1. |
Kolcsonfelvetel az nem atutemezes (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
2. |
destruktiv egyhazak (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
3. |
Nemet kotveny (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
4. |
Diakokrol, talan utoljara (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Kolcsonfelvetel az nem atutemezes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tama's!
A'tu~temeze'sro"l akkor besze'lu~nk, amikor az ado'snak vissza kellene fizetnie
a ko~lcso~nt, de nem tudja, e's el kell mennie a hitelezo"ho~z a keze'ben a
kalappal koldulni. Ha nem tudsz fizetni, e's a hitelezo"nek nincs mit
lefoglalnia, akkor vagy lei'rja az ado'ssa'got, vagy megegyezik az ado'ssal
ke'so"bbi fizete'sben, a'ltala'ban magasabb kamat mellett (mert no"tt a
kocka'zata, hiszen egyszer ma'r nem fizette'l; egy kicsit u'gy mu"ko~dik, mint
egy biztosi'ta's).
Az MNB most nem ezt csina'lta. Az MNB-nek ide'n 3,5-4md. $-t kell kifizetnie
(kamat+to~rleszte's), e's van to~bb mint 4md.$ valutatartale'ka, teha't nem
fizete'ske'ptelen. Viszont az is vila'gos, hogy nem lesz 4md.$
export-to~bbletu~nk, teha't, ha nem akarja elhaszna'lni a teljes tartale'ka't,
akkor nincs saja't forra'sa a hitelszolga'latra. Ma'rpedig valamekkora (ha nem
is felte'tlen ilyen nagy) devizatartale'kra szu~kse'g van, ku~lo~nben ba'rmi
va'ratlan kiada's vagy beve'telkiese's padlo'ra ku~ldheti az orsza'got.
Lehetnek hitelezo"k, akik o~nke'nt is szi'vesen megu'ji'tja'k a hitelt. Ma'sok
fizete'st ke'rnek, e's az MNB aze'rt vesz fel hitelt, hogy ezeket kifizesse.
Teha't itt nem a'tu~temeze'sro"l van szo', hanem az ado'ssa'g
megu'ji'ta'sa'ro'l, go~rgete'se'ro"l. Ezt ma'r ke't e'vtizede folyamatosan
csina'lja'k, e's Magyarorsza'g me'g egyszer sem ke'rt a'tu~temeze'st, vagyis
nem jutott koldu'sbotra.
A hi'rben nem ez az e'rdekes. E'rdekes az, hogy az MNB u'jra ko~tve'nyt
bocsa'jt ki, vagyis nem kap hitelt kereskedelmi bankokto'l. A ko~tve'nynek
a'ltala'ban szigoru'bbak a felte'telei, mint a bankhitelnek. (Pl. ko~tve'nyt nem
lehet a'tu~temezni, megu'ji'tani, azt mindenke'pp vissza kell fizetni, mert
nincs kivel ta'rgyalni, sokezer szelve'nyvagdoso'to'l ke'r az MNB ko~lcso~nt).
A ma'sik e'rdekesse'g, hogy a szoka'sosna'l nagyobb kamat-fela'rat kellett
ki'na'lniuk (tudtommal eddig 2,5% volt a legmagasabb), vagyis a piac u'gy
i'te'li meg, hogy no~tt a magyarorsza'gi befektete's kocka'zata.
Egy ilyen a'llamko~tve'ny kamata a'ltala'ban magasabb, mint a bete'ti
kamatla'b, kive've, ha nagyon kocka'zatos bankba helyezed el a pe'nzed.
Az a'ltalad ide'zett kamatok max. egy e'ves leko~te'st jelentenek, itt viszont
7 e'ves leja'ratu' ko~tve'nyro"l van szo', teha't 7 e'vre befagy a pe'nzed, e's
a bizonytalansa'g nagyobb ilyen hosszu' ta'von, teha't szu~kse'gszeru"en
nagyobb a kamat. Ma'sre'szt a bete'tet - kamatvesztese'g mellett - kiveheted;
a ko~tve'nyt nem va'lthatod be leja'rat elo"tt. Eladhatod, ha van, aki
megveszi, de egya'ltala'n nem biztos, hogy ne've'rte'ken el tudod adni.
A magyar devizabete'tek kamata't nem e ko~tve'ny kamata'hoz kell hasonli'tani,
hanem a ne'met bankoke'hoz, anna'l meg nem hiszem, hogy sokkal kisebbek
lenne'nek. To~bbnyire jobb u~zlet na'lunk betenni a ma'rka'd a bankba, mint
Ne'metorsza'gban. Ku~lo~no~sen, ha figyelembe veszed azt is, hogy a
devizasza'mla kamata ado'mentes. (A ko~tve'ny kamata uta'n pl. na'lunk is 20%
forra'sado't kell fizetni.)
