Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 47
Copyright (C) HIX
2002-02-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Nagy szovegtestek + szo listak (mind)  29 sor     (cikkei)
2 Se szeri, se szama... (mind)  16 sor     (cikkei)
3 See You szarmaztatas, kocsogok (mind)  18 sor     (cikkei)
4 Re: j vagy ly (mind)  7 sor     (cikkei)
5 Re: vo: (mind)  10 sor     (cikkei)
6 Re: Nevutokrol... (mind)  33 sor     (cikkei)
7 I geltakrol (mind)  119 sor     (cikkei)
8 Re[8]: Torveny a magyar nyelvrol (mind)  22 sor     (cikkei)
9 Re[2]: nyelvtorveny (mind)  37 sor     (cikkei)
10 Re: j vagy ly - netan i? (mind)  5 sor     (cikkei)
11 Re[3]: Tragarsagok eredete (mind)  22 sor     (cikkei)
12 Az nevutokrol valo kitsinke beszely... (mind)  53 sor     (cikkei)
13 Re: LAD (mind)  23 sor     (cikkei)
14 Re: Japan szotar (mind)  13 sor     (cikkei)
15 Re: vo., csao > cso" (mind)  25 sor     (cikkei)
16 Re: Lord Epping's (mind)  21 sor     (cikkei)
17 roviditesek (mind)  6 sor     (cikkei)
18 Re: vo: (mind)  27 sor     (cikkei)

+ - Nagy szovegtestek + szo listak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Lista!

Keresek magyar nyelvű szó listákat, szótárakat, tárgyszó listákat, keresem
nagy szövegtestek fellelhetőségét. Tkp. magyar nyelvű szövegeket gyűjtök,
abból is elsősorban a klf. előforduló szóalakokat. Akár egy-egy speciális
szakterület tárgyszavai is érdekelnek, van amikor a szövegkörnyezet is
érdekes lehet, ezért keresek nagy szövegtesteket.
Ha lehet, linkeket kérek javasolni, a javaslatokat összegyűjtöm és majd
megírom a listára.

Több nagy szövegtestet ismerek:
- Magyar Elektronikus Könyvtár,
- Akadémiai-Filozófiai Nyitott Egyetem, (Szak-)Irodalom,
- www.segelyhely.hu könyvtárában is nagyon sok minden van.


Az
- Arcanum Kiadó honlapjának szövegteste és a
- Historical Dictionary Corpus, Hungarian Academy of Sciences, (Szavak
szövegkörnyezetben főleg a szépirodalom köréből) http://www.nytud.hu/hhc/
nagyon jó lenne, ha bármi letölthető lenne, de csak egyedi szó kereséseket
engedélyeznek.

A szövegeket szeretném a gépemre letölteni, és ott nézegetni, majd
feldolgozni, tehát nem on line nézném.

A válaszokat előre is köszönöm.

Cap, 
+ - Se szeri, se szama... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

...mondjuk, ha valamibol nagyon sok van.
A masodik resz vilagos: azt jelenti, hogy nincs szama, azaz szamtalan. 

Es mi lehet az elso resz?
Ha a regies szer (azaz eszkoz, felszereles) szot vesszuk, annak 
birtokjelezett alakja "szere" lenne. Elfogadva, hogy a nyelv fejlodese 
soran ez "szeri"-ve alakulhatott, meg mindig nem vilagos, miert 
jelentheti azt, hogy sok? 
Ha a se szama->szamtalan mintajara a se szeri->szertelen atalakitast 
probalom, kijon ugyan egy ertelmes szo, de ennek sincs "sok" vagy 
"rengeteg" jelentese.

Egyszoval: mi ez a szeri??

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!
+ - See You szarmaztatas, kocsogok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

>> Kedves "see you"-sok, ezt az alakot hogyan szarmaztatjatok a "see
>> you"-bol?
>  Tied a két köcsög...

"See You" irodalmi alak. Koznyelvben: "See Ya" - szlenges alak.

"See Ya" - kiejtese kb: szi'ja (szíja)

Ld. Pl: "Scary Movie 2" - Ya Mean - "You Mean"

Udv,

Awender

Ps: a kocsog gondolom itt a jutalom szerepet tolti be. Ebben az esetben kernem 
en.
+ - Re: j vagy ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0046-ban írta :
>Melyik a helyes alak?
>   1. lobbi, lobbizni, lobbizott, stb.
>   2. lobby, lobbyzni, lobbyzott, stb.
Az 1. A stb. elé azonban felsorolásban nem kell a vessző.

