Hali!
 irta:
"Nem gyozom hangsulyozni, hogy a lelek termeszetesen az
anyagi dolgok felett all, azoknal magasabbrendu. Ez azert fontos,
mert nehany eltevelyedett materialista csokeveny tagadja a lelek
meghatarozo szerepet, sot - horribile dictu -, nem atallja
ketsegbevonni a letezeset sem. Mi (igaz lelkek), csak sajnalkozva
nevethetunk eme ostoba, es konok flotasokon, es bizonyossagunk
tudataban nyugodtan megbocsathatunk nekik: elobb-utobb az o lelkuk is
a magassagos Atyauristen szine ele kerul."
Aruld el nekem, kedves PCs, ha a lelek az anyagnal magasabbrendu valami,
akkor az en lelkem miert nem tudatja velem ezt a tenyt? Kibol valik
"eltevelyedett materialista csokeveny"? Honnan van nalad ez a nagy
bizonyossag, hogy a lelek halhatatlan? Te ebben _hiszel_, vagy ez
szerinted tudomanyos teny?
Az allatoknak is van szerinted lelkuk? Hiszen azok is produkalnak
erzelmet, hangulatot.
Irod:
"A lelek
felelos a szemelyiseg, a tudat, az erzelmek, hangulatok
allapotaert, es egyben ezek hordozoja is."
Udv,
Nagy Andras
|
Sziasztok !
Kedves Gyula !
>> ( Lehet, hogy ez lenne a paraelektromossag... ? )
> Mire gondolsz pontosabban a paraelektromossag kapcsan?
Csak arra gondoltam, hogy a feny rejtelyes viselkedesenek
megmagyarazasara hipotetikusan kiotolt
jelenseg - melyet regen elvetettek -
lehet, hogy megis letezik, es ma mar ismertebb lenne,
ha nem tettek volna.
Ha a fizika akkor nem az Einstein altal kijelolt
iranyba indult volna el, ma talan meglenne a para-jelensegek
magyarazata. A ma _ismert_ fizikai jelensegeket pedig
misztikusnak tartanank. :)
Kedvem tamadt peldat hozni egy kepzeletbeli
- Para-villanyossag a haztartasban c. konyvbol :
_Vegezzuk el az alabbi kiserletet alfa-allapotban:
Alljunk lazan a villanyora ele, s hunyjuk be szemunket,
majd kezunkkel kepzeletben simogatva ot, suttogva mondjuk:
- draga villanyora, tudod mennyire kedvellek, bar igazabol,
csak akkor, amikor keveset mutatsz.
Legyszives kezdj el visszafele forogni !
Siess, mert hallani velem a villanyszamlas lepteit.
Surusodjon a para-ter ! Lassuljanak a leptek !
A villanyszamlas mozogjon lomhan, aka'r egy lumbagos eticsiga !
Ezt mero joindulatbol kerem, hiszen
tudvalevo - ki lassan jar, tovabb el.
Penzzavar eseten e kolcsonhatas eredmenyesebb,
mint barmely mas kolcson-ugylet.
Tovabba az igy megtakaritott penzt me'g szinten
meg lehet forgatni !_
Jobb hijan igy kepzelem a para-elektromos kolcsonhatast. :)
Komolyra forditva:
> Ha jol emlekszem, az altalam "idezett" muben az volt: Einstein elmelete
> es az eter nem zarjak ki egymast.
Igen, en is azt tapasztalom, hogy a fizika nem cafolja,
csak eppen kihagyja az etert , mert a fizikusok szerint nincs ra szukseg.
Ok jol el vannak a matekkal, s a matek segitsegevel kiszamitjak
amit akarnak - anelkul, hogy szemleletes kepet alkotnanak.
En laikuskent megengedhetem magamnak, hogy a fizika csak addig
erdekeljen amig kepes vagyok elkepzelni a jelensegeket.
Ez nem nagy bun, hiszen nekem nem kell atomeromuvet,
vagy tomografot terveznem.
Akinek viszont a fizika a hivatasa, az ebben a tekintetben
nem finnyaskodhat.
Kiveve az elmeleti fizikusokat, akik valogatosak. Elonyben reszesitik
a _szep_ formulakat az agyon-bonyolitott kifejezesekkel
szemben.
Einstein is ugy velekedett, hogy Isten nem lehet rosszindulatu,
es csakis szimmetrikus, kerekded osszefuggesekben kereste
a vilag mukodesenek leirasat.
