>Feladó: mizsei_uh.emb.tee
>>Mint jelezted, nem tudjuk mi a gyorsulas.
>Reszemrol, mint a megtett ut ido szerinti masodik drivaltjat ertelmezem,
>es eleg jol kijovok a dologgal.
Egyetertek Janossal, hisz nemi fogalmunk van a dolgokrol de melyik a
helyes meghatarozas?
Legyen Janos a megfigyelo, aki egy zart 'rendszerbe' dobozba zarva
letezik a terben, anelkul hogy a kulso objektumok, targyak, bolygok stb.
segitsegevel meg tudna hatarozni helyzetet. A terhez kepest a belso
targyak a megfigyelovel egyut nyugalmi allapotban vannak, ami ahogy
tudjuk 'lebegest' okoz. Tortenik ez meg akkor is, amikor a 'zart
rendszer' a maximalisan gyorsulva halad tegyuk fel egy feketelyuk fele.
Tehat mikozben a belso megfigyelo nyugalmi allapotot erez, a megfigyelo
gyorsulo mozgast vegezhet, amirol mit sem sejt, es tortenhet forditva.
Legyen a zart rendszer egy bolygofelszinen. Tudjuk hogy nem vegez
gyorsulomozgast(kulso targyakhoz viszonyitva), azt mondjuk nyugalmi
allapotban van mikozben a belso megfigyelo 'gyorsulashatast' erez(terhez
kepest), megpedig epp akkorat, amenyi az ileto tomeg gr. erotere. A belso
rendszerben mar mukodik a szabadeses, megszunik a lebeges.
A kerdes tehat az hogy melyik a gyorsulas helyes meghatarozasa, hisz az
elso esetben gyorsulunk, mig nem erezzuk a hatast, a mesodik esetben
allunk es gyorsulashatast erzunk.
A harmadik eset es talan ez a helyes?, amikor mas tomeget nem
szerepeltetunk, a zart rendszerben levo megfigyelo erzekeli a gy. hatast,
mig a rendszer egyre noveli a sebesseget a 'kulso', mellette vagy
tavolabb levo obfektumokhoz kepest.
Ahogyan pedig Zoli is fogalmaz, hogy maga a mertekegyseg is 'relativ'
hisz a ter kulonbozo pontjan nem azonos. Igy a Kavendish fele allando sem
azonos az Univerzum terenek minden pontjan.
Udv. Csaba.

Az a'ltalad irottakat re'szben helyeslem. Igenis, meg lehet adni egy
felt'telezett eszközt, ha az le'tezo", vagy le'tezheto", valo's! De csak
ekkor!
Benkő Laci.

@@@ Lehetünk engedékenyebbek. Nekem tucatjával jutnak eszembe olyan verseny-
feladatok, hogy "adott egy súrlódásmentes szívószál, amin gyalogol egy légy."

J!
>>Adott egy sokszázezer km hosszú hengeres fogaskerék.
>Fölöslegesen bonyolítod a problémákat.
>Sokkal egyszerűbb: Bazinagy, merev tárcsa. Forog...

Már te is azzal foglalkozol, hogy válasz helyett félrevivo mellékszálat 
nyitsz? Mi folyik itt? Összeesküvés?!

>Ezt most azert irom, hogy rávilágitsak egyes problémaid 
>képtelenségére: nem kezdheted azzal a fogalmazast, hogy adott egy 
>ilyen es ilyen valami. Arra is oda kell figyelni, hogy az ilyen es ilyen 
>valamit valahogy letre kell hozni.
>Mert, egyebkent kezdhetnéd ugy, hogy adott egy örökmozgo. ...

DE! Kezdhetem úgy, hogy adot egy.... Úgy nevezik: modell-alkotás. 
Van ellene kifogásod? És ezt el ne merészeld ferdíteni nekem az 
örökmozgó felé, mert begorombulok!!! Világos?

