Kedves PhD-sek, Henriett!  

Igen konferenciara jarni jo, es millio egy ok miatt. Termeszetesen a
dolog       penzbe kerul, amit valakinek allni kell. A kovetkezo
tapasztalatokat tudom veletek megosztani. 

Doktori tanulmanyaimat a
KLTEn kezdtem. A tanszekunkon a tanszekvezeto     celkituzesei kozott
szerepel, hogy a harom ev PhD alatt minden PhDst elkuld egy nagy
nemzetkozi konferenciara. Ennek anyagi hatteret ugy nez ki, hogy ki
lehet gazdalkodni a doktori keretbol, mert a dolog jol mukodik.
Szerintem  magyar viszonyok kozott ez becsulendo es jonak mondhato.
Ezen kivul mindenki tobb kisebb osszejovetelen is reszt vesz (nyari
iskolak, Mo-n szervezett     konferenciak, stb.). Tovabbi lehetoseg
ezen felul: A soros alapitvany kifejezetten tamogatja a    
konferencian valo reszvetelt. PhD-seknek 400USD-t tud adni. Ez
tekintetbe veve, hogy egyetemista resztvevorol van szo a konferencia
plusz utazas koltsegek  legalabb felet fedezi. Feltetel az
odaiteleshez bizonyitottan a konferencia bizottsaga altal elfogadott
konferencia hozzajarulas (poszter, eloadas, stb.).  Ezutan a
tanszekvezetot kell meggyozni, hogy allja a maradekot. 
    
Franciaorszagi tapasztalataim (tanulmanyaim egy reszet ott vegeztem):
Altalaban a fennt leirtakhoz hasonlo: 1 nagy konferencia meg tobb
kisebb. Fizetni  a labor koltsegvetesebol szoktak. Ami nekunk
magyaroknak erdekes lehet az az, hogy talan mar nem ritka az, hogy a
harom ev alatt PhD-sek hosszabb    rovidebb idot kulfoldon toltenek.
Ennek eredmenye alatalaban kozos publikacio    a ket labor kozt. Ilyen
esetekben fel lehet vetni, hogy a dolgot konferenciara kene elvinni, s
oda a PhDst kuldeni. Az anyagiakat pedig felesben allja a ket fel. Ez
szokott mukodni, meg ugy is, hogy nem igazi fifty-fifty a dolog, hanem
mondjuk a tehetosebb fel a nagyobb hanyadot allja.

 Nemetorszagitapasztalatok (jelenleg itt vagyok post-docon):
 Nos azt hiszem ez a
hely kiveteles (Max-Planck Inst) es nem szabad peldanak venni. Az
itteni PhDsek utaztatasa rendkivul jo, gyakorlatilag a harom-negy evuk
alatt elofordulo konferenciak tobbsegen reszt tudnak venni. Ez elsosorban a
nagyfonoknek      koszonheto; sok penzt tud osszeszedni. 

Amerikaipletykak  (mellettem egy amerikai volt PhDs mernokno dolgozik):
 Azon
felul, hogy a dolog soktenyezos, ugy nez ki, hogy a PhDsek konferencia
latogatasat a research contractokbol fedezik es, hogy ketto
esetleg harom nagy konferencia nevezheto atlagosnak a negy-oteves
PhD-juk alatt.  Erdekes adalek, hogy mintha az Amerikaban
tanulo kulfoldiek nehezebben jutnanak ilyen lehetoseghez, bar
semmifele megkulonbozteto szabaly nem letezik. 

Udvozlettel: 

Zsolt Tokei 
volt PhD (Debrecen-Marseille) 
Max-Planck Institut Dusseldorf 
Nemetorszag

Szervusztok,

Az en tapasztalatom az, hogy egyes konferenciakra lehet szerezni
konferencia fellowship-et, ha az ember PhD hallgato. Nem mindegyikre,
de elofordulnak ilyen nemzetkozi konferenciak. A fellowship-bol
az utazast, szallast, reszveteli dijat lehet legalabb reszben
fedezni.

Egy masik lehetoseg, hogy az ember penzt szerez a Soros Alapitvanytol,
Open Society Institute-tol, vagy esetleg az Oktatasi miniszteriumtol,
vagy mas alapitvanytol, kutatointezettol, egyetemtol, stb.
Ilyen celu palyazati rendszeruk tobbnyire van, es ezekbe altalaban
belefer a legtobb tudomanyterulet.

Persze vilagos, hogy nincs eleg penz ilyen celra, es elegge onmagaba
visszatero a palyazasi feltetelrendszer (ha valaki elkuld egy cikket
egy konferenciara, akkor azt tobbnyire ugy kell elkuldje, hogy 
legalabb az egyik cikkiro garantalja elore a reszvetelet, viszont ahhoz,
hogy a garancianak meg elgyen a penzugyi fedezete, ahhoz egy elofeltetel,
hogy el legyen fogadva a cikk, masreszt pedig, ha tul keson erkezik
a palyazati kerelem, nem biztos, hogy kedvezo lesz az elbiralasa).

A megoldas az lehetne, ha letezne egy allam altal biztositott konferencia
alap, amibol tamogatast lehetne palyazni. A tamogatas olyasmi lehetne,
hogy mondjuk 2 ev alatt 5 konferencia reszvetele finanszirozhato, es
a penz akkor hivhato le, ha a tamogatas elvezojet elfogadtak eloadonak
egy konferenciara. A tamogatas tulajdonkeppen egy reszveteli garanciakent
mukodne, ami bevalthato, ha szukseges. Masreszt a penzkoltes ilyen
modja tudomanyosan hatekony lenne, mivel csak akkor koltodne penz, 
ha az elkoltoje kepes elegge rangos nemzetkozi konferenciara elfogadott
cikket irni.

Mint romaniai magyar, az idealisnak azt tartanam, ha az elobb javasolt
rendszernek letezne egy kiterjesztese, ami elerheto lenne a hatarontuli
magyarok szamara is.


Andras Peter
> ----------------------------------------------
The CIVITAS Foundation for the Civil Society
P.O. Box 1-232, M. Eminescu 9
3400 Cluj-Napoca, Romania
tel./fax.: +40-64-190.555
tel.: +40-64-190.554, +40-64-190.529
e-mail: