Regi gyanum igazolodott be Ellman Gabor tegnapi a libertarianizmusrol, 
Balazs Zolinak irt levelet illetoleg. Hogy sokan akik ma liberalisnak
tartjak magukat, csak a libertarian platform elolvasasa utan ismertek
ra arra a politikai iranyvonalra, ami a valos, igazi jo ertelemben vett
liberalizmust jelentette szamukra. Ugyanakkor ekes bizonyittekkent szol-
gal egy ilyen felfedezes, hogy a mai liberalis iranyzatnak nem sok koze
van mar a klasszikus, liberalizmushoz. Talan ezert kapott a mai libera-
lis iranyzat egy megkulonbozteto jelzot a Forumon. A cel nem kimondottan 
a guny fegyverevel valo vagdalkozas volt, hanem a kulonbseg megvilagita-
sara valo torekves. Balazs Zoli cikke erdekes modon felkeltette olyan 
olvasonk erdeklodeset, akirol joggal elhiszem, hogy a liberalis elkote-
lezettseget komolyan gondolta. A legtobb vita gyokeret annak a politikai
kereszteshadjaratnak erolteteseben latom, aminek multjat, jelenjet es 
valos tartalmat sok esetben maga a vitazo sem ismeri. Ez a jelenseg nem 
korlatozodik szigoruan erre az esetre. Jo peldanak szolgal pl. a fasizmus
es nacizmus osszemosasa, avagy a bolshevizmus es kesoi kommunizmus egy 
kalap ala vetele. Termeszetesen nem igyekszem egy "mindent definialjunk"
mozgalmat kezdeni, de nem art a mai ertelemben, es gyakorlatban vett poli-
tikai massagnak is egyenlo eselyt adni. Ez az esely a nagypolitikaban nem 
letezik, es nem elvezi a mediak egyenlo tamogatasat. A libertarianizmus
annak ellenere, hogy novekedesben levo ujrafelfedezese a gyakorlati libe-
ralizmusnak, szerte a vilagon, de foleg az USA.-ban , csak mint egy nega-
tiv tonust kapott politikai vadhajtas szerepel. Amit egyforman tamad az a
ketpartrendszer ami a vilag legpotencialisabb orszagaban nem tudja, vagy
(akarja?) megteremteni a legmagasabb eletszinvonalat, ami ala annak osszes
jaruleka is tartozik, az csak vonzo es kivanatos alternativakent szerepel-
het minden magat nyitott, liberalis erzelmunek tarto  ember szamara. 
Elmman Gaborhoz hasonloan, Balazs Zoli ismertetojet szivesen vettem es a 
temakorben leledzo, epito ereju vitaknak szivesen nezek elebe.

Nemenyi Peter Andras

Szekely Zoltan druszam irja ... Aki itt el,
>az pontosan tudja, hogy a homeless problema, az abuse-ugyek, a bunhalozatok
>es maffiak mind nagy szazalekban osszefuggnek a kabitoszerrel. A drogokra
>csak egyetlen epeszu valasz kepzelheto el: kimeletlen harc ellenuk.

A drogokra csak egyetlen epeszu valasz kepzelheto el: legalizalas, osszekotve
a hasznalat elleni nagymeretu oktatasi kampannyal. (Csak egy adat a sok kozul; 
Wisconsin allamban a bunozok 42% drogtorvenyek sertese miatt ul, es 80%-uk
faji kisebbseg.)

>Tudja jol Rosenthal ur is, hogy a drogok ellen csak harccal lehet kuzdeni.
>Egy liberalis napilap (a New York Times) ujsagirojakent meri venni a bator-
>sagot es eliteli a liberalis kurzus eme vadhajtasat, vagyis azt a drogok le-
>galizalasaert kuzdo libertarianus mozgalmat, amihez (a jelek szerint) Soros
>is csatlakozott hetkoznapinak egyaltalan nem nevezheto adomanyaval.

Kedves druszam, a libertarianus mozgalom egyaltalan nem a drogok 
legalizalasaert kuzd, de, az egyeni szabadsagjogokert.  A drogok csak ilyen 
ertelemben jatszanak itt szerepet.  A fonti allitas kb. olyan mint azt 
allitani, hogy az ACLU a naci partert kuzdott mikor fentartotta a nacik jogat 
a Skokie-n keresztuli masirozasra (szolasszabadsag).   Par honappal ezelott
irtal valamit a Te sajat alkohol fogyasztasoddal kapcsolatban, miert jobb az
mint mas drogfogyasztas?  Ezt ne csak koroktani szemszogbol vizsgald, de 
jogi szemszogbol is!  Mellesleg, a legalizalt drogfogyasztast tovenyes keretek 
koze lehet szoritani, az illegalist nem.  De nem akarom ismetelni magam.
Na, de ez a Soros kezd felkuszni rokonszenvem letrajan:
Blumenthal, Ralph,  "Last prisoners of World War II: seized art, books" 
     N.Y. Times News Service, Stevens Point Journal Jan. 25. 
"...In one of the most extraordinary disclosures at a three-day international 
symposium, the Russians showed slides of 7 of 130 paintings - mesterworks by
El Greco, Goya, Dagas, Renoir, Manet, Tintoretto and Corot - that disappeared 
from private Hungarian collections during the war and that officials said
would be exhibited in Moscow for the first time this year....
..Part of the financing for the symposium was provided by the Soros 
Foundations, founded by Ms. Soros' husband, the financier and philanthropist 
George Soros."      Az efajta mecenaskodast en is csipem.

Ellmann Gabornak, ha olvassa, de ha nem akkor is; a libertarianizmus 
ismerteteset tobbek kozott szemelyesen Neked szantam.  Koszonet a jo szoert.
Udvozlettel   Balazs Zoltan