Hi!

Valaki kuldjon el nekem egy pontos leirast, errol a gaiarol..
Regen olvastam rola valamit de mar nem tudom hogy mi az...
(web cim is jo hgyha magyar)

THX!

Udv.:
        AH

Szevasztok !

Most nezem a teveben a HBO-n az Allati elet c. sorozatot. A Naguru 
nemzeti parkot mutatjak be. Ez egy 114 km2 teruletu nemzeti park, 
amely be van keritve, s a keritesben aram rohangal.
Az ide telepitett oroszlanok eletet koveti a dokumentumfilm. 

Az ezzel kapcsolatos kerdesem :
az itt lathato oroszlanok laba es a hasa, ill. az oldala egy 
resze pettyes (foltos). Normalis ez ? En meg soha nem lattam ilyet.

A masik kerdesem : a szu mit eszik ? A fat csak utodnemzesi/nevelesi 
celzattal hasznalja ? Vagy az elhalt fat eszi ?

Valaszaitokat elore is kosz !

Tomi

Sziasztok,

Kozonsegesen csak "petrole'ter"-nke hivjak. Amugy alacsony
forraspont-tartomanyu (60/80°C) szenhidrogen. Higitokent nem
ajanlom hasznalni, mert szobahomersekleten nagyon gyorsan
parolog. Ugyanezen okbol nem kell letisztitani sem. Ha
rafolyott valamire, arrol nehany masodperc alatt nyom nelkul
elparolog.

bye,  Jozsi

>    {Petroleum ether}.......
mi ennek a rendes magyar neve?
hol lehet venni? higgítóként is funkcionál  ugye? hogy lehet
letisztítani ha
ráfolyik valamire?

Azt hiszem vegre felfogtam, hogy mit ert Takacs Ferenc azon, hogy a feny
sebesseg nem allando.
Igy mar el tudom mondani, hogy miert az.

Szoktak mondani, hogy a feny "elgorbul" nagy tomegu objektumok kozeleben,
mint peldaul a nap is.  Ha a feny tenyleg elgorbul, akkor ugyebar a
sebessegenek valtoznia kell.  Amde a dolog az alltalanos
relativitaselmeletben nem ilyen egyszeeru.  Az elmelet a teridot egy
semi-Riemann sokasaggal modellezi.  A sokasagok elmeleteben az egyenesnek
leginkabb megfelelo fogalom az a geodetikus.  Ez a megfeleltetes olyan
tekintetben mukodik, hogy az altalanos relativitaselmeletbol kijon, hogy az
allando seebessegu objektumok, beleertve az elektromagneses sugarzast
(igen, letezik kovarians elektrodinamika) geodetikusok menten
mozog/terjed.  Amugy a mi gorbe ill. mi nem cimu keerdesben alkotott naiv
velemenyben igen csak korlatoz bennunket az a dolog, hogy a teret es az
idot karakteresen mashogy eszleljuk.  Peldaul a naiv szemlelo szamara a
bolygopajak elipszisek (zart gorbek).  Mig az alltalanos
relativitaselmeletben ezek geodetikusok (azaz egyenesek), meg pedig nyilt
gorbek.
Amugy az elmeletben azert csak a geodetikusokat tekinthetjuk egyeneseknek,
mert ok a legegyenesebbek, ami fizikailag letrehozhato ill. merheto. 
Lehet, hogy nem teljesen felenek meg annak az ideanak ami egyesekben az
egyenesekrol ell, de egyszeruen nincs jobb.

ImRe


-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

Sziasztok !

Voros Jozsef irta:
>A kiserlet tulajdonkeppen az osi alagutas problema: be lehet-e
>szormenten, satu nelkul zarni egy mondjuk 110 m hosszu vonatot egy 100
>m hosszu alagutba ugy, hogy mindket vegen zarjuk a kapukat, mikor a
>hosszkontrakcio miatt mondjuk 90 m- es vonat pont belul belul van?  A
>latszolagos paradoxon, hogy a bakter szerint persze, 100 m az alagut,
>90 a vonat, sima ugy. A kalauz szerint kizart dolog, az alagut meg
>megallva is rovid lenne, igy meg hogy megyunk meg ossze is 
>huzodott...   :-)

Igen, es ez az alagutas izgalmasabb.

Gondolom, hogy sokan ismerik ra a megoldast, de ha mar
reszleteiben felvetodott - emiatt valaszolok ra.

Az #514-beli lampaoszlopos kiserletbol is levezetheto 
a valasz, szemlelet utjan, rongalas nelkul.

A kulso, kozepen allo megfigyelo szamara az egyidoben latott 
lampafelvillanasok a kocsi poziciojanak hatarait jeleztek 
egy adott pillanatban az oszlopoknal.
Az, hogy az infot kesve kapta, ezuttal lenyegtelen.

A vonat _bezarasat_  jelkepezhetjuk a lampavillanasokkal.
KINTROL nezve, tehat BEZARHATO atmenetileg egy vonat, egy 
alagutba.

Belulrol mi a helyzet ?
Az ellenor amikor tenylegesen kozepen utazik, az 
elso _ajto_ csukasaval nem egyidoben, hanem kesobb eszleli a 
hatso _ajto_ csukasat, tehat ugy gondolja, 
hogy bezartak ugyan, de nem egyszerre  az _ajtokat_.
Hatul beva'rta'k a vonat veget. Igaz, addigra elol mar 
kitort az _ajto_.

Az UTAZO SZERINT  tehat NEM sikerult bezarni.
Ellentmondas megsincs. 

Meg maskepp is varialhato az ugy.
Atlokheto-e egy papirvekony kocsi ket oszlop kozott,
amikor epp az oszlopok koze er ?
Kivulrol nezve igen, belulrol nem. 
Ez kinos, de meg kell magyarazni:
A belul utazo nem atlokest eszlel, hanem atbujtatast,
beforditast.

A fenypattogtatas problemajat oldja meg valaki,
konyorgom !  (#514, idot mer az ellenor)

Nincs modom a weben bongeszni, csak emailni tudok 
egyelore, es a HIX archivum regebbi szamait sem 
latom a senddoc-cal.
En meg csak foldi sebessegekkel utazhatok.

                Udv: -geonauta-