Dennis Sugar y  Frank
A piramisok.

    A Biblián kivűl nincs egy másik kulturtéma, amelyről annyi sokat
írtak volna
mint a piramisokról.  Legkevesebbet híres épitményeikről maguk az
ó-egyiptomiak írtak , de a görög, latin, arab, örmény szerzők a
távolmultban, és az ujkorban a franciák, angolok, oroszok, németek
minden évben tucatjával jelentetnek meg könyveket, tanulmányokat,
értekezéseket erről a témáról, amely kimeríthetelennek látszik .

 Érthető, hogy ezek után nehéz uj csacsiságokat kitalálni, mert már
valahol valaki azt megírhatta.  Ezzel a tárgykőrrel foglalkozó lázas
agy  egy cilinderkalapba  beletesz egy fehér nyulat, az Atlantisz
elmerült kontinensét,  az Űrutazást, egy piramist,  egy Bibliát és az
Orion csillagképet, ezt összerázza és a kalapból kihuzva mesterművét
bemutatja a piramis összes, véglegesen megfejtett titkát  Mielött
azonban közölné a nagyvilággal, szíves figyelmébe ajánlom olvasásra az
alanti szerzőket, aki talán jobban értesültek, komolyabbak.

 Herodotus, a Történelem Atyja,  Történelmének II.kötetében a 124-135
lapjain ír erről a témáról. Az egyiptomi Manethon i.e.280-ban az
Epitomjában ír a  piramiskokról, ezt a munkát csak az örmény Kochome
forditásából ismerjük.
A Sziciliai vagy Székely (Sicilius latinul) Diodorus i.e. 56- ban írt
I.Könyve elmondja az épětés történetét, Strabó i.e.24-ben megad bizonyos
mértékeket,  Idősebb Plinius i.u. 20-ban  leírást közöl az építményekről
és a Sfinxről,   Solinus a 3. évszázadban, Cassidorius i.e.520-ban
számol be arról, amit erről tud.

 Az arab Maqrizi (1360-1442) A Figyelmeztetés Könyvének a 40. fejezete
a piramisokról szól. A bagdadi Masudi 956-i halála elött kiadott
könyvében, amelynek költői címe: Az Aranyfészek és a Drágakőbánya.
Lexikonjában, az  i.u. 874-ben élt Kopt Tulun-t idézi a piramis épitését
illetően ismert legendákat. Az Index cimű művében az arab orvos Ali ben
Radvan a piramis belsejét írja le,  és Abu Abdallah Mohamed ben
Abd-el-Rahim el-Hohk, a Sziv Ajándéka könyve további felvilágosítást ad.
( i.u 1117-ben). Az őket követő további arab szerzők nevei: Cadi
el-Galil Abu Abdallah ( i.u 1200 körül), Ibn Kurradhbin ( i.u. 1196),
Ibn Afir, 13. század eleje), Al Biruni ( könyve angolul megjelent
1879-ben) perzsá nyelven írta a Piramis es a Vizözön történetét. Olvasni
érdemes Andaluzi, Fakhr el Dinn müveit is, az utóbbi versben írt.

 Több oldalra lenne szükség, hogy felsoroljuk csupán a legfontosabb
szerzőket és müveiket a 18. századtól napjainkig. Ettől eltekintünk, egy
csak
néhány adatot közlünk, amely belátást enged az úgynevezettr titkok
hátterébe.
 A háromszögek 51ş51’ fokban emelkednek az alptól, így könnyü
kiszámítani, hogy ha az alap 230.348 méter a magasság 146.500 méter. Ez
a Nap-Föld távolság 1/100.000.000 része-
Ma a piramis csonka, csak 141 meter magas. Valószinüleg csucsán egy
obeliszk állott, amely egy gömbbe végződött, mint a Nap szimbóluma.

 Többször volt alkalmam meglátogatni a piramist, az év  különböző
szakaiban. Igy jutottam arra a következtetésre, hogy a piramist nem
lentről
felfelé kell nézni, mint azt teszi kivétel nélkül minden látogató,
ellenkezőleg
 a piramis FENT KEZDODIk és innen kell lefelé kisérni a szemnek az
építmény vonalait. A piramis élei  a nyári solsztisz alkalmából este
hatkor, mint a Nap sugarai láthatók,  amelyek fentről sugároznak lefelé.

 A négy oldal nem egyforma, 2-3 méteres a különbség. Lehet, hogy ez
eredetileg nem így volt. Ha két oldal mértékét elosztjuk a magassággal,
megkapjuk a Pi értéket: 3.1416. Az egyiptomi mértékek az egyiptomi öl,
könyök és hüvely.  Egy öl = 0.52367 méter., más mérés szerint 0.5275
mtr.A piramis alapja 36524.2 hüvely hosszú, amely megfelel a
napévhosszának, ha 100-zal osztjuk. 1952-ig a modern csillagászok nem
határozták meg ilyen pontosan az év hosszát.

 A piramis sulya a föld sulyának egy százmilliomod része, köbtartalma
szintén a Földével arányos. A piramis mértékeiben megtaláljuk az
Aranyszámot: 1.6916  vagy 0.6916-ot.

 Egyiptomi őseink nem zavarosagyú babonás primitiv emberek, hanem tudós
nagy matematikusok és csillagászok voltak.ök a Földre épitették a
piramisaikat, nem mint a mai hóbortos, zavartagyú magyar utódaik, akik
piramisaikat a Marsba épitik.