Szearbusztok

Van velemenyem az oroklott viselkedesformakrol.
Eloszor is az a kerdes hogy honnan es hogyan tanulta meg az adott viselkedes
format .
Az allatvilagban , ahol meg kemenyen uralkodnak a termeszetes kivalasztodas
torvenyei , szamtalan pelda van ra hogy egy ujszulott par oraval szuletese
utan jarni szaladni taplalkozni ,stb tud. Azok az egyedek maradtak eletben ,
amelyek kicsinyei hamarabb alkalmazkodtak a kornyezethez , a tobbit
kiselejteztek az oroszlanok .
De hogyan lehet mindezt atorokiteni ?
Hat elobb meg kell vizsgalni hogy mi a tanulas , mi az amit az ujszulottnek
tudnia kell ?
A tanulasi folyamat nem mas mint egy bevesodes , az ingrekre ugyan azt a
valaszt kell adni , es mar is mondhatjuk hogy tudunk valamit.
Ez a dolog a neuronokban megy vegbe , es a folyamatra van egy
szemleletes peldam .
A suliban bizonyara tobben rajzoltatok a regi fa iskolapadra
 golyostollal. rajzoljunk egy vonalat , ez a neuron . Ha keszitunk egy
elagazast , es hagyjuk hogy a toll vezesse kezunket azt
tapasztaljuk hogy mindig arra megy a toll amerre melyebben
bevesodott az abra . Ez a tanulasi folyamat . Bevesodes  a szo
legszorosabb ertelmeben. Ha valamilyen inger tobbszor
mondjuk balra tert el egy szinaptikus keresztezodesben , akkor
ez az utvonal meg van tanulva (jo magyarosan) .
De mi koze ennek az oroklott viselkedeshez ?
Csak annyi hogy a halozatot orokoljuk (neuron halozatot , a
morfologiajat , szerkezetet ) . Igy ha mondjuk olyat orokoltunk , hogy
egy bizonyos helyre erkezo ingerre csak egy , vagy keves elagazas
van , akkor elore determinalt lehet az ujjszopas is akar a szem szine.
A test morfologiajaert pedig a DNS molekula , a kromoszomak
a felelosek , ok mondjak meg hogy mikor , es hogyan , mive
diferencialodjon egy sejt az embrionalis fejlodes soran .

Eretnek udvozlettel
                     Szucs Sandor Gyozo
                     alias Sgyzokukacelenderponthu
U.I. Nobelcsont nem kell , de kis cicak szulettek nalam
      , ha jo mocsigos elfogadom.

Kedves Feri,

sajnos nem ertem az alabbiakat.

Minek egy teret kettetorni? A toresnel aztan meghajlitod, osszegyurod,
mint egy kalyhacsovet csak azert, hogy az egyenesbol gorbe lehessen, a
gorbebol meg egyenes. Nem latom ezen attrakcio celjat. Nem jobb az
egyenesnek egyenesnek, a gorbenek meg gorbenek maradnia?

Legy szives fejtsd ki bovebben.  Koszonom,

Pista

Gulyas Attila-nak,
	szereny emlekeim szerint a ket palya 5 fokkal hajlik egymashoz.
Pista

Tudosok es kevesbe azok!

Vegezzunk el egy egyszeru kiserletet: Allj szembe a szamitogeped
monitoraval kabe 4-5 meterre, es nezz ra. Nem kell mereven fokuszalva
a raszterek koze meredni, hanem csak lazan ranezni. Ragjal kozben egy
almat es nezd a monitort. Amikor vegeztel az almaval, tovabbra is nezd
a kepernyot es kozben kaffogtasd az allkapcsaidat (kabe ugy, mint egy
veszett kutya. Nyalat csorgatni nem muszaj). Mit eszlelsz? Holnap
elmeselem, hogy en mit latok es osszemerjuk latomasainkat.  Addig is
kellemes kaffogtatast! 

