Sziasztok!
Pusztan tudomanyos szempontbol erdekelne egy dolog. 
Arrol van szo, hogy multkor beszelgettunk az ismerosokel, es arra terelodott 
a szo, hogy szerintuk mekkora is az atlagos  penisz? Minimalis, max, sokeves
atlag, stb...
Ne nevessetek, csak tudomanyosan!! :))
Szabi

Hello!

Itt, a tudomanyban is jelent meg olyan velemeny, hogy a Nap nezegetesere
a kormozott uveg biztonsagos, mert elnyeli az ultraibolya fenyt. Csakhogy
a szerzo elfeledkezett a spektrum infravoros tartomanyarol, pedig az is
veszelyes a szemre. Bar ha eleg vastag - mondjuk 1 cm-es - a koromreteg,
akkor mar eleg biztonsagos lehet.
Balint rontgenfilmekkel kapcsolatban kert tanacsokat. A problema itt
ugyanaz: nem tudni, a spektrum lathatatlan sugarzasat is megfeleloen
gyengiti-e az a szuro, ami optikai tartomanyban megfelelonek tunik.
Lassuk, hogy hat ilyenkor az infravoros sugarzas:
Egy szem ideghartyajan 80 millio receptor van. Ezekre vetul a szemlencse
altal alkotott forditott allasu kep. A receptorokban a feny ingeruletet
kelt, melyet idegpalyak tovabbitanak az agyba. Azt gondolhatnank, hogy
az idegpalyak szama megegyezik a receptorokeval, valojaban csak 1 millio
idegpalya fut a szembol az agyba, egy idegpalyara 80 receptor jut. A
fenyerzekeleskor a receptor ugyanis elvesziti erzekenyseget, s kell egy
kis ido, amig relaxalodik. Ezalatt az idegpalya egy masik, majd egy
harmadik, stb. receptor ingeruletet szallitja. Igy a retinara vetult
kepnek kevesebb, mint 1 szazalekat kozvetitik az idegpalyak az agyba.
Ebbol az 1 szazalekbol allitja elo az agy a teljes kepet. Hogy hogyan,
azt csecsemokorban tanuljuk meg.
Ha valaki olyan szuron keresztul nezi a Napot, amely lathato tartomanyban
megfelelo, de az infravorost atereszti, akkor, mivel a gyenge feny
hatasara a pupilla kitagul, a karos sugarzasbol tobbet enged a szembe,
mintha szuro nelkul szemlelodne. Ezek az infravoros sugarak felmelegitik
a szemfeneket, anelkul, hogy fajdalmat erezne. 42 celsius foknal felbom-
lanak a latashoz szukseges feherjek masodlagos kotesei, a receptor
visszafordithatatlanul elveszti erzekelokepesseget. Ekkor mar jeleznek
a fajdalon- s a hoerzekelo sejtek is, de lehet, hogy keson. Lehet, hogy
megmaradt meg 40-50 millio receptor, s a fajdalom elmulik. Igaz, az agy
a maradek receptorokkal is kepes latni, de ehhez tobbet kell dolgoznia,
ami faradekonysagot, fejfejast okozhat a kesobbiekban.
Sokan vannak, akik nyilvanvalo szemkarosodas nelkul neztek reszleges
napfogyatkozasokat kormozott uvegen keresztul, esetleg anelkul. Sajnos
egy ilyen akcio konnyen elvisz par millio receptort, s mintegy fel-
gyorsitja a receptorok termeszetes elhalasat.
E sok ijesztgetes utan megis azt javaslom Nektek, nezzetek meg a
napfogyatkozast, de a reszleges fazis idejen olyan szurot hasznaljatok,
ami a fenynek - beleertve az ultraibolya es az infravoros tartomanyt is -
nem tobb, mint egy szazezred reszet engedi at.

Posztobanyi Kalman

Tisztelt Olvasok !
Talan akad kozottetek csillagasz, =E9s talan =E9rdemben hozza tud szolni az
alabbiakhoz.
A kozelgo napfogyatkozasra valo tekintettel egyre tobb szo esik errol a
jelensegrol. Magarol a folyamatrol es az elovilag varhato reakciojarol mar
sok szo esett, azonban lesz itt meg mas erdekesseg is.
Az egyik az, hogy modunkban lesz egy olyan napnyugtat es napkeltet
megfigyelni, amikor a Nap nem a megszokott modon a horizont mogott tunik el
es kel fel, hanem a zenith kozeleben.
A masik. Egyszer azt olvastam, hogy a Pluto felszinen, amikor ott a Nap a
zenithen all, olyan a megvilagitas, mitha a foldi egbolton 250 telihold
ragyogna. Ez igen erdekes, de en elkepzelni nem tudom. Ezert jo lenne
tudni, hogy a napfogyatkozas melyik fazisaban azonosak a fenyviszonyok. De
ha mar itt tartunk, ugyanezt a tobbi kulso bolygora nezve is=
 kiterjeszthetjuk.
Konkretan tehat szukseg lenne a napfogyatkozas maximumanak pontos idejere
(perc pontossaggal eleg), tovabba az ezt megelozo es koveto idopontokra,
amikor a fenyviszonyok azonosak a Mars, Jupiter, Uranusz, Neptunusz es a
Pluto megvilagitasaval, amikor ezeken a Nap a zenithen all.
Ha ebben valaki segiteni tud, elore is nagyon koszonom.
A jelenseget meg is lehet orokiteni azonos temarol, azonos blendevel es
expozicios idovel, a kerdeses idopontokban keszitett fellvetelekkel. En
magam egy vilagos falu epuletet szemeltem ki erre a celra, amelynek
homlokzata nagyjabol D-i iranyba nez, es KDK vagy NyDNy-i iranybol
szeretnek fenykepezni.=20
Szivelyes udvozlettel               Dr.  Nadasi Zoltan

Kedves Igor !

>Nemminden dolgot neveznek en marhasagnak !
>Ezek igenis hogy tudomanyos dolgok !
>Pl : ha Einstein koraban is lett volna ilyen Internetes levelezo-lista , es
>itt tette volna kozze a Relativitas elmelettel kapcsolatos munkait (pl : az
>ido nem egyforman tellik , a testek megrovidulnek stb. mindez nagyobb
>sebessegeknel ) , akkor mindenki elmebetegnek gondolta volna !
>Nagyon sokminden van hogy ilyen sci-fi irok talalnak ki dolgokat , es
utann=
>a
>a tudosok ezekbol kapnak neha "otleteket" !

A tudosok nem a sci-fi iroktol kapnak otleteket, maximum neha a sci-fi irok
altal megirt dolgok es a tudomany egy tavoli ponton talalkozik. Ha esetleg
mondanal par konkret peldat a sci-fi bol vett tudomanyos otletekre.

A ter gorbulese izgalmas dolog, nekem speciel nem sikerult meg teljesen
megerteni a harom dimenzioban gorbulo teret, sot a spec.rel, es a rel.
elmeleteket sem. Tudom, hogy a sci-fi irok fejbol fujjak ezeket, sot sajat
maguk tovabb is fejlesztik, de ugy latszik en meg egy ilyen elmaradott ember
vagyok. Mint ahogy a gravitacios elmeleted is rettentoen izgalmas, csak
szamomra meg tulsagosan sok problemat okoz az ertelmezese, gravitonnokkal
egyutt. Csak egy kis kerdes, mely a tudatlansagombol fakad.Mi az a graviton,
es ha nem tavolit el enegriat a testbol, akkor miert tavolit el enegriat a
testbol ?????

Péter