irta, 2003. 01. 02, 10:43:29 +0000-kor kelt leveleben:

> Nem hinnem, hogy hatizsak ernyot kene alkalmazni egy utasgepen es az ajton
> keresztul ugraltatni az utasokat. Viszont az ulesekbe (esetleg sorokba) is
> lehetne epiteni egyet-egyet es ezt viszont megfelelo technikaval
> automatikusan kiszabaditani - a bekotott utasokkal egyutt - mint a
> katapultokban. Ugyan dragabb lenne, de nagyban novelne az utasok bizalmat.
> Persze csak adott magassag alatt ( ha zuhan a gep akkor azt ugyis eleri a
> gep) es folott lehetne hasznalni. A Challenger katasztorfaja utan is ajtot
> es ejtoernyot szereltek az urrepulogepek kabinjara (legalabb is szo volt
> rola...), pedig annal a sebessegnel es uzemanyagmennyisegnel nem nagyon
> hiszem hogy sokat segithetne...

Nem megy. A katapultulesnek alapfeltetele, hogy eltunjon a teto a
kiloves elotti pillanatokban az utbol. Ez gyakorta a vadaszoknal sem jon
ossze (sok katapultalo pilota szed ossze csigolyaseruleseket, pedig
rajtuk sisak is van, az utasokon nincs), pedig ott csak egy viszonylag
kismeretu "uveget" kell lerobbantani a pilota feje folul. Itt az egesz
tetot kene egy pillanat alatt eltuntetni. Technikailag megoldhato, de
iszonyatosan rontana a gep torzsenek mechanikai tulajdonsagait.
Ez egy egyszeru szemelykocsinal (cabrio) is nagy feladat, pedig ott
sokkal kissebb a terheles.

Lefele kiejteni az utasokat szinten nem jarhato: ott a poggyaszter,
futomu, egyebek... 

Marad a keves, szuk ajto, panikba esett emberek tolongasa, hatizsak
(vagy hasernyo, de azt sem egyszeru felvenni), szuk hely, egyebek...
Sokkal nagyobb gepek kellenenek, vagy joval kevesebb ules ekkora
gepekbe...

Az urrepulogep nem jo pelda, mert osszehasonlithatatlanul kissebb meretu
egy utasszallitonal...

> Szoval lehetne vonzani az utasokat egy kis plussz biztonsagerzettel.

Hatalamas koltseg, raadasul sokan vannak, akiket eppenseggel elriasztana egy
"gyorstalpalo ejtoernyoskepzes" a sztyuardesz eloadasaban...


-- 
				  SaGa

Kedves Marcus, 

>>Ezt a gondolatot egeszitettem ki
>>sok osszetevos jatekra, azaz impulzusra.
>Elvileg lehetseges.
Szamos vaksi otletem utan jol esik ilyet hallani. 
Kulonosen Toled, Marcus :-)

>A beerkezo jel valosideju Fourier-analizise viszont
>elfogadhatatlan mennyisegu elektronikat igenyel.
Egy szamitasi teljesitmenyigeny elfogadhatosagat
nem a MIPSek szama hatarozza meg, hanem az,
hogy eppen milyen evet irunk. Szal ido kerdese..
Egyebkent hallottam mar olyasmit, hogy
a nemtom hanyadik generacios mobilok vevoje
gyakorlatilag egy A/D konverterbol + CPUbol allna.
De ha van jobb otleted a csomagok rele'zesere
ismeretlen cimu es helyu es mozgasban levo
atjatszokon keresztul, szivesen olvasom maganban.
A CDMA infokat koszionom. Me'g fel kell fognom.

----------------

Mas: 
Suliban azt tanultuk, hogy a surlodasi ero nem fugg
a felulettol, mivel kisebb feluleten nagyobb a nyomas.
Logikusnak hangzik, de akkor tulajdonkeppen
a sze'les autogumi miert is tapad jobban?
A koztudatban legalabbis igy van beallitva,
es valszeg a forma1ben sem veletlen,
hogy nem biciklikerekeket hasznalnak.