Üdv: Attila
+ - Re: vo: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0046-ban írta Hunter >:
>rövidítések: vö, ti.
vö. -- vesd össze
ti. -- tudniillik
ún. -- úgynevezett
a. m. -- annyi mint
i. m. -- idézett mű
i. h. -- idézett hely

Üdv: Attila
+ - Re: Nevutokrol... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0046-ban írta Szegedi Ga'bor >:
>A nevutokat altalaban a szotari alaku fonev utan irjuk: haz mogott.
>...
>Vannak viszont olyan nevutok, amik ragozott fonevhez kapcsolodnak: aron
>alul, hazhoz kozel, falutol tavol, folyon keresztul stb.
Igen a névutónak több alkategóriája van: a fentebbiek a valódi névutók, az
utóbbiak az ún. ragvonzó névutók. Ezek még jobban utalnak az eredeti
szerkezetre, amelyből származnak. A névutók ugyanis (primer) ragos
névszókból származnak. Fel-ett, al-ul, mög-ött (a mög mára kihalt, de a meg
igekötő még őrzi), ut-án (= útján) stb. A névutók egy része tovább
egyszerűsödött (szekunder) raggá, így kelekeztek pl.:  *bél-en > *belen >
*ben > -ban/-ben; *tő-l > *től > -tól/-től; stb. Az, hogy a falutól távol
alakban a főnév szekunder ragot visel, jól mutatja, hogy ez a névutós
szerkezet mennyivel később alakult ki, mint azok, amelyek a szekunder
rago(ka)t kitermelték. A névutók kialakulása mai napig tartó folyamat
(kockázatok és mellékhatások tekintetében), de a névutóból raggá válásra is
lehet olyan példát mutatni, amely éppen most végbemenő változást
illusztrál: módon > -mód; rét(en) > -rét (ezeknél már elindult az ún.
agglutináció, de még inkább összetételi utótagoknak érezzük, nem ragoknak;
-kor (már ragnak érezzük, de csakúgy mint a -mód nem illeszkedik
hangrendileg, ami pedig egy ragtól általában elvárható lenne; amúgy ezen
ragfélék eredeti főnévi jelentése is elég tisztán kivehető).

>Esetleg a nevuto nem is osmagyar nyelvi elem, hanem mas nyelvbol kerult
>hozzank?
A névutó egyértelműen a magyar nyelvben belül fejlődött (ha jól sejtem, már
a magyar nyelv önálló élete előtt, tehát a nyelvrokonainkkal való
együttélés folyamán). Más kérdés, hogy a magyar nyelvben a szintetikus (egy
szóval sok mindent kifejező) szerkesztésmód mellett az analitikus (önálló
szavak fejezik ki a részjelentéseket) térnyerése az európai nyelvi area
hatásával is magyarázható.

Üdv: Attila
+ - I geltakrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

SZEGEDI GÁBOR

> Esetleg a nevuto nem is osmagyar nyelvi elem, hanem mas nyelvbol
> kerult hozzank?

  A névutó nagyon régi nyelvi elem, még a finnugor korból ered.
Eredetileg csak névutók voltak, a -ra, -re rag például még névutóként
szerepel a tihanyi alapítólevélben: Fehervaru rea meneh hodu utu rea,
a Fehérvárra menő hadútra. Ezer évvel ezelőtt még nem voltak ragok,
csak később olvadtak össze a névutók a szavakkal és vett föl egy
részük hangrend szerint váltakozó formát.

MÁRTONFI ATTILA

> Miért nem HTTracket használsz, az sokkal kedvesebb (az ilyetén
> határairól nem tudok).

  Hát az kicsoda?

HUNTER

> Sokszor olvasom, és még mindig nem tudom, mit jelentenek ezek a
> rövidítések: vö, ti. Biztos van még, most hirtelen ezek ugrottak be.

  Vesd össze; tudniillik.

PETI LAJOS

> Melyik a helyes alak? 1. lobbi, lobbizni, lobbizott, stb.

  Ez. A hobbi már régesrég i-vel van, tehát a lobbinak is követni kell a
példáját.

