1. |
Vegh Laszlo inspiral tovabb (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
2. |
Stradivari II. (meg egy hirtelen gondolat) (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
3. |
Vegh Laszlonak allando dolgokrol (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Vegh Laszlo inspiral tovabb (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Laszlo,
A Vita marc 7-i szamaban megjelent cikkedre valaszolok.
Az allandosag talan az, hogy az ember nem mozdul ki helyzetebol.
Mielott megmagyaraznam a torvenyek allandosagarol is szot kell ejteni.
Amikor a Bibliaban az Ur meghagyja Noenak a barka epitesenek lepeseit,
fogasait, modozatait, valamint a meretek es az anyagok felol is rendel-
kezik alkalmazhato mindennapi eletunkre. A Stradivari hegedukrol maig nem
tudjuk hogyan keszultek, mitol a legjobb hegeduk. Felteszem, azok sem
tudtak, akik keszitettek, mar egyszeruen amitatt sem, mivel igazabol az
ido erleli be a jo hangszereket, es mire teljesen "beertek", addigra a
keszitok meghaltak. Akkor mi volt, volt-e titkuk egyatalan? A hajoepitok
generaciokon keresztul mindent ugyan ugy csinaltak. Nem tudtak miert kell
ugy csinalni ahogyan, de megis tokeletes hajokat epitettek.
De vajon tudtak-e hogy mit csinalnak, miert ugy csinaljak ahogyan?
Tovabbmenve: amikor egy ember hirtelen azzal a feladattal talalkozik,
hogy beteget, haldoklot kell apolnia, vagy mas teljesen vegletes helyzet-
be kerul, honnan tudja hogyan kell megfelelnie es szokasos helyzetehez
keppest (feladatmegoldo kepessege, szokasai, neveltetese, stb.) ez miben
kulonleges, miben mas. Hogyan fogja az ismeretlen helyzetet ertekelni:
megerteni es foldolgozni? Mi alapjan? Hol rejtozik benne az erre valo
kepesseg, hajlam?
Visszaterve az ember allapotvaltozasainak hianyara: a torvenyek allandosaga
viszonylagos. Az ember nem ismerkedik meg allapotatol eltero viszonyok
torvenyeivel. Elete tehat ebben a vonatkozasban hianyos. De hianyos az
osszes torveny a teljessegben megmutatkozo mukodese tekinteteben is.
Az ember eletenek teljessege valtozatlansagaval osszefugg, annak a Teljes-
seghez kototdo viszonya miatt.
Osszefoglalva: az ember Lete es Elete nem azonos. Azert kell megkulonboz-
tetnunk, mert az ember lehetosege es pillanata sem azonos: az ember kepes ra,
hogy pillanatait tokeletlenul elje, maskent fogalmazva: kepes arra, hogy ne
elje meg lehetosegeit, hogy ne fussa be a palyat amire eselye van. Ez az
esely nem lehetoseg hanem az emberre vonatkozo torvenyeknek valo megfeleles,
amikent Stradivarit csinalni is lehet, azonkeppen lehet "csinalni" emberi
tokeletesseget is. De el is lehet bukni ebben.
Meg emesztek, egyelore ennyit hat. Udv: Olorin (Koos Kolos)
|
+ - | Stradivari II. (meg egy hirtelen gondolat) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az elobbiekhez hozzateve igy lesz (majdnem) kerek a mondandom:
Az ember Lete es Elete a tettein keresztul is kulonbozonek mutatkozik.
Ennek lenyege, hogy a cselekedetek, tettek onmagukban csupan a torvenyeknek
valo megfelelest, osszessegukben viszont a tokeletessegnek valo alarendeltse-
get jelentik, vagyis: amig a Letezes a pillanatnyi torvenyszerusegeknek (ezek
adott esetben egeszen beszukulhetnek) valo megfeleles, addig az Elet csupan
a reszleges valaszadas a kihivasokra. Az Elet a lefojtott Letezes.
Meg egy magyarazat:
A cselekedeteink mindig tobbreteguek, mint altalaban a vilag. A mi viszo-
nyainkban (emberi dolgaink) rendelkeznek egy szokason alapulo elemmel.
Azt lehetne mondani, hogy a szokas tevutra visz, rossz dolog, de nem igy van.
Epitoeleme ez az Eletunknek. Letezesunk viszont talan az az allapot, ahol a
szokasaink kovetese foloslegesse valik. Olyan allapot, amely tisztan pilanat-
felismero kepessegunkre epul, megcsak nem is a tudasra, tudomanyra, torveny-
re, neveltetesre, vallasra. Ez az allapot teljes terhelest jelent, de ugyan-
akkor teljes teljesitmenyt es teljes hatasfokot is.
Errol allapitottuk meg, hogy akkor erjuk el, mikor a legkevesbe akarjuk.
Szoval ezen meg toprengeni kell...
|
+ - | Vegh Laszlonak allando dolgokrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia!
A VITA egyik szamaban irtad hogy a termeszeti torvenyek allandoak.
Nos ez sem igaz.
A Gravitacios allando a vilagegyetem tagulasaval csokken.
Bizonyos esetekben (pl. fekete lyukak) az osszes ismert termeszeti
torveny ervenyet veszti.
Persze van ami allando (mai ismereteink szerint), pl. a fenysebesseg
vakuumban, az elektron toltese, a viz harmaspontja, vagy fajhoje, az
abszolut nuullafok). De biztosan ezeket sem allithatjuk, csupan
tudasunk mai ismeretere alapozzuk.
Egyvalami allando, a valtozas lete.
|
|