Gondoltam, hogy a PC-rol erdemes lenne reszletesebben vitatkozni, mivel 
 - reszint uj, es kozepeuropai gondolkodasunktol meglehetosen idegen fenemen,
 - reszint mar tobben erinettek feluletesen, mint a liberalis szemlelet egyik
   vadhajtasat.

"" az oregekrol irt tegnap, a nepesegrobbanas-vita
hozzaszolasakent.  Bar nem vilagos, mikent szovodik mondanivaloja az eredeti
temahoz, az oregek helyzete ettol fuggetlenul jogos es erdekes tema.  Kazmer
helyesen figyelte meg, hogy az oregek hatranyos helyzetbe kerultek a mai
tarsadalomban.  Az altala felhozott ervekhez most adnek egy parat.
A kotelezo oktatas, a tomegkommunikacio allando jelenlete, a tarsadalom
szervezettsege es szocialis biztonsag-halozata lecsokkentette a keresletet az
oregek altal kepviselt bolcsesseg irant.  A csalad atomizalodasa, legalabbis a
fejlett nyugaton, fizikailag is korlatozta az oregek jelenletet es kapcsolatat
a fiatalokkal.

Amig a valtozasok lassuak voltak, az oregek altal kepviselt (mondjuk ugy,
"belejuk fagyott") ismeretanyag es tapasztalat fontos forras volt a kovetkezo
generacio felkeszitesenel.  Mara azonban a fejlodes uteme sokkal gyorsabb, a
raktarozott ismeretanyag az emberolto egy toredeke alatt elevul.  Ne azt mondd,
hogy mi volt a te korodban, hanem hogy most mit csinaljak?! - surgeti az unoka
a nagyapat, sot, a gyerek a szulot.  Altalanos ervenyu hasznos tanacsokat egyre
nehezebb adni/kapni.  Azt hiszem, ez ravilagit az oregek csokkent ertekere a
csaladban.

Szakmak jottek, mentek a multban is, csak a palyafutasuk ideje volt sokkal
hosszabb.  A (mult) szazadfordulon a loszerszamkeszito, a kerekgyarto meg a
hazat naddal fedo munkasok szakmaja biztonsagosnak latszott, ma mar nem is
emlekszunk ilyesmire.  A szazad derekan, amikor magam probalkoztam a lehetseges
palyak kozul valasztani, az oras, a nogyogyasz es az optikus voltak a
legbiztonsagosabbnak (es jovedelmezonek) latszo foglalkozasok.  Ma az oras
kihaloban van, mivel az emberek fillerekert vasaroljak a kituno orakat, majd
eldobjak amikor a telep kimerult.  Az optikusokat az eros kartelljuk tartja
eletben, ideig-oraig.  Az orvosi szakma is fenyegetett: magunk merjuk a
vernyomasunkat, automatikus laboratoriumok es diagnozis-gepek foglalkoznak
velunk.  Orvosom a sajat korzete lakossaganak atlageletszinvonala alatt el.

A 70-es evek elejen a programmozas elokelo foglalkozasnak szamitott,
feltetelezte a diplomat, jol fizetett felfutoban levo szakma volt.  A szoftver-
csomagok mara mar kikuszoboltek a programmozas igenyet, a CASE (computer aided
software engineering) termekek grafikusan abrazoljak az osszefuggeseket az
adatok es logikai egysegek kozott, es maguk allitjak elo a hasznalo szamara
szukseges programmokat.  Ugyan meg latni allashirdeteseket, amelyekben UNIXra,
C++ gyakorlatra tamasztanak igenyt, azonban az ajanlott fizetesi szintekre
tekintve nyilvanvalova valik a szakma alacsony megbecsulese.  Figyeljuk meg a
valtozas utemet: sok-sok emberolto a kerekgyartoknak, harom az orasnak, csupan
egy a programmozonak...

A jo diploma mit igazol a szemelyzeti fonoknek?  Legfeljebb a hajdani
KEPESSEGET a tanulasra es az absztrakciora.  Fontosabb a hosszu lista az
idokozben vegzett kurzusokrol.  Ennek is csak a legujabb resze az erdekes,
mivel az evekkel ezelott tanult produkt-info vagy programmozasi nyelv mara mar
hasznavehetetlen.  Roviden: tapasztalat, gyakorlat, jartassag egyaltalan nem
elonyok a (tovabb)gyorsulo 90-es evekben.

Es itt ternek vissza a kezdetben emlitett PC-re.  Ahogy a fekete borut a NEGER
feliratu dobozba tesszuk, nem tekintve az esetleges kolosszalis emberi
kulonbsegekre a dobozon belul, ugy kategorizaljuk magunkat a szuletesi
evszammal is.  Iskolai vizsgak, valasztojog, szekszualis erettseg, katonai
szolgalat, nyugdijba vonulas, stb mind buvosen fixalt eletkorokhoz kottetnek.
Pedig van aki 4-evesen jol zongorazik es 10 alatt szinfoniakat komponal, masok
szamtani zsenik ugyancsak koran.  A szekszualis elet kortol (es torvenytol)
olykor meglepoen fuggetlen jelentkezesenek es gyakorlasanak variacioit is
ismerjuk.  Aztan meg miert kell nyugdijba vonulnia az ereje es ertelme teljeben
levo 60-evesnek, vagy miert nem vonulhat vissza a koran eloregedett 45 eves, ha
tenyleg hasznavehetetlen?  Mig Europaban divik a szegyentelen megkulonboztetes
peldaul az allaskeresok elbiralasanal (az en CV-met mar a masodik sornal a
szemetkosarba dobjak), addig a PC kovetelmenyeit tisztelo Kaliforniaban nem is
illdomos a kort megadni, sem kerdezni.  Persze ott is gyakran vesznek fel
fiatalt az oreg helyett, de azert lattam nagyon sok oreget nagyon felelos
munkat ellatni. Ez nyilvanvalo szabalykent, nem pedig veletlenkent mutatkozott.
Es fokent nem mondjak, hogy "ven szaros, uresek a temetok!".

