 wrote:
>
> Sajnos az a level, amire ezt reagalod, nekem nincs meg, de azt hiszem a XVIII
> szazad vege utan a hirtelen novekedesnek indult nepesseg magaval vonta a
> mindenfele dolgok tomeggyaratasanak az szuksegesseget is.
> Azt hiszem, azt el lehet ismerni, hogy
> 1. remekmuveket, muveszi alkotasokat nem lehet millios tetelben
> gyartani.
> 2. A tomegek igenye, muveltseguknek megfeleloen messze alulmulja
> a remekmuvek szinvonalat.
> Ezekbol kovetkezoen a kultura minden terulete higulasnak indult, es ez
> vonatkozik a zenere is.
> A "zene" a XVIII. szazad vegen nem halt meg, csak nagyon nagyon sok
> testvere szuletett, es nehez ebben a tomegben megtalalni.
>
> Lengyel Zoltan
Szerintem nem annyira a nepessegnovekedes? hatasa ez, inkabb annak az eredmenye
, hogy
az informacioaramlas nagymertekben javult, ennek kovetkezteben sokkal tobb hata
s
kezdte erni elodeinket, most minket (lasd internet).
Az 1-2.-hoz annyit: a remekmu attol az, hogy milliokhoz szol, millioknak okoz o
romet.
Semmi koze ahhoz hogy valakinek/kiknek milliokat hoz, rovid ido alatt sokan
"fogyasztjak". Azt se feled Mozartot evszazadok ota hallgatjuk, napjaink zeneje
t
pedig csak nehany eve-evtizede. Aztan letezik olyan is, hogy nepzene. A tomeg i
genye,
muveltsege meg alulmulja... Te talan az Olymposrol szalltal le kozenk? Sebestye
n
Marta, Sebo Ferenc talan nem ismeretlen elotted: hallgasd oket!
A "zene" es a zene sohasem szuletett, nem is halhat meg: eggyut el az emberrel,
valtozik.
Udv:
madam
--
Marton Adam
mailto:
NE TILTS! TANITS!
|
 wrote:
: Riesz Ferenc wrote:
: >
: > Ha mar igy belemelegedtunk a temaba: mi a tapasztalatotok az
: > uton-utszelen kaphato olcso (400-600 Ft) CD-krol (Vienna Masters,
^^^^^ hat ezt kell megfizetni! Mas az alubufe,
mas az etterem. (Bar CD boltjaink sem
fenyesek, az aluljaronak is van 'ara'.) ta
: > Gold Classical stb. sorozatok) ? Ezeken tobbnyire nepszeru, ismert
: > muvek vannak, kevesbe ismert muveszek eloadasaban. Jelenti-e az
: > olcsosag a silanyabb minoseget is ? (Eloadas es/vagy felveteltechnika.)
: >
: > Nekem van egypar ilyen CD-m, foleg XIX-XX. sz-i zenekkel, es ugy altalaban
: > meg vagyok veluk elegedve.
: >
: > Van-e olyan sorozat, ami kifejezetten ajanlotok vagy eppen nem ajanlotok ?
: >
: > Feri
: Az olcso CD-k olcsosaganak okai lehetnek:
: Illegalis masolat, a szerzoi jog megsertese, silany alapanyag,
: ocska hangtechnika ( szinte mindig AAD )
:
: Ezekben az esetekben inkabb nem kell megvenni.
Vagy eppen:
Nagy peldanyszam, nepszeru muvek, "olcso" eloadok,
bloffolt minoseg (szinte mindig DDD), semmitmondo
kiserofuzet (lap),
Nezzunk korul egy hazzal fontebb, hogy dolgozik pl. a Naxos?
Sajnos, vettem mar toluk hibas lemezt, mara talan jobb a gyartas,
de remenytelen a panasz ervenyesitese (a bolt eltanacsol, a kiado
elerhetetlen, a gyarto -- ki tudja, hol nyomtak a CD-t?).
A Naxos neves, de sertes nelkul mondva, "olcso" eloadokat alkalmaz.
