1. |
a cikkek szama varhatoan tovabb fog csokkenni (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: #3246. Valasz 'NBalu" kerdeseire. (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
|
+ - | a cikkek szama varhatoan tovabb fog csokkenni (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csaba:
>Vajon meddig, hany millio, milliard evre vezetheto vissza a sejtek
>azon rossz szokasa, hogy tamadnak es mas sejteket pusztitva
>szerzik meg a szukseges taplalekot.Lustasag leenne ez vagy
>keptelenseg? Bizonyara ezen sokat lehetne
>filozofalni, de bar korulottunk minden szep, csodalatosnak tunnek az
>elet milliardnyi formai, megnyilvanulasai, mig feleszmelunk hogy az
>egesz elet egy nagy harc, ami elcsufitja szepseget.
Igen valószínu, hogy az élo szervezet sejtjei is harcban állnak
egymással, és farkastörvények uralkodnak.
Egyéb, ezzel kapcsolatban: Az intellektuális küzdelmekrol: mindenki
igyekszik támadhatatlannak mutatkozni, kivéve amikor úgy véli,
elonyösebb védelmet kérni, mert zsákutcába futott.
Civilizációs 'eredmény' : az egyéni biztonság megnövekedte
kevesebb _érdemi_ hírközléshez vezet - szerintem.
Más téma:
A 'legegyszerubb' napelem a klasszikus fotocella lenne: 1-1
párhuzamos, egymás feletti fémlemez vákuumban, és a felson lyuk
van. Ha a lyukon át fény éri az alsó lemezt, akkor onnan elektronok
ugranak ki és a felso lemez többé-kevésbé elnyeli oket, ha a két
lemezt fogyasztón át összekötöttük.
Kérdés, vajon müködhet-e az eszköz sötétben és melegben, termikus
egyensúlyi állapotban? (sugárzási törvény szerint fény akkoris van,
legfeljebb szemmel nem látni)
Nem fog villanyt termelni, mert mindkét lemez gyenge fényforrásként
muködik, így mindketten kb. azonos mértékben adogatnak
elektronokat egymásnak, egymás fénye hatására.
Itt jön egy ötlet:
Gravitációban a felso lemez elektronjai könnyebben jutnak le, mint a
lentiek fel. Ebbol az kéne következzen, hogy a lemezpár feszültséget
szolgáltat. Nem jó ez semmire, mert ennél még a vákuumenergia-
megcsapolás is sokkal ígéretesebb:) , de azért felvetodött bennem:
netán a gravitációs térbeli gr. potenciálkülönbség villamos
potenciálkülönbséggel is párosul - vákuum esetén is?
Más téma: Egyre ritkábban írok. Csak egy példa: Mostanában megírt
egyik eszmefuttatásom mégsem küldtem be, miután rájöttem -
életbevágó kérdésrol szól. Bizonyos társalgások könnyu - inkább olcsó
megfejthetoségérol. Ám beugrott, hogy szép számmal akadnak
antipatikus emberek, etikátlan orvvadászok, kik az ismeretekkel
visszaélnének. Ekkor döbbentem rá, miért is nem publikus évtizedek
óta a delfinek beszéde!
Tehát hallgattam. De hiába. Tévedtem. A napokban bukkantam rá
véletlenül egy friss tudományos hírre, miszerint a delfinek nevükön
szólítják egymást. Neveik egyedi dallamok.
Ezzel kész, végük is van!
Errol jut eszembe: 'mértékadó körökben' úgy tartják, hogy a
neandertálisz nem tudott beszélni. Ez netán azt jelenti, hogy nem
tudott susogni, csak legfeljebb énekelni? Vagy azt sem? Vagy mit
jelent konkrétabban, hogy nem tudott beszélni?
Zoli
|
+ - | Re: #3246. Valasz 'NBalu" kerdeseire. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
1. Az 'allitas' vag a 'kerdes' jelleget nem a mondat vegen levo
irasjel , hanem a mondat szovegenek erelme hatarozza meg.
2. 'Joslas'-ok nem a Tudomany hataskorebe tartoznak. Tehat azt nem is
ohajtom erinteni meg egy 10 meteres karoval sem.