-------------

Zaj alatti kommunikacio...
Ugyanazt az infot tobbszor
(vagy egyszerre de tobb frekvencian is)
leadjak, a tuloldalt a vett jeleket osszeadjak,
a hasznos jel megmarad, a zaj kiesik.
Jol ertem?
Ha zajokat nem tudtunk osszeadni, amikor szerettunk volna,
akkor felteszem, hogy akkor sem tudunk, amikor ez nem is cel.
Ez alapjan viszont nem ertem, hogy az analog hangfelvetel
masolatanak a masolatanak a masolata miert lesz zajos?
Elvileg mindig teljesen mas veleltlen zajt adtunk hozza, nem?
Hogy is van ez? A magnesszalagon osszeadodna a zaj????

BM

Marky

>: A digitalis eszkoznel ugyanilyen potnossagu
>: alkatreszekkel a hiba tetszolegesen
>: nagysagrenddel leviheto a felbontas novelesevel, az
>: analog eszkoznel viszont a
>: pontossaghoz az alkatreszek pontossagat kellene
>: nagysagrenddekkel csokkenteni, amit nem lehet.
>Vagy olyan megoldast alkalmazol, ahol ez nem problema. 
>Vegyunk pl. egy tolo'me' ro"t, magyarul sublert. :-) 
>Ezen 0,1 mm-es felbontassal le tudod olvasni a tavo
>lsagot, holott szabad szemmel 0,1 mm-es osztasokat nem 
>tudsz egymastol megkulon boztetni. Ilyen trukkoket az 
>elektronikaban is el lehet kovetni.
Azaz? Nem ertem. Vegyunk egy peldat. Tegyuk fel, hogy van egy bizonyos f fuggve
nyed. Es kell egy bizonyos kivant pontossag. Digitalisan kiszamolom, hogy mekko
ra abrazolasi pontossag kell, es rutinbol meg lehet csinalni hozza az aramkort.
 Sot, jo esetben eleg, ha a szamitogepen kiszamolom double vagy real pontossagg
al.

Te meg tudod valositani az f fugvenyt, de nem eleg pontosan. Mondjuk x szazalek
 pontossag kell, es te csak 100x pontossagot tudsz eleni. Digitalisan ehhez csa
k novelnem kell az abrazolasi tartomanyt 7 bittel. Rutinfeladat. te mit csinals
z?
 
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Csaba:

>>>folyamat mukodhet. Ez valami hasonlokep is leirhato, 
>>>pl amig ket 'abszolut' tomeg, tegyuk fel feketelyuk 
>>>tavolrol hozzank kepest egymas melett esik, a 
>>>gravitacios tere osszeadodik. Ha a ket tomeg elfedi
>>>egymast, csak az egyik tomegnek erezzuk a gr. 
>>>eroteret.
>>Ez nem igaz. Ha igy lenne, csak a foldfelszin egy kis 
>>darabjanak a vonzasat erezhetned, a tobbit ez 
>>learnyekolna.
>Ne essunk tevedesbe. A Fold tomege messze elter 
>az 'abszolut' tomeg fogalmatol. Szinte nagyszemu 
>drotkeritesnek tekinthetjuk, mig a neutron
>csillagok is csak lisztszitalo drothalo, a neutrinok is 
>nagyreszben athaladnak tomegukon, nembeszelve a 
>gravitacios hatasokrol.
A neutrino szamara a Fold azert "szita", mert nem hat kolcson elektromosan, his
zen semleges, tovabba gravitaciosan sem, hiszen 0 a tomege (vagy valami hihetet
len kicsi, nem tudom, mi most az allas), tovabba nem tudom,h ogy az eros es gye
nge kolcsonhatassal mi van, de azok hatarozzak meg e neutrino szamara a Fold mi
lyenseget. Tehat az szamit,hogy milyen kolcsonhatasra kepes az adott reszecske.

Namost ha a gravitacio eseteben valamilyen arnyekolo hatasrol beszelsz, akkor n
em tisztaztad, hogy az a Foldnek milyen tulajdonsagan alapszik (ugy tunik, nem 
elektromos es nem gravitaciso kolcsonhatason), milyen kolcsonhatasok definialja
k az arnyekolast? Enelkul az elmelet tartalma 0.

Egyebkent furi dolog volna ha a gravitacio arnyekolna a gravitaciot, de engedju
nk meg ilyet is. Csak definiald a dolgot!

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Laci irt a Gayarol, en is hozzatennek egy ket gondolatot.