(Szerencsere sok remek magyar muveszt!) Ezzel csak az a gond,
mennyire egysiku mondjuk a zongorairodalmat (anyagi kenyszerbol?)
Jando Jeno olvasataban megismerni? (Ugye nem kell mentegetodzom,
hogy hany lemezem van tole es mennyire nagyra tartom?)
Nehezen engedhetjuk meg, hogy ugyanazt a muvet tobbfele eloadasban
megvegyuk. Meg aztan vannak hiedelmek: ki mit jatszik a legjobban?
A kiserofuzet (oh, hol vannak mar a Hungaroton LP-k nepnevelo
szandeku, tanulmannyal folero jegyzetei?) csapnivalo, kivulrol
sokszor az se dontheto el, mit tartalmaz pontosan, ki jatszik rajta,
mikori a folvetel (ismet csak a regi H.-nal maradva, amikor az
ember tekintettel lehetett, ki a zenei rendezo, a hangmernok?
Hat ilyet a mai CD-ktol ne varjunk el, vagy nyissuk ki a penztarcank,
de alaposan!) Vagy egyszeruen megteveszto: W.F.Bach *felnottkori*
portreja a cimlapon, de a CD apja, J.S.Bach muveit tartalmazza; igaz,
e muvekkel alapozta meg imadott gyermeke, W.F. billentyus muveszetet.
Silany a tipografia is, bar ketsegtelen, az egy sorozatba tartozok
kulleme valamikepp hasonlatos.
[Boritokrol. A Denon olcso (13DEM) sorozata igen szep boritokkal bir.
Tartalom szempontjabol a nemet kiadok verhetetlenek (DGG, Eterna).]
Ami a Naxos alatti (arban ertve) kiadoknak nincsenek nagylelegzetu
ciklusaik: egy zeneszerzo - egy lemez; kulonallo muvek; sanda celu
"valogatas" = 'az egyik csak bejon nalad is'.
Meg kevesbe ismert eloadokat alkalmaznak (meg gondolom a tovabbi
szereplokkel se kenyeztetnek el. Ezen a szinten a kiado nem
foglalkozik ugy veluk, ahogy pl. Vasary Tamastol tudni, hogy bant
vele a DGG, ahogy az 'termeszetes' lenne.)
Pillantsunk csak ra a boritora, annak sivarsaga beszedes!
A DDD ellenere csapnivalo a hangtechnika, a zongora hangja hol marad
a Melodija Richter dacsajaban keszult folveteleitol, melyeken a
szuneteknel behallatszanak a kert madarai? Az 50-60 koruli mono
felvetelek josagat se erik el sokszor.
A bocsanatos gondatlansag egyre inkabb szandekos atveresnek tunik.
(Az a bizonyos cinkossag, ami a tettest es az aldozatot osszekoti.)
Vallomas
Persze, hogy veszek olcso lemezeket. Hezagpotlasnak, vagy mert a
bolondnak is megeri (annak eri meg igazan ;-). Igy a ZYX-tol
(kulonlegesseg: letezo kiado!) vasaroltam Christiane Jacottet
lemezeket (J.S.Bach Goldberg; W.Klavier I.kotet), melyek igen
tetszenek. O egyebkent Heinz Holliger szonatapartnere, ja es
csembalo a hangszere (a II. kotet inkabb zongorara valo).
Aztan vannak igen olcso jazz lemezeim, a jatszo szemelyeket
szerencsere sikerult azonositanom ugyanazt a hanganyagot tartalmazo,
persze sokkal dragabb CD-krol, melyeknek volt tisztesseges
brosuraja.
De inkabb arleszallitott lemezeket igyekszek venni, semmint csostul
bevasarolnek a higjabol.
Egyszoval a jotanacs itt sem lehet mas: izlesedre tamaszkodj.
Te erzed, mire van szukseged. S hogy alamerulnel? Ne szegyenkezz.
Ugyan, mit vesztett Goethe, hogy cseledlanyokkal adta ossze magat?
Udv, ta
|
