Kedves Tama's!

A'tu~temeze'sro"l akkor besze'lu~nk, amikor az ado'snak vissza kellene fizetnie
a ko~lcso~nt, de nem tudja, e's el kell mennie a hitelezo"ho~z a keze'ben a
kalappal koldulni. Ha nem tudsz fizetni, e's a hitelezo"nek nincs mit
lefoglalnia, akkor vagy lei'rja az ado'ssa'got, vagy megegyezik az ado'ssal
ke'so"bbi fizete'sben, a'ltala'ban magasabb kamat mellett (mert no"tt a
kocka'zata, hiszen egyszer ma'r nem fizette'l; egy kicsit u'gy mu"ko~dik, mint
egy biztosi'ta's).

Az MNB most nem ezt csina'lta. Az MNB-nek ide'n 3,5-4md. $-t kell kifizetnie
(kamat+to~rleszte's), e's van to~bb mint 4md.$ valutatartale'ka, teha't nem
fizete'ske'ptelen. Viszont az is vila'gos, hogy nem lesz 4md.$
export-to~bbletu~nk, teha't, ha nem akarja elhaszna'lni a teljes tartale'ka't,
akkor nincs saja't forra'sa a hitelszolga'latra. Ma'rpedig valamekkora (ha nem 
is felte'tlen ilyen nagy) devizatartale'kra szu~kse'g van, ku~lo~nben ba'rmi 
va'ratlan kiada's vagy beve'telkiese's padlo'ra ku~ldheti az orsza'got.
Lehetnek hitelezo"k, akik o~nke'nt is szi'vesen megu'ji'tja'k a hitelt. Ma'sok
fizete'st ke'rnek, e's az MNB aze'rt vesz fel hitelt, hogy ezeket kifizesse.
Teha't itt nem a'tu~temeze'sro"l van szo', hanem az ado'ssa'g
megu'ji'ta'sa'ro'l, go~rgete'se'ro"l. Ezt ma'r ke't e'vtizede folyamatosan
csina'lja'k, e's Magyarorsza'g me'g egyszer sem ke'rt a'tu~temeze'st, vagyis
nem jutott koldu'sbotra.

A hi'rben nem ez az e'rdekes. E'rdekes az, hogy az MNB u'jra ko~tve'nyt
bocsa'jt ki, vagyis nem kap hitelt kereskedelmi bankokto'l. A ko~tve'nynek
a'ltala'ban szigoru'bbak a felte'telei, mint a bankhitelnek. (Pl. ko~tve'nyt nem
lehet a'tu~temezni, megu'ji'tani, azt mindenke'pp vissza kell fizetni, mert
nincs kivel ta'rgyalni, sokezer szelve'nyvagdoso'to'l ke'r az MNB ko~lcso~nt).

A ma'sik e'rdekesse'g, hogy a szoka'sosna'l nagyobb kamat-fela'rat kellett
ki'na'lniuk (tudtommal eddig 2,5% volt a legmagasabb), vagyis a piac u'gy
i'te'li meg, hogy no~tt a magyarorsza'gi befektete's kocka'zata.

Egy ilyen a'llamko~tve'ny kamata a'ltala'ban magasabb, mint a bete'ti
kamatla'b, kive've, ha nagyon kocka'zatos bankba helyezed el a pe'nzed.
Az a'ltalad ide'zett kamatok max. egy e'ves leko~te'st jelentenek, itt viszont
7 e'ves leja'ratu' ko~tve'nyro"l van szo', teha't 7 e'vre befagy a pe'nzed, e's
a bizonytalansa'g nagyobb ilyen hosszu' ta'von, teha't szu~kse'gszeru"en
nagyobb a kamat. Ma'sre'szt a bete'tet - kamatvesztese'g mellett - kiveheted;
a ko~tve'nyt nem va'lthatod be leja'rat elo"tt. Eladhatod, ha van, aki
megveszi, de egya'ltala'n nem biztos, hogy ne've'rte'ken el tudod adni. 
A magyar devizabete'tek kamata't nem e ko~tve'ny kamata'hoz kell hasonli'tani,
hanem a ne'met bankoke'hoz, anna'l meg nem hiszem, hogy sokkal kisebbek
lenne'nek. To~bbnyire jobb u~zlet na'lunk betenni a ma'rka'd a bankba, mint
Ne'metorsza'gban. Ku~lo~no~sen, ha figyelembe veszed azt is, hogy a
devizasza'mla kamata ado'mentes. (A ko~tve'ny kamata uta'n pl. na'lunk is 20%
forra'sado't kell fizetni.)

