor azt mondom, hogy neha akad megis felnivalo, azt a
tomeg fizikai nyomasara ertem, ami csucsforgalomban, megspekelve a benyomo-
emberek altal kifejtett iranyitott nyomassal, okozhat balesetet, kulonosen, ha
valaki nincs treningezve. De a tomeg agressziojatol, rosszindulatatol, ideges-
segetol nem kell tartani meg ekkor sem.
Bp-en mar nem ez a helyzet. Egy baratom szerint Magyarorszag a 10 millio
pedagogus orszaga. Ha nem lepsz eleg gyorsan, ha nem jo helyen allsz, ha
akadalyozod valakinek a mozgasat, azonnal megindul az ingerult kioktatas,
megjegyzes-ozon, rosszabb esetben felre is loknek. Kell-e mondanom, hogy
itt mar csak ingerkuszob kerdese, hogy mikor szabadul el az eroszak? A
fegyelmezetlenseg es az intolerancia allandoan jelen van, annak reszerol is,
aki nem ugyel elegge arra, hogy gyorsan mozog-e, es annak reszerol is, aki
ezt szova teszi... Es akkor nem beszeltem arrol, hogy meg is tamadhatnak,
ki is rabolhatnak a tomegben, mert - hallomasaim szerint - Amerikaban ez is
lehetseges. A pesti metron azert ez meg ritka, Tokioban pedig szinte teljesen
kizart.
Mi a helyzet a reszegekkel? Nyilvanvalo, hogy ahol van is fegyelem es turo-
kepesseg, ott is oldodik az, ha ittak az emberek. Csakhogy itt is vannak am
kulonbsegek, nem is kicsik. Rengeteget isznak a japanok, s sokan nagyon be
is rugnak. A tarsadalom azonban ezt a dolgot lenyegesen elnezobben es turel-
mesebben kezeli, mint nalunk, s (talan ezert?) a reszegseg is lenyegesen
ritkabban oltozik agressziv formaba. A keso esti vonatokon van, hogy csak
reszegek utaznak. Ilyenkor hangos uvoltozes, handabandazas, hadoszanas,
kotozkodes helyett a jellemzo magatartas az, hogy - alszanak. Nem ritka,
hogy telehanyjak a metrokocsikat, az aluljarokat, az allomasokat. Az utasok
ilyenkor csendben kikerulik oket, de olyat is lattam, hogy valaki egy idegen
fejet tartotta, amikor az hanyt. A felesegek pedig varjak ferjeiket autoval az
allomasok elott, s hazaviszik oket. Higgyetek el, sok tiz kulonbozo szemely-
lyel folytattunk errol beszelgetest, s az altalanos velemeny az volt, hogy a
rendszeres ivas rosszallast valtott ki ugyan beloluk, de hogy ez csaladi
tragediahoz, valashoz, elvonokurahoz es hasonlo aktiv es agressziv tarsadalmi
beavatkozashoz vezetett volna, azt nem tapasztaltam.
Lehet, hogy unjatok a szoveget, ezert befejezem. Azt akartam mondani, hogy
tomeg es tomeg kozott igenis nagyon nagy a kulonbseg, s ez orszagonkent
erosen valtozhat, de ez a nemzeti hovatartozastol csak annyiban fugg, ameny-
nyiben egy adott kulturalis kornyezet megszabja az altalanos fegyelmezettseg
es tolerancia szintjet.
Hogy mi, magyarok ebben a dologban jol allunk-e vagy rosszul, az pedig sze-
rintem nem politikai kerdes, hanem gyakorlati. A megiteles "altalaban" viszont
nem fuggetlen a szubjektivitastol es komoly erzelmi toltest is takarhat.
Radnai Tamas