Elek Gabornak [is]:
Tetszett, amit irtal. Volt egy resz, ahol csak sejtettem, mit mondasz.
A [0,1] halmazbol egy racionalis (vagy speci irracionalis) szamot
1 valoszinuseggel (biztosan) le tudok irni. Pl. 1/e . Tessek! Ez konkret.
Azt, hogy mit jelent a 'megtalalas', nem ertem. Gondolom, nem azt, hogy
tegnap meg a komo'don volt, hol lehet. Ha ugy erted, hogy pl. gondolsz
egy konkret racionalis szamot, es en az talaljam ki kapasbol, annak a
Lebesque-mertekre alapozott val.szam szerint tenyleg 0 a valoszinusege.
Magyarul: nem tudom, melyik rac. szamra gondolsz. De lehet, hogy 
tudhatnam, ha pl. mindentudo lennek. Vagy csak tudnek a gondolataidban
olvasni. [Hol is az az alma? Tegnap meg a telepatikus interface mellet 
volt.]

A tudasunkat es a halot en maskent kepzelem, lehet hogy most ismetlem magam.
Valahogy ugy kepzelem, hogy a racionalis tudasunkkal egy diszkret halot
szovunk, es ezzel probaljuk a valos[ago]t felfogni. A halonkon itt-ott
eleg nagy lukak is vannak, mashol surubb. A Valosag meg csak ugy folydo-
gal, a halonkon nehany uszadek fennakad.

Cser Ferenc irasahoz:
A New Scientist-szam, amelyben a Quantum States of Mind c. cikk is van,
ugyanaz, amelyikben a foton-modellt kerdojelezi meg valaki a 16. oldalon.
Az elme mukodeserol: a biologusok nagy tobbsegevel ellentetben en ugy
hiszem, hogy az agy egy nagy bonyolultsagu interface azokhoz a helyekhez,
ahol a gondolkozas es az emlekezes valojaban tortenik. Azon nem csodal-
kozom, ha vegyi vagy mechanikus roncsolassal el tudjak bizonyos reszeit
rontani, es akkor pl. korabban megtanult dolgok nem jonnek at. Ez olyasmi,
mintha en az elottem levo PC-ben kezdenem keresgelni egy csipofogoval,
hogy hol is van a HIX, es ha az Ethernet-kartyarol lecsipek egy-ket kondit,
es a HIX eltunik, kijelentem, hogy abban az egy-ket kondiban van a HIX.
Az, hogy most kvantumfizikusok is bekapcsolodnak az agykutatasba, lehet,
hogy hosszu tavon segiteni fog, jelenleg, mint az a fenti cikkben is ol-
vashatjuk, a temaban mukodo kvantumfizikusoknak nincs elegendo biologiai
tudasalapjuk ahhoz, hogy neha el ne eresszenek abszolut baromsagokat,
de a biologusoknak meg a kvant.fiz. muveltseguk keves a dolog felfogasa-
hoz. Szerintem, ha mar megtanultak egyutt dolgozni, nagyon erdekeseket
tudnak majd mondani az interface-unkrol.
  Mik is azok a helyek, amelyekhez az interface csatol minket? Kvantum-
potencial, ahogy David Bohm modellje alapjan lehet gondolni, vagy
morfologikus mezok, ahogy Sheldrake gondolja, vagy kollektiv tudat,
vagy az osok emleke, vagy Akasha? Vagy ez mind ugyanannak a vetulete,
kinek milyen kalapacsa van, olyan szognek latja? [A kvantum-potencial-
hoz nem kellene kozelieknek lenni az agyaknak, ha jol ertem Bohm-ot.]

Ezzel reszben mar Vegh Laszlo VITA95-beli rengeteg komoly kerdesere is
elkezdtem valaszolgatni.
Zene: epp ma olvastam Sheila Chandra indiai szarmazasu angliai enekesno
ket legutobbi CD-jenek fuzetkeit, es abban valami olyasmit mond, hogy az
indiai zeneszek ugy tekintik magukat, mit csatornakat, amelyeken felenk
aramlik Istentol a zene. Hogy melyik emberen mi es hogyan jon at, az
elegge kulonbozo lehet, de lehetnek hasonlatossagok is. Sheila Chandra
pl. nagyon sok hagyomanyos zenei ornamentikat tanulmanyozott, es sok
hasonlosagot talalt, amiket megprobal elenk tarni.
  Ha Keith Jarrett CD-fuzetkeit olvasgatom, hasonlokat talalok ott is.
Ugy erzem, hogy a tiszta atvitelhez tiszta csatornak kellenek, azaz
a letisztult emberek nagyon szep es mely zenet kepesek 'alkotni'.
A letisztultsaghoz Sheila Chandra eseteben az is hozza tartozik,
hogy szinte kiseret nelkul enekel. KJ pedig csak akusztikus hangszereken
jatszik. Oket a sok technikai mutyurkezes zavarja az atvitelben.

Vegh Laszlo: >A zeneszerzo a szferak harmoniajara, a tudos
>a fizikai mindenseg rendjere erzekeny. Ehhez azutan csak a mestersegbeli
>tudas kell, hogy erzeseinek, intuiciojanak, ihletenek sugalmazasait
>meg is tudja fogalmazni. Vagyis tudjon kottat irni, meg tudja szolaltatni
>a megfelelo hangszert, ertsen a matekhoz, tudja, hogy mas mar mit csinalt,
>ne fedezze fel ujra a spanyolviaszt.