A dolog ma'sik re'sze, hogy a devizasza'mla't nem az MNB-ne'l nyitod, hanem egy
kereskedelmi bankna'l. Ez a kereskedelmi bank re'szve'nyta'rsasa'g. Lehet, hogy
az a'llam a fo"re'szve'nyes, de a'ltala'ban nem teljesen a'llami tulajdon. A Te
devizasza'mla-bete'ted az MNB nem tudja csak u'gy maga'hoz szipka'zni, hogy
ado'ssa'got fizessen belo"le, azt me'g meg kell vennie atto'l a bankto'l,
amelyikbe betetted, az pedig nyilva'n keresni akar majd a bolton.
Ko"ro~si Ga'bor
|
+ - | destruktiv egyhazak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ha jol tevedek, a parlament mar elfogadta az egyhazaknak szant tamogatas
felosztasat. Annak, hogy az egyhazakat az allami koltsegvetesbol tamogatni
kell, megvan az oka. Ezzel nem kivanok foglakozni, viszont megdobbentett
a kovetkezo: a tamogatasbol kizartak 4 azaz negy "destruktiv" egyhazat. A
parlament eldontotte, hogy negy egyhaz nem felel meg azoknak az erkolcsi
normaknak, amit elebuk allitottak. Tobb honatyank is valamelyik tortenelmi
(nagy) egyhaz kepviseloje. Nagyon furcsan hangzott egyikuk szajabol a mondat,
miszerint meg kell vizsgalni (ellenorizni?), hogyan imadjak istenuket. (Nem
szoszerinti idezet, bennem igy ragadt meg.) Akkor most van ismet allamvallas?
Es hitbeli dolgokban a 3T ? Hogy jon ahhoz a parlament, hogy ideologiai alapon
megkulonboztessen egyhazakat? Hogy jon ahhoz egy parlamenti kepviselo, hogy
penzugyi kerdesben hitbeli alapon dontson egy masik (konkurens) felekezet
karara? Ti mit szoltok mindehhez?
Udv'
Pataki Istvan
|
+ - | Nemet kotveny (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Avagy egy amator valasza Gaal Tamas kerdesere
Az MNB-nek tobb oka is lehet arra, hogy kulfoldi kotveny kibocsatashoz
folyamodjek, az egyik ilyen peldaul a koltsegvetesi hiany finanszirozasa.
A kotvenyre fizetett kamat nagysaga fugg a kibocsato hitelkepessegetol. Vagyis
minnel rosszabb egy orszag hitelkepessege, nemzeti bankjanak annal magasabb
kamatot kell igernie kulfoldi kotvenykibocsatasnal. A vilagranglistan
Magyarorszag kb. a 24.-ik helyen all, mig Nemetorszag az elso harom hely
egyiken. Tehat lenyegesen kockazatosabb egy nemet bankban magyar allamkotvenyt
venni, mint nemetet, a magyar kotvenyt csak egyfelekeppen lehet vonzobba tenni,
ha magasabb kamatot fizetnek ra.
Magyar allampolgar nem vasarolhat kulfoldi ertekpapirt (bar lehet, hogy
ez csak a magyarorszagi illetoseguekre vonatkozik). A kotvenykamatok altalaban
magasabbak, mint a beteti kamatok, mivel a kotvenykamatokhoz kedvezotlenebb
feltetelekkel lehet hozzajutni, mint a beteti kamatokhoz es a kotvenyvasarlas
valamivel kockazotosabb befektetesi forma, mint a takarekbetet.
Szabo Kalman
|
+ - | Diakokrol, talan utoljara (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nemi tovabbi meditalas es a gazdasagszociologia-kurzusom diakjai altal irott
szeminariumi dolgozatok olvasta utan egy picit tompitanam a korabbi, eleg
sommasan lesujto megjegyzeseim elet. Ketsegtelen, hogy tenyanyag, beleerzo
keszseg es elvont okoskodas dolgaban valoban van tendencia arra, hogy
kikapcsoljanak, de -- ha egyszer megertettek, mirol szol a mese es tudnak
hozza viszonyulni valahogy -- jol tudjak alkalmazni, adaptalni, tovabbvinni.
Ez ismet csak ket motivumot erosit: az iskolarendszer problemait (amely
elhanyagolja az absztrakt gondolkodast, pedig fontos volna) es a kultura
gyakorlat-orientalt jelleget (a kerdesek nem ugy fogalmazodnak meg, hogy "mi
a furesz ontologiai statusza", hanem ugy, hogy "milyen eszkozzel lehetne a
leghatekonyabban elfureszelni ezt a darab fat". Es ezt is ertekelni kell,
foleg a mi sajat-levunkben-fo3vo3 mentalitasunkbol nezve.)
Udv: jozsef
|
|