En az eletnek a Ganti fele definiciojat veszem. anyagcsere, elhatarolodas a kor
nyezettol, elhatarolt informaciotarolas, szaporodas, amely az informaciot masol
ja.

Ahogy Ganti ramutat, ezek az alaptulajdonsagok szuksegesek ahhoz, hogy valamit 
egyednek lehessen mondani es hogy evolucios folyamatban vegyen reszt.

A komplexitas szerintem nem szuksegszeru feltetele az eletnek, az evolucio hozz
a letre. A chemoton a legegyszerubb eloleny, es hat annyira nem komplex.

Na most mi van a Gayaval?

1) Nem vesz reszt szaporodasban. Az, hogy a jovoben szaporodni fog-e az egy jo 
kerdes, de nem valtoztat a tenyen, hogy jelenleg a Gaya nem szaporodik, nem is 
kepes ra, nem eloleny. Majd lehet,h ogy eleri egy elso generaciso eloleny fokat
, es onnantol majd gyorsan el is kezd fejlodni.

2) A kulvilagtol el van zarva, es anyagcseret is folytat, ez ok.

3) Nem nagyon van elkulonult informacios anyaga. Illetve ez eleg amorf. Ha szap
orodna, es volna a civilizacioknak egy szabvabanykonyvtara, amit atvinnenek az 
uj golygokra, es ott  az alapjan epulne fel (ertsd, ez nagyban definialna a civ
ilizacio fenotipusat) az uj civilizacio, akkor megvolna az evoluciohoz szuksege
s feltetel, hiszen akkor ez a szabvanykonyvtar volna a "genkeszlet".

Egyebkent ez esetben nem a Gaya, mint bioszfera, hanem a Gaya, mint civilizacio
 az eloleny. (!) A bioszfera az bizony kornyezet ez esetben.

En ugy gondolom, a Gaya komplexitasa tenyleg nem nagy. Az egyes reszeinek  komp
lexitasa az persze nagy. Ugye peldaul mi emberek is reszei vagyunk. Visoznt ez 
a komplex alkotoelem biologiailag eleg szimpla funkciot lat el a biologiai Gaya
ban (a civilizacioban valo megjelenese mar komplexebb). Lenyegeben a Gaya eleg 
egyszeru modon vegzi az anyagcserejet, az elolenyek, mint alkatreszek eleg egys
zeruen ellatjak makrostrukturalis ertelemben a feladatot. Ez  pont azert van, m
ert a Gaya nem szaporodik, es igy nincs versenges az eroforrasokert.
Ha sok Gaya versengene a napokert, mint eroforrasokert, es szaporodnanak, akkor
 lenne evolucio, es mindjart fontos volna a komplexebb jobb megoldas.


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

felhivnam a figyelmet, hogy a "kaotikus folyamat" temrinus a matematikaban egy 
szigoruan definialt fogalom, es kicsit szukebb az ertelme, mint ami a koztudatb
an van.
peldaul nem minden kiszamithatatlan dolgo kaoitikus, a kaotikussaghoz egyeb fel
tetel is kell. tovabba nem minden divergens folyamat kaotikus, sot nem minden n
emlinearis divergens folyamat sem. ezek is csak reszfeltetelek.

folytonos esetben min 3 dimenzios egyenletrendszer kell. diszkret esetben a log
istic map nevu egyvaltozos rendszer is kapotikus.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Tamas,

> Ha netan arra akarnal utalni, hogy ettol a 
>megfogalmazastol meg a hatterben azert tudjuk, hogy 
>csak a 'jelenlegi legjobb elmelet' ertendo
>alatta, akkor viszont legyunk igazsagosak, es az egyhaz
>tanitasatol se vitassuk el azt, hogy egyes kerdesekben a
>'jelenlegi legjobb tudasa-elmelete' alapjan szolni. 
>Emellett termeszetesen vannak olyan kijelentesek is, 
>amelyek viszont valoban azzal az igennyel lepnek fel, 
>hogy 'ez az igazsag' -- csakhogy ugyanez a tudomanyban 
>is eppigy megvan. Pl. egy kiserletben tapasztaltakat 
>tenynek tekint na tudos -- semmiben sem kulonbozik ez 
>attol, hogy pl. amit a tanitvanyok sajat szemukkel
>tapasztaltak, azt ugy adjak tovabb, hogy 'ez az 
>igazsag'.
A kulonbseg a kovetkzo:
1) A tudomanyban a tudas biztos alapja, a tapasztalati allitasok, illetve a tob
bi biztos allitas, a tautaologiak formailag megkulonboztetett csoportok. Tehat 
a biztos es nem biztos allitasok elore megadhatoan es formai tulajdonsagok alap
jan megkulonboztethteo halmazt alkotnak. Ezzel szemben a vallasokban az, hogy k
inek a mondatai abszolut igazsag ervenyu kinyilatkoztatasok, es kinek a gondola
tai nem azok, hat az nem egy ilyen jol elkulonitett ket halmaz, es nem csupan f
ormai alapokon tortenik.Amivel az a baj, hogy eppene zert nem is egyseges, viss
za lehet elni vele, stb.

2) A tanitvanyok es mas szemtanuk beszamoloi nem csupan tapasztalati allitasok,
 hanem erosen itnerpretalt "elmeleti" allitasok. Tovabba a kiserletet a tudoman
yban nem csak ugy "tovabbadjak", hanem rogzitik. Ez elegge szukseges ahhoz, hog
y eleg biztos alapnak tekintsuk a kiserleteket.

>Ez itt mellekes. Nem a szemleletessegtol fugg, mennyire 
>vilagos egy kep. Ha valoban vilagos volna, akkor nem 
>probalna konyvtarnyi irodalom ertelmezni, mit is jelent 
>ez a vilagos kep...
A problema pont az, hogy nem vilagos a Biblia, es ha mar nagyon jol hangsulyozo
d, milyen sokan sokfelekeppen ertelemzik, es milyen nehez, akkor erdemes levonn
i vegre a tanulsagot: annyira bizonytalan az ertelemzes, hogy mitoszkent foghat
o fel az egesz, es csak azt lehet biztosra venni, amit tortenelmileg is hiteles
nek talaltak. Tehat a Biblia maga onmagaban nem eleg forras.

Ja a multkor meg akartam irni, hogy ha annyira hangsulyozod, hogy a bibliai kor
 embererol nem szabad azt feltetelezni, hogy tudomanyos vilagkepu, akkor ugyeba
r alapjaban nincs kivetnivalo azokon az elemzeseken, amik pont ebbol kiindulva 
mitologiakent kezelik a Bibliat?

>Bizonyitas?! Mar miert kellene ennek igy lennie? Az, 
>hogy Te igy gondolod, egy dolog -- attol meg nem lesz 
>valoban igy is. Mint fent irtam: a teremtett vilag jo, 
>azaz celjanak megfelelo, olyan, amilyennek Isten 
>tervezte. 
Ez semmitmondo anelkul, hogy definialnad, mi a cel.

> Ugyanakkor ettol meg a szabad akarat is
>celjainak megfelel, 
a szabad akarat es a mindenhatosag egymasnak ellentmondo fogalmak.


>A vegtelen nem irhato le veges fogalmakkal, utobbi 
>csupan annyit tud biztositani, hogy mindenkepp 
>ellentmondashoz juss. Mert hatalmas nagy kulonbseg
>van egy tetszolegesen nagynak megvalasztott szam, es az 
>ezekbol elvonatkoztatott vegtelen kozott...
valoban a vegtelen nem irhato le veges fogalmakkal, amennyiben "veges fogalmak"
=olyan fogalmak, amivel vegtelen nem irhato le. ez igy semmitmondo tautologia. 
ugyanakkor a vegtelen leirhato veges terjedelemben vegtelen fogalmakkal. es van
nak vegtelen fogalmaink.


>> Pedig a vegtelennel egyutt eppenhogy konnyebb 
>>definialni:
>> - igazsagos: mindig betartja a sajat (isteni) 
>>torvenyeit (es ezeket ugye mi is ismerjuk, mert benne 
>>vannak a vallasban)... megbocsato: minden
>>> bunt megbocsat.
>> - josagos: SENKIT nem hoz meg kellemetlen helyzetbe 
>>sem... hatalmas:
>> ellenorzese alatt van MINDEN helyzet.
>Ez bizony egyaltalan nem a 'vegtelenul igazsagos-
>megbocsato- josagos-hatalmas' fogalma, hanem a Te 
>emberi, veges fogalmaid...
halljuk akkor az igazi fogalmak definiciojat.

>> "kilep" viszont egy korulbeluli fogalom: egy olyan 
>>allapot, amelyben az  elektron az atomtol mar elegendo 
>>tavolsagban van a megkulonbozteteshez
>> es magatol mar nem ter vissza az atomba.
>Tehat ismet cafoltad magad: ez bizony ko kemeny 
>ertelmezes mar, szo nincs szo szerintisegrol!
Tamas valahol eltevedtel. az lehet, hogy a "kilep" nem definialhato jol az atom
ra es elektronra, az meginkabb lehet, hogy a fenti definicio nem elegseges. de 
az biztos, hogy egy szo jelentese az a szonak az ertelmezese es a szo szerinti 
jelentese is valamilyen ertelmezese.

a szo szerinti ertelemzese egy szonak az, amikor egy altalanos ertelemzesnek, a
melyet altalaban hasznalunk megfelel. a nem szoszerinti, amikor ettol eltero uj
 jelentest adunk neki.

mindketto ertelmezes.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sziasztok!

Tudtommal a repuloszerencsetlensegek valami 90%-a fel- es leszallas kozben
tortenik, ekkor meg semmit nem er az ejtoernyo. Erre inkabb a legzsak a
jo, ezt forszirozzak, de meg draga (1-2000$/ules remlik valami
tv-musorbol). Mondjuk en ezen azt nem ertem, hogy ha mar legzsak, akkor
miert nem harompontos ovet szerelnek be (vagy a gyerekek miatt
negypontosat)? Ez a "baj eseten lehajolok es csak nem fejelem le az
elottem levo ulest" nekem valahogy nem tul szimpatikus.

Udv,
marky

Sziasztok!

BM irta:

: ha a forgovektorok amlitudo eloszlasa valoban Gauss alaku,
: akkor egyaltalan nem is lesz tuskenk,
: hiaba van nemnulla valoszinusege a nagy amlitudoknak is.

Egy kicsit kevered. Nem a forgovektorok amplitudoeloszlasarol van szo,
hanem az osszes forgovektor osszegerol (azaz a tranziens zajjelrol).

: Vagy tevedne'k, es megis leteznek p>0 valoszinuseggel
: voltos (eredo)impluzusok is? Ha me'gis igen, akkor tenyleg
: nem ertem, miert ne lehetne gyors diodaval egyeniranyitani.
: Szerintem nem leteznek.

A Gauss-eloszlas feher zajra igaz. A feher zaj vegtelen savszelessegu, ami
a gyakorlatban nem letezik a szort kapacitasok miatt. Ezek eleve
korlatozzak a tuskeidet. Ketto: a diodanak is kell ido, amig kinyit,
elvegre a pn-atmenetnek is van kapacitasa. Egy valodi dioda
Dirac-impulzusra tehat nem nyit, csak egy bizonyos szelessegu tuskere.
Ettol fuggetlenul a feher zajt elvileg egyeniranyithatod es foltolthetsz
vele egy idealis kondenzatort ha jo sokaig varsz (mikor jon egy 1V-os
tuske). De! Ha ebbol teljesitmenyt akarsz kivenni, akkor a terheles
bemeneti ellenallasanak zaja ki fogja atlagolni nullara az
egyeniranyitasodat. Az egeszbol akkor tudsz teljesitmenyt kivenni, ha a
terheles kisebb homersekletu, mint a zajgeneratorod, ahogy errol mar volt
egyszer szo regebben. Ekkor viszont ott buksz meg orokmozgoilag, hogy
gondoskodnod kell a homersekletkulonbsegrol.

###

Egy magara hagyott gaz atomjai/molekulai miert hagynak abba a mozgast? A
molekula egy szabadsagi fokara juto energia 1/2*k*T. Ebbol a molekulak
eleg jol tudnak mozogni.

Udv,
marky

>A feldolgozas idoigenyes folyamat, foleg az idegrendszerben, mert sokkal
>lassubb a folyamat mint a szamitogepekben. Ha idot mersz, kiderul, hogy
>az ingertol a cselekedetig mert ido, aranyos a neuronlanc vezetesi >sebessegev
el, nincs ido kulonbzo feldolgozasokra.
Ez csak a leggyorsabb reflexere igaz.

>Az erzeklet is csak valamilyen fizikai, biologiaitevekenyseg  Valami kell
>reagaljon az ingerre, s szerintem reagalni csak a vegrehejtoszervek
>kepesek, energetikai tevekenyseguk altal.
Az erzet nem a reakcio! Az erzet az agyban keletkezik, aztan az agy
valamit reagal (vagy nem reagal).

>En ugy tapasztaltam, hogy totalis gerincszakadas utan nincs semmilyen
>reflex. Ezt a jelenseget diagnosztizalasra is hasznaljak. Amikor
>megjelennnek reflexek, mar nincs tatalis szakadas. Termeszetes, hogy lehet
>erzes hiany ettol.
Ha a gerinc es az agy kozotti kapcsolat szakad meg, akkor a gerincveloi
reflexek meg kivaloan mukodnek.

>Itt egy kicsit el kell gondolkozni, mert az inger, mint fogalom, a
>szevezeten kivuli dolog. A hatasa valt ki akciospotencialt es az megy az
>agyba, s ugyancsak akciospotencial formaba megy ki az agybol a "parancs",
>de az is akciospotencial. Az agybol nem indul semmilyen akciospotencial,
>hanem csak az agyon at megy, a vegrahajtoszervek fele, amelyeket valahol
Barmilyen kulso inger nelkul is donthet ugy az agy, hogy kiad egy
parancsot - masreszt donthet ugy is, hogy valasz nelkul hagy egy ingert.
Szabad akarat.

>ingerek valtottak ki. Az agy nem termel parancsokat. Egy pozitivan
>visszacdatolt mechanizmus, mint barmely onmukodo mechanizmus.
>Valaszol egy bemeneti ingerre.
Az agy nem csak reflexautomata!

<<Ez fura is lenne: mihez kezdene az adott szerv egy
ingerrel? A szervek nem tudnak "erezni", csak jeleket kuldeni es
parancsokat fogadni.>>
>Tehat az inger, testen kivuli. Azt meg nem tudod bizonyitani, hogy a >szervek 
nem ereznek. Idegi kapcsolat nelkul biztos nem, de ha >akciospotencial eri az i
zmot, akkor az mar valaszol a parancsra, >energetikai tevekenyseget indit el (A
TP), s ez mar aktiv tevekenyseg, ami >lehet pontosan az erzet is.
Ettol meg az izom nem fog erezni - pontosan ugy, ahogy egy erogep sem
"erzi", hogy most mit csinal.

<<Ez ilyenkor csak mellekjelenseg - a nem tokeletes gatlas miatt van. Ha
nem lenne, az sem sokat valtoztatna az almon.>>
>De igen. Mozgas nelkul nincs alom, nincs gondolkodas sem, csak sokszor a
>mozgasok olyan minimalisak, hogy nem esszlelhetoek, kivulrol.
De, nagyon mely alomnal vagy halalkozeli elmenynel abszolut nincs
mozgas. Az alom ettol meg ugyanolyan valos.

>Nem hinnem, hogy hatizsak ernyot kene alkalmazni egy utasgepen es az ajton
>keresztul ugraltatni az utasokat. Viszont az ulesekbe (esetleg sorokba) is
>lehetne epiteni egyet-egyet es ezt viszont megfelelo technikaval
>automatikusan kiszabaditani - a bekotott utasokkal egyutt - mint a
>katapultokban. Ugyan dragabb lenne, de nagyban novelne az utasok bizalmat.
Ennel jobb megoldas, amit talan a Deltaban lattam: a repulore szerelt
ejtoernyo. A kiserletben nagyon meggyozoen tette le a serult gepet... es
persze a zaro szoveg az volt, hogy hamarosan alkalmazni fogjak a
legkulonfelebb repulogepeken. Erdekessege, hogy volt rajta egy
csuszogyuru, hogy lassan nyiljon ki es ne robbanjon szet a hirtelen
nyitastol.

<<<A kiserleti berendezesek altalaban ugy keszulnek, hogy _lehetoleg_
egy
dolgot merjenek - ezzel szemben ez az inga hihetetlenul sok dologra
reagal _egyszerre_, raadasul ezek jo reszet nem is ismerjuk. Emiatt eleg
nehez ertekelni, hogy most eppen mit mutat?>>>
>Tokeletesen igaz. Evek soran kiderul, hogy tobb tenyezo is kozrejatszik
>a titokzatossagban. Egy gondom van, espedig az, hogy maga a hely adott,
>es most mar elegge koltseges mulatsag, mindemelett idoigenyes lenne a
>koltozkodes.
De legalabb azokat meg kellene tenni (amiket mar regen kerunk), ami
megoldhato: lezerdioda a felfuggesztesi pontbol lefele es egy masik,
hasonlo inga egy kicsit odebb felfuggesztve. Ezek nem dragak es sok
zavaro hatas kikuszobolesere alkalmasak lennenek...

>>folyamat mukodhet. Ez valami hasonlokep is leirhato, pl amig ket
>>'abszolut' tomeg, tegyuk fel feketelyuk tavolrol hozzank kepest egymas
>>melett esik, a gravitacios tere osszeadodik. Ha a ket tomeg elfedi
>>egymast, csak az egyik tomegnek erezzuk a gr. eroteret.
> Ne essunk tevedesbe. A Fold tomege messze elter az 'abszolut' tomeg
>fogalmatol. Szinte nagyszemu drotkeritesnek tekinthetjuk, mig a neutron
>csillagok is csak lisztszitalo drothalo, a neutrinok is nagyreszben
Ha ez igy lenne, ket kozel levo fekete lyuk a korulottuk levo anyagot
eleg furan mozgatna: ezen a vonalon a hirtelen megvaltozo gravitacio
(ahogy kikerul az arnyekolasbol) egyszeruen szettepne a kornyezo
anyagokat - joval tavolabb, mint a fekete lyuk hatasabol kovetkezne. Ez
a jelenseg tolunk is lathato kellene hogy legyen. Egyebkent hogyan lehet
az, hogy egy fekete lyuk anyaganak egyik fele (tizede, szazada, stb.,
tehat a felszine) nem arnyekolja a tobbi resz gravitacios hatasat? Az
mar csak eleg suru, nem?

>>Egely-kerek viszont ugy nez ki, CSAK a hotermeleseddel fugg ossze!
> Amihez nem ertek iletve tartomanyok, ahol nem vagyok jartas nem tudok
>hatarozott velemenyt alkotni, megsem mernem a kezem a tuzbe dugni allitva
>hogy csak a hohatas okolhato.
Nem is, hanem a ho hatasara mozgo levego. Mar ne haragudj, ha
_barmilyen_ dolog, amely a legaramlast megszunteti, _TELJESEN_ leallitja
a kereket, valamint a kerek mozgathato _barmilyen_ elettelen, de hot
kibocsato targgyal, akkor ott folosleges tovabbi hatasokat keresni.
Ha ez sem eleg, gondold el a kovetkezot: 
A kerek forog, ha vekony kesztyut veszel fel - DE ha a levegot
eltavolitod, akkor mar NEM fog forogni ugyanilyen elrendezesben.
Szerinted akkor mi forgatja??? Milyen bioenergia az, ami nem megy at
femen, fan, uvegen, muanyagon, papiron, vakuumon 1 cm-t sem (sot, meg a
levegon sem, ha lapos fedot teszel a kerek fole) - ugyanakkor sok ezer
km-re tud hatni kulonbozofelekeppen???

>  A bőr ellenállásától függ a működése, akinek kevesebb,
> az jobban tudja kapcsolni az akváriumom világítását, akinek
> nagyobb a bőrellenállása, az nem is tudja kapcsolni.

Egy kis fejtoro ezzel kapcsolatban (ertelmes megoldasa van, semmi trukk,
letezo aramkor):

A liftunkben ilyen erzekelos a kapcsolopanel. Nagy femlap, rajta nagymeretu,
szemlatomast szigetelessel korulvett teruletek a gombok. Mikor kapcsolok,
csak a gombot erintem meg. Jo, nyilvan elektromos erzekelo. Ezt kiprobaltam:
fogtam a kulcsomat, es azzal erintettem meg. (fem kulcs, es en fogtam a
femjet) Nem mukodott.  Hogy is van ez?   :-)

Udv, Jozsef

> Felado :  [Hungary]

> Nem teljesen vicces kerdes, mert van mar olyan repulo(kisebb),
> amelyik ejtoernyovel tud leszallni problema esetén...

Az istenek a fejukre estek 2 cimu filmben jatszott nem mindennapi szerepet
egy ilyen...   :-)