> Sziasztok Parakedvelok!
>
> Kerlek beneteket, definialjatok a LELEK fogalmat.
En ketsegkivul parakedvelo vagyok, ugyhogy megprobalkozom vele.
A lelek az a szubsztancia, amely az ember (es bizonyos eretnek hitek
szerint az allatok) legbennsobb, immanens lenyegisege. A lelek
felelos a szemelyiseg, a tudat, az erzelmek, hangulatok
allapotaert, es egyben ezek hordozoja is. Fontos ismertetojegye, hogy
nem szeret keveredni a piszkos anyaggal, o csak a tiszta, eteri
metafizikai, es transzcendens maganvalosagaban erzi jol magat.
Elpusztithatalan, tehat orok eletu, bar a teremto torenyeinek
ertelmeben, fennallasanak bizonyos idotartama alatt kapcsolodik az
anyagi hejahoz (test). Letezesenek celja, es oka, a legfennsobb
akarat kovetese, es teljesitese (a konkretumokrol meg vitak
folynak, a pontosabb utasitasokat majd minden lelek idejeben meg
fogja kapni). Nem gyozom hangsulyozni, hogy a lelek termeszetesen az
anyagi dolgok felett all, azoknal magasabbrendu. Ez azert fontos,
mert nehany eltevelyedett materialista csokeveny tagadja a lelek
meghatarozo szerepet, sot - horribile dictu -, nem atallja
ketsegbevonni a letezeset sem. Mi (igaz lelkek), csak sajnalkozva
nevethetunk eme ostoba, es konok flotasokon, es bizonyossagunk
tudataban nyugodtan megbocsathatunk nekik: elobb-utobb az o lelkuk is
a magassagos Atyauristen szine ele kerul.
PCs
|
Kedves Zoli !
> A fizikusoknak nehezebb a dolguk, mert nekik egy ido utan
> illik bizonyitani is, amit fantazialnak.
> ( nekik is fantazialassal kell kezdeniuk, amikor falba utkoznek.)
Szerintem annyira ne sajnald oket. Legtobbszor vannak annyira
"megszallottak" - szerencsere -, hogy csak azert fantazialnak, hogy rogton
be is bizonyitsak, amit megsejtettek.
> Ha ez a konyv amibol ideztel mai, akkor kulon erdekes, hogy
> egyesek megis vissza-vissza vagynak az eterhez, melyet valamikor
> elvetettek. ( egyszer kiokoskodta'k mar, hogy nelkule is
> kezelheto a feny szokatlan tulajdonsaga, fuggetlensege.)
Amennyire emlekszem:
- A konyv reginek mondhato. Mondjuk 95%, hogy 1955 es '85 kozotti.
- Aki irta, ismetre Einsteint, sot, mintha valami tanitvanyi/munkatarsi
kapcsolatban lett volna vele. Ebbol mellesleg kovetkezik, hogy a szerzo
mar legalabbis idos. Viszont tan akademikus es ismert nev.
- A mu cimeben szerepelt a relativitaselmelet, ha netan kutatni akarnal
egy konyvtarban. Azt probalta elmagyarazni.
A MM kiserletrol a legfrissebb ertesulesem - szinten homalyosan - a kov.:
Talan az Elet es Tudomanyban irtak, hogy technikailag lehetove valt a
kiserlet pontos meresekkel. Elvegeztek, de igy sem tudtak pontot tenni az
ugy vegere. Hogy pontosan mi is lett az eredmeny - nos, a valtozatossag
kedveert erre sem emlekszem annyira, hogy le merjem irni. (Talan jobb lett
volna, ha kihagyom ezt a levelet...:)
Ideje lesz mar ennek utananeznem...
> A feny utan kutatva beleolvastam Feynman egyik konyvebe, es
> meglepett, hogy a mult szazadban, amikor kiderult,
> hogy a feny nem-kimutathato kozegben terjed - s emiatt
> a kozeg letet feleslegesnek lehet tekinteni - felvetodott,
> hogy a Maxwelli - elektromagnesseget leiro egyenleteket ki lehetne
> egesziteni. Ehhez azonban egy kiserletileg nem kimutathato
> ujabb elektromos jelenseget kellene feltetelezni.