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Mikor lehet holdfogyatkozas ( 46 sor )
>Ha jol tudom legkozelebb 2000 januarban lesz teljes holdfogyatkozas.
>Ezek szerint holdfogyatkozas az ev soran barmikor lehet (marmint amikor
>telehold van).
>A dologban azt nem ertem, hogy ha jol tudom a holdnak az egyenlito folott
>azaz a fold forgasi tengelyere meroleges sikban kell keringenie (kulonben az
>arapaly berancigalna a holdat ebbe a sikba, vagy erre meg nem volt eleg
>ido?).
>Ha ez igaz akkor viszont a fold palyasikjanak (a nap korul) szoget kell
>bezarnia a hold palyasikjaval, mivel a fold tengelye dol.
>Namost holdfogyatkozas csak akkor lehet, ha a Nap-Fold-Hold egy egyenesen
>helyezkedik el.
>Mivel ha jol latom a hold a Nap-Fold egyenest csak a tavaszi es az oszi
>napejegyenloseg korul metszheti en ekkorra varnam a holdfogyatkozasoka
stb...
Bocsi a hosszu idezetert, de majd' minden soraban van egy tevedes. Bar
az alabbiak egy resze trivialis -gondolom en-, de ez a valasz.

1/ holdfogyatkozas valoban barmikor lehet az ev soran -hosszu ido
atlagat veve.
2/ a Hold nem az egyenlito folott kering, hanem az ekliptikahoz kozel
ami 23 fokot zar be az egyenlitovel. Ez nem meroleges a forgastengelyre.
3/ A Nap es a Hold egyutt kelti az arapalyt, az arapalyban mozgo tomeg
elso kozelitesben nem vonzza a Holdat. (sokadikban gyorsitja)
4/ a Fold palyasikaja a Nap korul -ez az ekliptika sikja- valoban szoget
zar be a Hold palyasikjaval a Fold korul, kb. 5 fokot. Emiatt precesszal
a holdpalya, mert a Nap es a Naprendszer tobbi objektuma szeretne
berangatni a Holdat is az ekliptika sikjaba.
5/ Nem kell pontosan egy egyenesen lennie a 3 egitestnek a teljes
fogyatkozashoz, mivel a Fold arnyekkupja joval nagyobb mint a Hold. Nem
tul gyakori ez a -adott helyrol- teljesen centralis fogyatkozas.

Mivel a Fold palyaja sincs benne a Naprendszer fosikjaban (az a sik,
amiben benne van a baricentrum es meroleges az eredo
impulzusnyomatek-vektorra) szigoruan veve se a Fold, se a Hold, se
semelyik egitest palyaja nem egy zarodo gorbe. Az ilyen
soktest-rendszerektol elvarhato modon, kaotikusan perturbaljak egymas
mozgasat, bar ujabban -en ugy tudom- sikerult bebizonyitani hogy a
Naprendszer mechanikailag stabil -azaz a perturbaciok akarmekkora ido
elteltevel is korlatosak maradnak. 
A lassu es kicsi perturbaciok miatt jol leirhato ugy, hogy az
egitesteknek folteszunk egy zart palyat, es hogy a palyaelemeik
valtoznak egy sokkal nagyobb idoskalan, mint egy keringes.
Mas palyaelemekhez hasonloan a palyak egymashoz bezart szoge is
valtozik. Vagy ami fontosabb pl. a holdpalya-csomopontok korbevandorlasa
18 ev alatt, aminek periodusa a fogyatkozas-idopontok ismetlodeset
okozza (Szarosz-ciklus). A csomopont a holdpalya es az ekliptika 2
metszespontja, ezek korbevandorolnak az ekliptikan. 
En inkabb akkor varnek tobb fogyatkozast, amikor a Nap valamelyik
csomopont kornyeken tanyazik az ev soran, ez valoban 2x van.

Ezek miatt helyrol-helyre valtozik hogy mikor lathato fogyatkozas, mikor
nem. A pontos szamitas nem olyan trivialis, legalabbis nekem nem tunt
annak amikor egyszer nekialltam. Persze ha van egy jo Runge-Kutta
integratorod + eleg pontos Naprendszer-allapotvektorod akkor egesz
latvanyos szamitasokat lehet csinalni:)

udv:
VAti