Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 974
Copyright (C) HIX
1995-09-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Felsooktatasrol (mind)  145 sor     (cikkei)

+ - Felsooktatasrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom Bathori Gyorgy listajat a felsooktatasrol es a kutatok szamarol.
Nagyon erdekes. Mindehhez meg azt kellett volna hozzatenni, hogy hol allnak
ezek az orszagok a GDP teruleten. Tudom, hogy ez nem a legjobb meghatarozo,
de mas nincs, amelyik megbizhatobb vagy konnyebben megszerezheto lenne:

Hat nezzuk meg Gyurka listajat:


Ausztralia 1.34%, 50 fo, 32 fo
Ausztria1.51% 25 fo, 19 fo
Belgium 1.69% 44 fo 19 fo
Canada 1.5% 46 fo, n.a.(nincs adat)
Dania 1.69% 51 fo, 10 fo
Finnorszag 2.02%, 55 fo, n.a.
Francia o. 2.42%, 52 fo, n.a.
NEMET O. 2.66%, 59 fo, 26 fo
Japan 3.05%, 92 fo, 22 fo
Nagy Britania 2.08%, 46 fo, 13 fo
Gorog o. 0.46%, 15 fo, n.a.
Irorszag 1.04%, 58 fo, 16 fo
Izland 1.01%, 49 fo, n.a.
Olasz o. 1.32%, 31 fo, 8 fo
Luxemburg semmilyen adat nincs
Norvegia 1.84%, 63 fo, n.a.
Uj-Zeland 0.88, 30 fo, n.a.
Hollandia 1.91, 40 fo, 20 fo
Portugalia 0.61, 12 fo, 15 fo
Spanyol o. 0.87%, 25 fo, 13 fo
Sved o. 2.89%, 56 fo, n.a.
Svajc 2.86%, 40 fo, n.a.
Torok o. 0.47%, 6 fo, 6 fo
USA 2.75%, 76 fo, 25 fo

Es itt van egy masik lista a GDP-krol (GDP/fo dollarban):

Amerikai Egyesult Allamok: $25.750
Ausztralia: $18.470
Ausztria: $23.120
Belgium: $22.600
Dania: $26.510
Finnorszag: $18.970
Franciaorszag: $22.360
Kanada: $20.800
Nemetorszag: $23.560
Japan: $31.450
Nagy Britannia: $17.970
Gorogorszag: $7.390
Irorszag: $12.580
Izland: $23.620
Olaszorszag: $19.620
Luxemburg: $35.850
Norvegia: $26.340
Uj-Zeland: $13.350
Hollandia: $20.710
Portugalia: $7.890
Spanyolorszag: $13.650
Svedorszag: $24.830
Svajc: $36.410
Torokorszag: $1.610

Es Magyarorszag: $3.300. Tehat Torokorszag kivetelevel minden emlitett orszag
joval gazdagabb mint mi. Meg Portugalia es Gorogorszag is.

A masodik problema a statisztikakkal szerintem a kovetkezo: szet lehet-e
valasztani ilyenforman a "kutatokat" az "oktatoktol." Vegyuk peldanak az
Egyesult Allamok jobb egyetemeit: ott minden oktato egyuttal kutato is.
Hiszen maskeppen nem hiszem, hogy effektiven tudnanak oktatni. Valahogy az az
erzesem, hogy a ket szam (kutatoi es oktatoi) bizonyos mertekben minden
emlitett orszagban fedik egymast.

Ami a Nobel-dijasokat illeti. Nekem az az erzesem, hogy ha ezek a
Nobel-dijasok otthon maradtak volna--nem lettek volna Nobel-dijasok. Hiszen
eloszor is meglehetosen fiatalon hagytak el az orszagot es masodszor
kutatomunkajuk nagyreszet kulfoldon vegeztek.

Es az Akademiarol es intezeteirol. Eloszor is Gereby Gyuri nem szolt semmit
arrol, hogy az akademikusoknak fizessen-e az allam 30.000 forintot, vagy
talan meg tobbet is, csak azert, mivel akademikusok. 1985-ben 166 rendes es
76 levelezo tagja volt az akademianak. Gondolom azota ez a szam valamennyire
nott. Mivel nem irt rola, gondolom, hogy e teren megegyezik velemenye Szabo
Kalmaneval.

