Gondolkodtam egy darabig, de jobb otletem nem tamadt, mint egy
kozonseges visszhangdetektor. Ha jol tudom, a Tisza medrenek anyaga
(legalabbis Szegednel) elegge homogen fekete iszap(?), legalabbis
akarhanyszor es akarhol borultunk fel alacsony vizallasnal a vitorlassal
ugy, hogy az arboc leert, mindig ugyanolyan trutyit szedett fel.
Nnaszoval: kis kalapacs, mint jelado, mikrofon, mint vevo, valami ertekelo
aramkor, ami figyeli es jelzi a visszhang intenzitasat. Aztan mar csak
sok-sok turelem kell a kalibralashoz. Ja, es mindezt viz- es nemikepp
nyomasallo kivitelben. Ami azt illeti, nem emlekszem, hogy esett-e szo
arrol, hogy milyen vastag egy ilyen vizalatti optikai kabel. Lehet,
hogy olyan erzekeny ketyere kell hozza, amit teljesen megbolondit a
kornyezeti zaj.

Tudos kollegak, mit szoltok az otlethez?

Tisztelettel

Csussz

> A dobozban mar persze nem rugo van, hanem egy darab
> acel. Kerdes, hogy hova lett a rugoban tarolt energia?

Szerintem ennyivel kevesebb energia kell a rugo felolvasztasahoz.
Magyaran a rugoban tarolt energia segit felolvasztani a rugot.

Tisztelettel

Csussz

Szervusztok!

MEDVE irta:
"Van egy erdekes problemam (legalabbis szerintem erdekes). Adott egy
acel spirálrugo és egy lapos kerek kis doboz, aminek az olvadaspontja
joval magasabb, mint az acele. Fogjuk a rugot es belehelyezzuk
osszenyomva a dobozkaba ugy, hogy ne tudjon kiugorni. Ekkor a rugoban
valamennyi energia van tarolva. Lezarjuk a dobozt és felhevitjuk az
acel olvadaspontja fole, majd újra lehutjuk az egeszet. A dobozban mar
persze nem rugo van, hanem egy darab acel. Kerdes, hogy hova lett a
rugoban tarolt energia?"
--
Velemenyem szerint nem lesz sehova az energia. Mivel a rugot feszitett
allapotban tetted be - ezzel kozelebb kerult a mechanikai
folyashatarhoz -, igy kevesebb homennyiseget(energiat) kell kozolni
vele a teljes atolvadashoz, mint nyugalmi helyzetben. Ez az en
otletem.

    Sziasztok!


--
HAÁSZ Attila ----> mailto:
***> Maximum mail size: 300 kB <***
Munkahelyem: http://free.netlap.hu/autokut99

Sziasztok !

Mostanaban kulonfele plakatokon es szorolapokon
hirdetnek egy latasjavito _szemuveget_.
Nos ez a keszulek nem all masbol, mint 1-1 lyukbol.
Ezeket a lyukakat aruljak valahol penzert, 
pontosabban azt a fekete muanyagot aruljak, melyek a lyukakat
korulveszik. :)

A lyukak tavolsagat be lehet allitani a szemtavolsagnak
megfeleloen.
Tulajdonkeppen az erdekel, hogy az eszkoz hasznalata vajon 
egeszseges, vagy sem.
Jo, tudom, megkerdezhetnek errol egy szemeszt is. 
Nem biztos, hogy jo. Nekem mar voltak olyan gyanuim,
hogy a szemeszet nem teljesen objektiv, ill. kiforrott
terulete a gyogyaszatnak, vagy pedig sokkal bonyolultabb
szakterulet, mint en gondolom.
Igy mar nem egyszer fordult elo velem, hogy egy ev utan 
amikor uj szemuveget kertem egy masik orvosnal,
o morgolodott, hogy az elozo szemuveget kar volt viselnem,
mert csak rontott a szememen. Egy evvel kesobb ugyanabban
a rendeloben az ujfent 1 eves szemuvegre ugyanezt mondta 
egy masik orvos.
Lehet, hogy kompromisszumos megoldasok kozott kell donteniuk,
es ezekre eltero filozofiakat alkalmazva jutnak.
Nem tudom. Egyelore johiszemu vagyok,
de tartok attol, hogy egy napon szemuveg helyett feher 
botot irnak elo.

Tehat a kerdesem - tud-e valaki a lyukas latasjavitorol hiteles 
informaciot ?  
Az remlik, hogy Oveges professzor nevevel
osszefuggesben is szoktak ezt az eszkozt emlegetni.
Bar tisztelem a nepszeru fizikus emleket, 
dehat a fizika es a biologia nem egeszen ugyanaz.
Tudhato valami ezen eszkoz esetleges karos mellekhatasairol ?