RACSKÓ TAMÁS

> Számomra a "gánya" alternatívája nem a "répa", hanem a "pék" (de ez
> politikailag kevésbé korrekt a sütőipar jeles dolgozóival szemben).
> A "gánya" előnye még, hogy van igei (a te általad említett "gányol")
> és melléknévi "gányatag" alakja is.

  Nyelvjárási kifejezésnek kell lennie, mert én itt a budai hegyek
lábánál sose hallottam ezeket. Hadd kérdezzem meg, hol folytatod az
említett morzsolgatást közelebbről.

> Romboljam még az "imidzsemet"?

  Pardon hogy bocsánat. Imázsomat, Tamás. Az "imidzs" abból a tévútra
csalatkozott vakhiedelemből ered, hogy az image szó az angolból került
át a magyarba, holott csudákat. Francia szó. Ezt kivételesen még az
országlejárató központ elnevezésénél tudták: nem országimidzs, hanem
országimázs.

> Elsőre szinte "mindÍg" olyasmiket írok, hogy "utánNa", "utÓlsó",
> "árÚk", stb. Csak átolvasás után korrigálok, ha észreveszem.

  Van ez így sokakkal, csak ők nem is veszik észre és nem korrigálnak.
Irodalmár professzorok is akadnak köztük.

> A mi tót nyelvjárásunkban (hasonlóan a szlovák irodalmi nyelvhez)
> igen ritka a gemináta és kevés -- nyelvtanilag meghatározott --
> kivételtől eltekintve nincs egymás mellett két hosszú magánhangzó.
> Ezeket gyakran tévesztem; valami ilyesmiről szóltam akkor, amikor
> korábban az elit nyelvi privilégiumairól szóltam.

  Igen. Hasonló a helyzet a palócokkal, akik szép szlovák kiejtéssel
beszélnek a határ innenső oldalán: nekik az a á és az á a. Hosszú á
zsiraaf nyáká -- mondják, de nem így kell leírniuk, és ez gondot okoz
az iskolában.

> Nekem ez a "vakarimaszen" szó volt a kedvencem, bennem szinte csak
> ez maradt meg az egész Sógunból. Akkoriban -- még inkább tacskóként
> -- nagyon kifejezőnek találtam: az ember tényleg 'vakar'-ja a fejét,
> amikor nem érti, amit kérdeznek tőle

  :) Össze kellene ezt hozni a balti köszönéssel. Ugyanis "jó napot"
lettül labvakar, litvánul labas vakaras.

> Minden keltaszimpátiám ellenére tartalom nélküli PC-nek gondolom e
> névnek (meg a "gael" párjának) magyarban való meghonosítását.

  Szerintem ez nem szimpátia kérdése. A kymri-cymri és a walesi még
csak-csak felcserélhető lenne egymással, de a gaelt hogyan nevezed, ha
nem gaelnek? Először is ilyen nyelv igazából nincsen, csak _ír gael_
és _skót gael_ van. Azt esetleg mondhatnád, hogy ír nyelven, írül, de
azt nem mondhatod, hogy skót nyelven, skótul, mert akkor hogyan hívod
azt a nyelvet, aminek az önelnevezése Scots, és germán nyelv, az angol
legközelebbi rokona? ("We twa hae paidl'd i' the burn, / Frae morning
sun till dine; / But seas between us braid hae roar'd / Sin auld lang
syne.") Ez tehát nemhogy nem azonos, még csak nem is rokona a skót
gael nyelvnek (ugyanez a szöveg: "Air sgáth nan iomadh linn, a ghaoil,
/ Air sgáth nan linn a dh'fhalbh, / Gun gabh sinn cupan coibhneis
blasd' / Air sgáth nan linn a dh'fhalbh" -- az á-kon fordítva áll az
ékezet).
  De az "írül" szóval is gond van, mert ezekkel a nyelvekkel javarészt
az angol közvetítésével kommunikálunk, és angolul az, hogy "írül
beszél", azt jelenti, hogy az angol nyelvet használja, de az írek
jellegzetes tájszólásában. (Még nem találkoztam vele, de tartok tőle,
hogy a "walesiül beszél" is megvan az angolban hasonló értelemben.) Ha
valaki a druidák nyelvén beszél, azt angolul úgy mondják, hogy gaelül
beszél, to speak Gaelic. A gael szó az ír gael nyelv önelnevezésének
már eléggé angolosított változata, hiszen az eredeti szó Gaeilge, i
nGaeilge; a skótok a sajátjukat Ga`idhlig, i nGa`idhlig formában
használják. Nem sok köze van tehát a keltaszimpátiához annak, hogy
meghonosítunk-e a magyarban egy germánosított formát.
  Ami a kymrit illeti, ennek -i végződése már magyarosítás eredménye,
hiszen az eredeti forma Cymraeg, i Gymraeg.
  Egyébként érdekes téma, hogyan nevezzünk idegen nyelveket magyarul.
Lévén igen sok belőlük, hosszan lehet törpengeni rajta. Javaslom
például következőnek az ilocano, panay-hiligaynon és visayan kontra
ilokano, panaj-hiligajnon és viszajan kérdését...