Ez szep! De a mindig ujat alkotas/felfedezes kenyszere ertelmetlen a fentiek
utan. Nem baj, ha az Egy Valosagbol neha ugyanazok a morzsak kerulnek elenk.
Az, hogy ketszer ugyanabba a folyoba nem lephetsz, azt is jelenti, hogy Te
sem vagy ugyanaz mar, mint aki elozoleg belelepett. Vannak jo filmek, konyvek,
zenek pl., amelyek mindig ujabb es ujabb dolgokat mondanak nekem. Pedig ezek
konzervalt alkotasok! [Nemreg pl. ujra-felfedeztem nehany regi Omega-szamot
az "ur-rock" korszakukbol (kb. 7., 8. es 9. lemezeik). Annak idejen egeszen
mast mondtak azok a szovegek. Azt hiszem, most jobban ertem oket.]

A tehetsegrol es annak egyoldalu fejleszteserol majd kesobb.

[A tudattalan]>Ha pedig kollektiv, akkor meg kerdezni sem nagyon
>merek, mit is lehetne kerdezni. Azt jelentene, hogy mindnyajan, mi emberek
>ossze lennenk kotve a kollektiv tudatalattin keresztul.

Igen, ossze vagyunk kotve, de nem csak egymassal, hanem az egesz Valosaggal.

>Hozza is tudunk valamit tenni, vagy csak taplal bennunket?

Mit lehet az Egeszhez hozzatenni? Valtoztatjuk, dinamikusan.

>Ha igy van, akar azt is mondhatjuk, halhatatlanok vagyunk, testi pusztulasunk
>csak egy epizod.

Ez attol fugg, mit ertesz azon, hogy "En". Ha nem azonositod magad a testeddel,
akkor lenyegileg errol beszel mindenki, kiveve a materialistakat.

>  Ha van kollektiv tudatalatti, akkor a spanyolviaszt kb egyszerre kellene
>felfedezni a vilag kulonbozo pontjain. A tuzet is, meg a kereket is ha mar
>egyszer valaki felfedezte, utana a kovetkezoknek sokkal konnyebb lehetett.

Ez azert ket erosen kulonbozo allitas! Az elso mondat kovetkeztetese hamis.
A masodik mar jobb, de erosen implikal egy 'haladas'-eszmet, miszerint
az ido haladtaval egyre jobb a kapcsolatunk a Valosaggal. Sokan maskent
latjuk. A Valosaggal valo tokeletes kapcsolatot nehanyan meg kellet, hogy
mutassak, miutan mar nagyon elsotetultunk. Kuldottek jottek, vagy ha ugy
tetszik, a Valosag testesult meg. De azota is sotetulunk.

>Ilyen tipusu vizsgalatokat akar itt HIXezgetve talan lehetne vegezni, de az
>eredmeny ketseges lenne, mintha Konkol Attila celzott volna ennek
>lehetosegere. Fe'lne'k az ilyentol, tul kockazatos lenne.

Ezt nem ertem. Legy oly jo, fejtsd ki!

A feher egerekkel pedig nehezebben tudnank szerintem megbeszelni a kollektiv
tudattalanrol levo elmenyeinket, mint emberekkel. Persze, egy szint utan
mar az allatokat is megerthetjuk [pl.: Assisi Ferenc], de talan nem egybol
veluk kellene kezdeni. [De azert lehetunk veluk olyan jok, mint az emberekkel.]

Az utolso mondatokban mar megvaltozott tudatallapotrol irsz, kedves Laszlo,
es alapvetoen egyet is ertek az allitasaiddal. Hallucinaciokrol es latomasok-
rol egyelore csak annyit, hogy nem veletlenul mondjuk, hogy valaki atszelle-
mult, mert itt az ember felso reszenek [az En-nek, ami nem az ego!] a
szellemi vilagba valo belepeserol van szo. De vigyazni kell, mert a
kepek nem csak az elso szellemi lepcsore jellemzok, hanem az En alatti
reszekre jellemzo allapotokra is, es ez utobbiba erve az En messzebb kerul
a szellemi vilagtol, mint ahol ebrenletben volt. Ezert is kell fokozott
ovatossaggal kezelni a hipnotizoroket, mert a pancserek nagy kart tudnak
tenni az emberben.

Ugyanakkor erdemes olyan szemmel is olvasni az evangeliumokat, hogy ki milyen
helyzetben latott almot, mikor volt latomasa/jelenes, mikor hallott hangot,
aki megmondta neki, mit is tegyen. [A hangok mar a masodik szellemi lepcso-
hoz tartoznak.]

Nemsokara irok egy regi embermodellt. A fentieket mar ez alapjan irtam. Es
csak azert meritem peldaimat a keresztenyseg korebol, mert annak a szent
iratai jol hozzaferhetok. Lehet viszont, hogy sok eloitelet is tapad a
keresztenyseghez, es ezert mondandom nem megy jol at. Az embermodell
nem kereszteny forrasbol szarmazik, es a hozza irando peldak sem mind.

Udv
Attila