Van egy-ket dolog Gereby Gyurka irasaban, amivel nem tudok egyeterteni:

>Az akademiai intezetek mellett tehat ket sulyos erv szol:
>Az egyetemek, mivel visszaminosulnek tanito intezmenyekke, igenylik a kutato
>intezetek megletet, persze egy normalis kooperacio mellett.

Ha az egyetemek valoban visszaminosulnek tanito intezmenyekke, akkor ez lesz
a magyar felsooktatas halala. Hogy miert, azt mar par sorral feljebb
kifejtettem. Csak kozepes, vagy alacsony nivoju egyetemeken van ilyen
helyzet. Hadd adjak egy peldat. Allamunk allami egyeteme nem eppen vilaghires
(understatement of the year!) A fo-egyetem melett vannak olyan al-egyetemek
is es az egyik ilyen al-egyetemen tanit tortenelmet egy regi ismerosom
Magyarorszagrol. Otthon valamikor jogot vegzett, aztan itt valamikeppen
szerzett maganak egy Ph.D.-t ugyanazon a nem-olyan-kivalo egyetemen, ahol
most tanit. Irt egy disszertaciot, amit valoszinuleg egy jobb egyetemen nem
fogadnanak el. Aztan elkezdett tanitani es evekig senki meg sem kerdezte,
hogy mit is csinal szabad idejeben. (Mint kitunt, vivni tanitott!) Aztan egy
szep napon a tanszekvezeto kijelentette, hogy mar pedig publikalni kell
valamit, mivel kulonben fel is ut, le is ut. Erre elkuldott egy tanulmanyt
magyar partpolitikarol 1945 utan a Slavic Review-nak. Azok meg szepen
visszakuldtek neki, mondvan, hogy "not quite up to the standards." Szoval
magyar baratunk nagy bajban volt es segitseget kert tolem. Kitunt, hogy goze
sincs a targy irodalmarol, fogalma sincs, hogy hogyan is kell megirni egy
tanulmanyt, es mondanom sem kell, hogy a nem is publikalt az istenadta semmit
a Slavic Review-ban, pedig valoban probaltam neki segiteni. A vegen sikerult
neki valamit elsutni egy helyi kis kiadvanyban. Az egyetem meg volt hatodva,
es eloleptettek. Hat szoval ez tortenik, amikor egy egyetem "tanito
intezmeny" mindossze! Ne akarjunk ilyent. Eppen ezert kell az intezeteket
megszuntetni es az intezetekben dolgozo kutatokat egyetemi professzorokka
kinevezni. A megsporolt penzt az egyetemek kapnak meg.

Hadd tegyem hozza, hogy mindez egy szemelyt nem erinto, objektiv hozzaallas,
mig Gereby Gyuri tanszekenek nincs penze papirra! Szemelyesen, nem szeretnek
olyan egyetemen tanitani, ahol nem tudnek sillabuszt adni a diakjaimnak.

Montagh Balazs irja:

>En a BME epitokari matektanszeken vagyok
>tanarseged, 15 ora a heti oraszamom, amit bizony sokallok. 

En is. Egyetemetol fugg errefele, de jobb egyetemeken az oraszam hetente nem
tobb mint kilenc. Tehat harom tantargy (3 hour-credit). Emelett lehet kutatni
is. Ellenben, 15 ora mellett nem lehet. Arra meg rendesen felkeszulni sem
lehet.

Tovabba:
>de peldaul a kedvesem, aki SZDSZ-szavazo volt, lenyegesen rosszabbul
>viseli a tortenteket. Masodeves matematikus. Az apja, szinten az ELTE-n
>adjunktus a programozoknal, negy kollegajat rugtak ki a tanszekrol. A
>kollegiumi dijat az ELTE havi 600-rol 3000-re emelte, ugyhogy allitolag a 16
>evfolyamtarsa kozul 5 jelentette ki, hogy ha emelle meg tenyleg fizetni
>kell a 2000 forint tandijat is, akkor evet halaszt. A kedvesem ma kozolte,
>hogy o ebben az eletben soha nem fog tobbet elmenni szavazni, es ha lehet,
>ne is beszeljek neki tobbet politikarol.

Remeljuk, hogy megvaltoztatja a velemenyet. Mint ahogy gondolom ezt nem kell
Balazsnak mondanom, a kormanynak nincs sok mas lehetosege. En inkabb most
amiatt felek, hogy az Alkotmanybirosag legutobbi hatarozatai alapjan a
helyzet sokkal-sokkal nehezebb lesz.

Udvozlettel:

Balogh Eva

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS