Riesz Ferenc irja: (VITA#183)
>>Szerintem kerdesfeltevesed: "miert a no az, aki a napi 8 ora munka utan
>>a hatara veszi a hazi teendoket" - alapvetoen helytelen.
>Inkabb ugy kene kerdezni, hogy mi inditja a not arra, hogy a csalad,
>gyerek mellett meg munkat is vallaljon.

Ha nem a kenyszerito korulmenyeket nezed (megelhetes, a tobbiek
velemenye, stb.), hanem azt kerdezed, hogy mi indit egy not arra, hogy
onkent olyan munkat vallaljon, ami megterhelo ugyan, de nem kifizetodo...

Nos, azt el kell ismerni, hogy a tarsadalom legkisebb mukodokepes egysege
meg ma is a csalad. Egy csaladra, a szamara adott korulmenyek kozott,
bizonyos mennyisegu munka elvegzese ki van rova. Ez reszben fizetett
munka, aminek jovedelmebol a csalad az altala kivant szinvonalon megel,
masreszt a csalad mindennapi eletet lehetove tevo tevekenyseg (fozes,
mosas, stb.). Ezt a munkat a csaladnak el kell vegeznie valamilyen
munkamegosztasban. Ez a munkamegosztas persze lehet hagyomanyokon
alapulo egyszeru szokasjog, vagy a csalad tagjai kozott felosztott. Nem
is feltetlenul orok idore szolo megegyezessel, hanem mindig az adott
helyzetet figyelembe veve. Ki tudja az adott munkat a legjobban, a
leghatekonyabban elvegezni. Bizonyos esetben az egyik fel
aldozatvallalasaval, de mindenkeppen a kozos cel erdekeben.
Regen, amikor a haztartasi munkak elvegzese egesz napos munkat jelentett,
nem volt kerdeses. A csalad egyik tagjanak (a nonek!) allandoan ezt kellett
csinalnia.
Ma a csaladnak igenis van valasztasi lehetesoge. A kerdes csak
az, hogy ez a valasztas a csalad valamennyi tagja szamara adott, azaz a
munkamegosztas megegyezeses alapon tortenik, vagy az egyik fel a masikra
erolteti a sajat akaratat. Akar "hagyomanyorzesbol", akar
(szakmai vagy szerelmi) feltekenysegbol.
Es eddig nem veletlenul beszeltem csaladi es nem
ferj-feleseg kozotti munkamegosztasrol. A csaladba ugyanis beleertem a
gyerekeket is, akiknek szinten reszt kell venniuk a munkabol. Rajuk is
vonatkozik az eroszak-megegyezes kerdese.
Persze a noi karrierhez nem elegendo a csaladon beluli megegyezes, a
tarsadalmi eloiteletekkel is meg kell birkoznia mind a ket felnek. Sot, ez
is kihat a gyerekekre is!
S ebbol a szempontbol, ma talan a ferfiaknak meg nehezebb a dolga.
Mert milyen dolog az, hogy a ferj mos, gyereket nevel, es egyeb alantas
noi munkat vegez, mikozben a feleseg, teszem azt, kulfoldi osztondijjal
csavarog nagyvilagban.

>Azt a not, aki arra a lebuszkebb, hogy mondjuk o:t gyereket folnevelt,
>legjobb esetben is csak megmosolyogjak a hata mogott.
En ugyan csak 3-at nevelek, de nyugodtan lehet mosolyogni!

>hidd el, hogy mi, ferfiak nemcsak a nok sikereire vagyunk feltekenyek,
> mi feltekenyek vagyunk egymasra is
Mar amennyiben feltekeny termeszetu vagy. En azt is elkepzelhetonek
tartom, hogy egymas sikereire buszkek legyunk!
Katalin


Bognar Katalin
LIA : Chambery, France

KLTE : Debrecen, Magyarorszag

Tisztelt Vitazok !

Riesz Ferenc irja a 183-as szamban :
>Es Andi, mondd, miert van az, hogy ma Mo-n a ferfiak varhato eletkora, ha
>jol emlexem, 63 ev [!]; ugyan a no"ke' se tul magas, de ennel azert joval
>magasabb ?  Hidd el: a ferfiak is eppugy megszenvedik az eletet, mint a
> no"k...

Franciaorszag demografiai mutatoit most tettek kozze es ennek kapcsan a
noi-ferfi varhato eletkor kulonbseget is megemlitettek. Ez Franciaorszagban
is 8 ev a nok javara dacara annak, hogy a franciak bizony kevesbe "szen-
vedik meg az eletet". A meginterjuvolt szociologus megemlitette, hogy a
nok gyakrabban betegeskednek es latogatnak orvost (itt nem nogyogyaszat-
rol van szo !), mint a ferfiak, megis a ferfiak halnak meg elobb. Aztan
kedvesen szettarta a kezet : ez egy regota ismert teny, magyarazat egye-
lore nincs ...

Udvozlettel : Paller Gabor
UI : Kedves Vita Moderator, ha folyton visszadobod Szekely Zoli cikkeit,
     azok a mi nyakunkba omlenek a Forumon ... :-(

Lennel olyan kedves ujra olvasni mit irtal!

> Ugyanakkor
> megfigyelheto, hogy a tudas vilagiassa valasaval a teologiaban jaratos
> emberek folyamatosan kiszorultak a tudomanyos kutatasokbol.

HA teistak veszi a faradsagot, akkor ezzel a mondatoddal vitaba szallnak:
nem ismerik el a vilagiasok privilegiumat a tudasra es nem ismerik el
kiszorultsagukat a kutatasbol.HA egy vallasos ember szo nelkul elmegy ezen
mondatod mellett, akkor azzal elismeri a vallasos ember
tudatlansagat, ill. az a fele vezeto tendeciat.

Fiser Andras


Ugye, ujraolvasva nem gondolod komolyan?
Mar miert lenne a teista teologiaban jaratos?

Gondolom a teistat itt "hivo" ertelemben hasznaltad.
Marpedig a teologiaban jaratosak ezeknek csak kis toredeket alkotjak.
Mondjuk egy ezreleket, vagy meg annyit sem.

Mar megint szomorkodom. Mert;
1. ertelmes emberek tarsalognak
2. a rosszindulat legkisebb jele sincs
megis ami szamomra vilagos volt Ferenc irasaban, azt Te teljesen
maskepp erted. nagyon erdekelne, miert. Es nagyon erdekelne, hogy
az egeszet atgondolva is tartod amit irtal?

Horvath Pista

> GT> Erdekes megkozelites. Az en szakmai megkozelitesem epp ellenkezo: azok a
> darabok valtoznak meg konnyen, melyek nem kodolnak semmit (vagy semmi
> lenyegeset). Ami fontos a funkcio szempontjabol, az konzervalt.
> De a fentiekkel is egyet kell ertsek. Ami fontos ES kulonbozik, az definialja
> a csimpanz csimpanzsagat es az ember "emberseget".

szinte egeszen biztos, hogy az exonok szintjen van az 1 % merteku elteres.
Viszont, szerintem meg ennel nagyobb elteres is jelen lehet, ha ember-ember
osszevetest csinalunk de beleerteve a 'junk'-ot is, azaz termeszetesen
azok a szakaszok valtoznak meg a legkonnyebben, amelyek mutacioja nem
relevans.

> Ha jol emlekszem, akkor a liliomfelek dicsekedhetnek az egyik legnagyobb mere
tu
> genommal.

Igy van, de nem akartam ennyire tavoli peldat hozni, ezert emlitettem a
csirkat, ami legalabb allat (megha nem is foemlos...)