3. A 'mathematikai lehetoseg szamitas'-on irtam mar meggozodesemet.
Maradok a mellett.
Ha elln-bizonyitast ohajtasz tenni, Monaco nehany orai autozas Neked, s
ha teves lettem volna, az ellenbizonyitekod majd meggazdagit Teged.
4. . A repules keptelenne valt szarnyasok (madarak) , nem mutaciok altal
veszitetek repulo-kepessegeiket, hanem a let-korulmenyeik altal. Ill. az
ahoz valo alkalmazkodas szarnyaikat repulesre szuksegtelenne tette.
Peldak.;
( a.) a pinquinek NEM repules-keptelene valtak, s majd kerestek
let-lehetosegeiket ahol csak a vizben uszassal nyerhettek taplalekaik .
Hanem pont ellenkezoleg, a letkorulmenyeik altal nincs szukseg
szarnyaikat repulesre hasznalni, de viz-alatti uszasra igen. s ugy a
valtozat.
(b) Pelikanok felrepulnek ,majd siklanak a vizek folott keresve a
halakat. S mikor talal ,mint egy zuhano-bombazo csap-le, es uszik is a
hal utan a viz alatt kivalloan szarnyaival mint a pinquin.
Habar sok fiatal pelikan nem kepes azt a technikat sikeresiteni, s
valojaban ehen hal.
De vannak pelikan populaciok a Pacific Islandokon ahol nincs szukseguk
felrepulni halakat keresni, a hullamzas a partokra sopri a halakat
zomeit, s a pelikanok csak fel-lapatoljak azokat. S szarnyaik a repules
szuksegtelesege miatt elgyengult es repules-keptelenne valt.
Lennenekk kepesek ismet repulni ha let korulmenyeik valtozna?
Meggyozodesem hogy IGEN. Ugy a pinquinek mint a pelikano is. Sok
elpusztulna a valtozas atalaklasa alatt,de a sikeresek, szaporodnanak,
Bizonyitek: a szerveink melyeket hasznaljuk ; fejlodik es erosodik ,
melyeket nem; elgyengul es hasznalhatatlanna valik. Vedd szerencsetlen
embertarsaink esetet akik a kerekes-szekek rabjaiva valtak. Labaik mint
gyufa-szalla valtak, mert a szervezetik elvonja es mas reszekben
alkalmazza az izmaikbol ugy proteint mint meg a calciumot is a
lab-csontjaibol. De amelyek nem a villamos-szkekeben elnek , azok karjai
(izmok es csont) is nagyban fejlodik es erosodik.
Valtoztathato az ? Igen! Itten egy fiatal ember baleset altal (coma)
eszmeletlensegben volt 23 even at. Cslada nem adta fel a remenyt, s nem
jart ugy mint Terry Chiavo, gondoztak, s vegul eszmeletet nyerte. Ma
therapic utan kepes vegtagjait ismet hasznalni. Talan leheto a
'vissza-valtozas' meg a szarnyakkal is.
De a pinqunek es pelikanok melett vegyuk a barlangokban elo vak lenyeket
(halak,gyikok,pokok,stb) peldanak.
Naive es gyerekes lenne elkepzelni ,hogy azok szemeiet vesztettek a
felszinen, s aztan vakon kerestek a barlangokat ott elni.
Ketsegtelenul talan az aradasok mostak azokat a barlangokba, ahonnan nem
volt kiutuk.
Mivel hogy a teljes sotetsegben alkalmazkodtak de szemeik
szuksegtelenekke valt. s idovel a szemeik nem letezok. A szemei helyen
mint egy felszinti kemenyedes fejlodott ki. De adoptallo kepessegekkel
kivalloan elnek a szemeik nelkul es szaporodnak.
Kerdes ismet, vissza-alakulhato lehetne szemeik?
Kiserleti kutatasok bizonyitja ,hogy habar szemeik nincsennek ,de az
"optic-nerve"-eik es a "visual cortex"-eik valtozatlanok, s mikor
hasonlo szemket beultetnek nekik rogton s kivalloan latnak.
|
|