A dolog ma'sik re'sze, hogy a devizasza'mla't nem az MNB-ne'l nyitod, hanem egy
kereskedelmi bankna'l. Ez a kereskedelmi bank re'szve'nyta'rsasa'g. Lehet, hogy
az a'llam a fo"re'szve'nyes, de a'ltala'ban nem teljesen a'llami tulajdon. A Te
devizasza'mla-bete'ted az MNB nem tudja csak u'gy maga'hoz szipka'zni, hogy
ado'ssa'got fizessen belo"le, azt me'g meg kell vennie atto'l a bankto'l,
amelyikbe betetted, az pedig nyilva'n keresni akar majd a bolton.

Ko"ro~si Ga'bor

Ha jol tevedek, a parlament mar elfogadta az egyhazaknak szant tamogatas
felosztasat. Annak, hogy az egyhazakat az allami koltsegvetesbol tamogatni
kell, megvan az oka. Ezzel nem kivanok foglakozni, viszont megdobbentett
a kovetkezo: a tamogatasbol kizartak 4 azaz negy "destruktiv" egyhazat. A
parlament eldontotte, hogy negy egyhaz nem felel meg azoknak az erkolcsi
normaknak, amit elebuk allitottak. Tobb honatyank is valamelyik tortenelmi
(nagy) egyhaz kepviseloje. Nagyon furcsan hangzott egyikuk szajabol a mondat,
miszerint meg kell vizsgalni (ellenorizni?), hogyan imadjak istenuket. (Nem
szoszerinti idezet, bennem igy ragadt meg.) Akkor most van ismet allamvallas?
Es hitbeli dolgokban a 3T ? Hogy jon ahhoz a parlament, hogy ideologiai alapon
megkulonboztessen egyhazakat? Hogy jon ahhoz egy parlamenti kepviselo, hogy
penzugyi kerdesben hitbeli alapon dontson egy masik (konkurens) felekezet
karara? Ti mit szoltok mindehhez?

Udv'

Pataki Istvan

Avagy egy amator valasza Gaal Tamas kerdesere

	Az MNB-nek tobb oka is lehet arra, hogy kulfoldi kotveny kibocsatashoz
folyamodjek, az egyik ilyen peldaul a koltsegvetesi hiany finanszirozasa.
A kotvenyre fizetett kamat nagysaga fugg a kibocsato hitelkepessegetol. Vagyis
minnel rosszabb egy orszag hitelkepessege, nemzeti bankjanak annal magasabb
kamatot kell igernie kulfoldi kotvenykibocsatasnal. A vilagranglistan 
Magyarorszag kb. a 24.-ik helyen all, mig Nemetorszag az elso harom hely
egyiken. Tehat lenyegesen kockazatosabb egy nemet bankban magyar allamkotvenyt
venni, mint nemetet, a magyar kotvenyt csak egyfelekeppen lehet vonzobba tenni,
ha magasabb kamatot fizetnek ra.
        Magyar allampolgar nem vasarolhat kulfoldi ertekpapirt (bar lehet, hogy
ez csak a magyarorszagi illetoseguekre vonatkozik). A kotvenykamatok altalaban
magasabbak, mint a beteti kamatok, mivel a kotvenykamatokhoz kedvezotlenebb
feltetelekkel lehet hozzajutni, mint a beteti kamatokhoz es a kotvenyvasarlas
valamivel kockazotosabb befektetesi forma, mint a takarekbetet.

Szabo Kalman

Nemi tovabbi meditalas es a gazdasagszociologia-kurzusom diakjai altal irott 
szeminariumi dolgozatok olvasta utan egy picit tompitanam a korabbi, eleg 
sommasan lesujto megjegyzeseim elet. Ketsegtelen, hogy tenyanyag, beleerzo 
keszseg es elvont okoskodas dolgaban valoban van tendencia arra, hogy 
kikapcsoljanak, de -- ha egyszer megertettek, mirol szol a mese es tudnak 
hozza viszonyulni valahogy -- jol tudjak alkalmazni, adaptalni, tovabbvinni. 

Ez ismet csak ket motivumot erosit: az iskolarendszer problemait (amely 
elhanyagolja az absztrakt gondolkodast, pedig fontos volna) es a kultura 
gyakorlat-orientalt jelleget (a kerdesek nem ugy fogalmazodnak meg, hogy "mi 
a furesz ontologiai statusza", hanem ugy, hogy "milyen eszkozzel lehetne a 
leghatekonyabban elfureszelni ezt a darab fat". Es ezt is ertekelni kell, 
foleg a mi sajat-levunkben-fo3vo3 mentalitasunkbol nezve.)

Udv: jozsef