Udv: zoli

Sziasztok!

A megoldas az, hogy tobbfajta optikai kabel van. Tobbek kozott olyan is,
amit hosszu tavolsagok [Cottbusban a Telekom kozpontjaban voltunk
tanulmanyi kirandulas cimen, ott egy keresztkerdesre azt mondtak, hogy a
Berlinbe vezeto uvegszalon nincs koztes erosito, ami legvonalban 80..100
km] athidalasara terveztek, ezert van benne 'amper' is egy kulon
e'rpa'rban az erositoknek. Tavvezetekekbe (a sodrat kozepebe) is szeretik
tenni, mert az aramszolgaltatok sajat kommunikaciojat jelentosen
megkonnyiti, hogy nem kell extra arkot asni, nem harapja kette a vakond,
mellekesen pedig el lehet adni internet- szolgaltataskent a felesleges
kapacitast. Ezt a kabelt is ki lehet merni egy mezei femdetektorral. A
maradek kabeltipusok bemerese engem is erdekelne azon tul, hogy "a feny
elektromagneses hullam, tehat megmerjuk a magneses mezejet". A
foldmagnesesseg itt szerintem nem jatszik szerepet, mert ez egy allando
mezo, szemben a feny idoben valtozo mezejevel.

Udv, marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Szóval!
 Ha az acélokat felhevítik a bennük felhalmozott energia, vagy ha tetszik
feszültség relakszál, uújrakristályosodás jön létre, és ez akár az anyag
egyesülésével is járhat.
Hát itt az energia!

> wrote in message news:...
> Hello Mindenkinek!
>
> Van egy erdekes problemam (legalabbis szerintem erdekes). Adott egy acel
> spirálrugo és egy lapos kerek kis doboz, aminek az olvadaspontja joval
> magasabb, mint az acele. Fogjuk a rugot es belehelyezzuk osszenyomva a
> dobozkaba ugy, hogy ne tudjon kiugorni. Ekkor a rugoban valamennyi energi
> van tarolva. Lezarjuk a dobozt és felhevitjuk az acel olvadaspontja fole,
> majd újra lehutjuk az egeszet. A dobozban mar persze nem rugo van, hanem
> egy darab acel. Kerdes, hogy hova lett a rugoban tarolt energia?
>
> (Nekem van otletem, de kivancsi vagyok masok velemenyere is.)
>
> BYE:     MEDVE

Tisztelt TUDOMANY!

>A hagyomanyos profilu repulogepszarny mukodese leegyszerusitve a
>Bernoulli-egyenlettel irhato le. A lenyege, hogy a statikus es dinamikus
>nyomas osszege allando, azaz ahol a levego gyorsan aramlik, ott a
>"legnyomas" alacsony. 
Ez igaz.

Igy ha olyan alakot valasztunk a szarnynak, ahol az
>egyik oldalan a levego nagyobb ut megtetelere kenyszerul egysegnyi ido
>alatt (a szarny domboru resze), akkor a szarny ket oldala kozott
>nyomaskulonbseg alakul ki, ami a szarny feluletere hatva felhajtoerokent
>jelentkezik.
Ez is igaz, de ez nem a felhajtoero oka. Bizonyitek: sik alaku szarnnyal is
lehet repulni (regi repulok, sarkanyrepulo, stb.). Es ezert hathat
felhajtoero a fejjel lefele repulo gepre is. Tehat NEM AZ UTKULONBSEG OKOZZA
A FELHAJTOEROT! Ez egy eleg szeles korben elterjedt tevhit.
A felhajtoerot a cirkulacio okozza: a cirkulacio a sebessegnek szarny korul 
irt 
gorbe menten vett integralja. Az, hogy ez miert van igy, az itt most egy
kicsit hosszu - rajzolnom kene hozza. A lenyeg az, hogy a felhajtoerot az
un. Kutta-Zsukovszkij egyenlet irja le, miszerint:

Felhajtoero = suruseg*cirkulacio*megfuvasi sebesseg*szarnyhosszusag.

(Ez a keplet ketdimenzios (vegtelen hosszu) szarnyra ervenyes. Veges
szarnyra korrekcios tenyezot kell alkalmazni.)

A megfuvasi szog valtoztatasaval valojaban a cirkulaciot valtoztatjuk. Hogy
hogyan es miert, azt egy vazlat segitsegevel viszonylag konnyen el lehet
magyarazni, de sajnos erre ASCII-ban nem vallalkozom.

Udvozlettel

Paal Gyoergy