T. Szalon!

Sajnos a kamat-vita kezd elfajulni, gondoltam a vitazok (meg a tobbi
Szalon-olvaso) felvilagositasara a hazkolcson kamatok amerikai helyzeterol irok
nehany sort. Ha mar volt, elnezest!

Egeszen Jimmy Carter elnoksegeig tudomasom szerint az Egyesult Allamokban csak
allando kamattal lehetett haz-kolcsont kapni. Ez azt jelentette, hogy mind a
bank mind a hazvasarlo elfogadta azt, hogy lesz ami lesz, a kamat marad amennyi
addig, ameddig a kolcsont teljesen visszafizeti a haztulajdonos. Azt is illik
tudni, hogy a visszafizetes ugy tortenik, hogy hosszu ideig a torlesztesek
nagyjabol kamatbol allanak, magat az alaposszeget csak a kolcsonzesi periodus
vege fele kezdi az ember lenyegeben visszafizetni. Egy ilyen kolcsonnel a
banknak az volt az erdeke, hogy az inflacio minel kisebb legyen, a hazvasarlona
k
pedig az, hogy minel nagyobb legyen. A bankoknak sokkal rafinaltabb modszereik
voltak arra, hogy az inflaciot megjosoljak, mint a kozonseges halandoknak, igy
altalaban jol jartak. A Carter idejeben fellobbano 20%-os inflacio azonban
mindezt felboritotta es rengeteg bank tonkre ment bele (t.i. befektetett
tokejukert 3 vagy 4 vagy 5%-ot kaptak, mikozben ha penzt akartak kapni, azert
20%-ot kellet fizessenek).

Ekkor vezettek be a bankok a valtozo kamatu hazkolcsont, ami az inflaciohoz vol
t
kotve (osszetett modon). Sokaig szinte csak ilyen kolcsont lehetett kapni, addi
g
amig az inflacio lelohadt.

Ma mindket fajta kolcson letezik. Az aki penzt akar felvenni lenyegeben hazard
jatekot jatszik, hiszen az inflaciot nehez megjosolni. Ha fix kamattal vesz
kolcsont  es ha az inflacio felfele ivel, jol jar; ha az inflacio lemegy rosszu
l
jar (habar akkor uj kolcsont vehet fel amivel kifizeti a regi kolcsont, az ujna
k
pedig kisebb a kamata - persze ez a procedura is penzbe kerul).

Minden kolcsont egy - a bank es a kolcsonzo kozott kotott - szerzodes szabalyoz
 .
Ezt sem az allam, senki mas nem valtoztathatja meg. Igy, ha holnap (Isten orizz
)
10.000%-os inflacio torne ki itt, a fix hazkolcsonok rovid ido alatt
eltorlodnenek, es sok bank lehet megint csodbe menne. Hacsak a kormany nem
dontene ugy, hogy penzt pumpal a bajban levo bankokba (ezt mar hasonlo esetben
megtette), amikor az elveszett penzt nem azok fizetik ki akiknek a kolcsone
elparolgott, hanem az osszes adofizeto, egyutt. 

Az mar egy mas tema, hogy az adorendszer mennyire igaszsagos vagy nem, es akkor
ilyen esetben kit sujt jobban.

Farkas D. Gabor

Balogh Eva irja a 1035-os szamban:
> En meg mindig az osszeferhetetlensegi torvenytervezeten morfondirozok,
> illetve a magyar demokraciarol. Az Egyesult Allamokban a polgarok szazezrei
> ulnek le naponta leveleket irni, faxokat kuldeni, e-mail-en uzeneteket
> kuldeni megvalasztott kepviseloiknek. Ezekben a levelekben kifejtik
> velemenyuket errol vagy arrol a torvenytervezetrol. A kepviselok pedig
> komolyan veszik ezeket az uzeneteket. Gyakran lehet hallani: valasztoim
> oriasi tobbsegenek ez vagy az a velemenye errol vagy arrol--tehat en igy vagy
> ugy fogok szavazni.
> Azt szeretnem megtudni, hogy mi a helyzet e tekintetben 
> Magyarorszagon.
    Magyarorszagon a kepviselok fogadoorakat tartanak ket-
haromhavonta egyszer. Levelben altalaban az onkormanyzati 
kepviseloket szokas megkeresni a terulet ugyes-bajos dolgai okan. 
Magyarorszagon sajnos sokan ugy gondoljak, hogy "nem ertenek a 
politikahoz" meg "az olyan koszos dolog" es ezek utan nem is meglepo, 
ha koszos lesz. Kepviseloket "komoly ugyben" altalaban nem 
atlagemberek keresnek meg, hanem az erintett 
vallalatok/onkormanyzatok kepviseloi. Mostanaban lehetett olvasni 
nyugat-dunantuli varosok versengeserol, hol menjen a vasut, M7-es 
hosszabbitas ...
    Az Eva altal emlitett "amerikai demokracia" bizony furcsa 
jelensegeket produkal az en szemszogembol. A Time december 18.-i 
szamanak 35. oldalan terjedelmes cikk foglalkozik a torvenyhozas 
lobby-gepezete mukodesevel. Ket peldat emelnek ki, amin kulonosen jot 
mulattam.
    Az elso arrol szol, hogy kulonbozo "political-action comittee" 
(PAC)  csoportok (lobbistak) penzelik azokat a kepviseloket, akik 
nyomjak az erdekeiket. A demokrata tobbseg idejen a lobbipenzek 60%-a 
a demokratakhoz ment, de most megfordult a helyzet es ez a 
demokrataknak nem tetszik. A konzervativok azonban nem ertek be 
ezzel, egyik vezeralakjuk, Tom DeLay kilistazta, melyik lobby-csoport 
mennyit fizetett melyik partnak, es figyelmeztette a "baratsagtalan" 
PAC-ket, hogy ideje reformalni.
    Masik aranyos tortenetecske a "patch-through" telefonkampanyrol 
szol, amikor donto kongresszusi szavazasok elott veletlenszeruen 
felhivtak embereket otthon es megkerdeztek, egyetertenek-e a 
konzervativ javaslattal. Az egyetertoket azonnal a sajat kepviselojuk 
irodajaba kapcsoltak, hogy nekik is elmondhassak a velemenyuket ...
    Hasonlo probalkozasokbol Magyarorszagon egig hangzo botrany 
lenne. En sem vagyok meggyozodve arrol, hogy az (elkerulhetetlen) 
lobbizast "torvenyesiteni" kellene-e hasonlo modszerek elfogadasaval. 
Mindig is lobbiztak es mindig is fognak, de ha suba alatt kell 
csinalniuk, legalabb valamennyire visszafogjak magukat.

Udv, Gabor