MÁRKUS NORBERT

  Ugye Tamás magyarázatából már teljesen világos a walesi magánhangzók
kiejtésének rendszere? Nagyszerű, én is biztos voltam benne.
  =:o

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Mindig van ket lehetoseg, vagy nincs.
+ - Re[8]: Torveny a magyar nyelvrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0046, Ma'rtonfi Attila >:
>A NYELV 0045-ban írta Hunter >:
>>Miért kéne megdicsérni? Nem azt kell dicsérni, aki jól csinálja, hanem aki
>>rosszul csinálja, azt kell jobb belátásra bírni.
>Nos, ezzel a szemlélettel soha nem fogok egyetérteni -- semmilyen téren, a
>nyelvművelés terén a legkevésbé.

Miért? Menjen oda a hatóság, és mondja azt, hogy "jól van fiam, csak így
tovább"? Ha a törvény arról szól, hogy mit nem szabad, illetve helyette
hogyan kell csinálni, akkor ott a dicséretnek helye nincs.
Vagy Te örülnél annak, ha minden büntetlen előéletű emberhez odamennének (a
Te adóforintjaidból, persze), és megdicsérnék, mert nem tört be sehova, nem
lopott, nem ölt? Komolyan mondom, nem értem. 
Ez nem gyermeknevelés, nem oktatás -- ez törvény.

Most elolvastam a törvény teljes szövegét, köszönet ezúton is Tamásnak, hogy
elküldte, nos, azt kell mondjam, semmi kivetnivalót nem látok benne, semmi
olyan dolgot nem olvastam a törvényben, amivel nem értek egyet.
(Egy apró, fogalmazásbeli hibától eltekintve.)
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
+ - Re[2]: nyelvtorveny (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0046, Racsko' Tama's >:
>Nagyon helytelen pedagógiai elv: büntetéssel nem lehet lojalitást
>kicsikarni.
>Azt csak jutalmazással lehet.

Mint írtam az előbb, ez nem pedagógia, hanem törvény.

>kellene, akkor a lengyel, román hirdetésekbe is kellene magyar betét, így a
>lengyel mobiltelefon-társaságot is érintené

Abszurdum. Mi közünk van nekünk a lengyel mobilszolgáltatóhoz? Ha semmi,
miért megy a reklámja? Biztos nem azért, mert kifizette a cég, hogy a
magyaroknál is ismert legyen. Sokkal inkább azért, mert a NG benthagyta,
hadd menjen 20 országban ugyanaz az adás, legalább nem kell annyit vágni. 
A NG a reklámot vegye ki, és kész. 
Egyébként sem értem, miért kell nekem román nyelvű reklámokat nézegetnem. 

>hirdetési kötlség a dpla hosszú reklám miatt), sőt: akkor már a legnyel és
>román nyelvtv-t is be kellene tartatni: a magyar hirdetőnek is háromszoros
>költsége lenne... 

Nem. Ez csakis a NG dolga, különítse el a különböző országokban menő
adásokat. Ha nem teszi, a hirdetők helyzetét rontja a gazdasági versenyben,
be kell perelni. Ha a hirdetők mégsem perelnének, akkor egyszerűen
felmondják a reklámszerződést, ami nem hinném, hogy jó lenne a NG-nek.

>könnyen kijátszható. Elég, pl. ha valamelyik tv.-
>csatorna főműsoridőben leadn egy egyperces angol hírösszefoglalót.