> ( Lehet, hogy ez lenne a paraelektromossag... ? )
Mire gondolsz pontosabban a paraelektromossag kapcsan?
> Elvetettek a dolgot, mert jott Einstein, es matematikai
> kibuvoval athidalta az addig ketsegbeejtonek
> tuno problemat.
Ha jol emlekszem, az altalam "idezett" muben az volt: Einstein elmelete
es az eter nem zarjak ki egymast.
> A fenynek van egy erdekes tulajdonsaga, melyrol ritkan esik szo,
> de nehany egyszeru feltevesbol levezetheto, s matematika
> sem szukseges hozza. Most nem szeretnem itt ezzel az idot tolteni,
> de ha hianyolna valaki, akkor a kesobbiekben elmeselem.
Ha tenyleg egyszeru a levezetes, akkor engem erdekel (es az is, hogy
honnan van).
> A megallapitas egyszeruen fogalmazva a kovetkezo:
>
> Egy oldalra vilagito, es tolunk tavolodo fenyforras fenye a mozgas
> iranyaba befordulni latszik. ( Ha nagy sebessegekrol
> van szo. Kis sebessegnel ez annyira csekely, hogy nem lathatjuk)
> Azaz a fenyforras valamelyest viszi magaval
> szulemenyet a fenyt, azaz a feny iranyat befolyasolja a
> fenyforras mozgasa.
Na, ez most az en agyremem. En azt varnam, hogy a feny latszolagos
palyaja a forras mozgasaval ellentetes iranyba gorbuljon, minosegileg
legalabbis a megfigyelo poziciojatol fuggetlenul, ahogy pl. egy ontozocso
(slag) vizsugara tenne. Az eter nem ezt okozna'? (Mikozben persze az egyes
fotonok sebessege c.
Sot, nem is gorbulnie, hanem ferdulnie kellene a fenynek a fforras
allando oldaliranyu sebessege mellett.
> Ilyenkor az is bekovetkezik, hogy hosszabb utat tesz meg
> ahhoz, hogy elerjen egy tavolabbi egyutt-mozgo celpontot,
> mintha allna a rendszer.
Eterben gondolkozva IMO NEM erne el egy a fenyforrassal szemben
egyuttmozgo celPONTot.
> Tehat a feny _hossza_ valtozhat aszerint, hogy ki milyen
> mozgasallapotban van, azaz mikent figyeli.
Hat, most nagyon ket malomban orlunk. Es felek, nem tudom, mit
ertesz "a feny hossza" alatt.
> Meg annyit hozzateszek, hogy valoszinuleg ott kell keresni
> az agyre'm feloldasat, hogy a feny hossza a TE'R-rel egyutt kepes
> valtozni, pl. _osszemenni_ is, azaz rovidulni.
> Ez persze egy masik agyre'm. Meghogy a ter menne ossze...?
Ez viszont mar jobban illeszkedik a kialakult tudati semaimhoz. Ha a ter
gotbult, ahogy azt sokan allitjak, akkor ez azt jelenti, hogy nehol
surubb, nehol higabb. Viszont valami olyasmi is remlik, hogy ezt nem
igazan lehet megtapasztalni, mivel mire egy megfigyeles informacioja eljut
hozzad, alkalmazkodik ahhoz a tersuruseghez, amiben Te is letezel.
Szoval passz. Szerintem adjuk meg a szot egy fizikusnak, ha olvassa e
sorokat.
> Koszonom a segitseget.
Barkit barmikor szivesen elbizonytalanitok:)
> Remelem, meg folytathatjuk a tudomanyos MEGERZESEKET !
Jol fogalmaztal; detto.
> A terido fogalmarol egyszer valakinek ez ugrott be:
> _ Ha szep ido van, lemegyek a terre ! _
Nomeg ha szep a ter, gyorsan telik az ido...
Udv.:
TGyula
|