>Arra is oda kell figyelni, hogy az ilyen es ilyen  valamit valahogy letre 
>kell hozni.

Aha.... Hát akkor tudd meg, hogy a relativitáselmélet 'üldözői'ilyeneket 
rikoltoznak a weben:  *_Inerciarendszerek?_ Mutasson már valaki 
egyet! Kac-kac!' Elobb létre kéne hozni legalább egyet, s csak utána 
filozofálgatni, hogy mi is folyna benne, hahaha :-)*
Kb. így.
Egyébként pedig kikérem magamnak amit írtál!
Felháborító, hogy olvasatlanul reagáltál fejtörőmre!
Elnézést kéne kérned mindenkitol. Tudom, az ilyesmi nagyon nehéz 
magas lóról...:(

Zoli

:
> >Adott egy sokszázezer km hosszú hengeres fogaskerék.
> Fölöslegesen bonyolítod a problémákat.
> Sokkal egyszerűbb:
> Bazinagy, merev tárcsa. Forog. Elkezded gyorsitani. Egyszercsak a
keruletén
> az egyik pont sebessége túllépi a fénysebességet.
> Vagy mégsem?
> Hat bizony nem. Mert miközben gyorsitod, egyre nő a tömege, a perdület
meg
> állandó, mert nyomaték az nincs, igy aztan ahogy közelited a
fenysebességet,
> úgy szépen megáll a tárcsa.

Szerintem ez nem ennyire egyszeru! A tarcsa a sajat rendszereben (mikormar
nincs gyorsulas) nem lesz nehezebb. Az allo megfigyelo szamara igen, deaz
allo megfigyelo szamara egyebent is lassul a forgasa az idodilatacio miatt.

A Zoli gondolatkiserleteben pont ez a kerdes, az allo rendszerbol nezvea
kis fogaskerek forgasa lassul, a mozgo rendszerbol meg a nagy fogaskereke.

De szerintem sincs ellentmondas. Zoli megfeledkezett arrol, hogy
fenysebesseg kozeleben a "hetkoznapi" egyidejuseg fogalma is borul. Igyaz
igen hosszu henger forgasaval is gondok lesznek, megcsavarodottnak fog
latszani, me'g az allo megfigyelo szamara is. Tekinteted a kis
fogaskerekkel
egyutt vegigfuttatva a nagyon latszolag pont az fog tortenni mint a
kicsivel
azon a ponton a nagy lassabban latszik forogni, ugyan ugy mint a kicsi.
Persze lehet, hogy rosszul gondolom.

> Ezt most azert irom, hogy rávilágitsak egyes problémaid képtelenségére:
nem
> kezdheted azzal a fogalmazast, hogy adott egy ilyen es ilyen valami.
Arrais
> oda kell figyelni, hogy az ilyen es ilyen valamit valahogy letre kell
hozni.
> Mert, egyebkent kezdhetnéd ugy, hogy adott egy örökmozgo. Minthogy a
> tengelye surlodik, ezert állandoan melegiti a környezetét.
> stb...stb...

Vicces, de nem igazan fair, amit irsz. Amit Zoli irt "elvileg" letre lehet
hozni.

Eleg sok olyan gondolatkiserletet irtak mar le a fizikaban, amit nem lehet
a valosagban letrehozni, megis valoszinu komolyan befolyasolta a tudomany
fejlodeset. (Pl. EPR paradoxon, Schrodinger macskaja, ikerparadoxon stb..)

Az hogy a Zolinak ilyet meg nem sikerult kitalalni, nem tul meglepo, de
azert tudomanyosan ezt a lehetoseget sem lehet abszolut kizarni ;o).

Raadasul ezeknek a sikertelen paradoxonoknak a megmagyarazasaval sokat
lehet segiteni az adott fizikai torveny alaposabb megerteseben. Persze
azert jobol is megart a sok! :o)

De ketsegtelen, a "nagyok" is ezt csinaltak, csak persze nehany
nagysagrendel magasabb szinten.

M.