>csak Kis Józsefnét fenyegeti egy évi szabadságvesztés az amúgy inkább
>nevetséges "butiq" felirat [saját gyűjtésem] miatt

Az aránytalanságról nem szól a törvény, mint ahogy a kiszabandó
büntetésekről sem. 
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
+ - Re: j vagy ly - netan i? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lajos!

hix.nyelv #46, Peti Lajos:
> Melyik a helyes alak?
1. lobbi, lobbizni, lobbizott, stb.
+ - Re[3]: Tragarsagok eredete (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #46, Mártonfi Attila:
> Állítólag van a Bárczi-féle Szófejtő szótárnak egy egylapos trágár
> kiegészítése, de az igazi kuriózum, még sohasem volt a kezemben.
Ó, felveszem a beszerzendők listájára. Azért furcsa, hogy eléldegélnek 
ezek a szavak már 3-4 ezer éve illegalitásban... Persze ehhez nem kell 
az, hogy az etimológiájukat nagy példányszámban közöljék. Éppen most 
hallgattam meg egy csángó keservest autentikus előadókkal, a szövege: 
"Jajj, baszom, aki hová való, | de én se vagyok ide való. | Mer' én 
oda való vagyok, | ahol az a csillag ragyog." (Hungaroton SLPX 18130, 
1987). [A nóta feltüntetett címe magyarul: "B... aki hová való", 
angolul: "What Do I Care" :-))]

> [pina] Nem. A legvalószínűbb a finnugor eredet. Korrelál a fan,
> fon, fal szavakkal. A közös jelentésmomentum világos, erősen
> emfatikus szavakban a szókezdő spirantizáció elmaradása nem meglepő. 
Felveszem ezt a listámra, de azért érdekelne, hogy mivel indokolják a 
szóvégi mgh. megmaradását, ráadásul nem is redukálódva. Számomra ez a 
meglepő, nem a spirantizálódás elmaradása. Ez utóbbiakra nem csak 
emfatikus példák vannak (pl. "por"), de az előbbire nem találok. Talán 
a "picsa" hasonlító hatása okozta? Vannak régi dokumentált alakok?
+ - Az nevutokrol valo kitsinke beszely... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #46, Szegedi Gábor:
> Nagyszamu fonevrag (-ba/-be, -bol/-bo"l, -ert, -nal, -kor, ...)
> letezik. 
Melyeknek a túlnyomó többsége valaha névutó volt: Tihanyi 
Alapítólevél: "feheruuaru _rea_ meneh hodu utu _rea_". Csak a gyakori 
használat miatt lerövidült, hangsűlytalan lett, így együtt ejtették az 
előző szóval, majd hangrendi párja is keletkezett (kiv. a nagyon újak: 
"-kor", "-ig", "-ért", stb.). A Halotti Beszédben a "-ben" már rag, de 
még nem illeszkedik, a "-be < bele" és a "-ből < belől" viszont még 
névutó ("paradisumben", "uruzagbele", "timnucebelevl").        

> A fonevet lehet varialni tobbes szammal es birtokraggal vagy
> mindkettovel: hazak mogott, hazam mogott, hazaim mogott. 
Ugyanezt meg lehet tenni a ragozott főnevekhez kapcsolodó névutókkal 
is: "házakhoz/házamhoz/házaimhoz közel". A ragot "vonzó" és nem 
"vonzó" névutók között csak látszólagos a különbség, ui. a "mögött" 
névutó és az előtte álló ragozatlan névszó közt birtokos kapcsolat 
van, csak ez jelöletlen (minthogy eredetileg a magyarban a birtokos 
szerkezet jelöletlen volt). Azonban az elmúlt századokban előfordult 
"háznak megette" forma is. Erre az ad alapot, hogy a névutók 
eredetileg ragozott főnevek voltak, pl. "mögött" < "mög" + "-t/tt" 
(vö. "e helyt" < "e hely" + "-t/tt") Így a "mög" 'vmi mögötti rész'-t, 
az "al" 'vmi alatti rész'-t jelentett. Ezek a főnevek nagyrészt 
kihaltak, de pl. az "al", "fel" esetén még érezhető az eredeti 
jelentés, a "bél" ("- be/ben/ből", "belül", "bent") pedig megváltozott 
jelentésben máig él. Ennek párhuzama van a japánban, ahol hasonló 
lokatív "főnevek" találhatók, melyek "ragozhatók" és birtokos 
partikulával más névszókhoz kapcsolhatók  de önmagunkban is 
funkcionálisak, pl. "koko" 'itt lévő hely', "naka 'vmi közepe, belső 
része',, pl. "heja no naka ni" 'a szobában' ("szoba" + "-nak a" + 
"belső" + "-ben"). 
A rag után járuló névutók esetén egyszerűen a két főnév közti jelzői 
viszont nem birtokos, hanem más jellegű volt. Az alábbikat 
figyelhetjük meg: ezen névutók többsége "-l"-re végződik. Ez egy igen 
régi helyhatározó rag, amely eredetileg nem fejezett ki pontos 
helyviszonyt (vö. angol "in" '-be; -ben'). Ezt "pontosíthatta" a főnév 
ragja. A másik említésre érdemes dolog, hogy ezen névutók többsége 
primer (tehát nem névutókból képződött) raghoz járul (vö. "házoN 
túl"). Amelyek nem, azok is magyarázhatók azzal, hogy az 
helypontosítás végett cserélődött ki a rag. 