-------------------------------
Visszaterve a multkor emlitett fenyjelensegre:
>> A megallapitas egyszeruen fogalmazva a kovetkezo:
>>
>> Egy oldalra vilagito, es tolunk tavolodo fenyforras fenye a mozgas
>> iranyaba befordulni latszik. ( Ha nagy sebessegekrol
>> van szo. Kis sebessegnel ez annyira csekely, hogy nem lathatjuk)
>> Azaz a fenyforras valamelyest viszi magaval
>> szulemenyet a fenyt, azaz a feny iranyat befolyasolja a
>> fenyforras mozgasa.
> Ha tenyleg egyszeru a levezetes, akkor engem erdekel (es az is, hogy
>honnan van).
Ezuttal tolem van, de ettol ez meg akar lehet jo is !
Kepzeljuk el, hogy egy szobaban valaki laserrel kiserletezik.
A laser-agyuval egy tukorre impulzusokat kuld - ugy, hogy
az impulzusok visszaverodjenek az agyuhoz.
Kelet-nyugat, nyugat-kelet iranyban terjed a feny.
A tavolsagot tudva, es ismerve a szigoruan allando feny-sebesseget,
nem is csalodik, amikor a visszaverodo impulzusok megerkezeset a
kello idoben eszleli.
Most ugyanezt a kiserletet kepzeljuk el ugy, hogy ez a bizonyos
szoba hatalmas sebesseggel tavolodik tolunk e'szakra.
(egyenletes sebesseggel)
Eszleljuk is amint a laser-bol kilep egy impulzus, csakhogy
mialatt az impulzus eljut keletrol nyugatra a tukorig,
azalatt a szoba is mozgott, azaz tavolodott.
Gondolhatnank, hogy sebaj, ilyen esetben talan nem eri el
a feny a tukrot, mert a tukor meglogott elole idokozben.
Ezt azonban nem szabad gondolni, mert ez sertene a relativitas
elvet. A relativitas elve ugyanis kimondja, hogy
a szobaban kiserletezo megfigyelo nem veheti eszre, hogy a
szobaja mozgasban van.
Nem tapasztalhatja, hogy a feny elkerulte a tukrot.
O ugyanis a relativitas elve alapjan allithatja, hogy allo szobaban
kiserletezik, es cseppet sem erdekli, hogy masok merrefele
lofralnak a terben.
A laser fenyenek eszerint kell viselkednie, azaz
el kell talalnia a tukrot, es visszaternie, ahonnan elindult.
Kell tehat egy kibuvo a problemara: el kell fogadnunk, hogy a
mozgo laser-agyubol kilepo feny kelet-nyugat irany helyett
inkabb eszak-nyugatra tart, azaz rezsutosan elore halad, es eppen jo
iranyban ahhoz, hogy eltalalja az idokozben tavolabbra kerult tukrot.
A feny a tukorrol visszaverodve szinten elore mutato
szogben fog haladni mint az elobb, tehat ugyanugy _elore_ is
tartva jut vissza a laser-agyuhoz, mely kozben elorebb kerult.
Ha ez a kiserlet nagyjabol folyamatosan zajlana, akkor
a fenyt mintegy cikcakkban latnank elore haladni, pattogni.
Belathato, hogy a feny hosszabb utat tesz meg igy
e tavolodo cikkcakkos mozgassal, mintha a szobaval egyutt allo
megfigyelokent figyelnenk, amikoris csak ide-oda pattogna ket
fix pont kozott.
Emiatt is allitottam korabban, hogy a feny megnyulhat.
Tulajdonkeppen az utjanak hossza nyulik meg ebben az esetben,
de a sebessege tovabbra is fenysebesseg.
Tehat arra a bizonyos eszaknyugati ill. eszakkeleti iranyu
terjedesere a C konstans sebesseg tovabbra is igaz.
Ennek igy kell lennie.
Ebbol a megnyujtott utbol azonban az is kovetkezik, hogy
hosszabb idobe telik neki ide-oda elerni.
Ezt a szobaban tartozkodo megfigyelo nem veheti eszre,
mert o esku alatt allithatja, hogy o all, es minden
a legnagyobb rendben zajlik nala.
Ebbol jon egy tovabbi, elkerulhetetlen, kinos kovetkeztetes, hogy
szerintunk az illeto idoerzeke, azaz az oraja lassubb lett
mint a mienk, s csak emiatt gondolja, hogy nala a helyzet
valtozatlanul normalis.
Csak igy magyarazhato ez a furcsa helyzet.
Remelem ertheto volt. Ha nem, akkor varom a kritikat.
Az egyeb eter-kerdesekre meg visszaterek, ha nem kapok
eletveszelyes fenyegetest :)
Udv: zoli
|