A PC vadhajtasairol majd maskor.

Udvozlettel, Gabor (feluton a bebi es matuzsalem kozott)

     "Muvetseg az ami megmarad, amikor mar elfelejtettuk mindazt amit valaha is
      tanultunk"  (Schopenhauer)

Magyarorszagon egyre hangosabb lesz az a koveteles, miszerint a parlament
szavazza meg az allatvedelemrol szolo torveny.Egyre erosebbe valik az
allatvedelmi mozgalom.A mozgalom csirai a termeszettudomanyi egyetemekrol
kerultek ki,mikor a diakok egy resze megtagadta olyan orakon valo reszvetelt
ahol allatkiserletek folynak.Ebbol latszik,hogy fontos kerdesrol van szo.
De nemcsak fontos, hanem nehez kerdes is .Nehez abbol a szempontbol mert 
az etikai kerdesek 90%-a az emberi fajra vonatkozik es itt konnyebb 
megegyezesre jutni a jobb kommunikacio miatt.Mig az allatkiserleteknel
fajok kozotti etikai kerdesrol van szo.Felre kell tolni sajat fajunk irant
erzett elfogultsagot es bele kell elni magunkat a vizsgalt faj helyzetebe.

Az allatkiserletek torteneti attekintesebol azt latjuk,hogy az elso allat-
kiserletek a kozepkorban kezdottek el es onnan rohamosan nott a szamuk.
Ez betudhato a filozofiai nezopont valtozasanak.A kozepkor hajnalaig
a passziv elmelkedo vilagszemlelet uralkodott.Hasonloan a japan meditalo
filozofiahoz.A kozepkorban azonban valtozas kezdodott ebben nezetben.
Az aktiv cselekvo,kutato szemlelet uralkodott el.
Frances Bacon ( 1561-1626 ) fejtette ki eloszor azt az allaspontot,hogy az
allatkiserletek fontosak az emberiseg szempontjabol.

Az allatvedo mozgalom a 17.szazadban kezdett kibontakozni.De az igazi
tiltakozas a 19.szazadban viragzott fel.
1876-ban a londoni parlament elsokent a vilagon megszavazta az allat-
kiserletek szabalyozasarol szolo torvenyt.
1885-ben Poroszorszag csatlakozik hozza.
Az igazi propaganda megalkotoja Frances Power Cobbe angol ujsagiro.
O mondja ki elsokent,hogy az allatkiserlet viviszekcio ( elveboncolas ).
Nezeteit kovetik vegul is a mai allatvedok.
1.) a tudomanyos elony nem haladja meg az allati szenvedes okozta koltseget
2.) a kiserletek eredmenyei nem alkalmazhatok az emberre az allati szenvedes
okozta fiziologiai valtozas miatt

Az antivivszekcionizmus komplex tunet.Erossege valtozik korrol korra ,
nemzetrol nemzetre.Befolyasoljak politikai,szociologiai,pszichologiai
faktorok.Nyugati megnyilvanulasa eleg brutalis ( laboratoriumok szetverese
kutatok bantalmazasa ).

Az allatvedelem azonban tele van paradoxonokkal.Egyreszt szelektiv,nem minden
allatra vonatkozik.Ebben az antropomorf szemlelet vesz reszt.
Azokat az allatokat vedik melyek ( ugy gondoljak ) az emberhez hasonlo tudattal
rendelkeznek.Itt elony elveznek az emlosok.Igy senkisem szolal fel a csotanyok
es mas rovarok jogai miatt,pedig ezekkel is folynak kiserletek.
Itt azt hiszem a tudat kerdese a legfontosabb.Minden allat rendelkezik tudattal
? Vagy ha nem, akkor melyek nem ?
Bonyolult ez a kerdes,mert pl. a muslica ( genetikai kiserletek kedvelt allata
) tud tanulni,kepes a multbeli tapasztalatokat a jelenlegi ingerekkel ossze-
merni.Marpedig ez a percepcio egyik alapkove.A percepcio pedig feltetelez
valamifele tudatot.
A masik paradoxon az allatkiserletek helyettesitese.Itt foleg a szamitogepes
modellek jonnek szoba.Ez csak reszlegesen helyettesitene az allatkiserleteket.
A modellek elofeltetelei a biologiai adatok ( kiserletek ),valamint a 
modelleket ellenorizni kell kiserletekkel.
A modellnek elethunek kell lennie.Ez is paradoxonhoz vezet.
Pl. ha a fajdalmat modellezzuk,akkor a gepnek elethuen kell szenvednie.
Marpedig ez etikai problemakat vet fel es igy letrejohet a szamitogepes
kiserletek etikai kodexe.

A megoldas lathatoan messze van.Hosszu ideig fog meg az emberiseg ragodni
ezen az alapveto etikai kerdesen: Lehet-e egy elolenyt kiserleti alannya
degradalni??

Udvozlettel: Karadi Kazmer