> Mikor kell a nevuto ele szotari alakot es mikor ragozott format
> rakni? Es mikor milyen ragozott forma kerul elejuk?
Ez mind megtanulandó, ugyanúgy, mint a "j" ~ "ly" különbsége.

> Esetleg a nevuto nem is osmagyar nyelvi elem, hanem mas nyelvbol
> kerult hozzank? 
Abszolút ősi magyar (sőt: uráli) elem, bizonyos névutókból keletkezett 
ragok (pl. a ma már nyelvjárási "-n(y)i, -nől, -nött") az ugor 
nyelvekben is kimutathatók. Sőt manapság is keletkeznek újak: "vmi 
következtében", "vminek köszönhetően", stb.
+ - Re: LAD (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #46, Láng Attila D.:
> > Multkoribban vettem CD-n két "zsebírt",
>   Két kicsodát? :o
"Zsebír": "Pocket Irishman" avagy "Instant Gael", de víz nélkül 
készítendő el. (Magyarán két sorozat [egy hím és egy nőstény] WAV-
file képi megjelenéssel.) Egyébként néha két nyelven beszélnek: pl. 
a "scannán" 'film', férfiül /skana:\n/, nőül /sk@nQ:n/. Az utóbbin 
határozott angol akcentus érződik.) 

> Remek, azt hiszem, fogom Tőled kérdezni gael kifejezések
> kiejtését, mert sokszor kellenek -- ha másért nem, a toldalékolás
> miatt. Például hogyan ragozzuk Baile Átha Cliath nevét? 
Igen kicsiny a repertoárjuk, csalódtam is bennük. Sőt, megvételük óta 
felfedeztem, hogy a <http://www.maths.tcd.ie/gaeilge/gaelic.html>;-en 
vannak hang-file-ok. Mivel Baile Átha Cliath nem szerepel a CD-men, nem 
vagyok biztos az ejtésében. "Analógiás" úton /bal'@ a:x@ kli@x/-nek 
adódna, de a Websterem adatából /bla"kli:@x/-nek rekonstruálható. 
Egyébként a zsebírjeim jelszava: "No grammar, no phonetics", írül nem 
tudok, így a ragozáshoz kutatnodnom kell még... De alapfokú walesi 
névszóragozásban szívesen állok szolgálatodra (remélem ennek értékéből 
nem von le sokat, hogy a cymraeg nem ismeri a konjugációt :-))
+ - Re: Japan szotar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

hix.nyelv #46, :
> A Hodder & Stoughton kiadásokat elnézést, de nem ismerem.
Nekem tőlük a "Teach Yourself Japanese" (ISBN 0-340-26168-4) van meg. 
Ez kb. a Routledge "Colloquial" sorozatának színnvonala (de én a "Teach 
Yourself"-eket általában jobb szeretem). Ez is csak a beszédre 
összpontosít, és átírásra kunrei-siki rómadzsit használ. 

De ha már nyelvkönyvekről van szó, és magyar nyelvűekről: "Yamaji 
Masanori: Japán 1-5. Keleti Nyelvek Kincsestára sorozat. Kőrösi Csoma 
Társaság, 1987. ISBN 963 01 8546 6" Ezóta már láttam egy kötetben is. 

