Kobor Jozsef levele kesztetett irasra.
Teljesen egyetertek avval, hogy Teller ajnarozasa meghaladja az
indokolt szintet. Nem szakmai tudasat vonom ketsegbe (ha en vonnam
ketsegbe az ugysem szamitana), mert zsenialis, hanem emberi
tulajdonsagaival szemben vannak fenntartasaim, amik nagyon
hasonlitanak Kobor Jozsef altal leirtakhoz. Sokak szemeben az
elvakult Szovjetunio ellenesseg ma mar erdem, az en szememben
semmilyen elvakultsag nem lehet erdem. (A KJ altal vedeni szandekozott
zoldeke sem. Aki nem elvakultan csinalja, az ma mar altalaban
ovakodik attol, hogy a "zold" jelzot alkalmazza magara.) Teller
mai egyik fo "erdeme", hogy sokaig el. Ennek hianya miatt nem
ajnarozhatjuk ma mar peldaul (az altalam nagyobbra tartott) Szilard
Leot vagy Neumann Janost. De azt se felejtsuk el, hogy amikor a
Mo.-i Teller kultusz kezdodott, akkor a
SzU ellenesseg onmagaban is erdemnek szamitott. Az egyebkent igen
szereny Wignert peldaul senki nem hozta Mo-ra, mert nem szidta eleg
hevesen a SzU-t. Teller egyebkent - amellet, hogy gyulolte a SzU-t -
a technikajat nem becsulte le, ahogy ezt KJ csodalkozva veszi eszre.
Ugyanis ha lenezte volna, nem lettek volna ervei a csillaghaborus
tervekhez.
Az teljesen igaz, hogy a KIHASZNALAS es a BIZTONSAGOSSAG nem ugyanaz
a dolog. De nem is teljesen fuggetlenek. A biztonsagossag valami
olyat jelent, hogy kicsi a sulyos uzemzavar, a baleset valoszinusege.
Ezek mindig csak tobbszoros hibabol kiindulva kovetkezhetnek be. Az
egyszeres hibak csak az uzemkeszseget csokkentik. De ha azok ritkan
fordulnak elo, az mar jelent valamit.
A karbantartasi allasido nalunk tenyleg kisebb, mint a vilagatlag.
Nem tudom erdemes-e egy-egy konkret ellenpeldahoz hasonlitani, mert
az allasido egy statisztikai jellemzo. Legtobbszor a blokk
szetszedese soran derul ki nehany javitani valo. Ezek atlagos szamara
kalkulalnak, amikor a leallast tervezik. Ez azutan lehet tobb is,
kevesebb is. Az atlagosan rovidebb ido jelenthet jobban szervezett
munkat, jobb diagnosztikat (az elore ismert hiba javitasa mindig
gyorsabb, mint a menetkozben felfedezette), egyszerubben
karbantarthato berendezeseket, trehanyabb munkat vagy meg sok minden
mast. A trehanyabb munkara eddig (kb 50 karbantartas utan) csak egy
pelda volt, egy bentfelejtett fedel formajaban. Ez nem valoszinu,
hogy rosszabb a vilagatlagnal, sot, feltehetoen sokkal jobb (az
autoszervizek, az orvosi muhibak aranyairol nem is beszelve). Egy
azonban biztos: az amerikai atomeromuvek szemelyzete semmivel nem
jobban kepzett, mint a paksiak, sot! (Persze ebben az is benne van,
hogy ott jobban meggondoljak, hol alkalmaznak mernokot lakatos
helyett, nalunk meg a mernok az olcsobb.)
Hat, ennyit a varoskeprol.
Gacs Ivan
|
"Mi most valojaban egy uj radikalis paradigma valtast elunk at. Egy uj
elmeleti alapokon allo vilagnezet alakul ki, egy uj jovot epitunk."
(Gornfors)
A Fold minden tajan maskeppen latjak az emberek a vilagot. Ez a kulonbozoseg
kifejezodik a tarsadalmi fuggosegi viszonyban, ideologia hozzaallasban es
abban hogy hogyan viszonyulunk a kornyezetunkhoz. A szuletesunk pillanatatol
kezdve elkezdodik a kornyezethez valo viszonyulasunk. Az arc mimikank,
mechanikus beszedkeszsegunk es gondolat menetunk mind-mind replikacio
(masolas) utjan rogzodnek. Ha valamit nem ugy csinalunk ahogy a kornyezetunk
megkoveteli megbuntetnek - es addig ismeteltetik velunk a dogmaikat amig be
nem adjuk a derekunkat. Mivel senki sem szereti az allando osszetuzest es ha
a baratai, tanarai avagy esetleg a fonokei allandoan panaszkodnak ellene vagy
elfordulnak tole ez elobb utobb megtortenik. (Persze a tarsadalmi
retorzionak vannak sokkal nyersebb torvenyesitett formai.)
A multban elszigetelt kulturalis kozpontok alakultak ki. Tavoli kulturak
csak ritkan, kalandos utazasok reven (avagy haboruk, hoditas utjan),
ismerkedtek meg egymassal. A masodik vilaghaboru utan ez a helyzet
gyokeresen megvaltozott hiszen olyan talalmanyok tetteek az egymas kozotti
kommunikaciot vagy a hirmondast lehetove mint a radio es a telefon. Azota a
tortenelmileg kialakult tudomanyos kozpontok szama, megosztottsaga es
kornyezthez valo viszonyulasa allandoan valtozik. Ez az integracios folyamat
elinditott egy uj tipusu fejlodest: a logikai osszefuggesek
automechanizalasat. Az ezt koveto tarsadalom gazdasagi valtozast se
feltartani se megakadalyozni nem tudjuk.
Az integracios folyamat tartalmazza az eddig osszegyujtott tudasanyag (adat)
feldolgozasat es atcsoportositasat, uj alapigazsagok es osszefuggesek logikai
felallitasat es nyelvi megjeloleset. Az ujdonsag voltakeppen nem az adat
letezeseben rejlik (hiszen a tolunk tavol eso Azsiaban tortenelmileg tobb
adat allt az emberek rendelkezesere mint Europaban) hanem az adatok logikai
atcsoportositasaban es az uj osszefuggosegek meglatasaban.
Ezt a folyamatot koveti az ertek szisztemak atalakulasa. Fokrol fokra
eltunnek a multban nyilvanvalo alapigazsagok es "256" arnyalatu (avagy
millio?) megoldas jelenik meg a szamitogep kepernyojen. Hiaba keressuk a
tradicionalis gondolkodasi mod fonalat eltunt, tobbe nem akceptalhato.
Alap fogalmak, mitologiak rendulnek meg a tudomany targyilagossagarol,
hatekonysagrol, demokraciarol, fejlodesrol, Istenrol, gazdasagrol sot a
gazdagsagrol, a ferfiak dominacioarol, egyuttelesi formakrol, feketekrol,
feherekrol es vorosekrol, a helyi intezmenyek funkciojarol vagy akar az
erkolcsrol. Haljamosak leszunk arra hogy a relativitas szerint iteljunk meg
jot es rosszat, es hogy a technologiailag fejlett kulturak absolut igazat
meghirdessuk.
Kozben elfelejtkezunk az eco-systemak "igazarol" pedig ezt kihalt varosok es
eltunt kulturak nyomai hirdetik.
Ha az "igazsag" fogalmat nem vagyunk kepessek felfogni a kornyezetunk fizikai
valosaga mindig utmutataskent szolgal egy egeszseges "sustainable"
tarsadalomgazdasag kialakitasara.
Udvozlettel
Judit
|
