Kedves Zoli!

>Vajon belathato-e tisztan szemleleti uton is, hogy a fenti
>kiserleti feltetelek mellett miert nem erheto el, ill. nem
>lepheto tul a fenysebesseg ?

Biztosan nem. Mi az, hogy *szemleleti*? Az, aminek eredeterol nem tudunk
szamot adni, ugyanis olyan kis gyermekkorunkban szereztuk meg, hogy
megszerzeserol nincs emlekkepunk. Ezert szemleletunk vegtelenul konzervativ
es modosithatatlan. A szemlelettol eltero belatasokra csak gondolati uton
juthatunk.

Ferenc

Szervusz, Laci!

Az otvenes evek szovjet *filozofiai* pamfletjeinek stilusat idezo irasod
arrol gyoz meg, hogy bizonyos pontokat meg nem sikerult vilagossa tennem.

1. A kulonbseg a kovetkezo: a gravitacios elmelet megmagyarazza az osszes
gravitacioval kapcsolatos jelenseget. Az evoluciora ez nem mondhato el. A
gravitacios elmelet meg josolni is tud. Lasd a Neptunusz es a Pluto
felfedezeset. Az evoluciorol ilyesmi nem mondhato el.

2. Hangsulyozni szeretnem,  hogy amikor megvalaszolatlan kerdesekrol van
szo, nem az elet ertelmere, vagy valami hasonlora gondolok, hanem peldaul a
kovetkezokre:

Dacque' mar a huszas evekben felfigyelt arra, hogy az errendszer
feltetelezett fejlodeset figyelembe veve mas *torzsfat* kapunk, mint ha a
csontrendszeret. Hogyan lehet megmagyarazni ezt a logikai keptelenseget.
Sot, a nyolcvanas evekben Schwabe felhivta a figyelmet arra, hogy a
biokemiai *torzsfa* elter az elozo kettotol. Tehat mar harom egymast kizaro
torzsfank van. (Jelzem, mind Dacque, mind Schwabe evolucionistak voltak.)

Ket evolucionista csoport, a neodarwinistak es a punctuated equilibrium
hivei kolcsonosen bebizonyitottak, hogy a masiknak nem lehet igaza. Tehat
egyiknek sincs – az evolucio nem mehetett vegbe sem apro lepesekben, sem
ugrasszeruen. Akkor hogyan ment vegbe?

Hasonlo a helyzet a kemiai evolucio eseteben. Hoyle es Crick lehetetlennek
tartjak, hogy a kemiai evolucio a Foldon vegbemehett volna. Kulso,
intelligens tenyezot teteleznek fel. Az o ervelesuk tudomanytalan? Engem
meggyoztek.

3. Nem veszel tudomast arrol, hogy a kreacionizmus gyujtofogalom, ami nagyon
sok -- bizonyos szempontbol termeszetesen rokon vonasokat felmutato --
iranyzatot foglal magaban. Amit te kigunyolsz, az a bibliai kreacionizmus
fiatal fold valtozata. Kivancsi lennek, hogy Hoyle vagy Crick mit szolnanak
ahhoz, hogy az o panspermium elmeletuket egy kalap ala veszed. Legyen
szabad -- szabadon Behe-t ideznem: "Nekem megvan a magam vallasos
meggyozodesem. Ez teljesseggel osszeegyeztetheto az evolucioelmelettel. Az
en problemam az, hogy az evolucioelmeletet tudomanyos szempontok alapjan nem
tudom elfogadni."

4. Abban azert nincs egeszen igazad, hogy az evolucioelmelet moralisan
teljesen kozombos. Maga Darwin a szabadversenyes kapitalizmus
(alacsonyabbrendu fajok kipusztitasa stb.), a porosz militarizmus a maga
igazolasara hasznalta fel. Es ott van vilaghiru idegenbe szakadt hazankfia,
Teller Ede, aki kijelentette: A nuklearis haborutol nem kell rettegni,
hiszen a radioaktivitas kovetkezteben szamos uj mutacio jon letre, uj,
csodalatos allat- es novenyfajok, Ubermenschek, stb. De ezt csak mellekesen
jegyzem meg.

Udv!

Ferenc

Szervusztok, es Ferenc,

Nem volt szerencsem szovjet filozofiai muveket olvasni, bar ez talan
meg rosszabb, hiszen kenytelen vagyok beismerni, hogy a gondolatmenet
sajat szellemi termekem :-)

Az evolucioelmeletrol jelenleg alkotott kepben, a hianyos adatokbol
levont kovetkeztetesekben lehetnek hibak, de abban nem nagyon van vita,
hogy maga az evolucio tagadhatatlan.

Az ivaros szaporodas gondoskodik a valtozatos tulajdonsagok
kevereserol. A mutaciok lete megintcsak teny. Adott kornyezetben az
elonyosebben kombinalt tulajdonsagok vagy az elonyos mutacio tobb
unoka't eredmenyez.

Az evolucio tagadoi eddig altalaban bologatnak, de valamilyen kognitiv
gatlas miatt sokan nem akarnak tovabblepni, pedig szerintem viszonylag
egyszeru dedukcio. A tobbiek pedig a kemiai evoluciora probaljak a
vitat terelni, mert arrol sokkal kevesebb tenyszeru ismeretunk van.

Panspermia:

A panspermia elmelet atteszi a problemat a szomszed szobaba de nem
oldja meg, sot - a vilagegyetem kora nem is elegendo a panspermia
elmelethez (csak ha atvesszuk Hoyle steady state modelljet is, aminek
eleg veres a torka).

Ideologia:

Az, hogy az evolucioelmeletet ki milyen aktualis problemara huzza
ra, egy harmadik kerdes. Az ilyen alkalmazasok egy reszeben kisebb-
nagyobb hibak vannak (ez tobbnyire egybeesik azzal, amikor valaki
csak ideologiat keres a hatalmahoz), es az eredmeny attol is fugg,
hogy a probalkozo egyaltalan jol ertette-e az elmeletet.

Udv///Laci