A többi könyvemet, szótáromat nem ajánlom a publikumnak, mert azok 
békebeli szovjet és NDK-s kiadások...
+ - Re: vo., csao > cso" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hunter!  

hix.nyelv #46, :

> Sokszor olvasom, és még mindig nem tudom, mit jelentenek ezek a
> rövidítések: vö, ti. Biztos van még, most hirtelen ezek ugrottak be. 
A helyesítási szabályzat 282. pontja egy rövidítésjegyzék. Az 
egész szabályzat letölthető a MEK-ről Word6/RTF-formátumban 
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11/>;. Én 
azért kiollóztam ezt belőle és csatolva magánba megküldöm. 
Nincs minden benne a kedvenceim közül sem, pl. "tkp." - 
'tulajdonképpen', "tv." - 'törvény'.

> "Ilyen rossz ragogumit meg sosem ettem! (ovszerautomatan)" 
Az hagyján, de óvszerautomatán én még jót sem ettem... :-))  

> Amikor valaki ilyet ir, nagyon szivesen olvasnam, hogy mikor s hol
> tortent a dolog. Legyszi mellekeld ezt is, kivancsi vagyok ra.  
Helyszín: az 1980-as évek, helyszín: Gyöngyös, Béke-liget. Pár 
rosszarcú fiatal támasztja a fákat. Egy csaj közeledik. Fiatal 
#1: "Mi a cső, tyúkanyó, kimenőt kaptál?" - Csaj: "Haggyá' má', 
van egy  blázotok?" - Fiatal #1: "Most szíjjuk az utolsót, de 
kaphatsz egy  slukkot." - Csaj: "Akkor aggyá', maj' megdöglök" - 
Fiatal #1: "Ne, de flamós vagy." - Csaj (szívva egyet a kínált  
cigarettából): "Na cső, dzsalok is."
+ - Re: Lord Epping's (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves nyelvtársak,

A 45. számban Racskó Tamás írja, hogy a "kurva" szó szláv eredetű. Lehet,
hogy igaza van, de én azt hallottam, hogy olasz: eredetileg "corva" lett
volna, azaz nőstény holló - és állítólag a feslett életű hölgyeket gyakran
madárnevekkel illették. Ha igaz, a "bülbül" is törökül nőstény rigót jelent.

Más. A "marha" régen valóban "kincs"-et jelentett. Nem kisebb ember, mint
Pázmány Péter írta: "A világnak nincs nagyobb marhája, mint a keresztyén
katolikus hit".

Ezzel kapcsolatban kérdezem: miért lett a magyar nyelvben kétféle a
helyesírás és az ejtés. A katolikusok keresztény-nek, a protestánsok
keresztyén-nek írják. Mint láttuk, Pázmány idejében még egységes volt. A
szó idegen nyelvi megfelelői, az angol Christian, stb. "Krisztusi"-t
jelentenek. Hogy kerül ide a magyarban a kereszt? A krisztusi ember latinul
Homo Christianus volna, nem pedig Homo Crucianus!

Kellemes nyelvelést kíván

Lord Epping
+ - roviditesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Sokszor olvasom, és még mindig nem tudom, mit jelentenek ezek a
>rövidítések: vö, ti.

vesd ossze, tudniillik

Ferenc
+ - Re: vo: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado : Hunter

>Sokszor olvasom, és még mindig nem tudom, mit jelentenek ezek a
>rövidítések: vö, ti. Biztos van még, most hirtelen ezek ugrottak be.

vö.    vesd össze
ti.    tudniillik
szvsz. szerény véleményem szerint
stb.   és a többi :))
PC.    politikailag korrekt
ún.    úgynevezett
->, => tehát
szn.   személynév
IRL    a valós életben (in real life)
MEK    Magyar Elektronikus Könyvtár
m.     magyar; megye
jp.    japán
ui.    ugyanis; utóirat
tv.    törvény
tk., tkp. tulajdonképpen
ill.   illetve
kp.    készpénz
pzs.   papír zsebkendő (állítólag így kell helyesen leírni)

(ennyit találtam a legutóbbi 3 nap levelei közt.)

Attila

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS